A Budapest Környéki Törvényszék P.25992/2005/23. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 201. §, 236. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Ruff Edit

éáíáéöPEST MEGYEI BÍRÓSÁG

22.P. 25.992/2005/23.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság Dr. Fridman Róbert ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Széles Szabolcs ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű és I.rendű alperes nevené II. rendű (mindketten alperesek címe) alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 461.000,- (négyszázhatvanegyezer) forint perköltséget.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Pest Megyei Bíróságon 3 (három) példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

A bíróság az eljárás adatai alapján a következő tényállást állapítja meg:

A felperes tulajdonát képezte a kerepesi ......................... hrsz. alatt nyilvántartott és természetben ............................... külterületén található erdő megjelölésű ingatlan.

A felperes az ingatlant a 2002. szeptember 25. napján kelt adásvételi szerződéssel perben nem álló ............................. vásárolta meg .......................együtt. Az ingatlan vételára 5.000.000,- forint volt, és az adásvételi szerződéssel a felperes az ingatlan 37/47-d tulajdoni hányadát, míg ......................... a 10/47-d tulajdoni hányadát szerezte meg.

Az adásvételi szerződés 4. pontjában rögzítették, hogy az ingatlant ...............és ............................jelzálogjogosultak javára 25.000.000,- forint és annak járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog terheli.

A 2004. február 27. napján kelt adásvételi szerződéssel a felperes 500.000,- forint vételárért megvásárolta ...................10/47-d tulajdoni hányadát. A szerződés 2. pontjában rögzítették azt, hogy az ingatlan 37/47-d tulajdoni hányadára .......................javára 2.750.000,- forint és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzése iránti eljárás van folyamatban.

A felperes elhatározta, hogy értékesíti az ingatlant, és e célból 2004. július 19. napján megbízási szerződést kötött az ".................................".

A megbízási szerződés tartalma szerint a felperes megbízta a megbízottat azzal, hogy a ................... külterületi ..................... hrsz. alatti ingatlant 18.000.000,- forint irányáron értékesítse. Rögzítették a szerződés 2. pontjában, hogy ez az összeg már a megbízási díjat tartalmazza, amely a szerződés 5. pontja szerint a kialkudott vételár 3 %-a és az azt terhelő forgalmi adó volt.

A felperes és az alperesek 2004. augusztus 13. napján kötöttek adásvételi előszerződést. Ebben arról állapodtak meg, hogy az előszerződésben foglalt tartalommal legkésőbb 2004. október 15. napjáig végleges adásvételi szerződést kötnek.

A szerződés 3. pontjában rögzítették, hogy az ingatlan vételárát 19.000.000,- forintban állapítják meg. A vételárból a szerződés aláírásával egy időben 5.000.000,- forintot fizettek ki az alperesek, amelyből 2.000.000,- forintot foglaló, 3.000.000,- forintot pedig vételárelőleg címén adtak át.

A szerződés 3.2. pontjában rögzítették azt, hogy a fennmaradó vételárrészt, azaz 14.000.000,- forintot a vevők 2004. október 15. napjáig fizetik meg a végleges adásvételi szerződés megkötésével egy időben. A szerződés 5. pontjában a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a bejegyzett jelzálogjog törlése iránt a végleges szerződés megkötéséig intézkedik.

A peres felek - még ugyanezen a napon - 2004. augusztus 13. napján megállapodtak az adásvételi előszerződés kiegészítéséről. Ezen okiratban arról határoztak, hogy a felperes tájékoztatása szerint az ingatlan erdő művelési ágból kivonható, az belterületbe vonható, és építési telkek kialakítására alkalmas. A végleges szerződés megkötésének további feltételként határozták meg, hogy az eladó a szerződésben meghatározott engedélyeket beszerezze és az intézkedéseket pedig megtegye. Ezek a következők voltak:

- az illetékes önkormányzat hatályos elvi engedélye az ingatlan belterületbe vonásáról

- az illetékes önkormányzat hatályos elvi engedélye az ingatlan minimum 32 telekre történő felosztásáról,

- az illetékes erdészeti szolgálat elvi engedélye az ingatlan erdő művelési ágból történő kivonására,

- az ingatlant terhelő jelzálogjogok törlése az ingatlan tehermentes tulajdoni lapjának bemutatása, amelyben a széljegyek elintézésre kerültek és a tulajdonos 1/1 arányban I.rendű felperes neve (adásvételi szerződés kiegészítése 14/F/7, 2. pont).

A szerződés 3. pontjában a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a művelési ágól kivont erdő helyett más területen az igénybe vett erdőnek megfelelő értékű erdőt létesít, vagy az erdészeti hatóság határozata alapján az újra erdősítés költségét megfizeti, és ezen kötelezettség teljesítésére felek 1.500.000,- forint összeget ügyvédi letétbe hagynak külön letéti megállapodás alapján. Rögzítették azt, hogy eladón kívüli oknak minősül, ha az engedélyek kiadását a hatóságok megtagadják, és ezért a foglaló jogkövetkezményét nem vonja maga után.

A peres felek 2004. november 12. napján kötötték meg a végleges adásvételi szerződést. Ebben rögzítették, hogy a vételár 19.000.000,- forint, amelyből az alperesek 5.000.000,- forintot teljesítettek. A szerződés 2.2 pontjában az alperesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy további 2.000.000,- forint vételárat legkésőbb 2004. november 20. napjáig fizetnek meg a felperesnek, és a fennmaradó vételárrészt azaz 12.000.000,- forintot a szerződés 4. pontjában megjelölt feltételek maradéktalan teljesülése esetén legkésőbb 2005. december 31. napjáig kötelesek megfizetni. A szerződés 4. pontjában pedig az rögzítették, hogy az eladó tájékoztatása szerint az ingatlan belterületbe vonható, erdő művelési ágból kivonható, és ezt követően építési telkek kialakítására alkalmas. A fennmaradó vételárrészt (12.000.000,- forint) kifizetésének a feltétele, hogy az eladó a következő engedélyeket beszerezze és azt intézkedéseket megtegye: