11850/1945. (XII. 15.) ME rendelet

a Budapesten és környékén fogyasztásra kerülő gyógy- és ásványvíz, forrástermék, szénsavval telített ásványvíz, szikvíz, üdítőviz, úgyszintén az itt eladott fürdőjegyek után fizetendő gyógyhelyi és üdülőhelyi díjakról

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13 napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

I. RÉSZ

1. § (I) Budapesten és környékén, közelebbről Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, továbbá Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés községek (alábbiakban: Budapest és környéke) területén fogyasztás céljából forgalombahozott bel- és külföldi

a) természetes ásványvíz, gyógyvíz (keserűvíz),

b) forrástermék (gyógysó, iszap, stb.),

c) bármilyen üvegben vagy tartályban forgalomba kerülő, szénsavval telített természetes ásványvíz,

d) házilag előállítható szikvíz telítésére szolgáló szénsavas töltény után annak eladási árát véve alapul, az alább megállapított százalékos gyógy- és üdülőhelyi dijat (a továbbiakban: díj) kell a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság (alábbiakban: központi bizottság) pénztárába befizetni:

az a) és b) pontok alatt felsorolt tételek után fizetendő díj a számlán, illetőleg jegyzéken feltüntetett összeg másfél százaléka;

a c) és d) pontok alatt felsorolt tételek után a díj a számlán, illetőleg jegyzéken feltüntetett összeg bárom százaléka.

(2) Minden Budapest és környéke területén kiszolgáltatott bel- és külföldi gyógyvízről (keserűvízről), ásványvízről, forrástermékről (gyógysóról, iszapról, stb.) a forrás tulajdonosa (bérlője), illetőleg forgalombahozója, továbbá bármilyen üvegben vagy tartályban forgalomba kerülő szénsavval telitett természetes ásványvízről, gyógyvízről (keserűvízről), ízesített (szörpözött), szénsavval telített ásványvízről, valamint szénsavtöltényről a forgalombahoző cég felelős vezetője a központi bizottság által megadott minta szerinti havi összesítő kimutatást köteles készíteni. A kimutatást legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig bezárólag cégszerű aláírással ellátva a központi bizottsághoz kell benyújtani és ugyanakkor az abban kimutatott gyógy- és üdülőhelyi dijat is be kell fizetni.

2. § (1) Budapesten és környékén forgalombahozott, bárhol készített szifon fejes, kengyelzáros, koronadugós, vagy bármilyen zárószerkezettel ellátott üvegbe, vagy bármilyen tartályba töltött, szénsavval telített víz (szikvíz), üdítőviz, vagy ízesített (szörpözött) víz után gyógy- és üdülőhelyi díjat kell fizetni. A díj az 1. § (1) pontjában megjelölt helységekben lévő régek részére eladott s az 1. § (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban, valamint a 2. § (1) bekezdésében felsorolt áruk gyártására szolgáló szénsav vételárának hetven százaléka. Ezt a dijat a szénsavat szállító gyárak, illetőleg kereskedők kötelesek a központi bizottság pénztárába befizetni.

(2) Az említett gyárak, illetőleg kereskedők kötelesek az 1. § (1) pontjában fel nem sorolt vidéki városokban és községekben lévő cégek részére eladott szénsav mennyiségét a központi bizottság által megállapított módon igazolni.

(3) A gyár, illetőleg a kereskedő a szénsavval telt tartályok eladásáról az 1. § (2) bekezdése szerinti havi összesítő kimutatást, valamint az előző bekezdésben megjelölt dijai a kővetkező hónap ötödik napjáig bezárólag köteles a központi bizottsághoz beküldeni, illetőleg ennek pénztárába befizetni.

3 §

Az 1. § (2) és a 2. § (1) bekezdéseiben említett vállalatok kötelesek a központi bizottság kívánságára az erre irányuló kívánság közlését megelőző három havi átlagos forgalmuknak megfelelő gyógy- és üdülőhelyi dijat utólagos elszámolás mellett előlegként a központi bizottság pénztárába befizetni.

4. § Budapesten és környékén kívül eső helyen készített, de Budapesten és környékén forgalomba kerülő, a 2. § (1) bekezdésében felsorolt szénsavas vizeket csak akkor szabad árusítani, ha a vizet árusító kereskedő igazolja, hogy a szénsavas víz előállításához felhasznált szénsav után járó gyógy- és üdülőhelyi dijat megfizette.

II. RÉSZ

5. § (1) Budapesten és környékén üzemben lévő gyógy-, gőz-, medence-, kád-, part-, föveny-, dunafürdő, uszoda és vizgyógyintézet tulajdonosa (bérlője), vagy felelős vezetője köteles a kiszolgáltatott fürdőre, vizgyógy- és iszapkezelésre jogosító jegyek mindenkori árának három százalékát, mint gyógyhelyi és üdülő helyi célokra szolgáló dijat (lepedő, törülköző vetkőzőszekrény, kabin diját a fürdőjegyek árához minden esetben hozzászámítva) a központi bizottság pénztárába az 1. § (2) bekezdésében meghatározott módon befizetni.

(2) Az évi szabadjegyeket ötven darab első osztályú fürdőjegy ára után számítandó három százalékos, a nem egész évre szóló szabadjegyeket ugyanily alapon számítandó, az érvényességi tartamnak megfelelő arányos összegű díj terheli.

(3) Bérletjegyek után a dij a befizetett összeg három százaléka.

(4) Kedvezményes jegyek után a teljesáru jegyeket terhelő dijat kell fizetni.

(5) Az 1927. XXI. tc. 92. és 93. §-aiban felsorolt biztosító intézetek, valamint az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap tagjai részére kiadott kedvezményes jegyeket és a Nemzeti Sportuszoda kizárólag sport céljaira kiszolgált edzőjegyeit a ténylegesen bevételezett összeg után fizetendő három százalék díj terheli.

(6) Az ingyenes dunafürdők, vagy ingyenes népfürdők által kiadott fürdőjegyek után gyógy- és üdülőhelyi dijat fizetni nem kell.

6. § (1) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt fürdők, uszodák, vizgyógyintézetek kötelesek a felhasznált jegyekről havonkint a központi bizottság által megadott minta szerinti kimutatást készíteni és azt legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig cégszerűen aláírva a központi bizottsághoz beküldeni, a bevételek végösszegének három százalékát pedig gyógyhelyi és üdülőhelyi díjként egyidejűleg befizetni.

(2) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt fürdők, uszodák, vízgyógyintézetek pénztárai csak számozott szelvényes jegyeket hozhatnak forgalomba s a fürdők csak ilyen jegyekre szolgáltathatók ki.

7. § A jelen rendelet alapján járó és a megszabott határidőben be nem fizetett díjakat közadók módjára kell behajtani.

III. RÉSZ

8. § A központi bizottság a jelen rendelet rendelkezéseinek megtartását megbízottjai utján bármikor ellenőrizheti. Megfigyeléséről minden év végén a népjóléti miniszternek jelentést tenni köteles.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki:

1. az 1. § (2) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésben említett havi kimutatást kellő időben be nem terjeszti és az esedékes díjat idejében be nem fizeti;

2. az előző pontban említett kimutatásban a valóságnak meg nem felelő összeget jelent be, a gyógyhelyi és üdülőhelyi dijat pedig ennek alapján számítja, illetőleg fizeti be;

3. mint a szénsav előállítója, vagy annak forgalomba hozója az 1. § (2) és a 3. §-ban megállapított kötelezettségének egyáltalában nem, vagy nem a rendeletben megállapított módon lesz eleget;

4. a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegésével hoz fürdőjegyet forgalomba;

5. Budapesten és környékén olyan szikvízet hoz forgalomba, amelynek előállításához felhasznált szénsav után járó gyógy- és üdülő helyi dijat nem rótta le;

6. a központi bizottság ellenőrzését gátolja, vagy meghiusítja, általában jelen rendelet intézkedéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 80.000 pengő.

(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

10. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 9800/1934. ME rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1945. évi december hó 6-án.

Tildy Zoltán s. k.,

miniszterelnök