10470/1945. (XI. 6.) ME rendelet

egyes személyi és családi jogi rendelkezések tárgyában

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűléstől az 1945. évi szeptember hó 13. napján kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Nagykorúság

1. § (1) Nagykorú az, aki huszadik életévét betöltötte.

(2) Házasságkötéssel mind a férfi, mind a nő nagykorúvá lesz és nagykorúságát nem veszti el abban az esetben sem, ha házassága huszadik életévének betöltése előtt megszűnik.

2. § Az 1877. XX. törvénycikknek a kiskorúság meghosszabbításáról rendelkező 9. §-ában a huszonharmadik életév betöltése helyett a tizenkilencedik életév betöltését kell érteni.

Szülői hatalom

3. § (1) A kiskorú gyermek szülői hatalom vagy gyámság alatt áll.

(2) Amennyiben a jelen rendelet máskép nem rendelkezik, a szülői hatalomra az 1877. XX. törvénycikknek atyai hatalomra vonatkozó jogszabályait kell alkalmazni.

4. § (1) Kiskorú gyermek felett a szülői hatalom gyakorlása elsősorban az atyát illeti. Mellette az anya a gyermek felügyeletével járó jogokat (1877. XX. tc. 10. §) gyakorolja.

(2) Az anya jogosult a szülői hatalom gyakorlására,

a) ha az atya meghal;

b) ha az atya szülői hatalmának gyakorlása megszűntettetett, vagy felfüggeszteltetett;

c) ha az atya ténylegesen gátolva van a szülői hatalom gyakorlatában.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjának eseleiben az anya csak gyámhatósági megerősítéssel gyakorolhatja szülői hatalmát. A gyámhatóság a megerősítést csak az 1877. XX. tc. 43. §-ának b)-f), továbbá 44. §-ának b) és c) pontjaiban megjelölt okokból tagadhatja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti annak a nevezett gyámnak (1877. XX. tc. 34. §) jogállását, akinek gyámsága alatt a kiskorú a jelen rendelet hatálybalépésekor áll. E gyámság fennállása alatt az anya szülői hatalmának gyakorlása szünetel.

5. § (1) Házasságon kívül született gyermek felelt a szülői hatalom gyakorlása a nagykorú anyát illeti.

(2) Ha a házasságon kívül született gyermek az atya életében törvényesíttetik, a szülői hatalom gyakorlása az atyát illeti.

6. § Az anya szülői hatalmára a szülői hatalomra vonatkozó rendelkezéseken felül a következő különös szabályok irányadók.

1. Amennyiben a szülőt a törvény szerint biztosíték adás kötelezettsége terheli (1877. XX. tc. 17. és 18. §), az anya kiskorú gyermeke vagyonának állagát biztosítani köteles akkor is, ha özvegyi jogon e vagyon haszonélvezete öt illeti.

2. Ha az anya újra férjhezmegy, ettől kezdve korábbi házasságából származott gyermeke vagyonának kezeléséről számot adni köteles. Ilyen anyának nincs joga a jövedelem-felesleghez; indokolt esetben azonban a gyámhatóság a jövedelem-feleslegnek méltányosság szerint megállapított részét az anyának meghagyhatja, sőt, ha a gyermek érdekével nem ellenkezik, az anyát a számadás kötelezettsége alól fel is mentheti.

3. Ha az anya külföldre költözik, a gyámhatóság az anya szülői hatalmának gyakorlását felfüggesztheti vagy korlátozhatja.

4. Az anya gyermeke vagyonának kezeléséről lemondhat. Lemondása esetében a gyámhatóság a vagyon kezelésére gondnokot rendel. Az anya - lemondása esetében is - bármikor kérheti vagyonkezelői jogának visszaállítását és a gondnok kirendelésének megszüntetését.

7. § (1) A szülői hatalom gyakorlását - több gyermek esetében akár egyes gyermek, akár valamennyi gyermek felett - meg lehet szüntetni. Az utóbbi megszüntetés kihat a később született gyermekekre is.

(2) Ha a gyámhatóság az atya szülői hatalmának gyakorlását megszünteti vagy felfüggeszti és a szülők együttélnek, a gyámhatóság az együttélés idejére az anyától is elvonhatja a szülői hatalom gyakorlását, amennyiben alaposan tartani lehet attól, hogy az anya az életközösség miatt nem lenne képes gyermeke érdekét az atyával szemben megvédeni.

(3) Ha a szülők között a házassági életközösség megszakadt, vagy ha a bíróság a szülők házasságát érvénytelennek nyilvánította, felbontotta vagy a szülőket ágytól és asztaltól elválasztotta, a gyámhatóság az anya kérelmére az atya szülői hatalmának gyakorlását az anya gondviselése alatt álló kiskorúra nézve felfüggesztheti és arra az időre, amíg a kiskorú az anyja gondviselése alatt áll, a szülői hatalom gyakorlásával az anyát bízhatja meg.

Nők gyámsága

8. § (1) Nő gyámságot vagy gondnokságot - az 1877. XX. tc. 40., valamint a jelen rendelet 13. és 14. §-ában szabályozott eseteken felül - akkor is viselhet:

a) ha a szülői hatalmat gyakorló szülő gyámul, vagy a szülő, illetőleg a vagyont juttató személy az 1877. XX. tc. 29. §-ának a), illetőleg c) pontja alapján gondnokul nevezte meg;

b) ha a jelen rendelet 9. §-ában megnevezett rokonok között gyámi, illetőleg gondnoki tisztre alkalmas személy nincs, vagy van ugyan, de a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztet nem vállalta.

(2) Nő gyámságot vagy gondnokságot vállalni nem köteles, ha kimutatja, hogy a gyámság, illetőleg a gondnokság ellátása családi viszonyai miatt nagy megterhelésével járna.

(3) Férjes nőt nem szabad gyámul vagy gondnokul kirendelni férjének beleegyezése nélkül, kivéve, ha ő vagy a férje a kiskorú, illetőleg a gondnokolt szülője, vagy ha a nőt hivatásos gyámul rendelik ki. Nincs szükség a férj beleegyezésére, ha távollét, cselekvőképtelenség vagy más ok miatt a nyilatkozásban tartósan gátolva van, vagy ha a házastársak között az életközösség megszakadt

9. § (1) Nevezett gyám nemlétében a törvényes gyermek felett a gyámság viselése az atyai nagyszülőket, utána az anyai nagyszülőköt, ezután pedig - unokatestvérig bezárólag - az oldal rokonokat illeti (törvényes gyámság).

(2) Ha a törvényes gyámságra azonos rokonsági fokon több személy jogosult, azok közül a gyámhatóság választ

Ellenőrző gyámság

10. § (1) A gyámhatóság a gyám mellé ellenőrző gyámot rendelhet, ha a gyámolt érdeke vagy a gyámsággal járó vagyonkezelés ezt indokolttá teszi. Nincs helye ellenőrző gyám rendelésének, ha a gyámnevezésre jogosult szülő ellenőrző gyám rendelését végintézkedéssel megtiltotta és ez a lilalom a gyámolt nyilvánvaló érdekével nem ellenkezik.

(2) Nem lehet ellenőrző gyám az, aki a gyámnak egyeneságon rokona vagy egyeneságon sógora, házastársa, testvére, testvérének házastársa, házastársának testvére.

11. § (1) Ha a gyámhatóság ellenőrző gyámot rendelt, az ő feladata arra ügyelni, hogy a gyám tisztében kötelességszerűen járjon el. Különösen kötelessége a gyámolt vagyonának leltározásában közreműködni, a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a gyám mulasztását, a gyámolt érdekével ellenkező magatartását és minden olyan esetet, amelyben a gyámhatóságnak hivatalból kell intézkednie.

(2) Az ellenőrző gyámnak joga van a gyámolttal érintkezni, vagyonának kezelését megvizsgálni és a gyámoltnak a gyám kezén levő ingóságait és fontosabb okiratait megtekinteni, valamint joga van követelni, hogy amikor a gyámolt személyét vagy vagyonát érintő oly jogügyletről vagy jogcselekményről van szó, amelyhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyám őt meghallgassa.

(3) Ha a jogok gyakorlásának módjára a gyám és az ellenőrző gyám nem értenek egyet, a gyámhatóság dönt.

12. § Az ellenőrző gyám felelősségére az 1877. XX. tc. 73. és 74. §-át kell alkalmazni. Mindazokban az esetekben, amelyekben az ellenőrző gyám a gyámmal együtt felelős, felelősségük a gyámolt irányában egyetemleges.

Intézeti gyámság

13. § (1) Az állami, valamint a kormányhatóságilag láttamozott szervezeti szabályzat alapján működő gyermekvédő intézetre nézve a belügyminiszter akként rendelkezhetik, hogy az intézet gondviselése alatt álló gyermek felett a gyámságot az intézet szervezeti szabályzatában meghatározott szerv gyakorolja (intézeti gyámság). Ha a gyermekvédő intézet nem a belügyminiszter főfelügyelete alá tartozik, a belügyminiszter a főfelügyeletre illetékes miniszterrel egyetértve jár el.

(2) Az intézeti gyámságot az erre hivatott szerv hatósági kirendelő határozat nélkül a törvény alapján veszi át és látja el mindaddig, amíg a gyámhatóság másként nem intézkedik.

(3) Az intézeti gyámság alá került gyermeknek szülője a szülői hatalmát, gyámja a gyámi tisztet nem gyakorolhatja. A gyámhatóság - amennyiben a gyermek érdekében szükségesnek látja - az intézeti gyámot a gyermek bizonyos ügyeire vagy minden ügyére nézve tiszte alól felmentheti és ennek megfelelően a gyermeket szülői hatalom vagy gyámság alá helyezheti.

(4) Az intézett gyámsággal kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Hivatásos gyámság

14. § (1) Ha tömegesen merül fel a szüksége annak, hogy a gyámi tiszt viselésére hivatott vagy erre alkalmas személyek hiányában a gyámhatóságnak kell gyámot kirendelnie, a gyámhatóság a gyámi tiszt hivatásos ellátásaira kijelölt személyek közül rendel gyámot (hivatásos gyámság).

(2) A hivatásos gyámsággal kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

A gondnokrendelés különös esetei

15. § A gyámhatóság gondnokot rendel, ha kétséges, hogy valamely jogügyletben ki van érdekelve és a gondnokrendelés bizonytalan vagy ismeretlen érdekellet illető jog megóvása végett szükséges.

16. § Meghalt személy részére a gyámhatoság gondnokot rendel, amennyiben a gondnokrendelés a személyiség jogának védelme érdekében szükséges. A gondnokrendelés elmarad, ha a személyiség jogának védelmére a meghaltnak egyenesági rokona, házastársa, testvére vagy örököse lép fel.

17. § (1) Közadakozásból gyűjtött vagyon kezelésére vagy felhasználására a gyámhatóság gondnokot rendel, ha nincs olyan személy, aki jogszabálynál fogva vagy a közadakozásból gyűjtésre engedélyt adó hatóságnak az engedélyben foglalt rendelkezései szerint a vagyont kezelni és annak felhasználása felől rendelkezni jogosult.

(2) A gondnak a vagyon kezelése és rendeltetésszerű felhasználása tekintetében a gyámhatóságnak számadással tartozik. Ha a vagyont közérdekű célra gyűjtötték, a gyámhatóság a gondnok számadását ahhoz a kormányhatósághoz terjeszti fel jóváhagyás végett, amelynek ügykörébe a gyűjtés céljának megfelelő közérdek gondozása tartozik. Hasonlóképen jár el a gyámhatóság mindazokban az esetekben, amelyekben a gondnok a gyámhatóság jóváhagyását köteles kikérni.

(3) A jelen § alapján kirendelt gondnok tennivalóit egyebekben a gyámhatóság állapítja meg.

A távollevők részére kirendelt gondnok képviseleti jogköre

18. § (1) Az 1877. XX. törvénycikk 28. §-ának d) pontja alapján kirendelt gondnok az említett törvény 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott képviseleti jogkörében a kezelése alatt álló ingatlant és egyéb vagyontárgyat a gyámhatóság jóváhagyásával elidegenítheti vagy megterhelheti, ha az elidegenítés illetőleg megterhelés a távollevőt jelentős károsodástól óvja meg.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött, gyámhatóságilag jóváhagyott olyan jogügyletek érvényességét, amelyek a távollévő személy törzsvagyonához tartozó ingatlan vagy egyéb vagyontárgy elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkoznak, az előbbi bekezdés rendelkezése szerint kell megítélni.

Vegyes rendelkezések

19. § A bíróságok, a közigazgatási hatóságok, az anyakönyvvezetők és a közgyámok az illetékes árvaszékkel haladéktalanul közölni kötelesek a hivatalos eljárásukban tudomásukra jutott minden olyan esetet, amikor gyámság vagy gondnokság szervezésére, megszüntetésére vagy egyéb gyámhatósági intézkedésre van szükség.

20. § Az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a közigazgatási jogszabályoknak a hatályát, amelyek a huszonnegyedik életévét még be nem töltött személyek javára valamely kedvezményt állapítanak meg vagy valamely jogosítvány gyakorlását biztosítják.

21. § Az 1877. XX. törvénycikknek a családtanácsról szóló rendelkezései hatályukat vesztik. A jelen rendelet hatálybalépésekor működő családtanács helyett a családtanács székhelye szerint illetékes árvaszék jár el.

22. § A huszadik életévét még be nem töltött az a személy, akit az 1945. VIII. tc. alapján nemzetgyűlési képviselővé választottak, a megbízólevél átadásának napján nagykorúvá lesz.

23. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; kihirdetésével hatályukat vesztik az 1874. XXIII. tc., továbbá az 1876. XXVI. tc. 1. §-ának (3) bekezdése, végül az 1877. XX. törvénycikknek és más jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendelettel ellenkeznek.

(2) Ahol korábbi jogszabály a jelen rendelet értelmében hatályát vesztett jogszabályra hivatkozik, ehelyett a jelen rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1945. évi november hő 2-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök