1030/1945. ME rendelet
a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. ME rendelet kiegészítéséből
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22.-én adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
I. FEJEZET
Az önkormányzati testületek megalakítása
1. §
Minden városi és megyei törvényhatóságban, megyei városban és községben, ahol eddig meg nem történt, haladéktalanul meg kell alakítani a törvényhatósági bizottságot, illetőleg a képviselőtestületei.
2. §
A törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület megalakítása úgy történik, hogy az egyes pártok, illetőleg szakszervezetek képviseleti arányát a helyi Nemzeti Bizottságok állapítják meg, viszont a képviselőket maguk a pártok, illetőleg a szakszervezetek küldik ki.
3. §
Amely vármegyében megyei Nemzeti Bizottság nem alakult meg és megalakítása nehézségekbe ütközik, ott az egyes városokra, járásokra, esetleg nagyobb községekre vonatkozó arányszámokat a megyeszékhely Nemzeti Bizottsága állapítja meg a megyében lévő városok és nagyobb községek Nemzeti Bizottságaival egyetértésben és ennek alapján a helyi Nemzeti Bizottságok határozzák meg az egyes pártok és szervezetek arányát.
4. §
Az önkormányzati testületek tagjainak a 14/1945. ME rendelet (4) bekezdésében megszabott számát ugy kell értelmezni, hogy
a) községekben és megyei városokban annyi képviselőtestületi tagot kell kijelölni, amennyi a régi képviselőtestületben összesen volt, leszámítva a hivatalból tagok számát;
b) törvényhatósági jogu városokban a törvényhatósági bizottságnak megközelítően fele annyi tagból kell megalakulnia, mint amennyi a bizottság régi taglétszáma volt. beleszámítva a legtöbb adót fizetők által választott tagok, az érdekképviselet, szakszerűség és hitfelekezetek képviselete cimén tagok és örökös tagok számát, de nem számitva a hivatalból tagok számát;
c) vármegyei törvényhatóságokban pedig az ugyanígy kiszámított régi taglétszámnak megközelítőleg a negyedét kell a törvényhatósági bizottságba tagul kijelölni.
5. §
A hivatalból tagok a fenti számon felül továbbra is tagjai maradnak az önkormányzati testületeknek, azonban közülük szavazati joga csak az önkormányzati testület által választott tisztviselőknek van. ellenben a kinevezett tisztviselőket csak felszólalási és tanácskozási jog illeti meg.
6. §
Az önkormányzati testületek a 2. és 3. §-ban irt módon és a 4. és 5. §-ban meghatározott számban választott, illetőleg kiküldött tagokból alakulnak meg. Más cimen tagokat kijelölni nem lehet. Ki kell jelölni ellenben a tagok kijelölésével egyidejűleg a rendes tagok egynegyedének megtelelő számú póttagot, akik rendes tagok kiesése esetén a helyükre lépnek.
7. §
Az önkormányzati testületeknek tagja lehet, aki:
1. 24. életévét betöltötte és gyámság, gondnokság vagy csőd alatt nem áll;
2. élet, vagyon vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, valamint népbiróság által büntetendő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, kivéve, ha a büntetés kiállása, végrehajtásának elévülése vagy kegyelemből való elengedése óta 10 év már eltelt.
8. §
Az önkormányzati testületi tagság megszűnik a tag:
1. halála,
2. lemondása,
3. gyámság vagy gondnokság vagy csőd alá kerülése,
4. élet, vagyon vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, valamint népbiróság által büntetendő bűntett vagy vétség miatt való elitélése esetén.
9. §
(1) A 7. § rendelkezéseit sértő kijelölő határozatok ellen 15 napon belül felszólalásnak van helye, az újonnan megalakult törvényhatósági bizottság, illetőleg képviselőtestület igazoló választmányához (30. §), mely további 15 napon belül határoz. Határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az igazoló választmány valamely tag kijelölését megsemmisíti, helyébe a póttagot hívja be.
(2) Ha a 8. § szerint valamely képviselő tagsági joga megszűnik, ezt a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület állapítja meg. Határozata ellen az előző bekezdésben foglalt szabályok szerint ugyancsak felszólamlásnak vau helye az igazoló választmányhoz, mely végérvényesen határoz.
10. §
Ha az önkormányzati testület megalakítása a törvényes rendelkezések figyelmen kivül hagyásával történt panasznak van helye a belügyminiszterhez, aki az igazságügy-miniszterrel egyetértésben vagy helybenhagyja a lefolytatott eljárást, vagy új eljárást rendel el. Ahol az önkormányzati testület megalakulása e rendelet hatálybalépése előtt ennek szellemében már megtörtént, ott új eljárást nem kell folytatni. Hogy a megalakulás e rendelet szellemében történt-e, kétség esetén a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértően állapítja meg.
11. §
A törvényhatósági bizottságok, illetőleg képviselőtestületek megalakulásával a Nemzeti Bizottságok közigazgatási hatásköre megszünik.
II. FEJEZET
Az önkormányzati állások betöltése
12. §
(1) A jövőben megüresedés esetén választás utján kell betölteni azokat az önkormányzati tisztviselői állásokat, melyeket az 1938. szeptember 1.-én fennállott szabályok (1929: XXX. tc. 68. § és 1886: XXII. tc. 68. § (2) és (5) bekezdése) szerint választás utján kellett betölteni, vagyis az alispáni, polgármesteri, vármegyei és városi főjegyzői és jegyzői, városi tanácsnoki, főügyészi és ügyészi, árvaszéki elnöki és ülnöki, közgyámi, pénztárosi, ellenőri, városi mérnöki állásokat, valamint az összes községi állásokat, ideértve a községi jegyzői állást is.
(2) A főszolgabírói állás megszünik, s hatáskörét a járási főjegyző látja el, akit a törvényhatósági bizottság választ.
(3) Törvényhatósági jogu városban egy vagy két polgármesterhelyettest is lehet választani.
13. §
Már közszolgálatban állott személyt csak akkor lehet megválasztani, visszatartani, visszafogadni, megerősíteni (15-16. §) vagy kinevezni, ha igazolása megtörtént, vagy folyamatban van, az utóbbi esetben az igazolási eljárás eredményétől függő hatállyal. Közszolgálatban nem állott személyt pedig csak akkor lehet megválasztani, vagy megerősíteni (15-16. §), ha politikai megbízhatóságát a legutolsó állandó lakhelyén alakult Nemzeti Bizottság nyilatkozata igazolja.
14. §
Nem esik választás alá - mint meg nem üresedett - az az állás, melynek betöltője a háborus események folyama alatt helyén maradt, kivéve a következő §-ban foglalt eseteket.
15. §
A tisztviselő eltávozásától, vagy helyén maradásától függetlenül uj választás alá esnek az alispáni, polgármesteri, járási főjegyzői (főszolgabírói), községi birói és községi jegyzői állások. A választásra jogosult önkormányzati testületnek azonban módjában áll választás helyett egyszerű határozattal - mely uj választás hatályával bir - kimondani hogy:
a) a helyén maradt alispánt, polgármestert, főszolgabírót, mint járási főjegyzőt, községi bírót, községi jegyzőt, állásukban visszatartja;
b) a helyéről eltávozott, de legkésőbb az önkormányzati testület határozatáig visszatért alispánt, polgármestert, főszolgabírót, mint járási főjegyzőt, községi jegyzőt, községi birót állásába visszafogadja:
c) a Nemzeti Bizottság, politikai párt, főispán, alispán vagy polgármester által ideiglenesen megbízott, kinevezett vagy választott alispánt, polgármestert, főszolgabírót, mint járási főjegyzőt, községi birót. községi jegyzőt, stb. állásában megerősíti.
16. §
Megüresedettnek tekintendő, tehát uj választás alá esik minden egyéb állás is, melynek betöltője helyét elhagyta, tehát tekintet nélkül arra, hogy visszatért vagy sem. A választásra jogosult önkormányzati testületnek azonban módjában áll választás helyett egyszerű határozattal - mely uj választás hatályával bir - kimondani, hogy
a) a helyéről eltávozott, de legkésőbb az önkormányzati testület határozatáig visszatért tisztviselőt állásába visszafogadja;
b) a Nemzeti Bizottság, politikai párt, főispán, alispán, vagy polgármester által ideiglenesen megbizott, kinevezett, vagy választott tisztviselőt állásában megerősíti.
17. §
Ha valamely közszolgálati alkalmazottat a Nemzeti Bizottság, politikai párt, főispán, alispán vagy polgármester más állás betöltésével bizott meg és az önkormányzati testület ebben az állásában nem erősiti meg, akkor a régi állásának elfoglalása tekintetében a 15-16. §-t kell megfelelően alkalmazni, az ilyen tisztviselő nem tekintendő régi helyéről eltávozottnak, ha azt csak azért hagyta el, hogy a más állás betöltésére kapott megbízást teljesítse.
18. §
Ahol az önkormányzati testület már megalakult és a tisztviselői állásokat e rendelet hatálybalépte előtt ennek szellemében már betöltötte, ott uj eljárást nem kell lefolytatni. Hogy a megalakulás e rendelet szellemében történt-e, kétség esetén a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértően állapítja meg.
19. §
A jövőben kinevezés utján kell betölteni azokat az állásokat, melyeket 1938. szeptember 1.-én érvényben volt jogszabályok (1929: XXX. tc. 68. és 1886: XXII. tc. 68. § (2) és [(5) bekezdések) szerint kinevezéssel kellett betölteni. A levéltárnokokat és kezelőszemélyzetet a főispán, a számvevői személyzetet a törvényhatóság első tisztviselőjének előterjesztésére a belügyminiszter nevezi ki. Az alispán a számvevőségi személyzet tagjai közül az egyes járásokhoz járási számvevőt rendelhet ki.
20. §
A tisztviselői állások közül csupán annyit Szabad betölteni, amennyinek betöltése sürgős közérdek. Feltétlenül be kell tölteni a vármegyében az alispáni, egy jegyzői, egy ügyészi, egy árvaszéki, egy pénztárnoki, az ellenőri és egy számvevői állást; járásokban a főjegyzői állást; törvényhatósági jogu városokban és megyei városokban a polgármesteri állást, továbbá egy jegyzői állást, a tanácsnoki állásoknak legalább a felét, egy árvaszéki, egy ügyészi, a pénztárosi, az ellenőri, egy számvevői és egy városi mérnöki állást; a községben a jegyzői, birói, másod (törvény) birói, pénztárnoki és közgyámi állási és annyi esküdti állást, amennyit a közjog szervezeti szabályrendelete előir.
21. §
(1) Azokat a volt önkormányzati tisztviselőkét, akiket igazoltak, de a 15., 16., 17. §-ok értelmében régi beosztásukat elvesztették, a törvényhatósági kisgyűlés, illetőleg a megyei városi képviselőtestület meghallgatása után, az alispán, illetőleg a polgármester valamely az előző bekezdés alapján betöltetlenül maradt állás ellátásával bizhatja meg.
(2) Az összes régi beosztásukat elveszteti önkormányzati tisztviselőkről, tekintet nélkül arra, hogy állásaik választás vagy kinevezés alá esnek-e. valamint arra. hogy valamely állás ellátására megbízást kaptak e vagy sem, törvényhatóságonkint az alispán vagy polgármester a belügyminiszternek kimutatást terjeszt fel avégből, hogy az szükség és alkalmasság esetén ezekből is kinevezhessen vagy jelölhessen a 22. § (3) bekezdése szerinti eljárásban. A kimutatásnak magában kell foglalnia a tisztviselők személyi adatait, hivatali működéséi, eltávozásuk indokait, igazolásuk eredményét és az irántuk való esetleges bizalmatlanság okait.
22. §
(1) A törvényhatósági, illetve megyei városi polgármesteri állás, valamint a polgármester-helyettesi állás (12. §) képesítéshez kötve nincsen. A községi jegyzői állás betöltésénél figyelemmel kell lenni az előirt képesítésre, azonban megválaszthatók azok is. akik valamely önkormányzati testületben, érdekképviseleti szervben, társadalombiztosítási vagy más önkormányzatban, szakszervezetben, szakmai testületben, politikai pártban stb. való munkásságuk révén megfelelő igazgatási gyakorlatot szereztek, ugy azonban, hogy minden községben (körjegyzőségben) legalább egy jegyzői képesítéssel biró jegyzőnek kell lennie. A többi önkormányzat állások tekintetében fennmaradnak a képesítésre vonatkozó eddigi jogszabályok. A járási főjegyzői állás (12. §) vagy községi jegyzői vagy jogi képesítéshez van kötve.
(2) Amennyiben az önkormányzati testület valamely képesítéshez kötött állásra megfelelően képesített jelöltet nem talál, a szóbanlévő állás betöltéséhez szükséges gyakorlattal rendelkező más alkalmas jelöltét azonban igen. ugy a belügyminiszter az önkormányzati testület kérésére az előirt képesités-kelléket elengedheti.
(3) Amennyiben az önkormányzati testület megfelelő jelöltét egyáltalán nem talál, ugy a belügyminisztertől kérheti, lehetőleg egynél több, megfelelő képesítésű, alkalmas személy jelölését és a választást ennek alapján folytatja le.
(4) A képesítésre vonatkozó fenti szabályok abban az esetben is alkalmazandók, ha az önkormányzati testület valamely tisztviselőt a 15. és 16. §-ban meghatározott módon visszatart, visszafogad vagy megerősít.
23. §
(1) Mindazoknak a községi jegyzőknek, akik az előirt képesítéssel nem rendelkeznek, valamint azoknak az egyéb képesítéshez kötött állást betöltő tisztviselőknek, akiknél a belügyminiszter a képesítési kellékeket elengedte, hivatalbalépésüktől számított egy éven belül a belügyminiszter által előirt anyagból vizsgát kell tenniök.
(2) A vizsga sikertelensége esetén az illető tisztviselők megbízatása megszűnik.
(3) A képviselőtestület megalakulása után a kis- és nagy községekben haladéktalanul meg kell választani a községi bírót, másod (törvény) birót. pénztárnokot. közgyámot és annyi esküdtet, amennyit a község szervezési szabályrendelete előirt.
(4) A törvényhatósági, városi és járási lisztviselői állásokra, valamint a községi főjegyzői állásra történő választásnál - tekintettel a fennálló közlekedési nehézségekre - pályázati kérelem beadása és pályázati hirdetmény kibocsátása nem feltétele a megválaszthatóságnak és a választás lefolytatásának. A jelen rendelet hatálybalépése után azonban a választás helyét, idejét és a betöltésre kerülő állások számát és minőséget a rendelkezésre álló helyi napi vagy heti lapban, illetőleg más szokásos vagy lehetséges módon, egyheti időközökkel kétszer meg kell hirdetni A hirdetménynek tartalmaznia kel) azt, hogy a pályázóknak ajánlatos szernélyi adataikat, életrajzukat, képesítési bizonyítványukat, eddigi igazgatási gyakorlatukról szóló bizonyítványukat és közszolgálatban alló pályázóknál törzskönyvi lapjukat tartalmazó pályázati kérelmüket benyújtani.
(5) A később megüresedő állások betöltésénél pályázati hirdetményi kell kibocsátani, melyben megfelelő határidővel pályázati kérelem benyujtását kell kötelezővé tenni. Csupán, ha sürgős szükség és nyomatékos közszolgálati érdek kivánja, lehet az előző bekezdés szerinti egyszerűsített eljárásra szorítkozni. Ebben az esetben azonban a választást megerősítés végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni és megerősítés megtagadása esetén pályázati hirdetmény alapján új választást kell lefolytatni.
24. §
Az összes választolt és Újonnan kinevezett önkormányzati tisztviselők választása és kinevezése ideiglenes jellegű s hatályuk megszűnik a közigazgatás végleges rendezéséről szóló törvényes jogszabály hatálybalépésével. A közbeeső időben azonban egyes tisztviselőket csak törvényes fegyelmi vagy igazoló eljárás, alapján lehel elmozdítani.
25. §
A községi elöljáróság tiszteletdiját a képviselőtestület - anyagi helyzetének figyelembevételével - újonnan szabályozhatja és az eddiginél nagyobb összegben is megállapíthatja: különösen ott. ahol eddig bizonyos állások betöltői rendszeres illetményeket nem élvezlek, részükre a hasonló feladatkört betöltő tisztviselők illetményeinek megfelelő illetményeket állapithat meg. E tárgyú határozatai ellen fellebbezésnek van, helye a vármegyei kisgyüléshez, mely végső fokon határoz.
26. §
A 14/1945. ME rendelet, illetőleg a jelen rendelet alapján megalakult önkormányzati testületek mellett működő pártmegbizottak tevékenysége az önkormányzati tisztviselők megválasztása után megszűnik.
27. §
Az önkormányzati tisztviselő tagja lehet bármely demokratikus pártnak, azonban hivatalos helyiségében és hivatalos működése közben pártpolitikai tevékenységet nem fejthet ki.
III. FEJEZET
Egyéb önkormányzati szervek megalakítása
28. §
A törvényhatósági jogú és a megyei városokban a városi tanácsot újra fel kell állítani. A városi tanács tagjai a polgármester mint a tanács elnöke, a polgármesterhelyetlesek, a tanácsnokok, a főjegyző és a főügyész.
29. §
(1) A városi tanács hatásköre helyreáll mindazokban az ügyekben, amelyeket az 1929: XXX. tc. 44. §-a a polgármester hatáskörébe utalt át. A városi tanács a városi igazgatás végrehajtó közege és egyben önálló közigazgatási hatóság is mindazokban az ügyekben, amelyek a törvények vagy szabályrendeletek első vagy másodfokban hatáskörébe utalnak és amelyek sem a közgyűlésnek, sem más hatóságnak fenntartva nincsenek. A városi tanács a polgármester tanácsadó testülete mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok a polgármesternek, mint egyéni hatóságnak hatáskörébe utalnak. A városi tanács ügykörébe tartoznak ezenkívül az 1886: XXI. tc. 74. §-ának (2) bekezdésében részletezett teendők.
(2) Törvényhatósági jogú városokban a városi tanács határozatai ellen a közigazgatási bizottsághoz, megyei városokban az alispánhoz van helye fellebbezésnek, onnan pedig a belügyminiszterhez felülvizsgálati kérelemnek. A város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben a gyűléshez van helye fellebbezésnek, onnan pedig a belügyminiszterhez felülvizsgálati kérelemnek.
30. §
A törvényhalósági bizottságok a megyei, városi és községi képviselőtestületek megalakulásuk után azonnal megalakítják az igazoló-választmányt (1929. évi XXX. tc. 20. § és 1880. évi XXII. tc. 51. §), azonban törvényhatóságokban 8-10, megyei városokban és községekben 4-6 taggal éspedig ugy, hogy nemcsak a törvényhatóságokban, hanem a megyei városokban és községekben is minden tagot az önkormányzati testület választ saját tagjai közül.
31. §
A törvényhatósági bizottság a törvényhatósági tisztviselők megválasztásával egyidejűen megalakítja a kisgyűlést (1929. évi XXX. tc. 34. §), azonban ugy, hogy minden törvényhatóságban a kisgyülés nem tisztviselői tagjainak száma tizenhat. Nemcsak a megyei törvényhatóságokban, hanem a törvényhatósági jogu városokban is mind a tizenhat tagot a törvényhatósági bizottság választja saját tagjai közül. A kisgyűlés tisztviselői tagjai közül csak a választolt tagoknak van szavazati joguk, a kinevezett tagoknak csak felszólalási és tanácskozási joguk van.
32. §
(1) A kisgyűlés hatáskörébe a következő ügyek tartoznak:
1. Határoz a 100.000 pengőt meg nem haladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés és az ezekkel kapcsolatos jogügyletek megkötése tárgyában.
2. Határoz a költségvetésben előirányzott, de nem részletezett hitel felhasználása tárgyában, vagy költségvetés híján a 100.000 pengőt meg nem haladó összegű kiadások tárgyában.
3. A háztartási, nyugdij és útalap kivételével határoz az alapok költségvetésileg le nem kötött, de felhasználható jövedelmének hova-forditása tárgyában.
4. Határoz törvényhatósági tisztviselők és alkalmazottak részére a törvényhatóság első tisztviselője által engedélyezhető időtartamnál hosszabb szabadságidő engedélyezése tárgyában.
5. Felülbírálja a községi szabályrendeleteket.
6. Másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben - a községi költségvetések jóváhagyásának és a községi zárszámadások felülvizsgálatának kivételével -, amelyekben elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb önkormányzati hatóság járt el.
7. Előkészíti a törvényhatósági bizottság elé terjesztendő ügyeket.
(2) Minden egyéb kérdésben, mely eddig a kisgyűlés hatáskörébe tartozott, a törvényhatósági bizottság jár el.
33. §
A törvényhatósági bizottság a kisgyűlésben választolt tizenhat tag közül nyolcai a közigazgatási bizottság tagjául, nyolcat pedig a közigazgatási bizottság póttagjául választ meg. Ezután a főispán megalakítja a közigazgatási bizottságot, melynek tagjai között helyet foglal az államrendőrség vármegyei, illetőleg törvényhatósági jogu városi főkapitánya is.
IV. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
34. §
Jelen rendelet a székesfővárosra nem vonatkozik
35. §
A törvényhatóságok, megyei városok és községek szabályrendelet alkotási joga épségben marad.
36. §
(1) Az önkormányzati testületek állal hozott határozatok elleni fellebbezés határideje a rendkívüli viszonyokra tekintettel kivételes esetben a belügyminiszter előzetes engedélye alapján három napra leszállítható.
(2) A rövidebb határidőt az önkormányzati testület elnöke az ülés megnyitása után meghirdetni tartozik.
37. §
Minden törvényhatóság, megyei város és közigazgatási hatóság, melynek levéltárát, irattárát és egyéb hivatali felszerelését idegen helyre szállították, haladéktalanul értesítse erről azokat a törvényhatóságokat, városokat és testvérhatóságokat, melyeknek területén tudomása szerint az elszállított anyag fellelhető s annak visszaszállítása iránt minden eszközzel minél hamarabb gondoskodjék. Ugyanakkor minden törvényhatóság, megyei város és közigazgatási hatóság, melynek területén ilyen elvitt anyag fellelhető vagy felkutatható, köteles ilyen irányu megkeresés nélkül is azt felkutatni, biztonságba helyezni, számbavenni, minden kártól megőrizni, erről az illetékes tulajdonos közületet vagy hatóságot haladéktalanul értesíteni és a visszaszállítás iránt a maga részéről is minden lehetőt megtenni.
38. §
E rendelet kihirdetése napján lép életbe.
Budapest. 1945. évi április hó 26.-án.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök