A Budapest Környéki Törvényszék P.25992/2005/23. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 201. §, 236. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Ruff Edit
Kapcsolódó határozatok:
*Budapest Környéki Törvényszék P.25992/2005/23.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21041/2008/2.
***********
éáíáéöPEST MEGYEI BÍRÓSÁG
22.P. 25.992/2005/23.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Pest Megyei Bíróság Dr. Fridman Róbert ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Széles Szabolcs ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű és I.rendű alperes nevené II. rendű (mindketten alperesek címe) alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a bíróság meghozta a következő
Í T É L E T E T
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 461.000,- (négyszázhatvanegyezer) forint perköltséget.
Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Pest Megyei Bíróságon 3 (három) példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.
- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.
- ha a felek ezt kérték,
- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,
- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.
A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.
I N D O K O L Á S
A bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapítja meg:
A felperes tulajdonát képezte a kerepesi ......................... hrsz. alatt nyilvántartott és természetben ............................... külterületén található erdő megjelölésű ingatlan.
A felperes az ingatlant a 2002. szeptember 25. napján kelt adásvételi szerződéssel perben nem álló ............................. vásárolta meg .......................együtt. Az ingatlan vételára 5.000.000,- forint volt, és az adásvételi szerződéssel a felperes az ingatlan 37/47-d tulajdoni hányadát, míg ......................... a 10/47-d tulajdoni hányadát szerezte meg.
Az adásvételi szerződés 4. pontjában rögzítették, hogy az ingatlant ...............és ............................jelzálogjogosultak javára 25.000.000,- forint és annak járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog terheli.
A 2004. február 27. napján kelt adásvételi szerződéssel a felperes 500.000,- forint vételárért megvásárolta ...................10/47-d tulajdoni hányadát. A szerződés 2. pontjában rögzítették azt, hogy az ingatlan 37/47-d tulajdoni hányadára .......................javára 2.750.000,- forint és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzése iránti eljárás van folyamatban.
A felperes elhatározta, hogy értékesíti az ingatlant, és e célból 2004. július 19. napján megbízási szerződést kötött az ".................................".
A megbízási szerződés tartalma szerint a felperes megbízta a megbízottat azzal, hogy a ................... külterületi ..................... hrsz. alatti ingatlant 18.000.000,- forint irányáron értékesítse. Rögzítették a szerződés 2. pontjában, hogy ez az összeg már a megbízási díjat tartalmazza, amely a szerződés 5. pontja szerint a kialkudott vételár 3 %-a és az azt terhelő forgalmi adó volt.
A felperes és az alperesek 2004. augusztus 13. napján kötöttek adásvételi előszerződést. Ebben arról állapodtak meg, hogy az előszerződésben foglalt tartalommal legkésőbb 2004. október 15. napjáig végleges adásvételi szerződést kötnek.
A szerződés 3. pontjában rögzítették, hogy az ingatlan vételárát 19.000.000,- forintban állapítják meg. A vételárból a szerződés aláírásával egy időben 5.000.000,- forintot fizettek ki az alperesek, amelyből 2.000.000,- forintot foglaló, 3.000.000,- forintot pedig vételárelőleg címén adtak át.
A szerződés 3.2. pontjában rögzítették azt, hogy a fennmaradó vételárrészt, azaz 14.000.000,- forintot a vevők 2004. október 15. napjáig fizetik meg a végleges adásvételi szerződés megkötésével egy időben. A szerződés 5. pontjában a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a bejegyzett jelzálogjog törlése iránt a végleges szerződés megkötéséig intézkedik.
A peres felek - még ugyanezen a napon - 2004. augusztus 13. napján megállapodtak az adásvételi előszerződés kiegészítéséről. Ezen okiratban arról határoztak, hogy a felperes tájékoztatása szerint az ingatlan erdő művelési ágból kivonható, az belterületbe vonható, és építési telkek kialakítására alkalmas. A végleges szerződés megkötésének további feltételként határozták meg, hogy az eladó a szerződésben meghatározott engedélyeket beszerezze és az intézkedéseket pedig megtegye. Ezek a következők voltak:
- az illetékes önkormányzat hatályos elvi engedélye az ingatlan belterületbe vonásáról
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!