10210/1945. (X. 30.) ME rendelet
a Magyar Művészeti Tanácsról
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § 1. A magyar művészeti élet és tevékenység figyelemmel kisérésére és fejlődésének előmozdítására, valamint a művészet egyes ágai között az együttműködés szolgálatára, Magyar Művészeti Tanács (továbbiakban: Tanács) alakul.
2. A Tanács székhelye: Budapest, Pecsétje: Magyarország kis címere, a "Magyar Művészeti Tanács 1945" körirattal.
3. A Tanács felett a kormányhatósági felügyeletet a vallás- és közoktatásügyi miniszter látja el.
2. § A Tanács:
a) tanácsot ad, véleményt nyilvánít és javaslatot tesz azokban a müvészeti vonatkozása kérdésekben, amelyeket a kormány ebből a célból eléje utal;
b) figyelemmel kíséri a magyar művészeti élet, művészeti intézmények és szervezetek működését; ezekre vonatkozóan saját kezdeményezéséből a hatóságoknak, intézményeknek és szervezeteknek tanácsot ad, véleményt nyilvánít és javaslatot tesz;
c) résztvesz kiállítások, hangversenvek, ünnepségek és más nagyobb jelentőségű művészeti megnyilatkozások rendezésének általános irányításában;
d) támogat művészeti vállalkozásokat és kiadványokat:
e) állást foglal a művészeti szakoktatás elvi kérdéseiben;
f) ápolja a külföldi művészeti kapcsolatokat;
g) közreműködik a selejtes művészeti termékek kiküszöbölésében;
h) gondoskodik azoknak a művészeti értékű alkotásoknak és emlékeknek megóvásáról, amelyek nincsenek más szerv gondozására bízva.
3. § 1. Művészeti vonatkozású törvényjavaslat benyújtása, illetőleg rendelet kiadása előtt az illetékes miniszter a Tanácsot meghallgatja. A Tanácsot meg kell hallgatni minden művészeti vonatkozású kormányintézkedés előtt is, ha a tervezett intézkedésnek elvi tartalma, vagy nagyobb gyakorlati jelentősége van. Ha a miniszter a Tanács kellő időben közölt állásfoglalását nem követi, a Tanácsot Írásban értesíti azokról közérdekű okokról, amelyek miatt a Tanács állásfoglalásától el kellett térnie.
2. A Tanács figyelemmel kíséri a művészeti vonatkozású jogszabályok és hatósági intézkedések végrehajtását, abból a szempontból, hogy az megfelel-e a művészet érdekelnek. Ha a Tanács arról győződik meg, hogy a végre hajtás a művészet érdekeinek lényeges sérelmére - eltér a jogszabály megalkotásában követett szándéktól, illetőleg hogy a művészet érdekeit érintő halóiági intézkedésből a művészetre súlyos hátrány származik, a tényállás és az indokok tüzetes kifejtése mellett felszólalhat az illetékes miniszterhez. A miniszter a felszólalás alapjául szolgáló tényállást megvizsgálja és ennek eredményéhez képest a művészet érdekeinek védelmére a szükséges intézkedéseket megteszi és erről a Tanácsot értesíti.
3. A Tanács véleményét meg kell hallgatni minden olyan ügyben, amelynek tárgya állami, törvényhatósági vagy községi, az állam, a törvényhatóság vagy község lényeges támogatásával létesült művészeti (irodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti, építőművészeti, iparművészeti, színművészeti vagy filmművészeti) ösztöndíj odaítélése, pályázat nyerteseinek megállapítása, nagyobb rendelés vagy vásárlás. Ha a döntés bizottságban történik, a Tanács a bizottságba egy tagját kiküldheti.
4. Az előbbi bekezdésben megjelölt ügyekben hozott döntések ellen a Tanács a vallás- és közoktatásügyi miniszternél halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
5. A Tanács indokolt javaslatot tehet az illetékes miniszternek az egyes meghatározott művészeti termékek hatósági támogatásának megvonása vagy azok külföldre vitelének megakadályozása iránt, ha úgy véli, hogy ezek a termékek a magyar művészet szinvonalát veszélyeztetik, illetőleg külföldre szállításuk a magyar művészet jóhírnevét sérti.
4. § A Tanács az ügyeket az ügyrend rendelkezéseihez képest az egyes szaktanácsokban, a vegyes hetes tanácsban vagy teljes ülésben tárgyalja.
5. § A Tanács hét szaktanácsból áll. Ezek a következők:
a) irodalmi szaktanács,
b) zeneművészeti szaktanács,
c) képzőművészeti szaktanács.
d) építőművészetí szaktanács,
e) iparművészeti szaktanács,
f) színművészeti szaktanács,
g) filmművészeti szaktanács.
6. § (1) Minden szaktanács hét tagból áll. A tagokat az illető művészeti ág legkiválóbb képviselőiből kell választani. A választásnál gondot kell fordítani arra is, hogy az illető művészeti ág különböző területei (alkotás, tervezés, kivitelezés, rendelés, előadás, bírálat, stb,) jelentőségükhöz mért arányos képviselethez jussanak. A szaktanács tagjainak választása hat év tartamára szól.
(2) A szaktanácsban megüresedett helyet titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel a teljes ülés választás útján tölti be olymódon, hogy a megüresedett helyek betöltésére a Tanács kebeléből alakuló jelölőbizottság kétszer annyi jelöltet javasol, mint ahány hely betöltésre kerül. A javasolt tagok fele szaktanácsonkint minden esetben a Tanácson kívülálló személy legyen. Ugyanazt a tagot ujabb időszakra csak az érvényes szavazatoknak legalább kétharmad többségével lehet megválasztani. Az időközi választás a folyó időszak végéig szól.
(3) A szaktanács élén a saját kebeléből két évre választott elnök áll.
7. § A vegyes hetes tanács a szaktanácsok egy-egy kiküldöttjéből alakul. A kiküldetés két évre szól. A vegyes hetes tanácsban az egyes kiküldöttek a szaktanácsoknak az 5. §-ban megállapított sorrendje szerint évenként váltakozva elnökölnek.
8. § (1) A teljes ülés a Tanács tagjaiból alakul. A tejes ülésen a Tanács elnöke elnököl.
(2) A Tanács elnökét a teljes ülés által a Tanács tagjai sorából javasolt három személy közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére hat év tartamára az államfő nevezi ki.
(3) Az elnököket a különböző szaktanácsok tagjai közül, évenkint váltakozva, a vegyes hetes tanács jelölése alapján a teljes ülés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja.
(4) A teljes ülés elé tartoznak az ügyrend által hatáskörébe utalt ügyek.
9. § (1) A Tanács tagjai nem vehetnek részt olyan ügy tárgyalásában, amelyben maguk vagy közeli hozzátartozóik vagyonilag vagy egyébként, közvetlenül vagy közvetve érdekeltek. A Tanács tárgyalásai bizalmasak. A tagok a tárgyalt ügyekről és a hozott határozatokról szerzett tudomásukat kötelesek titokban tartani. Az ügyrend állapítja meg, hogy a Tanács határozatairól ki tájékoztatja a nyilvánosságot.
(2) Az összeférhetetlenség elhallgatása vagy a titoktartási kötelesség megsértése a tagság elvesztésével jár,
10. § A Tanács munkájában meghívott szakértők is résztvehetnek, akiknek azonban szavazati joguk nincs. A 9. §-nak az érdekeltségre és a titoktartásra vonatkozó rendelkezései a meghívott szakértőkre is megfelelően alkalmazandók.
11. § A Tanács egyes ügyek intézésére állandó jellegű vagy a szükséghez képest esetről-esetre külön bizottságot alakithat. Egyes ügyek tárgyalásának előkészítésére vagy a külön bizottságok munkájában részvételre szakelőadóul a Tanácson kívülálló személyt is fel lehet kérni.
12. § (1) A Tanács igazgatási és ügyviteli tennivalóit a főtitkár vezetése alatt álló titkárság (ügyvezető titkár) végzi.
(2) A főtitkárra, valamint a titkárság többi tagjára a 9. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Az elnök, a főtitkár, a titkárság valamennyi tagjának feladat- és jogkörét, az ügyvitel részletes szabályait, valamint a tanácskozások rendjét is felölelő ügyrendet a Tanács teljes ülése állapítja meg és jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatja.
13. § A Tanácsnak a jelen rendelet hatálybalépése előtt a Budapesti Nemzeti Bizottság által megerősített tagjait az első időszakra megválasztott tagoknak kell tekinteni. E tagok közül azonban szaktanácsonként négy-négy tagot három év múlva ki kell sorsolni és helyettük a 6. § (2) bekezdésében megjelölt módon hat évre új tagokat kell választani,
14. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsról szóló 1934. IX. törvénycikk, valamint az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács szervezetének és működésének szabályozásáról szóló 9127/1935. VKM rendelet hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1945. évi október hó 27-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök