10030/1945. KM rendelet
a szarvasmarha, bivaly, borju és juh forgalmának és levágásának szabályozása ügyében
Az ujonnan felállított honvédség és a polgári lakosság élelmezésének biztosítása, valamint az elpusztult állatállomány pótlása érdekében a következőket rendelem:
1. §
Szarvasmarhát (bivalyt), borjut (bivalyborjut) és juhot további rendelkezésig akár közfogyasztásra, akár magánfogyasztásra általában levágni tilos.
Kivételt képez a kényszervágás esete, amelynek fennforgását állatorvos állapítja meg (annak hiányában a községi előljáróság).
2. §
A gazdasági felügyelőség felülvizsgálata alapján tenyésztésre alkalmatlan bika (bivalybika), továbbá betegség, fejletlenség és fejlődési rendellenesség folytán felnevelni nem alkalmas bikaborju (bivaly bikaborju) és kos, kos-bárány közfogyasztásra továbbra is levágható.
Nem esik levágási tilalom alá az a hat hetesnél fiatalabb, de nyolc naposnál idősebb üszőborju (bivaly üszőborju), valamint három hónaposnál fiatalabb, de három hetesnél idősebb jerke bárány, amelyről állatorvos (ennek hiányában a községi előljáróság) megállapítja, hogy az anyaállat megbetegedése vagy elhullása, illetve kényszervágása miatt nem nevelhető fel. A kényszervágott és a jelen § alapján levágható s helyi szükségletet meghaladó állatokat a törvényhatóság első tisztviselője az egyes közületek között arányosan megosztani köteles. Az igy is fennmaradó, valamint általában a levágásra kerülő állatok számának 20%-át a közellátásügyi minisztérium rendelkezésére kell bocsájtani, amit a közellátásügyi miniszter kijelölt kereskedők utján hozat forgalomba.
Az országos nyilvántartás rendbehozatala után a közellátásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes vármegyékben, thj. városokban, közfogyasztásra bizonyos idő alatt hány darab vágómarhát (vágóbivalyt, vágóborjut, vágóbivalyborjut), vágójuhot szabad levágni.
Az 1. és 2. § alapján levágható, illetve levágásra kerülő állatokat, kizárólag közfogyasztás céljára, további rendeletig csali vásárlási engedéllyel ellátott husiparos vásárolhat meg és vághat le. Ilyen vásárlási engedélyt az előbbi pont szerint a közellátásügyi miniszter által meghatározott mennyiség erejéig a közigazgatás első tisztviselője adhat ki.
Amig a közellátásügyi miniszter az egész vármegyére (thj. városokra) eső vágóállat mennyiségét meg nem határozta, vásárlási és vágási engedély csak az 1. és 2. §-ban felsorolt állatokra adható ki. Az igy levágott állatok azonban a későbben megállapítandó vágóállat kontingens mennyiségébe beszámitandók.
3. §
Vágóállat vásárlására jogositott kereskedőt a közellátásügyi miniszter jelölhet ki. A megvásárolt vágóállat csak annak a kerületnek adható tovább, amelyet a közellátásügyi miniszter megjelöl. A régi kereskedők, akiket a korábbi rendelkezések politikai vagy faji okokból kizártak, szintén kijelölhetők.
Gazdák továbbtartásra, tenyésztésre szarvasmarhát, borjut, juhot továbbra is szabadon vásárolhatnak, cserélhetnek, Ezeket azonban levágniok nem szabad. Az igy forgalomba kerülő állatok marhalevelére az átírás alkalmával fel kell jegyezni, hogy a vásárlás továbbtartás, illetve tenyésztés céljára történt.
4. §
A kényszervágott, továbbá a 2. §-ban felsorolt állatok levágásából kitermelt husmennyiség elsősorban a nehéz testi munkát végzők, a kórházak, gyógyintézetek, szülőotthonok, gyermekmenhelyek közszükségletének kielégítésére fordítható.
5. §
Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napi elzárással, valamint 200.- pengőig terjedő pénzbüntetéssel, háboru idején 6 hónapig terjedhető elzárással, valamint 8.000.- pengő pénzbüntetéssel büntetendő az aki a jelen rendeletnek a levágási tilalomra, a kereskedelmi forgalomra, a köz- és magánfogyasztásra történő vágásokra vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
Az az árut, amelyre vonatkozólag a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott anyag értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti.
Azt, aki a kihágás felderítése körül érdemeket szerzett, kérelmére a közellátásügyi miniszter a lefolytatott kihágás során elkobzott anyag értékének egyötöd részéig terjedhető jutalomban részesítheti.
A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik.
6. §
Jelen rendelet 1945. évi január hó 18. napján lép hatályba.
Debrecen, 1945. évi január hó 15.-én.
vitéz Faraghó Gábor s. k.,
közellátásügyi miniszter