1700/1945. ME rendelet
a Magyar Államrendőrség felállításáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés állal 1944. évi december hó 21. és 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
(1) Az 1630/1945. ME rendeletben (továbbiakban: R.) megállapított rendőri szervezetet személyi és tárgyi vonatkozásban azonnal fel kell állítani,
2. §
(1) A R. 4. §-a szerint a Magyar Államrendőrség birtokába és használatába átkerülő ingóságokról és ingatlanokról, a helyi önkormányzat vezetője (polgármester, jegyző, biró) a jelenleg működő rendőrségi vezetővel együtt 8 (nyolc) napon belül leltárt készít és azt a Belügyminiszterhez felterjeszti.
(2) A leltárban szereplő összes ingóságot és ingatlant, az önkormányzat vezetője birtokba és használatba vétel céljából, a leltár elkészültekor, annak egy példányával a helyi rendőrhatóság vagy szerv vezetőjének átadja.
3. §
(1) A vidéki Főkapitányság (R. 7. §) vezetőjét, helyettesét, vagy helyetteseit és előadóit, valamint számvevőségi, segédhivatali és altiszti tagjait a Belügyminiszter, illetve előterjesztése alapján a Miniszterelnök nevezi ki. (Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatai 1944. december 22. III. 1. bek.)
4. §
(1) A belügyminiszter, illetve előterjesztése alapján a Miniszterelnök nevezi ki a:
1. fogalmazói,
2. felügyelői,
3. orvosi,
4. számvevőségi és
5. kezelési szakon szolgálatbalépőket.
(2) Az 1-3. alattiak egyenruhát viselnek, a 4-5. alattiak egyenruhát nem viselhetnek.
5. §
(1) A megyei és városi főkapitányt, a járási és a megyei városi kapitányt, valamint a főkapitányságok és kapitányságok politikai osztályának vezetőjét kinevezésre az illetékes önkormányzat törvényhatósági bizottsága, illetve képviselőtestülete terjeszti fel.
(2) A 4. §-ban megjelölt többi állásnak a jelen rendelet alapján elsőízben történő betöltése előtt javaslattételre a Belügyminiszter az illetékes önkormányzatot felhívhatja. Ugyanígy töltendők le a detektivtestület fenti állásai
6. §
(1) A Belügyminiszter minden törvényhatóság főispánját, (megyei város polgármesterét) külön rendeletben értesíti, hogy a 4. és 5. §-ban felsorolt állások közül a törvényhatósága (városa) területén lévő egyes rendőrhatóságoknál hány állás létesítendő.
(2) A Belügyminiszter rendeletének kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül a törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyűlését az 5. § 1. bekezdése alá tartozó, meghatározott számú állásra történő személyi jelölés végett meg kell tartani.
(3) A főispán (megyei város polgármestere) köteles:
1. A Belügyminiszter rendeletének kézhezvételekor a közgyűlés összehívásáról 48 órán belül intézkedni,
2. gondoskodni arról, hogy a betöltendő állásokra vonatkozó kérdések a közgyűlésre kellően előkészítve terjesztessenek elő.
(4) Amennyiben a közgyűlés 15 napon belül nem ül össze, vagy bármely okból történő esetleges elhalasztása esetén - 30 napon belül a jelölést minden állásra nem eszközölné, - a Belügyminiszter külön kiküldött képviselője útján gondoskodik a közgyűlés összehivásáról és a jelölés eszközléséről. Azt a köztisztviselőt pedig, aki a határozat idejében való meghozatalát, akár szándékosan, akár gondatlanul megakadályozta, súlyos fegyelmi vétség miatt felelősségre vonja.
(5) Az ország később felszabadult részeiben a határidők az önkormányzat megalakulásától számítandók.
7. §
(1) A közgyűlés az 5. § 1. bekezdésében meghatározott minden állásra egy, vagy két olyan 24. életévét betöltött személyt jelöl, aki a közgyűlést alkotó demokratikus pártok szempontjából teljesen megbízható, élet-, vagyon és szemérem elleni bűncselekmény miatt jogerős határozattal nem Ítélték el, végül testi alkalmasságát tiszti orvosi bizonyítvánnyal igazolta.
(2) A közgyűlés jelölheti azokat a jelenleg működő rendőrségi vezetőket, akik eddigi működésükkel felsőbb utasítás bevárása nélkül is a közrendet és a közbiztonságot fenn tudták tartani. Jelölhetők a megszűnt M. kir. államrendőrség kötelékébe tartozott és igazolt személyek, amennyiben a szóbanforgó állásra alkalmasok, akár tiszti, akár legénységi állományúak voltak, jelölhetők azok a volt csendőrségi személyek, akiket az 1690/1945. ME rendelet 2. §-a szerint alakult igazolóbizottság igazolt. Továbbá azok a személyek, akiket valamelyik demokratikus párt a közgyűlés megtartású előtt legalább 3 nappal a főispánnál Írásban ajánlott.
8. §
(1) A vidéki főkapitánynál és a jelen rendelet 5. § 1. bek.-ben megjelölt személyeknél a 7. § 1. bekezdésében meghatározott kellékeken kivül más kellék (szakképesítés stb.) nem feltétele a kinevezésnek.
(2) A fogalmazási karban kinevezhető, akinek jogi (jogtudományi, államtudományi, Közgazdaságtudományi) végzettsége, vagy legalább érettségi vizsgája vall.
(3) A felügyelői karba kinevezhető, aki megelőző katonai (honvéd, partizán, stb) rendőrtiszti, altiszti vagy legénységi szolgálata alapján alkalmas.
(4) Az orvosi, számvevőségi és kezelési szakon szolgálatbelépőkre a jelen rendelet hatálybalépésekor érvényes szabályok irányadók.
(5) A jelen szakasz 1-3. bekezdésében megjelölt személyek közül azok, akiknek a megfelelő szakban a jelen rendelet hatálybalépése előtt fennállott törvényes szabályokban megkívánt képesítése nincs meg, egy évi szolgálat után a belügyminiszter által megjelölt időben és bizottság előtt vizsgát tesznek. Amennyiben a vizsgán megfelelő eredményt nem mutatnak, állásukból minden igény nélkül elhocsájtandók.
9. §
(1) A főispán (megyei városokban közvetlen a polgármester) a közgyűlés megtartásától számított 3 napon belül a jelölteket (5. § 1. bek.) kinevezésre a belügyminiszterhez felterjeszti
(2) A felterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a jelöltek születési bizonyítványát (amennyiben valamely okból nem szerezhető be, más hivatalos iratot, amelyből kétségtelenül kitűnik, hogy a jelölt 24 éves elmúlt),
2. tisztiorvosi bizonyítványt,
3. olyan 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a jelölt élet-, vagyon és szemérem ellem bűncselekmény miatt nem volt elitélve (amennyiben az erkölcsi bizonyítvány kiadására illetékes hatóság e vonatkozásban nem működik, az erkölcsi bizonyítvány helyhatósági bizonyítvánnyal pótolható),
4. a jelölt önéletrajzát,
5. a jelölést elfogadó (két tanúval láttamozott) sajátkezüleg irt nyilatkozatát,
6. végül az önkormányzat nyilatkozatát a jelölt rendőri vezetőszolgálatra való alkalmasságáról,
10. §
(1) A 9. § szerint felterjesztett jelöltek közül kinevezett főkapitány, kapitány vagy politikai osztályvezető kinevezése ideiglenes és 1947. december 31.-ig hatályos.
(2) 1947. december 31.-én megszűnik a kinevezés hatálya, ha 1947. évi november hó 15. napjáig a belügyminiszter új jelölésre a közgyűlést felhívja vagy 1947. évi december hó 15.-ig, az önkormányzat a főispán, illetve polgármester utján új jelölést terjeszt fel.
(3) A jelölésre ez esetben is a jelen rendelet 6., 7., 8. és 9. §-ai irányadók.
11. §
(1) Az önkormányzat által az 5. § 2. bekezdése alapján történő javaslat esetén a javaslatot a belügyminiszter által megszabandó határidőben kell előterjeszteni. Az előterjesztéshez csatolni kell a javaslatba hozott személyekre vonatkozóan a jelen rendelet 9. § 2. bekezdése 1-5. pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a 8. § 2-4. bekezdésében megkívánt (a megfelelő szakra vonatkozó) képzettséget tanusító iratot
12. §
(1) Az őrszemélyzet és detektivtestület tagjait toborzó bizottság választja ki.
(2) A járásokban és megyei városokban egy-egy, törvényhatósági városokban esetleg több toborzó bizottságot kell alakítani.
13. §
(1) A toborzó bizottság tagjai:
a) a törvényhatósági bizottság állal választott 4 tag,
b) a belügyminiszter kiküldöttje,
c) a tiszti orvos.
(2) A bizottság elnöke a belügyminiszter kiküldöttje.
14. §
(1) A toborzás napját az érintett városokban és községekben szokásos módon közhírré kell tenni azzal, hogy a toborzáson megjelenni akarók a toborzást legalább három nappal megelőzően a helybeli rendőrhatóság (rendőr-biztosság), amennyiben az még nem alakult volna meg, a helybeli közigazgatási hatóság vezetőjéhez önéletrajzukat és 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítványukat vagy ezt pótló helyhatósági bizonyítványukat tartoznak benyújtani.
15. §
(1) A jelentkezőknek a toborzáskor magukkal kell hozniuk a helybeli (vagy lakóhelyszerinti illetékes) Nemzeti Bizottság ajánlás.
A Nemzeti Bizottság ajánlhatja a 7. 6 2. bekezdés 1. pontjában meghatározott személyeket, a jelölés időpontjában rendőrségi alkalmazásban állókat (amennyiben ellenük a Nemzeti Bizottságban kifogás nem merül fel), a megszünt m. kir. rendőrség és csendőrség kötelékébe tartozott és igazolt személyeket, általában azon személyeket, akiket megfelelőnek tart
(2) Községekben a községi képviselőtestület 1 vagy 2 személyt jelöl a rendőrbiztosság vezetőjéül az előző bekezdés figyelembevételével.
16. §
(1) Ajánlható (kiválasztható) olyan személy, aki 18. élelévét (rendőrbiztosság vezetője 24. évét) betöltötte, demokratikus szempontból teljesen megbízható, élet-, vagyon és szemérem elleni bűntett, vagy vétség miatt nem ítélték el.
17. §
(1) Toborzó bizottságok a toborzást abban a városban, járási székhelyen vagy községben tartják, amely város, járás vagy község részére a toborzás szükséges,
(2) A toborzó bizottság a Nemzeti Bizottság ajánlata alapján rendőrhatóságonként (és rendőrbiztosságonként) maga elé állítja a jelentkezetteket és az orvosi vélemény meghallgatása után a jelentkező besorozásáról szótöbbséggel dönt Az orvostagnak szavazati joga nincs.
18. §
(1) A toborzó bizottság az alkalmasnak talált személyekről községenként, illetve városonként kimutatást készit, külön az őrszemélyzethez, külön a detektivtestülethez tartozó személyekről. E kimutatásban javaslatot tesz aziránt, hogy az illető személy milyen állásra neveztessék ki.
(2) A toborzó bizottság által javaslatba hozott személyek közül a belügyminiszter vagy ezzel megbízandó szerve nevezi ki az Őrszemélyzet és a detektivtestület tagjait.
19. §
(1) A kinevezett személyek 1947. évi június hó 30.-ig a Belügyminiszter által külön rendeletben szabályozandó tanfolyamot kötelesek elvégezni és az előirt vizsgát letenni.
(2) Amennyiben az előző bekezdés szerint érintett rendőriskolát, illetve detektiviskolát az arra kötelezett személy az előirt határidőig és módon el nem végezné, állásából saját maga és hozzátartozói ellátási igényelnek elvonásával minden kártérítési igény nélkül elbocsájtandó.
20. §
(1) A Magyar Államrendőrség tagja, vagy közege a Nemzetgyűlésben képviselt bármely politikai pártnak tagja lehet.
21. §
(1) A Belügyminiszter a jelen rendelet alapján kinevezett minden személyt áthelyezhet.
(2) Az 5. § 1. bekezdésében és a 15. § utolsó bekezdésében meghatározott személyek áthelyezéséhez azonban a jelölésl végző önkormányzati szerv meghallgatása szükséges.
22. §
Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról és az alantas hatóságoknak részletes utasításokkal való ellátásáról a Belügyminiszter gondoskodik.
Debrecen, 1945. évi március hó.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök