A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20256/2021/4. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) bek., (2) bek., (4) bek., 6:525. § (1) bek.] Bírók: Hőbl Katalin, Szabó Csilla, Szentpáli Judit

A határozat elvi tartalma:

Sem a Ptk. 6:522. § (2) bekezdése, sem a 6:525. §-a nem teszi lehetővé a hitelező számára, hogy a később bekövetkező, még csak feltételezett kár megelőzése érdekében tett intézkedések költségét kártérítésként érvényesíthesse, erre csak akkor van lehetősége, ha valamely, az adott tényállásra irányadó speciális jogszabályhely ezt valamilyen jogcímen lehetővé teszi.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24655/2017/46., Fővárosi Törvényszék P.24655/2017/50., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20256/2021/4.*, Kúria Pfv.20129/2022/6. (BH 2022.9.237)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.256/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Cseri és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Cseri Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Dávid Társas Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1., ügyintéző: dr. Dávid Zsófia ügyvéd) által képviselt Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Polgármesteri Hivatala (1033 Budapest, Fő tér 3.) I. rendű és a kamarai jogtanácsos neve kamarai jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.) II. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2020. december 1. napján meghozott, a 21.P.24.655/2017/50. számú végzéssel kijavított 21.P.24.655/2017/46. számú ítélete ellen az I. és II. rendű alperes 47. és 48. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Az I. és II. rendű alpereseket mentesíti a felperes perköltségének megfizetése alól.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint + áfa ügyvédi munkadíjból, a II. rendű alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint jogtanácsosi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget, míg az államnak külön felhívásra 1.231.505 (egymillió-kétszázharmincegyezer-ötszázöt) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes végleges keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket 15.393.816 forint és ennek 2016. június 17. napjától számított kamata megfizetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:548. § (1) bekezdése és 6:519. §-a alapján kártérítés jogcímén.

[2] A kárigényét arra alapította, hogy a felperes szomszédjában zajló építkezés kapcsán az I. és II. rendű alperes által végzett, keresetben megjelölt hatósági cselekmények jogellenesek voltak, és az ezek miatt indított közigazgatási és bírósági eljárásokban a felperesnek jogi tanácsadásból, szakértői díjból, szaktanácsadói díjból, valamint meg nem térült eljárási illetékből álló kára keletkezett.

[3] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

[4] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. és II. rendű alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15.393.816 forintot és ezután 2016. június 17. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 3.934.423 forint perköltséget. Ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.

[5] Az elsőfokú ítélet szerint a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben hozott jogerős ítéletek egyértelműen igazolják, hogy kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési hiba volt az, hogy a felperes szomszédjában épülő épület abszolút magasságát az I. rendű alperes a II. rendű alperes jogszabálysértő felhívására - a jogerős építési engedélytől eltérve - kijavította. A felperes pedig jogosult volt arra, hogy az emiatt indított építésfelügyeleti, építésrendészeti és használatbavételi eljárásokban - tekintettel arra, hogy az ehhez szükséges közigazgatási, építészeti és jogi ismeretekkel nem rendelkezett - jogi képviselőket bízzon meg, továbbá szakértőket és szaktanácsadókat kérjen fel, hogy elérje az alperesek által hozott, számára sérelmes, jogszabálysértő döntések mielőbbi megváltoztatását, majd, miután a rendes jogorvoslati lehetőségeit eredménytelenül kimerítette, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. Az ezen eljárásokban felmerült jogi képviseleti, jogi tanácsadási, szakértői és szaktanácsadói költséggel, továbbá az igazoltan megfizetett, máshonnan meg nem térülő eljárási illetékkel vagyoni kára merült fel, így a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés a) pontja alapján jogosult volt a kártérítési igényét érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság nem osztotta az I. rendű alperes azon álláspontját, hogy nem vétett kirívóan súlyos jogalkalmazási hibát, miután a felperes által kezdeményezett bírósági felülvizsgálati eljárásokban hozott jogerős ítéletek igazolják, hogy az I. és a II. rendű alperes megsértette az építésügyi jogszabályokat, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket-et.).

[6] Az ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes is fellebbezést terjesztett elő.

[7] Az I. rendű alperes elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes egészében, vagy az I. rendű alperes tekintetében történő elutasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.