1936. évi XIII. törvénycikk

a polgári jogsegély tárgyában Budapesten 1935. évi szeptember hó 25-én kelt magyar-brit egyezmény becikkelyezéséről[1]

1. § A polgári jogsegély tárgyában Budapesten 1935. évi szeptember hó 25-én kelt magyar-brit egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar szövege a következő:

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Nagybritannia, Irország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára, áthatva attól az óhajtól, hogy igazságügyi hatóságaik előtt polgári és kereskedelmi ügyekben folyó vagy indítandó eljárásban kölcsönösen jogsegélyt nyujtsanak egymásnak; elhatározták, hogy ebből a célból Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:

I. Bevezető rendelkezések

1. Cikk.

a) Ez az Egyezmény csak polgári és kereskedelmi ügyekben nyer alkalmazást, ideértve a nem peres ügyeket is.

b) Ebben az Egyezményben az alábbi szavak értelme a következő:

(1) "az egyik (vagy a másik) Magas Szerződő Fél területe" jelent (a) Ő Felségét Nagybritannia, Irország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királyát, India Császárát illetően Angliát, Waleset és mindazokat a területeket, amelyekben az Egyezmény a 17. Cikken alapuló kiterjesztés, vagy a 18. Cikken alapuló csatlakozás folytán érvényben van; (b) Ő Főméltóságát, a Magyar Királyság Kormányzóját illetően pedig Magyarországot;

(2) "személyek" természetes és jogi személyeket;

(3) "jogi személyek" társas cégeket, társaságokat, egyesületeket és más testületeket jelent;

(4) "az egyik Magas Szerződő Fél alattvalói vagy állampolgárai" magában foglalja az illető Magas Szerződő Fél területén érvényes törvények szerint létesült vagy elismert jogi személyeket;

(5) "az egyik (vagy a másik) Magas Szerződő Fél alattvalói vagy állampolgárai" jelenti (a) Ő Felségét Nagybritannia, Irország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királyát, India Császárát illetően Ő Felségének bárhol lakó minden alattvalóját és a védelme alatt álló összes személyeket; (b) Ő Főméltóságát a Magyar Királyság Kormányzóját illetően pedig az összes magyar állampolgárokat.

2. Cikk.

Törvényes védelem és a bíróságok igénybevétele.

Az egyik Magas Szerződő Fél alattvalói vagy állampolgárai a másiknak területén személyük vagy vagyonuk törvényes védelme tekintetében ugyanazokat a jogokat élvezik és jogaik érvényesítése vagy védelme végett ugyanolyan feltételek mellett (ideértve a fizetendő díjakat és illetékeket is) fordulhatnak a bíróságokhoz, mint a másik Magas Szerződő Fél alattvalói vagy állampolgárai.

II. Iratok kézbesítése peres és nem peres ügyben

3. Cikk.

a) Ha az egyik Magas Szerződő Fél valamely igazságügyi hatósága peres vagy nem peres ügyben ennek a Félnek területén készült iratok kézbesítését kéri valamely személy részére a másik Magas Szerződő Fél területén, az ilyen iratokat megfelelő esetben a 4. vagy az 5. Cikkben szabályozott valamelyik eljárási mód szerint kell a címzettnek kézbesíteni.

b) Ennek az Egyezménynek II. részében a "származási hely állama" kifejezés azt az államot jelenti, amelyben a kézbesítendő ügyiratok készültek, a "foganatosítási hely állama" kifejezés pedig azt az államot, amelyben az ügyiratok kézbesítését teljesíteni kell.

4. Cikk.

a) A kézbesítésre irányuló kérelmet a származási hely állama diplomáciai vagy konzuli tisztviselőjének a foganatosítási hely államának illetékes hatóságához kell intéznie és küldenie, és ezt a hatóságot fel kell kérnie a kérdéses ügyirat kézbesítésére.

b) A kézbesítésre irányuló kérelmet a foganatosítási hely államának nyelvén kell szerkeszteni és abban meg kell jelölni a felek nevét és foglalkozását, a címzett nevét, foglalkozását és lakáscímét, valamint a kézbesítendő ügyirat természetét és csatolni kell hozzá a kézbesítendő ügyiratot másolatával együtt.

c) A kézbesítendő ügyiratot a foganatosítási hely államának nyelvén kell szerkeszteni vagy pedig ilyen nyelvű fordítással kell ellátni, kivéve, ha a foganatosítási hely államának illetékes hatósága kijelenti, hogy fordításra nincs szükség. Szükséges, hogy az ilyen fordítást a származási hely államának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője vagy pedig a foganatosítási vagy származási heh államának hivatalos vagy megesketett tolmácsa hitelesítse.

d) A kézbesítésre irányuló kérelmeket:

Angliában a Supreme Court of Judicature Senior Master-éhez,

Magyarországon a magyar királyi Igazságügyminisztériumhoz kell intézni és küldeni.

Ha az a hatóság, amelyhez a kézbesítésre irányuló kérelmet küldötték, nem illetékes annak teljesítésére, akkor ez a halyság (azoknak az eseteknek kivételével, amelyekben e cikk (f) pontja értelmében a kézbesítés megtagadható) köteles a kérelmet hivatalból, áttenni a foganatosítási hely államának illetékes hatóságához.

e) A kézbesítést a foganatosítási hely államának illetékes hatósága teljesíti akként, hogy az ügyiratot a szerint az eljárás szerint kézbesíti, amelyet hasonló ügyiratok kézbesítésére nézve ennek az államnak belső törvénye megszab, kivéve, ha a kézbesítésre irányuló kérelem valamely különös kézbesítési mód alkalmazására vonatkozó kívánságot tartalmaz, amikor is ezt a kézbesítési eljárást kell követni, amennyiben az nem ellenkezik ennek az államnak törvényével; ha azonban a foganatosítási hely államának illetékes hatósága kijelentette, hogy fordításra nincs szükség és fordítást nem is mellékeltek, ennek a hatóságnak eljárása arra szorítkozhatik, hogy az ügyiratot átadja a címzettnek, ha ez azt önként elfogadja.

f) E cikk előbbi rendelkezéseinek megfelelően előterjesztett kézbesítésre irányuló kérelem teljesítése csak abban az esetben tagadható meg, (1) ha a kézbesítésre irányuló kérelem hitelessége nincs megállapítva vagy (2) ha az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén a kézbesítést teljesíteni kellene, azt saját felségjogára vagy biztonságára sérelmesnek tartja.

g) Minden olyan esetben, amidőn az a hatóság, amelyhez a kézbesítésre irányuló kérelmet küldötték, azt nem teljesíti, erről haladéktalanul értesíti azt a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőt, aki a kérelmet előterjesztette, közölve azokat az okokat, amelyek miatt a kérelem teljesítését megtagadta, vagy az illetékes hatóságot, amelyhez azt áttette.

h) Az a hatóság, amely a kézbesítésre irányuló kérelmet teljesítette, köteles erről bizonyítványt kiállítani, amely igazolja a kézbesítést vagy megjelöli az okot, amely a kézbesítést akadályozta, továbbá tanúsítja a teljesített vagy megkísérelt kézbesítés tényét, módját és idejét, és ezt a bizonyítványt meg kell küldenie ahhoz a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőhöz, aki a kézbesítésre irányuló kérelmet előterjesztette. A kézbesítést vagy annak megkísérlését tanúsító bizonyítványt az ügyirat másolatára kell rávezetni vagy ahhoz kell csatolni.

5. Cikk.

a) Ez a cikk nem alkalmazható olyan személyeknek szóló ügyiratok kézbesítésére, akik alattvalói vagy állampolgárai annak a Magas Szerződő Félnek, amelynek területén a kézbesítést teljesíteni kell.

b) A kézbesítés teljesíthető - a foganatosítási hely állama hatóságainak megkeresése vagy közreműködése nélkül - a következő bármelyik eljárási mód szerint:

(1) a származási hely államának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője útján;

(2) posta útján.

c) Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy ennek a cikknek (b) pontjában említett valamelyik eljárási mód alkalmazásával teljesített kézbesítés érvényességének kérdésében a Magas Szerződő Felek illetékes bíróságai saját törvényeik szerint szabadon határoznak.

6. Cikk.

a) Minden olyan esetben, amidőn a 4. Cikk rendelkezéseinek megfelelően ügyiratokat kézbesítettek, az a Magas Szerződő Fél, amelynek diplomáciai vagy konzuli tisztviselője a kézbesítésre irányuló kérelmet előterjesztette, köteles a másik Magas Szerződő Félnek megtéríteni mindazokat a díjakat és költségeket, amelyeket a foganatosítási hely államának törvénye szerint a kézbesítést teljesítő személyek részére fizetni kell és mindazokat a díjakat és költségeket, amelyeket valamely különös módon teljesített kézbesítés okozott. Ezek a díjak és költségek nem haladhatják meg az ennek az államnak bíróságainál szokásos díjakat és költségeket.

b) Ezeknek a díjaknak és költségeknek megtérítését az illetékes hatóságnak, amely a kézbesítést teljesítette, a 4. Cikk (b) pontjában megkívánt bizonyítvány megküldésekor kell kérnie attól a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőtől, aki a kézbesítésre irányuló kérelmet előterjesztette.

c) A fentieken kívül az ügyiratok kézbesítésével kapcsolatban egyik Magas Szerződő Fél sem köteles a másiknak semmiféle díjat fizetni.

III. Bizonyításfelvétel

7. Cikk.

a) Ha az egyik Magas Szerződő Fél területén levő valamely igazságügyi hatóság bizonyítás felvételét kívánja a másik Magas Szerződő Fél területén, ezt a bizonyításfelvételt megfelelő esetben a 8. vagy a 9. Cikkben megszabott valamelyik módon kell foganatosítani.

b) Ennek az Egyezménynek III. részében az alábbi kifejezések értelme a következő:

(1) "bizonyításfelvétel" magában foglalja a felperes, az alperes, a szakértő vagy bármely más személy eskü alatt vagy e nélkül tett nyilatkozatainak megszerzését; a felperesnek, az alperesnek, a szakértőnek vagy bármely más személynek esküre bocsátását bárminő törvényes eljárás szerint; úgyszintén okiratok, minták vagy más tárgyak megszerzését, azonosságuk megállapítását és megvizsgálását;

(2) "tanu" minden olyan személy, akitől a fentieknek megfelelően vallomás megszerzését kívánják;

(3) "származási hely állama" azt az államot jelenti, amelynek igazságügyi hatósága a bizonyításfelvételt kívánja, "foganatosítási hely állama" pedig azt az államot, amelynek területén a bizonyításfelvételt foganatosítani kell.

8. Cikk.

a) A származási hely államának igazságügyi hatósága a saját állama törvényeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megkeresést intézhet a foganatosítási hely államának illetékes hatóságához, felkérve ezt a hatóságot a bizonyításfelvétel foganatosítására.

b) A megkeresést a foganatosítási hely államának nyelvén kell szerkeszteni vagy ilyen nyelvű fordítással kell ellátni. Szükséges, hogy az ilyen fordítást a származási hely államának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője, vagy pedig a foganatosítási vagy származási hely államának hivatalos vagy megesketett tolmácsa hitelesítse. A megkeresésben meg kell jelölni annak az eljárásnak természetét, amelynek céljára a bizonyításfelvételt kérik, bele kell foglalni ebben a tekintetben szükséges minden felvilágosítást, az érdekelt felek nevét, valamint a tanúk nevét, foglalkozását és lakáscímét. Továbbá csatolni kell hozzá vagy (1) a kérdőpontokat a tanú vagy tanúk részére, vagy megfelelő esetben azoknak az okiratoknak, mintáknak vagy más tárgyaknak leírását, amelyeknek megszerzése, azonosságuk megállapítása vagy megvizsgálása szükséges, úgyszintén ezeknek a fentiekben megszabott módon hitelesített fordítását; vagy pedig (2) meg kell keresni az illetékes hatóságot annak engedélyezésére, hogy élőszóval lehessen kérdéseket feltenni oly módon, amiként azt a felek vagy képviselőik kívánják.

c) A megkeresést:

Angliában a magyar diplomáciai vagy konzuli tisztviselőnek a Supreme Court of Judicature Senior Master-éhez.

Magyarországon a brit diplomáciai vagy konzuli tisztviselőnek a magyar királyi Igazságügyminisztériumhoz kell továbbítania.

Abban az esetben, ha az a hatóság, amelyhez megkeresést intéztek, nem illetékes annak teljesítésére, akkor ez a hatóság (azoknak az eseteknek kivételével, amelyekben e cikk (f) pontja értelmében a teljesítés megtagadható) köteles a megkeresést hivatalból áttenni a foganatosítási hely államának illetékes hatóságához.

d) A foganatosítási hely államának illetékes hatósága a megkeresést teljesíteni köteles és a kívánt bizonyítást ugyanazoknak a kényszereszközöknek alkalmazásával és ugyanolyan eljárással kell felvennie, mint ahogyan a saját államának hatóságaitól származó megkeresést vagy rendeletet foganatosítja, kivéve, ha a megkeresés valamely különös eljárás alkalmazására irányuló kívánságot tartalmaz, amikor is ezt a különös eljárást kell követni, amennyiben az nem ellenkezik a foganatosítási hely államának törvényével.

e) Azt a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőt, aki a megkeresést továbbította, kívánatára értesíteni kell a lefolytatandó eljárás idejéről és helyéről abból a célból, hogy tájékoztathassa az érdekelt felet vagy feleket, akik személyesen megjelenhetnek, vagy pedig, ha úgy kívánják, képviseltethetik magukat a foganatosítási hely államának bíróságai előtt eljárásra jogosult törvényes képviselővel.

f) E cikk előbbi rendelkezéseinek megfelelő megkeresés teljesítése csak akkor tagadható meg:

(1) ha a megkeresés hitelessége nincs megállapítva,

(2) ha a foganatosítási hely államában a kérdéses megkeresés teljesítése nem tartozik bírói hatáskörbe,

(3) ha az a Magas Szerződő Fél, amelynek területén azt teljesíteni kellene, azt felségjogára vagy biztonságára sérelmesnek tartja.

g) Minden olyan esetben, amidőn az a hatóság, amelyhez a megkeresést intézték, azt nem teljesíti, erről haladéktalanul értesíti azt a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőt, aki azt hozzá továbbította, közölve azokat az okokat, amelyek miatt a megkeresés teljesítését megtagadta, vagy az illetékes hatóságot, amelyhez azt áttette.

h) Ha a megkeresést teljesítették, az illetékes hatóságnak, amelyhez a megkeresést intézték vagy áttették, az elintézést tartalmazó ügyiratokat meg kell küldeni ahhoz a diplomáciai vagy konzul tisztviselőhöz, aki a megkeresést továbbította.

9. Cikk.

a) A bizonyítást felveheti a foganatosítási hely állama hatóságainak megkeresése vagy közreműködése nélkül a származási hely államának diplomáciai vagy konzuli tisztviselője is.

b) A diplomáciai vagy konzuli tisztviselő felhívhatja a származási hely államának bírósága által megnevezett egyéneket, hogy előtte jelenjenek meg és tegyenek vallomást. Felvehet minden olyan bizonyítást, amely a foganatosítási hely államának törvényével nem ellenkezik. A megjelenés és vallomástétel ilyen tisztviselő előtt teljesen önkéntes és kényszereszközök alkalmazásának nincs helye.

c) A bizonyításfelvétel a származási hely államának törvényében megszabott eljáráshoz alkalmazkodhatik és a feleknek joguk van személyesen megjelenni vagy magukat képviseltetni a származási vagy a foganatosítási hely államának bíróságai előtt eljárásra jogosult törvényes képviselővel.

d) Amíg a magyar kormány diplomáciai úton megfelelő nyilatkozatot nem tesz, ennek a cikknek rendelkezései nem nyernek alkalmazást a bizonyításfelvételre akkor, ha olyan személyekről van szó, akik alattvalói vagy állampolgárai annak a Magas Szerződő Félnek, amelynek területén a bizonyításfelvételt foganatosítani kellene.

10. Cikk.

Az a körülmény, hogy a 9. Cikkben meghatározott módon megkísérelt bizonyításfelvétel meghiusult a miatt, mert valamely tanú nem jelent meg vagy a vallomástételt megtagadta, nem zárja ki azt, hogy utóbb a 8. Cikknek megfelelően terjesszenek elő megkeresést.

11. Cikk.

a) A 8. Cikkben megszabott módon foganatosított bizonyításfelvétel esetében az a Magas Szerződő Fél, amelynek igazságügyi hatóságától a megkeresés származik, köteles megtéríteni a másik Magas Szerződő Fél részére ennek illetékes hatóságánál a megkeresés teljesítésével felmerült minden költséget, a tanúknak, szakértőknek, tolmácsoknak vagy fordítóknak járó díjakat és költségeket, az önként meg nem jelent tanúk előállításával felmerült kiadásokat, valamint azokat a díjakat és költségeket, amelyek e hatóság részéről eljárási cselekmények végzésére kirendelt személynek járnak azokban az esetekben, amikor ezt a foganatosítási hely államának törvénye megengedi, úgyszintén mindazokat a díjakat és költségeket, amelyek kérelemre alkalmazott különös eljárás folytán merültek fel. E költségeknek olyanoknak kell lenniök, amelyek megfelelnek a foganatosítási hely államának bíróságainál hasonló esetekben szokásos költségeknek.

b) Ezeknek a költségeknek megtérítését az illetékes hatóságnak, amely a megkeresést teljesítette, a 8. Cikk (b) pontjának megfelelő elintézést tartalmazó ügyiratok megküldésekor kell kérnie attól a diplomáciai vagy konzuli tisztviselőtől, aki a megkeresést továbbította.

c) A fentieken kívül a bizonyításfelvétellel kapcsolatban egyik Magas Szerződő Fél sem köteles a másiknak semmiféle díjat fizetni.

IV. Szegénységi jog, perbeli biztosíték és személyfogság adósságok miatt

12. Cikk.

a) Az egyik Magas Szerződő Félnek a másik Magas Szerződő Fél ama területén lakó alattvalói vagy állampolgárai, ahol az eljárás folyamatban van, nem kényszeríthetők a perköltségek vagy a bírósági illetékek biztosítására semmiféle olyan esetben, amidőn erre a másik Magas Szerződő Fél alattvalója vagy állampolgára nem volna köteles.

b) Az egyik Magas Szerződő Félnek a másik Fél ama területén kívül lakó alattvalói vagy állampolgárai, ahol az eljárás folyamatban van, nem kötelezhetők a perköltségek vagy bírósági illetékek biztosítására semmiféle olyan esetben, amidőn ezen a területen az említett perköltségek vagy illetékek fedezésére elegendő ingatlan vagyonuk vagy olyan természetű vagyonuk van, amely nem könnyen szállítható más helyre. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy «ingatlan vagyon» és «olyan vagyon, amely nem könnyen szállítható más helyre» kifejezéseket a Magas Szerződő Felek illetékes bíróságainak saját törvényeik szerint kell értelmezniök.

13. Cikk.

Az egyik Magas Szerződő Fél alattvalóit vagy állampolgárait a szegénységi jog tekintetében a másik Magas Szerződő Fél területén ennek a Magas Szerződő Félnek alattvalóival vagy állampolgáraival teljesen egyenlő elbánásban kell részesíteni.

14. Cikk.

Az egyik Magas Szerződő Fél alattvalóival vagy állampolgáraival szemben a másiknak területén a személyfogság sem valamely követelés behajtási eszköze gyanánt, sem biztosítási rendszabályként nem alkalmazható semmiféle olyan esetben, amidőn nem volna alkalmazható ez utóbbi Magas Szerződő Fél alattvalóival vagy állampolgáraival szemben.

V. Általános rendelkezések

15. Cikk.

Ennek az Egyezménynek alkalmazásával kapcsolatban netalán felmerülő nehézségeket diplomáciai úton kell kiegyenlíteni.

16. Cikk. Ez az Egyezmény, amelynek magyar és angol szövege egyaránt hiteles, megerősítésre szorul. A megerősítő okiratokat Londonban kell kicserélni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napja után egy hónap mulva lép hatályba és ettől a naptól számított három évig marad hatályban. Ha ennek a háromévi határidőnek eltelte előtt legalább hat hónappal egyik Magas Szerződő Fél sem közölné a másikkal diplomáciai úton azt a szándékát, hogy az Egyezményt felmondja, az hatályban marad attól a naptól számított hat hónap elteltéig, amely napon valamelyik Magas Szerződő Fél felmondását közölte.

17. Cikk.

a) Ez az Egyezmény nem alkalmazható ipso facto Skóciára, Észak-Irországra, a Csatorna-Szigetekre, a Man Szigetre, sem Ő Felsége Nagybritannia, Irország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királyának, India Császárának valamely Gyarmatára, tengerentúli területére, sem az Ő fennhatósága alá tartozó valamely területre, sem valamelyik olyan területre, amelyet az Ő Egyesült Királysági Kormánya megbízás alapján igazgat; de Ő Felsége addig, amíg ez az Egyezmény a 16. Cikk értelmében hatályban van, az Ő budapesti Követe útján bármikor bejelentheti az Egyezmény hatályának kiterjesztését az imént említett területek bármelyikére.

b) Az ilyen bejelentésben meg kell jelölni az illető területnek azokat a hatóságait, amelyekhez a 4. Cikk értelmében a kézbesítésre irányuló kérelmeket vagy a 8. Cikk értelmében a megkereséseket továbbítani és azt a nyelvet, amelyen a közléseket és fordításokat szerkeszteni kell. Az ilyen kiterjesztés a bejelentés napja után egy hónap mulva válik hatályossá.

c) Akármelyik Magas Szerződő Fél bármikor megszüntetheti az Egyezmény hatályának e cikk (a) pontjában megjelölt bármelyik területre történt kiterjesztését e kiterjesztés hatálybalépésétől számított három év mulva oly módon, hogy ezt a kiterjesztést diplomáciai úton hat hónapra szóló felmondással megszünteti.

d) Az Egyezmény felmondása a 16. Cikk alapján a jelen cikk (a) pontjában megjelölt területekre történt kiterjesztésének ipso facto felmondását is jelenti, hacsak a két Magas Szerződő Fél kifejezetten másképpen nem állapodott meg.

18. Cikk.

a) A Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy amíg ez az Egyezmény a 16. Cikk értelmében vagy a jelen cikken alapuló valamely csatlakozás folytán hatályban van, Ő Felsége Nagybritannia, Irország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára diplomáciai úton közölt bejelentéssel bármikor csatlakozhatik ehhez az Egyezményhez a Brit Államközösség bármely olyan tagja részéről, amelynek Kormánya ezt a csatlakozást kívánja, feltéve, hogy a csatlakozás bejelentése nem oly időben történik, amikor Ő Főméltósága, a Magyar Királyság Kormányzója már közölte az Egyezmény felmondását Ő felségének mindazokra a területeire vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyert. Ilyen bejelentésre a 17. Cikk (b) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni. Minden ilyen csatlakozás a bejelentés napját követő egy hónap mulva válik hatályossá.

b) Ennek a cikknek (a) pontja alapján történt csatlakozás hatálybalépésének napjától számított három év elteltével akármelyik Magas Szerződő Fél diplomáciai úton közölt jegyzékben hat hónapra felmondhatja az Egyezmény alkalmazását bármely olyan országra nézve, amelynek részéről a csatlakozást bejelentette. Az Egyezménynek a 16. Cikken alapuló felmondása nem érinti alkalmazását ezeknek az országoknak egyikére nézve sem.

c) Ennek a cikknek (a) pontján alapuló bármely csatlakozás bejelentése kiterjedhet mindazokra a területekre, amelyek függőségi viszonyban vannak annak az országnak Kormányával szemben, vagy amelyeket megbízás alapján annak az országnak Kormánya igazgat, amelynek részéről ilyen csatlakozást bejelentettek, és a (b) pontban említett valamely ország részéről közölt felmondás alkalmazást nyer a függőségi viszonyban álló vagy megbízás alapján igazgatott mindazokra a területekre is, amelyekre a bejelentett csatlakozás kiterjedt.

Aminek hiteléül alulírottak ennek az Egyezménynek magyar és angol szövegét aláírták és pecsétjükkel ellátták. Kelt Budapesten két példányban, 1935. évi szeptember hó 25. napján.

[Aláírások]