A Pécsi Járásbíróság P.22792/2007/49. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 196. §, 206. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 68. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 203. §, 298. §, 301. §, 579. §, 600. §, 603. §, 685. §, 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 53. §] Bíró: Bence Krisztina

A Magyar Köztársaság nevében!

A Városi Bíróság a dr. Fekete Tünde ügyvéd által képviselt felperesnek - a személyesen eljáró I. r., valamint a dr. Lehoczky Ágnes ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság megállapítja, hogy az alperesek között a B helyrajzi szám alatti ingatlan ½-ed tulajdoni illetőségének ajándékozása tárgyában létrejött és a közjegyző által a Kjö. számú végzéssel jóváhagyott egyezség 800.000 (nyolcszázezer) forintos értéket meghaladó részében a felperes irányában hatálytalan.

A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.700.000 (kettőmillió-hétszázezer) forintot.

A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 198.660 (egyszázkilencvennyolcezer-hatszázhatvan) forint perköltséget.

Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.156 (kettőezer-egyszázötvenhat) forint perköltséget.

Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak egyetemlegesen - az állami adóhatóság felhívásában írt módon és számlára - 161.700 (egyszázhatvanegyezer-hétszáz) forint illetéket.

A bíróság a fentieket meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Városi Bíróságon írásban négy egyező példányban benyújtható, vagy jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye a Megyei Bírósághoz címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ha a felek tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A fellebbező fél a tárgyalás tartását a fellebbezésben kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesnek az I. r. alperessel megkötött házasságát a Városi Bíróság jogerőre emelkedett ítélettel felbontotta.

A felperes és az I. r. alperes házasságából X1 és X2 utónevű gyermekek születtek. A Városi Bíróság végzésével jóváhagyott egyezségben a felperes és az I. r. alperes akként állapodtak meg, hogy a gyermekek a felperes gondozásába kerülnek. Az I. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy gyermekenként 10.000 - 10.000 Ft, összesen havi 20.000 Ft gyermektartásdíjat a felperes részére megfizet. Az egyezségkötésig az I. r. alperesnek 420.000 Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, amelynek egy összegben történő megfizetését vállalta 1998. december 31. napjáig.

Az I. r. alperes a fenti egyezség alapján őt terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének soha nem tett eleget, a gyermekek tartásához nem járult hozzá, ezért a felperes a Városi Bíróság előtt Vh. szám alatt végrehajtási eljárást kezdeményezett vele szemben. Az I. r. alperes akkori lakóhelyén a végrehajtó megállapította, hogy az I. r. alperes végrehajtás alá vonható ingó és ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, letiltható jövedelme nincs, ezért a felperes követelését végrehajtás útján behajthatatlannak minősítette.

A II. r. alperes és az I. r. alperes édesanyja, néhai Y házastársak voltak. A II. r. alperes az I. r. alperes mostohaszülője.

A felperes és az I. r. alperes a házassági életközösségük alatt megvásárolta a C helyrajzi szám alatt található 52 m2 alapterületű ingatlant, amelynek megvásárlásához a K banktól 200.000 Ft kölcsönt vettek fel. Az ingatlan megvásárlásához a II. r. alperes és az I. r. alperes édesanyja 1.000.000 Ft-ot bocsátottak a rendelkezésükre.

A felperes, az I. r. alperes és Y között létrejött megállapodásban a felperes és az I. r. alperes úgy nyilatkoztak, tudomásul veszik azt, hogy az 1.000.000 Ft juttatása kizárólag az I. r. alperes részére történt a törvényes örökrészébe történő betudás szándékával és a lakás megvásárlása céljából. Ezért az I. r. alperes kijelentette, hogy a készpénz juttatásra tekintettel édesanyja halála esetén az őt egyébként megillető törvényes örökrészről ezen összeg erejéig lemond és kijelentette, hogy az édesanyja után várható örökrészénél ezt az 1.000.000 Ft-ot betudja. Y az I. r. alperes nyilatkozatát elfogadta.

A házassági életközösség megszakadásakor az 1997. január 10-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes és az I. r. alperes a C helyrajzi szám alatti ingatlant 1.500.000 Ft vételár ellenében értékesítette. Az ingatlan vételárából az ingatlant terhelő lakáshitel és közüzemi tartozások kifizetését követően 200.000 Ft-ot az I. r. alperes a II. r. alperesnek és házastársának visszaadott.

Az I. r. alperes édesanyja elhunyt, hagyatéka a B ingatlan ½-ed tulajdoni illetősége volt, amelynek forgalmi értéke 3.500.000 Ft volt. Néhai Y után törvényes öröklésre az I. r. alperes volt jogosult. Az örökhagyó hagyatéki ügye a közjegyző előtt Kjö. szám alatt volt folyamatban. A hagyatéki eljárás során az I. r. alperes írásban ajándékozás megjelölésű okiratot terjesztett elő, amelyet ő maga ajándékozóként, a II. r. alperes ajándékozottként írt alá. Az okiratban az I. r. alperes úgy nyilatkozott, hogy a B. szám alatti fél házrészt a II. r. alperesnek ajándékba adja, mert 1995. február 22-én kapott tőle 1.000.000 Ft-ot, amelyből lakást tudott venni, akkor az 1.000.000 Ft a fele lakás értéke volt. Ezért döntött úgy, hogy a II. r. alperes által lakott lakás őt illeti meg. A II. r. alperes a hagyatéki eljárásban 2007. július 3-án elismervény megjelölésű okiratot terjesztett elő, amelyet ő maga ajándékozottként, az I. r. alperes ajándékozóként írt alá. Az elismervényben az I. r. alperes által neki ajándékozott ingatlanrészt elfogadta. A közjegyző a jogerőre emelkedett végzéssel az örökösök egyezségét jóváhagyta és az örökhagyó hagyatékát a B lakásingatlannak az örökhagyó nevén álló ½-ed tulajdoni illetőségét a II. r. alperesnek, az örökhagyó házastársának adta át ajándékozás jogcímén, a hagyatéki terhek és illetékek viselésének kötelezettségével, megkereste a Körzeti Földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése végett. A Körzeti Földhivatal határozattal öröklés jogcímén az ingatlan ½-ed tulajdoni illetőségére a II. r. alperes tulajdonjogát bejegyezte.