Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.468/2013/34. számú határozata kártérítés (FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSBŐL eredő kártérítés) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 28. §, 51. §, 52. §, 54. §, 166. §, 167. §] Bírók: Kovács Zoltán, Ludányi Lászlóné, Paulik Andrea

íööáóÉőÉőáÜÍÓÁ

EGRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Eger, Barkóczy u. 1.

6.M.468/2013/34.

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi az ügyvéd által képviselt felperesnek - az ügyvéd által képviselt alperes ellen, foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítés megfizetése iránt indított perében, az Egerben, 2014. november hó 11. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

I T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg perköltség címén az alperes jogi képviselőjének 80.000.-Ft (azaz Nyolcvanezer forint) összeget.

A peres eljárás illetékét az Állam viseli.

A peres eljárás során előlegezett költséget az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az Egri Törvényszékhez címezve az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által megelőlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetőleg a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes keresetlevele és személyes előadása, illetve alperes ellenkérelme, a felek nyilatkozatai, továbbá a tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes - rövid időtartamú megszakítással - 1986. évtől áll az alperes alkalmazásában, kezdetben betanított kéményseprőként, majd 1998-tól szakképzett kéményseprőként. A felperes közvetlen felettese az alperesi kirendeltség vezetője. A felperes által is aláírt munkaköri leírás rögzítette, hogy a felperes munkája során betartja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó előírásokat és az igazgatói utasításokat. Emellett köteles részt venni a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos oktatásokon és annak munkakörére vonatkozó előírásai szerint dolgozni. A felperes a belépése napján átolvasta és tudomásul vette a kéményseprők érdekeltségi rendszeréről szóló igazgatói utasítást, amely tartalmazta a bérezési formát.

A felperes évente részt vett munkavédelmi oktatáson, legutóbb 2012. szeptember 26. napján. A munkabiztonsági szaktanácsadó által tartott oktatás tárgya volt - többek között - a kéményseprő-ipari tevékenység kockázati tényezőinek és veszélyforrásainak, valamint a biztonságtechnikai előírásoknak az ismertetése.

A felperes a kéménytisztítási feladatokat jellemzően úgynevezett sormunkaként, önállóan végezte.

A felperes 2012. október 10. napján a szám alatti ingatlanon megjelent a kéménytisztítási feladatok elvégzése érdekében. A lakásban az ingatlantulajdonos tartózkodott otthon egyedül.

A felperes a lakáson belül található padlásfeljáróhoz ment, ahol már a házilagos készítésű, egyágú falétra elő volt készítve a falnak támasztva. A helyiség laminált lappal volt burkolva. A létrán csúszásgátló, vagy kiakasztó nem volt. A felperes megkérte a jelenlévő ingatlantulajdonost arra, hogy a létrát támassza meg. Ezt követően a felperes elindult a létrán felfelé, vállán a kéménytisztításhoz szükséges eszközzel. A padlásajtót kinyitotta, az eszközt feltette a padlásra, majd lépett volna fel a létráról a padlásra, amikor a létra kicsúszott alóla és a felperes lezuhant a talajra. A tulajdonos ekkor a szinteltolással alacsonyabb szinten, a padlásfeljárótól több méterre lévő konyha ajtajában tartózkodott.

A felperes telefonon értesítette a balesetéről a kirendeltségvezetőt, aki azonnal a helyszínre indult. Megérkezett a baleset helyszínére, ahol beszélt a felperessel. A felperest a mentők szállították kórházba.

Az orvosi vizsgálat a felperesnél a bal láb sarok- és lábszár csontjának törését állapította meg. A felperes az orvosi ellátást követően keresőképtelen állományba került.

Az alperesi munkáltató a felperes balesetét kivizsgálta, ennek során a felperest 2012. október 16. napján meghallgatták a Kórház Traumatológiai Osztályán.

A munkáltató 2012. október 29. napján munkabaleseti jegyzőkönyvet vett fel a felperes balesetéről.

Az alperes, mint társadalombiztosítási kifizetőhely 2012. október 29. napján hozott határozatában a felperes 2012. október 10. napján elszenvedett balesetét üzemi balesetként elismerte.

Az alperesnél a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.törvény 2012. július hó 1. napjával történő hatályba lépésére figyelemmel felülvizsgálatra kerültek a munkavállalók munkaszerződései. Ennek keretében a Munka Törvénykönyve 58. § alapján a felek közös megegyezéssel módosították a munkaszerződéseket. A felperes munkaszerződésének módosítására is sor került akként, hogy azt a munkáltató 2013. február 19. napi keltezéssel írásba foglalta, és a módosítás minden példányát a kirendeltségvezető 2013. május környékén aláírásra átadta az otthonában táppénzen lévő felperesnek. A módosítás szerint a régi érdekeltségi rendszerről új érdekeltségi rendszerre tértek át, ezt a felperessel a kirendeltségvezető közölte. A felperesnek a módosítással kapcsolatosan kifogása, kérdése nem volt, azt elolvasás után aláírta.

A felperes 2013. augusztus hónapban a munkaszerződés módosítását megmutatta egy ügyvédnek, aki közölte a felperessel, hogy az őrá nézve hátrányos.

A felperes 2013. szeptember 20. napján a munkáltatóhoz intézett levelében közölte, hogy a módosított munkaszerződése őt hátrányosan érinti, a munkabére bruttó 260.000.-Ft összegről 110.000.-Ft összegre csökkent. A felperes kifogásolta a szerződés módosítás februári dátumát, a munkaügyi vezető aláírásának hiányát. A felperes sérelmezte továbbá azt, hogy a táppénz alatt történt a szerződés módosítása.

Az alperes 2013. október 14. napi keltezéssel adott válaszában közölte a felperessel, hogy minden munkavállaló munkaszerződése módosításra került az új Munka Törvénykönyve és a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozó jogszabályváltozások miatt. A felperesnek fix 260.000.-Ft/hó munkabér járandósága nem volt, a megbetegedését megelőzően is teljesítménybérezésben részesült. A munkáltató felajánlotta a felperes részére az egyeztetést.

Az alperes 2014. augusztus 1. napján hozott 1/2014. (VIII.1.) számú határozatával döntött a cég jogutód nélküli megszűnését eredményező végelszámolási eljárás megindításáról.

A felperes 2014. október 9. napjáig táppénzes állományban volt.

Az alperes 2014. október 9. napi keltezéssel tájékoztatta a felperest arról, hogy 2014. november 12. napjától csoportos létszámcsökkentést rendelt el, amely a felperes munkahelyét és munkakörét is érinti. A döntés végrehajtása során a felperes munkaviszonyát felmondással kívánják megszüntetni. A felmondás közlésének várható időpontja 2014. november 11. napja.