11800/1945. (XII. 13.) ME rendelet
a rögtönbíráskodás eljárási szabályainak ujabb módosítása tárgyában
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § A rögtönbíráskodás eljárást szabályainak megállapítása tárgyában kiadott 8020/1939. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1258. o., Igazságügyi Közlöny 199 o.) 6. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe s következő rendelkezés lép:
Nem állíthatók a rögtönítélő bíróság elé az elmebetegek, múlékony súlyos betegségben szenvedő személyek, valamint teherben, lévő nők felgyógyulásuk előtt, úgyszintén azok, akik a cselekmény elkövetésekor életüknek tizenötödik évét még nem haladták meg.
2. § A 8020/1939. ME rendelet 14. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(1) A felek felszólalása után az elnök befejezettnek nyilvánítja a tárgyalást és a terheltet, eltávolíttatja; a rögtönítélő bíróság pedig zárt tanácskozás után határoz.
(2) Ha a rögtönitélő bíróság a terheltet a rögtönbiráskodás alá tartozó valamely büncselekményben egyhangúlag bűnösnek nyilvánitja, ítéletében halálbüntetést szab ki. A minősités és a büntetés kérdésében elegendő, ha a határozat szótöbbséggel jön létre.
(3) Arra a terheltre, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét még nem töltötte be, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a terhe: a bűncselekmény elkövetésekor életének tizennyolcadik évét még nem töltötte be, öt évtől tizenöt évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni.
(4) Ha a nyugalom és a közrend heryrellításának érdeke a halálbüntetés kiszabását nem teszi elkerülhetetlenné, a bíróság halálbüntetés helyett a Btk. 91. §-a esetében életfogytig tartó fegyházat, a Btk. 92. §-a esetében pedig tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházat szabhat ki. Ha a cselekményre a büntetőtörvények a rögtönítélő eljáráson kívül is halálbüntetést rendelnek, a kiszabott büntetés a Btk. 92. §-a esetében sem lehet enyhébb tizenöt évi fegyháznál. A büntetés további enyhítésének nincs helye. A mellékbüntetéseket a büntetőtörvények rendes szabályai szerint kell alkalmazni.
(5) Ha a rögtönbiráskodási eljárás alá vont bűncselekmény tekintetében a Bp. 326. §-ában említett valamelyik feltétel forog fenn a rögtöreítelő bíróság a terheltet ítélettel felmenti.
3. § A 8020/1939. ME rendetet 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(1) A rögtönitélő bíróság határozatai ellen - újrafelvétel és jogegység érdekében használható perorvoslat kivételével - perorvoslatnak nincs helye. A kegyelmi kérvénynek nincs fölfüggesztő hatálya.
(2) Ha a terheltet halálra ítélték, a rögtönítélő bíróság a Bp. 497. §-ánaik megfelelő eljárás után azonnal határoz abban a kérdésben hogy az elítéltet kegyelemre ajánlja-e vagy sem.
(3) Ha a bíróság az elítéltet nem ajánlja kegyelemre, az ítélet kihirdetése után az elitélt mellé a lehetőséghez képest lelkészt ad. A halálbüntetést az előkészülés végett adott megfelelő határidő eltelte után - rendszerint kél órán belül - végre kell hajtani.
(4) Ha a rögtönátélő bíróság a halálra ítéltet kegyelemre ajánlja, a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint az állomügyészségnek és a rögtönátélő bíróságnak véleményével együtt azonnal az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. Ha a halálra ítélt kegyelmet nem kapott ennek kihirdetése utón a halálbüntetést a (3) bekezdés rendelkezései szerint végre kell hajtani.
4. § A 8020/1939. ME rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A rögtönbiráskodási eljárásban hozott ítéletet - a kegyelmi elhatározás végett való felterjesztés esetében az iratok visszaérkezése után - legkésőbb tizennégy nap alatt a tárgyalási iratokkal együtt a főállamügyészhez kell küldeni. A főállamügyész az iratok átvizsgálása és az esetleg szükséges intézkedések elrendelése után az igazságügyminiszternek jelentést tesz.
5. § A 8020/1939. ME rendelet 20. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A rögtönátélő bíróság által elrendelt fogvatartás, ha azt a rendes büntetőbíróság előbb meg nem szünteti, a rendes bíróság főtárgyalásának (tárgyalásának) kitűzéséig tart.
6. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A 7800/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3724. o., Igazságügyi Közlöny 406. o.) hatályát veszti.
Budapest, 1945. évi december hó 5-én.
Tildy Zoltán s. k.,
miniszterelnök