100800/1945. (X. 25.) FM rendelet

a gazdasági munkaközvetítés szabályozása és a gazdasági munkaerővel való tervszerű gazdálkodás biztosítása tárgyában

A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898. évi II. tc. 77. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) A mező- és erdőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat, a kert- és szőlőmivelés, a gyümölcstermesztés, a selyemtermelés és a méhészet, valamint az ezekkel összefüggő és főként e gazdasági ágak saját nyerstermékeinek feldolgozásával és eladásával foglalkozó mellékiparágak, úgyszintén a földmunkák terén a munkaközvetítést (az alábibakban röviden: gazdasági munkaközvetítés) kizárólag a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) látja el.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a vármegyei és a községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatalok megszűnnek, az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Hivatal pedig Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőséggé szerveztetik át. A gazdasági munkástoborzók és a gazdasági munkavállalkozók részére a 80500/1944. FM rendelet alapján kiadott működési jogosítványok érvényüket vesztik.

2. § (1) A Szövetség a munkaközvetítő feladatok ellátására lehetőleg minden községben, de legalább minden városban és nagyközségben, illetőleg minden körjegyzőségben gazdasági munkaközvetytő irodát, továbbá minden vármegye székhelyén vármegyei gazdasági munkaközvetítő irodát köteles fenntartani. Indokolt esetben (pl. a mezőgazdasági munkapiac alárendelt jelentőségű, vagy a községek egymáshoz közel fekszenek stb.) egy munkaközvetítő iroda több község területén is elláthatja a munkaközvetítés feladatát, feltéve, hogy az összevonás a munkaerőellátást nem hátráltatja. A felállított gazdasági munkaközvetítő irodák helyét és pontos címét, valamint az egyes irodák illetékessége alá tartozó községek neveit a Szövetség - a munkaközvetítő iroda működésének megkezdésével egyidejűleg - az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnek jelenteni köteles.

(2) A Szövetség a munkaközvetítő tevékenysége során követendő eljárásáról, úgyszintén az iparban szervezett szakmai, valamint szakmaközi munkaközvetítő irodákkal való mikénti együttműködéséről munkaközvetítő szabályzatot köteles készíteni; a szabályzatot jóváhagyás végett a földmívelésügyi miniszternek be kell mutatni.

3. § (1) A Szövetség kötetes a földmívelésügyi cége felett a főfelügyeletet a fölmívelésügyi miniszter gyakarolja.

(2) A Szövetség köteles a földmívelésügyi miniszternek a munkaerőgazdálkodás körében kiadott törvényes utasításait végrehajtani.

4. § (1) A gazdasági munkaközvetítés mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára díjtalan.

(2) A gazdasági munkaközvetítő irodák a közvetítést arra tekintet nélkül kötelesek ellátni, hogy a közvetítés végett hozzájuk forduló munkaadó, illetve munkavállaló tagja-e a Szövetségnek vagy sem; kötelesek azonban figyelembe venni a munkaikönyvek használatára vonatkozó törvényes rendelkezéseket.

5. § (1) Bármely időtartamú aratási és cséplési munkára, továbbá három napnál hosszabb ideig tartó egyéb munkára a munkaadó csak olyan gazdasági munkavállalót (napszámos munkást, gazdasági cselédet, szakképzett kertészt, kubikust stb.) fogadhat fel, akit részére a gazdasági munkaközvetítő iroda közvetít.

(2) A munkaközvetítő iroda az ipar, bányászat és kereskedelem részére segédmunkásként csak olyan gazdasági munkavállalót (őstermelőt, napszámost stb.) közvetíthet, akinek közvetítéséhez az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség hozzájárult.

(3) Ha a gazdasági munkaközvetítő iroda a munkaadó gazdasági munkaerőszükségletét három napon belül kielégíteni nem tudná, vagy a jelentkezett munkavállalót három napon belül elhelyezni nem tudja, erről a munkaadónak, illetőleg a munkavállalónak azonnal, de három napnál nem később tanúsítványt köteles adni. A tanúsítvány alapján a munkaadó munkaerőszükségletét a gazdasági munkaközvetítés nélkül kielégítheti, illetőleg a munkavállaló a gazdasági munkaközvetítés nélkül is elhelyezkedhet.

6. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésekor alkalmázasban álló munkavállalókat a munkaadó köteles az 1946. évi január hó 15-ig az I. számú mintának megfelelő űrlapon a munkás állandó lakóhelye szerint illetékes gazdasági munkaközvetítő irodánál bejelenteni.

(2) Ha az alkalmazás a jelen rendelet hatálybalépése után - akár a gazdasági munkaközvetítő irodák utján, akár anélkül - írásbeli szerződéssel történt, a munkaadó a szerződés (bérlevél) egy másodpéldányát 3 napon belül az illetékes gazdasági munkaközvetítő irodának köteles átadni.

(3) Ha az alkalmazás a gazdasági munkaközvetítő nélkül szóbeli szerződéssel történt, a munkaadó köteles az alkalmazást a szerződés megkötését követő 3 napon belül ugyancsak az I. számú mintának megfelelő űrlapon az illetékes gazdasági munkaközvetítő irodának bejelenteni.

7. § A munkaadó köteles a munkavállalói jogviszony megszűnését az attól számított 3 napon belül az illetékes gazdasági munkaközvetítő irodánál szóban, vagy írásban bejelenteni.

II.

A gazdasági munkaközvetítő irodák

8. § A gazdasági munkaközvetítő iroda

a) a működési területén lakó gazdasági munkavállalókat (napszámos-, idény-, részes-, szakmánymunkásokat, gazdasági cselédeket, kertészeket, kubikusokat, stb.) rendszeresen nyilvántartja és azokon a változásokat feljegyzi, A nyilvántartás elkészítése és a változások folyamatos feljegyzése végett bármely hatóságnál vezetett személynyilvántartást megtekinthet és arról másolatot készíthet;

b) a gazdasági munkásvándorlásról satisztikai adatokat gyűjt, amelyek feltüntetik a vármegye más községeibe, valamiint a más vármegyék területére elszerződött, úgyszintén a más vármegyék területéről odaszerződőtt gazdasági munkavállalók számát; az adatokat minden hó 2. napjáig a vármegyei gazdasági felügyelőséghez megküldi.

c) a gazdasági munkapiac helyzetéről minden hó 2. napjáig a II. számú mintának megfelelő űrlapon a vármegyei gazdasági felügyelőséghez jelentést küld;

d) az előző évi működéséről minden év február hó 1. napjáig a vármegyei gazdasági felügyelőséghez részletes összefoglaló jelentést küld.

III.

Gazdasági munkaügyi felügyelet

9. § A vármegyei gazdasági felügyelőség

a) a gazdasági munkaközvetítő irodák felett felügyeletet gyakorol;

b) a tervszerű munkaerőgazdálkodás biztosítása végett a községi munkaerőellátási terveket felülvizsgálja, ezek alapján elkészíti a vármegyei munkaerőellátási tervet és munkaerőmérleget és azokat az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőséghez felterjeszti;

c) a munkaerőellátási tervek és a munkaerőmérleg alapján a vármegye munkaerőszükségletének kielégítését, valamint a munkaerőfeleslegek és munkaerőhiányok tervszerű kiegyenlítését a gazdasági munkaközvetítő irodákon keresztül biztosítja;

d) a gazdasági munkaközvetítő irodáktól kapott jelentések, valamint saját megfigyelései alapján az előző hónapra vonatkozóan a vármegyei munkapiac helyzetéről minden hó 10. napjáig a III. számú mintának megfelelő űrlapon számszerű, ezenkívül az általános helyzetről (a mezőgazdasági munkáik állása, stb.) kimerítő jelentést küld az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőséghez;

e) az előző évben kifejtett munkaügyi tevékenységéről, valamint a gazdasági munkaközvetítő irodák előző évi működéséről minden év március hó 1. napjáig az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőséghez jelentést küld,

10. § Az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség

a) mind a gazdasági munkaközvetítő irodák, mind pedig - munkaügyi szempontból - a vármegyei gazdasági felügyelőségek felett felügyeletet és irányítást gyakorol, továbbá biztosítja a gazdasági felügyelőségek és a gazdasági munkaközvetítő irodák közötti zavartalan együttműködést;

b) a vármegyei gazdasági felügyelőségek által felterjesztett vármegyei munkaerőellátási tervek és munkaerőmérlegek felhasználásával elkészíti az országos gazdasági munkaerőellátási tervet és munkaerőmérleget; ezeknek alapján gondoskodik a gazdasági munkaerőknek országos viszonylatban történő tervszerű felhasználásáról és az egyes vármegyéikben jelentkező feleslegek, illetőleg hiányok tervszerű kiegyenlítéséről;

c) a vármegyei gazdasági felügyelőségektől kapott havi jelentések adatait a IV. számú mintának megfelelő űrlapon feldolgozza és a készített kimutatást mindén hó 15. napjáig a földmívelésügyi miniszterhez felterjeszti;

d) a gazdasági munkaközvetítő irodák és a gazdasági felügyelőségek előző évi munkaügyi tevékenységéről évi jelentést készít és azt minden év április hó 1. napjáig a földmívelésügyi miniszterhez felterjeszti.

IV.

A gazdasági munkaközvetítés bizottságai

11. § A munkaadókból és a gazdasági munkavallalókból minden vármegyében vármegyei, továbbá Budapest székhellyel központi paritásos bizottságot kell szervezni

12. § (1) A vármegyénkéül felállítandó bizottság címe: "A gazdasági munkaközvetítés vármegyei bizottsága"; székhelye: az illető vármegye székhelye.

(2) A bizottság illetékessége kiterjed a vármegye határain belül fekvő törvényhatósági jogú városokra így Budapest Székesfővárosra -is.

(3) A bizottság elnökből, helyettes elnökkből, négy gazdasági munkavállaló és négy munkaadó tagból áll.

(4) Az elnököt és helyettes elnököt a kerületi mezőgazdasági kamara javaslatára a vármegye főispánja nevezi ki. Erre a tisztségre csak érdektelen és lehetőleg a gazdálkodásban, a szociálpolitikában és a munkajogban kellő elméleti és gyakorlati isimeretekkel rendelkező olyan, a vármegye területén lakó személy nevezhető ki, akinek az 1945. VIII. törvénycikk alapján választójoga van.

(5) A négy gazdasági munkavállaló tagot a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a négy munkaadó tagot pedig a gazdasági munkaadók érdekképviselete a tagját sorából küldi ki és egyidejűleg a rendes tagok létszámának megfelelő számú póttag kijelöléséről is gondoskodik. Tagnak (póttagnak) csak az illető vármegye területén lakó olyan személy küldhető ki (jelölhető), akinek az 1945: VIII. törvénycikk alapján választójoga van.

(6) Mind az elnök (helyettes elnök), mind pedig a tagok (póttagok) megbízatása a kinevezésit, illetőleg kiküldést követő harmadik naptári év december hó 31. napjával jár le.

(7) Ha a bizottság megbizatásának lejártáig a rendes tagok sorában üresedés áll be, a hátralévő időre a hiányzó rendes tag helyébe a megfelelő érdekeltségű és soron lévő póttagot kell behívni.

(8) A vármegyei gazdasági felügyelőségnek úgyszintén a Szövetség vármegyei gazdaság: munkaközvetítő irodájának a vezetője a bizottságnak szavazati jog nélkül hivatalból tagja.

(9) Az elnök (helyettes elnök) a bizottság ülésére szavazati jog nélkül bármelyik gazdasági munkaközvetítő iroda vezetőjét is meghívhatja.

(10) A bizottság ügyviteli tennivalóit a vármegyei gazdasági felügyelőség látja el.

(11) A bizottság előadóját a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője jelöli ki. Ha a felügyelőségnél beosztott munkaügyi felügyelő van, előadónak azt kell kijelölni.

(12) Az alispán a bizottság üléseinek megtartására esetenként alkalmas helyiséget bocsájt rendelkezésre.

13. § (1) A gazdasági munkaközvetítés vármegyei bizottságának a feladata:

a) a gazdasági mukaközvetítő irodák működésének ellenőrzése;

b) a szükségesnek látszó intézkedésekre, valamint a követendő irányelvekre nézve a gazdasági munkaközvetítés központi bizottságához javaslattétel;

c) a gazdasági munkavállalók, illetőleg munkaadók és a munkaközvetítő irodák között felmerülő vitás kérdések elintézése;

d) a mezőgazdasági munkanélküliség, illetve munkáshiány megszüntetésére nézve a gazdasági munkaközvetítés központi bizottságához javaslatok kidolgozása.

(2) A bizottság a munkaerőellátási feladatok és az évi jelentés megtárgyalása céljából évenként legalább háromszor, éspedig február, június és szeptember hónap 1-10. napjai között, ezenfelül a szükséghez képest, valamint a tagok felének kívánságára ülést köteles tartani

14. § (1) A Budapest székhellyel felállítandó központi bizottság címe: "A gazdasági munkaközvetítés központi bizottsága".

(2) A központi bizottság elnökből, helyettes elnökből, hat gazdasági mukavállaló és hat munkaadó tagból áll.

(3) Az elnököt és helyettes elnököt az országos mezőgazdasági kamara javaslatára a földmivelésügyi miniszter nevez: ki. Erre a tisztségre csak érdektelen és lehetőleg a gazdálkodásiban, a szociálpolitikában és a munkajogban kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező olyan személy hozható javaslatba, akinek az 1945. VIII. törvénycikk alapján választó joga van.

(4) A központi bizottság hat munkavállaló tagját a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, hat munkaadó tagját pedig a munkaadók érdekképviselete a tagjai sorából küldi ki és egyidejűleg a rendes tagok létszámának megfelelő számú póttag kijelöléséről is gondoskodik. Tagnak (póttagnak) csak az a személy küldhető (jelölhető) ki, akinek az 1945. VIII. törvénycikk alapján választójoga van.

(5) Az elnök, helyettes elnök, valamint a tagok (póttagok) megbízatása a kinevezést, illetve a kiküldést követő harmadik naptári év december hó 31-ével jár le.

(6) Ha a központi bizottság megbizatásának lejártáig a rendes tagok sorában üresedés áll be, a hátralévő időre a hiányzó rendes tag helyébe a megfelelő érdekeltségű és soronlévő póttagot kell behívni.

(7) Az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség vezetője és a Szövetség elnöke a központi bizottságnak szavazati jog nélkül hivatalból tagja.

(8) Az elnök (helyettes elnök) a központi bizotság ülésére szavazati jog nélkül bármelyik vármegyei bizottság elnökét is meghívhatja.

(9) A központi bizottság ügyviteli tennivalóit az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség látja el.

(10) A központi bizottság előadója az Országos Gazdasági Munkaügyi Felügyelőség vezetője által kijelölt tisztviselő.

(11) A központi bizottság minden év március, július és október hónapok 5-10. napjai között, ezenfelül a szükséghez képest, valamint a tagok felének kívánságára ülést köteles tartani.

15. § A gazdasági munkaközvetítés központi bizottságának a feladata:

a) a Szövetség gazdasági munkaközvetítő tevékenységének az ellenőrzése;

b) a vármegyei bizottságok határozatainak és javaslatainak tárgyalása, ezekben állásfoglalás, illetve határozathozatal;

c) a munkanélküliség, illetve a munkáshiány kérdésében javaslatok tétele a földmívelésügyi miniszterhez.

16. § (1) Mind a vármegyei, mind a központi bizottság ülésére valamennyi rendes tagot meg kell hívni. A tanácskozó- és határozatképességhez az elnökön (helyettes elnökön) felül mindkét érdekeltségből a tagok felének jelenléte szükséges. Ha az ülésen az egyik érdekeltség részéről több tg jelenik meg, a tanácskozásban valamennyi tag résztvehet ugyan, de a határozathozatalnál a munkaadó és munkavállaló tagok csak egyenlő számban szavazhatnak. Azt, hogy ilyen esetben szavazati jogot ki nem gyakorolhat, sorshúzással kell eldönteni. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök (helyettese) dönt.

(2) Az elnök (helyettes elnöki az ülésre legfeljebb két szakértő tagot meghívhat. A meghívott szakértőknek szavazati joga nincs.

17. § (1) A gazdasági munkaközvetítő irodáknak a gazdasági munkaközvetítői ténykedéseivel felmerülő személyi és dologi kiadások fedezéséről az állami költségvetés keretében - a földmívelésügyi tárca terhére - történik gondoskodás.

(2) A Szövetség köteles évenkint a költségvetési év első negyedében az (1) bekezdésben említett kiadásokról költségelőirányzatot készíteni, arra nézve a gazdasági munkaközvetítés központi bizottságát meghallgatni és az előirányzatot a központi bizottság véleményével a földmívelésügyi miniszter elé terjeszteni

V.

Büntető rendelkezések

18. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő:

a) aki a jelen rendelet 1. § (1)-(2) bekezdésben, valamint a 4. § (1) - (2) bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza.

b) a munkaadó, aki közvetítési kötelezettség alá eső olyan munkavállalót alkalmaz, akit részére nem gazdasági munkaközvetítő iroda közvetített;

c) a munkaadó, aki a 6. § (1) és (3) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1928. X. tc. és az ezt kiegészítő 6000/1945. ME rendelet rendelkezései irányadók azzal, hogy a pénzbüntetésnek legmagasabb mértéke 2.000 pengő.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdés 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásának szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

VI.

Záró rendelkezések

19. § (1) A jelen rendelet 1946. évi január hó 1-én lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a hatósági gazdasági munkaközvetítés újabb szabályozása tárgyában kiadott 200600/1941. FM rendelet, továbbá a gazdasági munkástoborzás és a gazdasági munkavállalkozás újabb szabályozása tárgyában kiadott 80500/ 1944. FM rendelet, valamint a gazdasági felügyelőségek gazdasági munkaügyi feladatainak ellátása tárgyában kiadott 123456/ 1940. FM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglallak hatályukat vesztik.

Budapest, 1945. évi október hó 18-án.

Nagy Imre s. k.,

földmíveelésügyi miniszter