1080/1945. ME rendelet
a közalkalmazottak igazolásáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a közalkalmazottak igazolása tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
1. §
Igazoló eljárás alá kell vonni minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat, tekintet nélkül arra, hogy a 15/1945. ME rendelet hatálybalépése előtt vagy azután nevezték ki, illetőleg választották meg, - továbbá minden olyan közalkalmazottat, aki a vörös hadseregnek a közalkalmazott szolgálati helyére történt bevonulása után nyugdíjazását kérte vagy állásáról lemondott, annak megállapítása végett, hogy magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit. A magyar nép érdekeit sértő cselekedetnek kell tekinteni különösen, ha a közalkalmazott nyilas vagy más fasiszta jellegü párt (mozgalom) tagja volt, ilyen pártot (mozgalmat) támogatott vagy azok célkitűzését, működését, helyeselte; ha a háborúba való belépés, a háborúban való további részvétel vagy a tengelyhatalmak érdekében vagy pedig a szövetséges hatalmak érdekei ellen propagandát fejtett ki; ha akár közvetlenül, akár telteivel, közhangulatot kialakitó magatartásával közvetve, az ország lakossága egy részének érdekeit sértő, a magyar alkotmány szellemével ellenkező jogszabályok hozatalát mozdította elő vagy ilyen jogszabályok végrehajtásában olyan módon vett részt, hogy ezáltal az érintett személyek helyzetét súlyosbította; ha az ország lakosságának egy része ellen gyűlöletre izgatott.
Igazoló eljárás alá kell vonni az állami támogatást élvező ipari és kereskedelmi vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek, közjóléti szövetkezetek tisztviselőit és egyéb fontosabb munkakört betöltő alkalmazottait is.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány tagjai, politikai államtitkárai és a honvéd vezérkari főnök, valamint az ideiglenes nemzeti kormány által kinevezett főispánok igazoltaknak tekintendők.
Egymagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott a német megszállás alatt szolgálatot teljesített és az úgynevezett Szálasi kormány által előirt esküt kényszerítő körülmények hatása alatt letette vagy nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megtagadásának okául nem szolgálhat.
2. §
A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közalkalmazottnak kell tekinteni az állam, a törvényhatóság, város vagy község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, - úgyszintén az állam, a törvényhatóság, a város vagy a község intézeteiben, közintézményeiben vagy üzemeiben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles személyt - ugyanigy a felekezeti iskolák, hivatalok és intézmények alkalmazottait is.
3. §
Minden szolgálati helyétől távollevő közalkalmazott a közlekedési lehetőségek teljes kihasználásával haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni. Azok a közalkalmazottak, akik a vörös hadseregnek szolgálati helyükre történt bevonulása időpontjában nem tartózkodtak szolgálati helyükön, illetve oda 1945. évi január hó 1. napjáig vissza nem térlek, az igazolási eljárás lefolytatásáig szolgálatukat nem folytathatják, részükre illetményt kifizetni nem lehet.
4. §
Minden, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vagy szolgálati helyére visszatért közalkalmazott e rendelet hatálybalépésétől számított 3 napon belül, a később visszatérő közalkalmazott pedig visszatérésétől számított három napon belül, köteles közvetlen hivatali előljárójához igazoló nyilatkozatot beadni.
E nyilatkozatban a közalkalmazott ismertetni tartozik politikai magatartását és cselekedeteit, valamint a népellenes jogszabályok végrehajtása során végzett hivatalos ténykedéseit. Az a közalkalmazott, aki a vörös hadsereg bevonulása alkalmával hivatalát elhagyta, ennek okát. a távolléte alatti magatartását és cselekedeteit, valamint visszatérésének körülményeit is előadni köteles.
Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása vagy lényeges körülmények elhallgatása a nyilatkozat keltétől számított három éven belül nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsátást von maga után.
A hivatali előljáró a hozzá beérkezett igazoló nyilatkozatokat, a saját személyére vonatkozó nyilatkozattal együtt haladéktalanul eljuttatja az igazolóbízottság elnökéhez.
Azt a közalkalmazottat, aki igazoló nyilatkozatát a meghatározott időn belül kellőképen igazolt ok nélkül be nem adja, olyannak kell tekinteni, mint aki állásáról minden igény elvesztése mellett, lemondott és az illető közhivatalnokot közhivatalra egyáltalán nem, a magánalkalmazás körében pedig vezetőállásra alkalmazni többé nem lehet.
Ha a hivatali előljáró az igazolójelentésből vagy egyébként tudomására jutott adatokból arról győződik meg, hogy a közalkalmazott magatartása a magyar nép érdekeit sértette, köteles a közalkalmazottat az igazoló eljárás befejezéséig illetményei folyósításának egyidejű megszüntetése mellett állásától felfüggeszteni.
5. §
Az igazoló eljárás az igazolóbizottság hatáskörébe tartozik.
Minden járásbirósági székhelyen legalább egy igazolóbizottságot kell létesiteni. A főispán köteles a szükséghez képest egy járásbirósági székhelyen több igazolóbizottságot, vagy a járásbirósági székhelyen kivül is igazolóbizottságokat felállítani.
A főispánra bízott feladatokat, amennyiben a főispáni állás betöltve nem lenne, a nemzeti bizottság látja el. A rendeletben a főispánra bizott teendők ellátása Budapesten a nemzeti bizottság feladata.
A járásbíróság székhelyén alakult igazolóbizottság illetékes eljárni mindazoknak a közalkalmazottaknak ügyében, akik a járásbíróság területén lévő közhivatal vagy közüzem alkalmazásában vannak, tekintet nélkül a közalkalmazottak lakhelyére vagy tartózkodási helyére.
6. §
Az igazolóbizottság hat beküldött és két behívott tagból áll. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratapárt, Szociáldemokrata Párt), valamint az Országos Szakszervezeti Tanács helyiszervezetei egy-egy tagot küldenek be a bizottságba. A főispán (Nemzeti Bizottság) a bizottságba behiv egy jogi képesitésű tagot, egy tagot pedig annak a közhivatalnak vagy közüzemnek (pl. posta, törvényhatóság, állami üzem, stb.) alkalmazottai közül, amely közhivatal vagy közüzem alkalmazottainak igazolása tárgyalásra kerül.
Ha a felállítandó igazolóbizottság székhelyén valamely felsorolt politikai párt működést nem fejt ki, vagy ha valamelyik párt a főispánnak (nemzeti bizottságnak) a bizottság elállításáról szóló értesítésétől számított öt nap alatt a beküldendő bizottsági tagot nem jelöli meg, az igazolóbizottság az illető párt tagjának részvétele nélkül alakul meg.
A főispán (nemzeti bizottság) köteles a bizottsági tagok megjelölésére nyitvaálló öt nap eltelte után az igazolóbizottságot további három nap alatt megalakítani.
Az igazolóbizottság beküldött tagjai haladéktalanul ülést tartanak és azon maguk közül megválasztják a bizottság elnökét. A választás szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetében a főispán (nemzeti bizottság) jelöli ki a bizottság egyik beküldött tagját elnökül.
A bizottság tagjai beküldetésüket, illetőleg behívásukat kötelesek elfogadni.
Politikai párt vagy szakszervezet közalkalmazottat csak abban az esetben küldhet be az igazolóbizottságba, ha a közalkalmazottat valamely más igazolóbizottság előzőleg már igazoltnak jelentette ki. A közalkalmazott ilyen esetben sem vehet részt ugyanazon közhivatal (üzem) alkalmazottainak igazolásában, amelynek ő maga is alkalmazottja.
Nem lehet az igazolóbizottság tagja az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elitéltek vagy aki az 529/1945. ME rendelettel feloszlatott szervezetnek tíz éven belül tagja volt.
A bizottság tagja büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles kijelenteni, hogy reá nézve az előző bekezdésekben foglalt kizáró okok egyike sem forog fenn.
7. §
A bizottság elnöke és tagjai működésük megkezdése elölt a főispán (nemzeti bizottság) kiküldöttje előtt esküt, illetőleg ha az eskü meggyőződésével ellenkezik, fogadalmat tesznek. A bizottság tagjai (elnöke) esküt vagy fogadalmat tehetnek az igazolóbizottság oly tagja előtt is, aki a főispán (nemzeti bizottság kiküldöttje) előtt már esküt vagy fogadalmat tett. Az eskü, illetőleg fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az eskü szövege a következő:
"Én .............. esküszöm, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni. Isten engem ugy segéljen."
A fogadalom szövege a következő: "Én .............. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az igazolóbizottság tagja a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni."
8. §
Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazolóbizottsági tag, aki
az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa vagy jegyese, egyeneságu rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenő-ágbeli rokona vagy testvére,
végül, aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka vagy az volt.
Ha az előző bekezdések alapján vagy tartós akadályoztatása folytán valamelyik tag az igazolóbizottságban nem járhat el, vagy utóbb valamelyik tag ellen a bizottság által elfogadott politikai aggály merül fel, a bizottság elnöke felhívja annak a politikai pártnak (szakszervezeti tanácsnak) helyi szervezetét, amelynek tagja a fentiek szerint nem járhat el, hogy 24 óra alatt küldjön be ujabb tagot. Ha a felhívás eredménytelen marad, az igazolóbizottság az akadályozott tag nélkül jár el.
9. §
Az igazolóbizottság tagjai ebbeli minőségükben az 1940: XVIII. tc. 3. §-a szerint közhivatalnokoknak kell tekinteni; őket a hatóság tagjaira vonatkozó büntetőjogi védelem illeti meg.
Az 1914: XLI. tc. 9. §-ának 6. pontjában emiitett felhatalmazást az igazságügyminiszter adja meg.
10. §
Az igazolóbizottságok működésüket haladéktalanul tartoznak megkezdeni.
11. §
Az igazolóbizottság elnöke az igazolási tárgyalás határnapja előtt legalább nyolc nappal az igazolás alá vont közalkalmazottak szolgálati helyén szokásos módon (hirlap, kifüggesztés, kidobolás, stb.) közhírré teszi azoknak a közalkalmazottaknak névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bízottság határozni fog. Egyúttal felhívja a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont közalkalmazottnak olyan magatartásáról vagy cselekedetéről tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt és az erre vonatkozó bizonyítékokat, a bizottság elnökének szóban vagy írásban haladéktalanul jelentsék be.
A felhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét), ahová a bejelentés küldendő. Figyelmeztetni kell a bejelentőket, hogy az írásbeli bejelentés csak akkor vehető figyelembe, ha a bejelentő nevét és lakcímét is feltünteti. Az elnök a szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvet készíttet. A jegyzőkönyvet a bejelentést tevőnek alá kell írnia.
Az igazolóbizottságnak tett bejelentés esetében a bejelentő ellen az 1914: XLI. tc. 20. §-ába ütköző cselekmény miatt eljárást indítani nem lehet. Ez a rendelkezés nem érinti a Btk. XIII. fejezetének alkalmazását.
12. §
Az igazolóbizottság elsősorban azoknak , az alkalmazottaknak igazolása tárgyában határoz, akik az 1945. január 1.-én a vörös hadsereg állal felszabadított országrészben teljesítettek szolgálatot. Azokban a országrészekben, amelyeket e napon a vörös hadsereg még nem szabadított fel, az igazolóbizottság elsősorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolása tárgyában határoz.
Az előző bekezdésben felsorolt közalkalmazottak ügyeivel a bizottság zárt ülésben foglalkozik. Ha az ilyen közalkalmazott ellen bejelentést nem tettek s a bizottság tagjainak egyike sem tud az igazolás alá vont népellenes magatartásáról, az ígazolóbizottság az igazolás alá vont közalkalmazottat igazoltnak jeleníti ki.
13. §
Az igazolóbizottság tárgyaláson bírálja el azoknak a közalkalmazottaknak ügyét, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a szolgálati helyükön maradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a bizottság egy tagja a zárt ülésben kívánja. A zárt ülés határnapját az igazolóbizottság elnöke tüzi ki s arról a bizottság tagjait értesiti.
A tárgyalásra utalt ügyekben az elnök a kitűzött határnapra az igazolás alá vontat azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgyalást távollétében is meg fogja tartani.
14. §
A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja A bizottság tagjai az igazoló eljárás alá vont személyek felől kötelesek felvilágosításukat beszerezni, az ügy előadójául kijelölt bízottsági tag gondoskodik a lehetőség szerint az igazoló eljárás alá vont közalkalmazott magatartására vonatkozó bizonyítékokról.
A tanukat a tárgyalásra elővezetés terhével kell megidézni.
A szabályszerűen megidézett igazoló eljárás alá vont meg nem jelenése nem akadálya a tárgyalás megtartásának.
Az igazoló eljárás alá vont indokolt akadályoztatása esetén egy izben kérheti a tárgyalás elhalasztását.
15. §
A jelen rendelet 6. és 8. §-ai szerint megalakult bizottság határozatképes, ha a politikai pártok és a szakszervezet által beküldött tagok közül legalább három tag jelen van. Az elnök távollétében a tagok egyike elnököl. Ha a tagok az elnök személyében megegyezni nem tudnak, a legidősebb tag elnököt.
16. §
A tárgyalás nyilvános.
A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolás eljárás alá vonthoz és a tanukhoz bármelyik bizottsági tag kérdéseket intézhet. Az igazoló eljárás alá vont a tanukhoz szintén intézhet kérdéseket.
A tanukat kihallgatásuk előtt figyelmeztetni kell, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősiteniök és fel kell őket világosítani a hamis eskü következményei felől.
Az a tanú, aki az igazolóbizottság előtt hamis vallomást tesz és azt esküvel vagy fogadalommal megerősíti, az 1878: V. tc. 220. §-a szerint büntetendő:
Az eskü szövege a következő:
"Én ................esküszöm a mindenható és mindenttudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem ugy segéljen."
A fogadalom szövege a következő:
"Én .................... becsületemre és
lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, - semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam."
17. §
Nem köteles tanuvallomást tenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak fel- vagy le-menőágbeli rokona vagy sógora, oldalági rokona - unokatestvérig bezárólag -, házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa vagy aki vele örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van.
18. §
A tárgyalás csak tanuk kihallgatása vagy iratok beszerzése végett halasztható el nyolc napnál nem hosszabb időre, feltéve, ha a tanú a bizottság székhelyén idézhető, illetőleg az irat a bizottság székhelyén beszerezhető.
A bizottság megkeresésére folyamatban levő ügy iratait is haladéktalanul meg kell küldeni.
19. §
Az igazoló eljárás alá vont ügye tárgyalására ugyanannál a közhivatalnál működő egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet.
Az igazolás alá vont a tárgyalásra tanukat állithat elő és egyéb bizonyítékait magával viheti. E bizonyítékok felvétele kérdésében a bizottság dönt.
Az igazoló eljárásban védő alkalmazásának nincs helye.
20. §
Az igazolóbizottság az 1. §-ban foglaltak figyelembevételével az igazoló eljárás alá vont egész magatartásának gondos megvizsgálása után szabad meggyőződés alapján állapítja meg, hogy az igazoló eljárás alá vont alkalmas-e arra, hogy a demokratikus népi Magyarországban közszolgálatot teljesítsen.
Az Igazolóbizottság a következő határozatokat hozhatja az igazolási eljárás alá vont közalkalmazottra:
1. igazoltnak jelenti ki:
2. közszolgálatban való meghagyása mellett á) megfeddi,
b) áthelyezésre itéli,
c) az előlépésből meghatározott időre (legfeljebb öt évre) kizárja,
d) vezető állásra alkalmatlannak mondja ki;
3. nyugdíjazását (szabályszerű elbánás alá vonását) rendeli el;
4. állásától megfosztja.
A feddést az elnök azonnal foganatosítja.
Az áthelyezésre itéltet eredeti szolgálati helyére három éven belül visszahelyezni nem lehet.
A 2. b), 2. c) és 2. d) pontban foglalt büntetéseket külön-külön és együttesen is lehet alkalmazni.
A nyugdíjazás (szabályszerű elbánás) foganatosítása végett a bizottság az igazolási eljárás alá vont hivatali elöljáróját keresi meg, aki köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
Az állásától megfosztott elveszti közszolgálati állását, állásából eredő jogait és igényeit (illetményeit, nyugdíjigényét, nyug- és kegydiját). Az igazolóbizottság különös méltánylást érdemlő esetben kimondhatja, hogy az állásától megfosztott közalkalmazott családtagjait megillető nyugdíjigény továbbra is fennmarad. Ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál a közalkalmazottat ugy kell tekinteni, mintha a határozat jogerőre emelkedése napján meghalt volna.
Az állásától megfosztott közalkalmazottat közhivatalra egyáltalán nem, magánalkalmazás körében pedig vezető állásra nem lehet többé alkalmazni s közmegbízást nem kaphat.
Az igazolóbizottság indokolt esetben megkeresheti az illetékes rendőrhatóságot az igazolás alá vontnak rendőrhatósági őrizet alá helyezése (internálása) iránt.
Ha a bizottság nyomatékos gyanut lát fennforogni abban a tekintetben, hogy az igazolás alá vont közalkalmazott bűncselekményt követett el, az igazoló eljárás befejezése után az összes iratokat a határozat egy kiadmányával együtt haladéktalanul átteszi az illetékes népügyészséghez. Az áttételről minden esetben értesiti az igazoló eljárás alá vont közalkalmazott hivatali elöljáróját.
21. §
A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A két behívott tagnak szavazati joga nincs, döntés előtt azonban őket is meg kell hallgatni. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány válik határozattá, amely mellett a Szakszervezeti Tanács által beküldött tag szavazott.
22. §
A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek elkészítése a bizottság elnökének feladata, aki ebből a célból jegyző kijelöléséről gondoskodik.
Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, esküt, illetőleg fogadalmat tesz arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel.
A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásáról feljegyzéseket készit és köteles a jegyzőkönyvet feljegyzései alapján két nap alatt elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja alá. A bizottság határozatát a bizottság mindegyik tagja aláirja.
23. §
A bizottság határozatait irásban közli az igazoló eljárás alá vont személlyel, annak hivatali elöljárójával. A hivatali elöljáró az illetménymegvonó vagy korlátozó határozat végrehajtásáról köteles gondoskodni.
Az igazolóbizottság jogerős határozata az igazoló eljárás alá vontnak személyi lapjára, illetőleg minősítési táblázatára azonnal feljegyzendő. A feljegyzés foganatosításáért a hivatali elöljáró fegyelmileg felelős.
A nyugdíjazást (szabályszerű elbánás alá vonást), valamint az állásvesztést kimondó határozatot az igazolóbizottság annak jogerejére való tekintet nélkül haladéktalanul megküldi a közalkalmazott hivatali elöljárójának, aki a közalkalmazottat állásától felfüggeszti, az állásától megfosztott illetményeit teljes egészében, a nyugdíjazásra itélt illetményeinek pedig a nyugdijat meghaladó részét visszatartja.
24. §
Az igazolóbizottságnak nyugdíjazást (szabályszerű elbánás alá vonást) és állásvesztést kimondó határozata ellen az igazoló eljárás alá vont fellebbezéssel élhet a budapesti népbirósághoz.
A határozat ellen az igazolóbizottság jogi képesítésű tagja és szavazati joggal ugyancsak nem rendelkező másik behívott tagja fellebbezéssel élhet állásvesztés kimondása végett, ha a bizottság az igazolás vontat igazoltnak jelentette ki, vagy ha vele szemben állásvesztésnél enyhébb büntetést mondott ki.
A határozat ellen fellebbezéssel élhetnek az igazoló eljárás alá vont és a bizottságnak szavazati joggal nem rendelkező tagjai abból az okból, hogy a határozatot hozó bizottság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy hogy a bizottság olyan határozatot hozott, amelyet a jelen rendelet nem ismer.
A fellebbezést a határozat kihirdetése után nyomban be kell jelenteni és a bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezést az ügy többi irataival együtt 8 nap alatt fel kell terjeszteni a budapesti népbirósághoz, amely az ügyet erre a célra alakult külön tanácsban azonnal tárgyalás alá veszi.
A fellebbezés egyfokú.
A fellebbezési eljárásban nem vehet részt az a tag, aki a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozó igazoló bizottság tagja volt.
Ha az igazolás alá vont az igazolóbizottság határozatának kihirdetésekor nem volt jelen, részére a határozatot indokolásával együtt kézbesíteni kell. Ebben az esetben az igazolás alá vont a határozat kézbesítésétől számított három napon belül jelenthet be fellebbezést.
A fellebbezés halasztó hatályú.
25. §
Az igazolóbizottság jogerős határozatával szemben az igazoló eljárás alá vont ujrafelvétellel nem élhet.
Az igazolóbizottság az igazoló eljárás befejezése után az ügy újbóli tárgyalását rendelheti el, ha az igazoló eljárás alá vont személy ellen ujabb bejelentés érkezett.
26. §
Az igazoló eljárás befejezése után az iratokat a törvényhatóság levéltárában kell elhelyezni.
27. §
Az igazolóbizottság beküldött és behívott tagjai, valamint annak jegyzője tárgyalási naponként az igazságügyminiszter által meghatározandó díjazást kapnak az államkincstár terhére.
28. §
Az igazolóbizottság székhelyén kivül is tárgyalhat, ha ezt a célszerűség (tanuk és az igazolási eljárás alá kerülők száma) kivánja. A kiszállás költségei azt a törvényhatóságot (községet) terhelik, amelynek területére az igazolóbizottság kiszállott.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő igazolási ügyekben is alkalmazni kell. A 15/1945. ME rendelet hatályát veszti.
A jelen rendelet hatálybalépése előtt már megalakított bizottságokat teljes újjáalakítás helyett csupán a jelen rendeletnek megfelelően ki kell egészíteni.
Aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt a 15/1945. ME rendeletnek megfelelő igazoló nyilatkozatot már adott, ujabb igazoló nyilatkozatot adni nem köteles.
Nincs helye az eljárás megsemmisítésének ha a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozat a 15/1945. ME rendeletnek vagy a jelen rendeletnek megfelel.
Budapest, 1945. évi április hó 19. napján.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök