1945. évi XI. törvénycikk

az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

Első fejezet

A Nemzetgyűlés

1. § (1) A magyar állami szuverénitás kizárólagos képviselője az 1945. évi VIII. törvénycikk értelmében megtartott választások alapján megalakult Nemzetgyűlés; megalakulásával az ideiglenes Nemzetgyűlés megbízatása megszűnt.

(2) A Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját.

2. § (1) A Nemzetgyűlés tagjai részére ugyanazt a mentelmi jogot biztosítja, mint aminőben az Országgyűlés tagjai részesültek.

(2) A Nemzetgyűlés, annak bizottságai és tagjai, valamint működésük ugyanabban a büntetőjogi védelemben részesülnek, mint amelyet a büntetőtörvények az Országgyűlés, annak bizottságai és tagjai részére, valamint működésük védelmére biztosítanak.

3. § A Nemzetgyűlés által alkotott törvények kihirdetésére az 1945. évi I. tc. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. § A Nemzetgyűlés tagjai sorából 36 tagú politikai bizottságot választ.

A politikai bizottság hatáskörébe tartozik fontos politikai döntések előkészítése, úgyszintén a jelen törvény és más jogszabályok szerint reáruházott egyéb feladatok ellátása.

Második fejezet

A Nemzeti Főtanács

5. § (1) A Nemzeti Főtanács a Nemzetgyűlés elnökéből és a Nemzetgyűlés által választott további két tagból áll. A tagokon felül két póttagot kell választani. A Nemzeti Főtanács tagjai (póttagjai) nem lehetnek a kormány tagjai.

(2) Az 1945. évi III. tc. 2. §-ának ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) A Nemzeti Főtanácsnak a jelen § (1) bekezdése alapján való újjáalakulásával az eddigi tagok tisztsége megszűnik.

6. § (1) A Nemzeti Főtanács tagjai és póttagjai a Nemzetgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek.

(2) Az eskü szövege a következő :

"Én, ......................................., mint a Nemzeti Főtanács tagja (póttagja) esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom, tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen!"

(3) A fogadalom szövege a következő :

"Én, ......................................., mint a Nemzeti Főtanács tagja (póttagja) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek, törvényeit, régi, jó ós helybenhagyott szokásait megtartom, tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom."

7. § A Nemzetgyűlés elnöke gondoskodik a Nemzeti Főtanács ülésének összehívásáról és vezeti annak tanácskozásait. A Nemzeti Főtanács szótöbbséggel határoz.

8. § A Nemzeti Főtanács rendelkezései és intézkedései csak akkor érvényesek, ha azokat a miniszterelnök ellenjegyezte.

9. § (1) A miniszterelnököt a politikai bizottság kétharmad többségű határozata, ilyen hiányában pedig a Nemzetgyűlés határozata alapján a Nemzeti Főtanács nevezi ki és menti fel. Az 1945. évi II. tc. 1. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Nemzeti Főtanács hatáskörébe tartoznak a közhivatali, és más tisztségekre való azok a kinevezések, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják. A honvédség tábornokainak kinevezésére az előterjesztést a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter egyetértésben teszik meg. Az 1945. évi II. tc. 1. § (2) és (3) bekezdésében, valamint az 1945. évi III. tc. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt ezzel ellentétes rendelkezések hatályukat vesztik.

10. § (1) A Nemzeti Főtanács tagjai ellen tisztségük betöltésének ideje alatt egyáltalában nem, tisztségük megszűnése után pedig az annak gyakorlásával kapcsolatos cselekedeteik vagy mulasztásaik miatt nem lehet bűnvádi vagy fegyelmi eljárást indítani vagy folytatni.

(2) A tisztségük gyakorlásával kapcsolatban ellenük elkövetett bűncselekmények olyan elbírálás alá esnek, mintha az államfő ellen követték volna el azokat.

11. § A Nemzeti Főtanács tagjait az alkotmány vagy a törvények megszegése esetében a Nemzetgyűlés felelősségre vonhatja. A felelősségre vonást, a Nemzetgyűlés összes tagjai kétharmad részének szavazatával mondhatja ki. A bíráskodást a Nemzetgyűlés tagjaiból az 1848. évi III. tc. 34. § ának értelemszerű alkalmazása szerint szervezett bíróság gyakorolja.

Harmadik fejezet

A magyar felelős minisztérium

12. § A kormány a Nemzetgyűlés megalakulásától kezdődően mint magyar felelős minisztérium működik tovább.

13. § (1) A magyar felelős minisztérium a miniszterelnökből, három államminiszterből, akik közül kettő miniszterelnökhelyettes, továbbá belügy-, pénzügy-, külügy-, vallás- és közoktatásügyi, honvédelmi, földmívelésügyi, kereskedelem- és szövetkezetügyi, közlekedésügyi, igazságügy-, iparügyi, közellátásügyi, népjóléti, újjáépítési és tájékoztatásügyi miniszterből áll.

(2) Az ideiglenes nemzeti kormánynak a magyar felelős minisztérium kiegészítése tárgyában kiadott 11.000/ 1945. M. E. számú rendelete jóváhagyatik.

14. § (1) A minisztérium, úgyszintén annak tagjai a Nemzetgyűlésnek felelősek.

(2) A miniszterek felelősségrevonása felől az 1848. évi III. törvénycikkben meghatározott esetekben a Nemzetgyűlés határoz. A bíráskodást a Nemzetgyűlés tagjaiból az említett tc. 34. §-ának értelemszerű alkalmazása szerint szervezett bíróság gyakorolja.

15. § A minisztérium az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, kivéve a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. E felhatalmazás alapján az állam főhatalmi szervezetét vagy annak működését érintő rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. A kiadott rendeletek a Nemzetgyűlésnek - annak legközelebbi ülésén - utólagos jóváhagyás céljából bemutatandók. E §-ban foglalt felhatalmazás érvénye 1946. március hó 1-én megszűnik és megszűnik esetleges kormányváltozás esetén is.

16. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenötödik évi december hó tizennegyedik napján.

Nagy Ferenc s. k.,

a Nemzetgyűlés elnöke

Tildy Zoltán s. k.,

miniszterelnök