BH 2006.7.230 A véleménynyilvánítás nem jelent tényállítást, a vélemény nem alapozhatja meg a választási törvény alapelveinek megsértését [1997. évi C. tv. 3. §].

Sz. V., mint a M. Párt kampányigazgatója a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-nak a) és d) pontjaiba foglalt alapelvek sérelmére alapítottan kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Kifogásában előadta, hogy D. T. a 2006. április 20-án tartott sajtótájékoztatóján, B. I. a 2006. április 19-én tartott sajtótájékoztatóján, valamint K. A. a 2006. április 19-én kibocsátott közleményében választási visszaéléssel és tömeges választási csalással vádolta meg a M. Pártot. Állításuk szerint "a választási iroda második fordulóról szóló értesítését a M. Párt szavazólap-mintát is tartalmazó szórólapjába hajtották bele, és az egész csomag egy borítékba kerülve jutott el a postaládákba." A kifogás benyújtója szerint az elhangzott vádak nélkülözik a ténybeli alapokat, az ily módon történt kézbesítést mind a Magyar Posta szóvivője, mind az Országos Választási Iroda Vezetője, továbbá választópolgárok is cáfolták. A szavazólap-minta jogszerűen terjesztett és előállított, a választási eljárás szabályainak megfelelő plakátnak minősül, és jól láthatóan szerepel rajta a "MINTA" felirat, így nem alkalmas a választók megtévesztésére sem.

Az OVB a 235/2006. (IV. 21.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy D. T. országgyűlési képviselőjelölt, az F. Párt kommunikációs vezetője a 2006. április 20-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, B. I. országgyűlési-képviselőjelölt a 2006. április 19-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, valamint K. A. országgyűlési-képviselőjelölt a 2006. április 19-én kibocsátott közleményében megsértette a Ve. 3. §-ának a) és d) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá a jogszabálysértőket eltiltotta a további jogszabálysértéstől. Határozata indokolásában a 224/2006. (IV. 21.) OVB határozatra hivatkozással megállapította, hogy a kifogásolt szórólap részét képező szavazólap-minta a választási kampánynak a jelölőszervezetek által - jelen és a korábbi választási eljárások során egyaránt széles körben - alkalmazott eszköze, melynek egyértelmű célja a választók akaratának befolyásolása, a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése. A kifogásolt szórólap vizsgálata egyértelművé teszi, hogy az nem az országgyűlési képviselőválasztás második fordulója során alkalmazott szavazólap vagy annak hivatalos mintája, hanem egy olyan kampányanyag, amely csupán a hivatalos szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel a jelölőszervezet jelöltjének népszerűsítése céljából. Az alaki elemeken túlmenően a szórólap mind annak kiadóját, mind a készítéséért felelős jelölőszervezetet egyértelműen és világosan megjelöli, ezért a választópolgárok megtévesztésére a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas. Ebből adódóan e kampányanyagnak akár a választás második fordulójára vonatkozó hivatalos értesítéssel való egyidejű kézbesítése sem idézheti elő a választópolgárok megtévesztését.

A kérelmező az OVB határozata ellen a Ve. 3. §-ának a) és d) pontjaira alapítottan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, kérve az OVB határozatának megváltoztatását. Álláspontja szerint a kifogásolt politikai hirdetés tartalma, szóhasználata nem alkalmas a választási eljárás alapelveinek megsértésére. A választási alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat, így a kampánytevékenység folytatásának jogát is oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni. Megítélése szerint az országgyűlési képviselőjelöltek kifogástevő által sérelmezett kijelentései karakterisztikus véleménynyilvánítások, ezért fogalmilag kizárt azokat valótlan tényállításként, vagy valós tények hamis színben való feltüntetéseként értékelni. A karakterisztikus véleménynyilvánításokat a közszereplők tűrni kötelesek a töretlen hazai joggyakorlat alapján.

Végül kérte, a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja meg, hogy a kifogást benyújtó Sz. V. milyen átruházott jogkörben képviselte a M. Pártot.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos.

A Ve. 3. §-ának a) és d) pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a választás tisztaságának megóvása, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.