1278/1945. ME rendelet

a nemzeti ellenállási mozgalom vértanui hozzátartozóinak gondozása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány abból a célból, hogy a nemzeti ellenállási mozgalom vértanuival szemben, akik az ország demokratikus átalakulása és a nép jövője érdekében életüket áldozták fel, háláját lerója, az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján hozzátartozóik gondozása tárgyában a következőket rendeli:

1. §

Azon személyek hozzátartozóit, akik

1. fasiszta törekvésekkel szemben kialakult nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételük következtében az 1944. évi március hó 19. napját követő időben, vagy

2. fasisztaellenes magatartásuk következtében az 1941. évi április hó 1. napját követő időben, mégha a fasisztaellenes magatartást csak az 1941. évi április hó 1. napját megelőző időben fejtették is ki - életüket vesztették, nemzeti gondozásban kell részesíteni. (Nemzeti gondozottak.)

Jelen rendelkezés nem vonatkozik azon személyek hozzátartozóira. akik a fasiszta törekvések következtében kizárólag faji okokból vesztették el életüket.

2. §

Jelen rendelet alkalmazása szempontjából igényjogosult hozzátartozónak kell tekinteni:

a) azt a feleséget, aki az elhalttal utóbbi

b) azt a személyt, aki az elhalttal utóbbi halála időpontjában házasságon kivűl együtt élt. feltéve hogy tartásáról az elhalálozást megelőző legalább egy éven át az elhalt gondoskodott,

c) a törvényes, törvényesített, örökbefogadott és házasságon kívül született gyermekeket,

d) a szülőket,

e) az unokákat és a házasságon kivül születeti, gyermekek gyermekeit,

f) a nagyszülőket,

g) a testvéreket,

h) az apóst és anyóst,

i) azt a személyt, kinek igényjogosultságát a népjóléti miniszter kérelmére méltányosságból megállapítja.

3. §

Az igényjogosultságot a 2. § c)-í) pontjaiban felsoroltak közül csak azok javára lehet megállapítani, akiket halála időpontjában az elhalt tartott el vagy akik később jutottak olyan helyzetbe, hogy eltartásukról az elhaltnak kellene gondoskodnia; a házasságon kívül született gyermekek javára ezenfelül is csak akkor, ha eltartásukról teljes mértékben az elhalt gondoskodott. Ezzel az előfeltétellel a 2. §-ban felsorolt csoportok közül az előző csoport a következő csoportok igényjogosultságát kizárja. Az ugyanazon csoportban lévők együttesen részesednek a nemzeti gondozási díjban éspedig egymás között egyenlő arányban.

4. §

A nemzeti gondozási igény megállapításánál a rászorultság kérdését vizsgálat tárgyává tenni nem lehet.

5. §

1. A nemzeti gondozási díj összege:

a) a 3500/1943. ME sz. rendelet 1. és 26. §-aiban felsorolt közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak tekintetében a jelen rendelet 2. §-ának a) és b) pontja esetén:

1. az özvegyek ellátására vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók (Közszolgálati Jogszabályok Gyűjteménye c. rész XIII-XVIII. fejezete) azzal az eltéréssel, hogy özvegyi nyugdij cimén az elhalt utoljára élvezett törzsfizetését kell folyósítani lakbérrel és családi pótlékkal együtt;

2. a jelen rendelet 2. §-ának c) pontja esetén az árvák ellátására vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók (Közszolgálati Jogszabályok Gyűjteménye D-rész XIX- XXIV. fejezete) azzal az eltéréssel, hogy gyermekenként az elhalt lakbérrel és családi pótlókkal kiegészített teljes fizetésének 40%-át kell folyósítani. Az ezen a cimen kifizetendő gondozási dij az elhalt teljes fizetését azonban nem haladhatja meg;

3. a jelen rendelet 2. §-ának d)-i) pontjaiban felsorolt esetekben az elhalt teljes fizetését kell folyósítani nemzeti gondozási dij cimén.

2. Amennyiben az elhalt az elhalálozás idején nem állott tényleges szolgálatban, a jelen § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a nemzeti gondozási díj összegét az elhalt nyugdijának megfelelő összegben kell megállapítani.

3. Utólagos fizetésrendezés (emelés) esetén a nemzeti gondozási díj összegét is megfelelően emelni kell. Igényelhető a nemzeti gondozási dij emelése akkor is, ha az elhalt életbenmaradása esetében előlépés folytán magasabb összegű illetmémhez jutott volna. A nemzeti gondozási díj utóbbi alapon való felemelése kérdésében az érdekeltek kérelmére a népjóléti miniszter határoz.

6. §

Közszolgálatban nem álló személyek tekintetében jelen rendelet 2. §-ának a) és b) pontjaiban felsorolt igényjogosultak részére nemzeti gondozási dij címén az elhalt által halálát megelőző egy éven át élvezett beszámítható javadalmazásának megfelelő összeg folyósítandó.

A jelen rendelet 2. íjának c)-i) pontjaiban felsorolt igényjogosultakat illető nemzeti gondozási díj tekintetében az 5. § 1. bekezdése 2. és 3. pont, (2) és (3) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Úgyszintén megfelelően alkalmazást nyernek a jelen § által kellően igazult esetekben az 5. § (3) bekezdésének rendelkezései.

7. §

Méltányos esetben az érdekeltek kérelmére a népjóléti miniszter az 5. és 6. §-ban meghatározott nemzeti gondozási dijak összegét felemelheti.

8. §

A nemzeti gondozási díj folyósítását be kell szüntetni, ha olyan körülmények állanak be, melyek az elhalt törvényes vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettségét annak életbenléte esetén megszüntették volna.

9. §

Az elhaltat törvény vagy szerződés alapján terhelő tartási kötelezettség a hozzátartozók részére megállapított nemzeti gondozási dijat is terheli éspedig akkor is, ha azok a körülmények, amelyek a tartási kötelezettséget megállapítják, az elhalálozás után következtek be. Az ilyen tartási igények érvényesíthetők a nemzeti gondozási dij végrehajtási lefoglalása útján is.

10. §

A nemzeti gondozási dij megállapítására irányuló kérelmet a törvényhatóságonként megszervezett Nemzeti Gondozó Bizottságnál kell előterjeszteni legkésőbb 1946. évi december hó 31. napjáig. E határidőt a népjóléti miniszter meghosszabbíthatja.

11. §

A Nemzeti Gondozó Bizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, tagjai, a tiszti főügyész, a főszámvevő, továbbá a törvényhatóság székhelye szerint illetékes Nemzeti Bizottság által kiküldött öt tag, akiket a lehetőséghez képest úgy kell kiküldeni, hogy a Magyar Nemzeti Frontba tömörült pártok közül minden politikai párt egy-egy taggal képviselve legyen.

12. §

A Nemzeti Gondozó Bizottság határoz az igényjogosultság megállapítása és a gondozási dij összegszerűsége tekintetében.

13. §

A Nemzeti Gondozó Bizottság véghatározata ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a népjóléti miniszterhez fellebbezésnek van helye.

A népjóléti miniszter határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

14. §

A népjóléti miniszter a nemzeti gondozási díj tárgyában hozott bármely határozatot bármikor hivatalból felülvizsgálhat és ennek eredményéhez képest a nemzeti gondozási dijat a jelen rendelet korlátai között (megállapíthatja, felemelheti, leszállíthatja vagy megszüntetheti.

Ha a nemzeti gondozási díjra vonatkozó igény jogerősen megállapítást nyert, a Nemzeti Gondozó Bizottság az igényjogosult lakóhelye szerint illetékes községi (városi) előljáróságot a véghatározat egy példányával értesíti a nemzeti gondozási díj folyósítása védett.

A nemzeti gondozási díj a kérelem előterjesztésének napjától kezdve illeti meg a jogosultat, a jogerős véghatározat meghozataláig esedékessé vált díj egy összegben, ezt követően pedig havonként előre folyósitandó. Méltánylást érdemlő esetben a népjóléti miniszter megengedheti a nemzeti gondozási díjnak. korábbi kezdődő időponttal való folyósítását.

15. §

A nemzeti gondozási díj az államkincstár terheli.

16. §

A nemzeti gondozási dij kifizetésére és elszámolására a 6800/1942. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 70000/Eln./22/ 1942. HM rendelet 9. §-ának rendelkezései a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel irányadók.

17. §

A jelen rendeletben foglalt igényjogosultság megállapítására irányadó beadvány, jegyzőkönyv, az igényjogosultság elnyerése céljából kiállított okirat illetékmentes.

18. §

Állami vagy önkormányzati alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén a jelen rendelet alapján nemzeti gondozási díjra jogosult személyt előnyben kell részesiteni.

19. §

Az állam, a törvényhatóságok és községek, további az ezek kezelése alatt álló alapítványok és alapok részére, valamint az állam, a törvényhatóság és községek mezőgazdasági, erdészeti, bányászati, ipari, kereskedelmi, közlekedési és egyéb vállalatai részére történt szállításoknak és munkálatoknak odaítélésénél a jelen rendelet alapján nemzeti gondozási dijban részesülő személyeket egyenlő feltételek esetén más ajánlattevőkkel szemben előnyben kell részesíteni.

20. §

Hasznothajtó jogosítványok kiadásánál több pályázó esetében, ha a pályázók között jelen rendelet alapján igényjogosult személy is van, utóbbit a többi pályázókkal szemben előnyben keli részesíteni.

21. §

Az állami, törvényhatósági, községi és felekezeti középiskolákban és középfokú iskolákban legalább általános "jó" tanulmányi eredményt elért olyan személyt, aki jelen rendelet alapján nemzeti gondozási díjban részesül, tekintet nélkül az illető iskolára megállapított tandíjmentességi százalékra, a teljes tandíjmentesség és az összes mellékdijak alól mentesség illeti meg.

Ezt a rendelkezést alkalmazni kell egyetemek és más főiskolák rendes hallgatóira is, feltéve, hogy a tandíjmentesség szempontjából kötelező kollokviumokat a nemzeti gondozási dijra jogosult jeles eredménnyel kellő időben leteszi, az egyetemi, vagy főiskolai bölcsésztudományi karokon pedig a tanárvizsgálati szabályzatokban meghatározott határidőben az előirt vizsgákat kellő időben sikeresen leteszi.

22. §

Annak, akinek nemzeti gondozási díjra vonatkozó igényjogosultsága jogerősen megállapítást nyert, kívánatra a Nemzeti Gondozó Bizottság évről-évre megújítandó "Nemzeti Gondozási Igazolvány"-t ad ki, mely tartalmazza az igényjogosult nevét, foglalkozását, állását, lakcímét és a nemzeti gondozási dij összegét.

23. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 60 napig terjedhető elzárással és 8.000 P pénzbüntetéssel büntetendő az a személy, aki a jelen rendeleten alapuló nemzeti gondozási dij megállapítására, folyósítására, megszűnésére, vagy összegére kiható körülmény tekintetében adatokat elhallgat, tudva valótlan adatot szolgáltat, vagy az eljárásban közteműködő személyt ilyen adatra vonatkozóan tévedésbe ejt.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén pedig a rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. tc. 59. § a 1. bekezdésének 3. pontja alkalmazásában szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

24. §

A nemzeti gondozási díj kiutalását az illetékes adóhivatalok útján a pénzügyigazgatóság ellenőrzi. A szabálytalanul kiutalt nemzeti gondozási dij összegét a pénzügyigazgatóság annak terhére, aki a kiutalást elrendelte, térítményként előírni köteles. A pénzügyigazgatóság e tárgyban hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez, aki a népjóléti miniszterrel egyetértve határoz.

25. §

A jelen rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve a népjóléti miniszter külön rendelettel gondoskodik.

26. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Debrecen, 1945. évi március hó 20-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök