A Kúria Kfv.35192/2021/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek.] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

Az adóhatóság az ellenőrzések, és az azt követő hatósági eljárás során is köteles a közösségi jogba ütközően beszedett adó és kamatai visszatérítése iránti kérelme trágyában az adózó jogainak érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni, adózói jogai érvényesítését elősegíteni, kérelméről dönteni.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.192/2021/4.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke

Dr. Stefancsik Márta előadó bíró

Dr. Demjén Péter bíró

A felperes: felperes1

cím6)

A felperes képviselője: Pleszkáts Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd)

(cím3)

Az alperes: alperes

(cím1)

Az alperes képviselője: dr. Rafai Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat elleni közigazgatási per

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. február 12. napján kelt 43.K.27.760/2018/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.27.760/2018/11. számú ítéletét és az alperes 2235132427 számú határozatát az elsőfokú hatóság 2140730352 számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 70.000 (azaz hetvenezer) forint elsőfokú és 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A feljegyzett elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes egy holland társaságon keresztül kapcsolt vállalkozásként működő két másik belföldi társasággal együtt bolti kiskereskedelmi tevékenységet végez. Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) szerinti bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó (a továbbiakban: különadó) bevallási kötelezettségét a kapcsolat vállalkozások árbevételének összeszámításával teljesítette.

[2] Az elsőfokú bíróság a 2016. május 11-én meghozott 4.K.28.137/2014/17. számú ítéletével az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága 2008-2010. évekre vonatkozó 2511394441 számú másodfokú határozatát a 2010. évi kiskereskedelmi ágazati különadó tekintetében az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és előírta, hogy az adó összegét az Európai Unió Bírósága (EUB) 2014. február 5-i C-385/12. (Hervis) ítéletében megállapítottak szerint a közösségi jogba (EUMSZ 49. és 54. cikk) ütköző - az Áktv. 7. § (1) bekezdésében foglalt - a kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítására vonatkozó szabály mellőzésével kell megállapítania. A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság a 2017. február 20-án meghozott 2147662214 számú határozatával a felperes javára 2010. évre 213.719.000 Ft különadó különbözetet állapított meg. Az adóhatóság ezen összeget 2017. április 27-én a felperesnek kiutalta.