20510/1945. (IX. 22.) BM rendelet

a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945: VIII. törvénycikk választási eljárási szabályainak a nagybudapesti törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi és községi képviselőtestületi választásokon való alkalmazása tárgyában

Az 1945: VIII. tc. (a kővetkezőkben: T.) 78. és 80. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. FEJEZET

A központi összeiró és választási, valamint a szavazatszedő bizottságokra, továbbá a választási hirdetményre vonatkozó rendelkezések

1. § (1) A 7460/1945. ME rendelet (továbbiakban: R.) 7. §-ának (1) bekezdése a T. 7. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy az összeiró, továbbá a központi összeiró bizottságok, mihelyt szavazatszedő bizottságokká, illetőleg választási bizottságokká alakultak át, szavazategyenlőség esetében sorshuzással döntenek.

(2) A központi összeiró és választási bizottságok szavazategyenlőség esetében központi összeiró bizottsági feladatkörükben a R. 7. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint határoznak, választási bizottsági feladatkörükben pedig a T. 7. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint, tehát sorshuzással döntenek.

2. § (1) A T. 9. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest a bizottságok működésük tartama alatt hatóságoknak, tagjaik és közegeik (házmegbizottak stb.) hatósági közegeknek minősülnek és az ebeket megillető büntetőjogi védelemben részesülnek.

(2) A T. 9 §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest a bizottságok tagjait, a házmeg-bizoltaikat, illetőleg a R. 10. §-ának (3) bekezdése értelmében kijelölt személyeket működésük tartamára hivatali főnökük, illetőleg munkaadójuk - alkalmazásukban és illetményeikben való meghagyás mellett - szabadságolni köteles.

(3) A T. 9. §-a (3) bekezdésének rendelkezéséhez képest a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek alkalmazottai hivatali főnökük kijelölése alapján - amennyiben őket a bizottságok a R. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében segédszemélyzetként alkalmazni kívánják - a bizottságok rendelkezésére kötelesek állani.

(4) A bizottságok tagjainak és a segédszemélyzetnek napidijai és útiköltségei tekintetében a 2.500/1945. BM rendelet 21. §-ának rendelkezései az irányadók.

3. § A választásban résztvevő pártok lajstromainak sorrendjét a T. 23. §-ában foglalt szabályok szerint kell megállapítani.

4. § (1) A R. 22. §-ának (1) bekezdése a T. 24. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a R-ben előirt időpontig falragaszok utján választási hirdetményt kell közhirré tenni. A hirdetményben egyforma nyomással közhirré kell tenni a beérkezett lajstromokat, a pártok vagy esetleg közös lajstromok nevét és jelvényét, valamint az összes jelölteket a pártoknak megállapított sorrendjében. Közös lajstrom esetén az egyes jelöltek pártállását is fel kell tüntetni és amennyiben a közös lajstromnak közös neve és jelvénye nincsen, fel kell tüntetni a közösségben résztvevő pártok nevét és jelvényét összekapcsolva, de megkülönböztethetően.

(2) A R. 22. §-ának (2) bekezdése a T. 24. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a választási hirdetményben kell közhirré tenni a R. 22. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adatokat és felhivást

II. FEJEZET

A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítására vonatkozó rendelkezések

5. § A választás tisztaságának és zavartalansága nak biztosítása érdekében a T. 25-28. §-aiban foglalt rendelkezéseket a R. hatálya alá tartozó választások során is megfelelően alkalmazni kell.

III. FEJEZET

A szavazásra vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A R. 25. §-ának (2) bekezdése a T. 31. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy szavazás céljára minden szavazóhelyiségben legalább 2 (két) zárt szobát, vagy elrekesztett fülkét kell - asztallal ellátva - berendezni.

(2) A R. 25. §-a, a T. 31. §-a (3) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy a szavazatiszedő bizottság asztalára fedett urnát kell állítani amely szavazólapok bedobására alkalmas nyilással van ellátva Az urna céljára ládát, vagy egyéb alkalmas tartályt lehet használni, melyet elzárás, leszögezés, vagy lepecsételés utján olymódon kell lezárni, hogy a szavazólapokat a zár felnyitása, a pecsét feltörése, vagy a láda szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. Az urnák állapotát, lezárását, leszögezését, vagy lepecsételését a szavazás megkezdése előtt a bizalmi férfiak jelenlétében meg kell vizsgálni és a vizsgálat eredményét a jegyzőkönyvben feltüntetni.

7. § A R. 27. §-ának (2) bekezdése a T. 33. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy választási agitációt sem a szavazóhelyiség épületében, sem annak 50 (ötven) méteres körzetében kifejteni nem szabad.

8. § A R. 28. S-a helyett a T. 34. §-ának rendelkezései az irányadók.

9. § A R. 30. §-a helyett a szavazás sorrendje és a bizottsági tagok, segéderők és pártbizalmiak szavazásának módja tekintetében a T. 36. §-ának rendelkezései az irányadók.

10. § A R. 31. §-a a T. 37. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy az elnök a szavazónak a szavazás alkalmával a szavazólapon és a borítékon felül egy irónt is átad, továbbá, hogy a szavazás megtörténtét a T. 36. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetl>en a választói névjegyzékkivonaton a választó neve mellett feltünteti, végül, hogy az a választó, aki irni, olvasni nem tud, vagy akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy a szavazólapot megfelelően megjelölje vagy sajátkezüleg a borítékba helyezze, kisérő segítségével élhet.

11. § A R. 32. §-ának (1) bekezdése a T. 38. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a szavazatszedő bizottság által visszautasitottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a vissza-utasitottnak a választói névjegyzékben foglalt sorszámát és az igazolás elégtelenségének adatait.

12. § A R. 33. §-a hatályát veszti, minthogy a T. nem ad lehetőséget arra, hogy a választók névjegyzékben szereplő választók szavazása ellen kifogást emeljenek.

13. § A R. 34. §-a a T. 39. §-ának rendelkezéseihez képest akként módosul, hogy a záróra időpontjában szavazásra még jogosult szavazók szavazása után a bizottság tagjai, a pártok bizalmi egyénei és segéderők szavaznak, s a bizottság elnöke ennek megtörténtével jelenti ki a szavazást lezártnak.

14. § A R. 35. §-ának (1) bekezdésében irt jegyzőkönyvet a T. 40. §-a (1) bekezdésének rendelkezései szerint kell elkészíteni.

IV. FEJEZET

A szavazatok összeszámlálására vonatkozó rendelkezések

15. § A R. 37. §-a a T. 42. §-ának rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy a szavazatszedő bizottság mindenekelőtt felbontja az urnákat, megszámlálja a borítékba zárt szavazatokat és összehasonlítja a szavazóknak a választói névjegyzéken és a választói névjegyzék-kivonatokon megjelölt számával; kétszeri megszámlálással megállapítja, hogy a két szám egyezik-e vagy eltér-e s ha eltér, feltehetően miért. Ezután kezdi a bizottság a borítékok felbontását.

16. § A R. 39. §-a a T. 44. §-ának rendelkezéséhez képest kiegészittetik azzal, hogy ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor is egy érvényes szavazatnak számit, ha a szavazólapokon ugyanaz a lajstrom van megjelölve.

17. § (1) A R. 41. §-ának (1) bekezdése a T. 46. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészittetik azzal, hogy külön kell osztályozni és megszámolni a férfi és külön a női szavazatokat

(2) A R. 41. §-ának (2) és (3) bekezdése a T. 46. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a szavazatok érvényessége, valamint a számlálás módja tekintetében a szavazatszedő bizottság tagjai és a pártok bizalmi egyénei a szavazat feljegyzése előtt tiltakozhatnak. Amennyiben a szavazatszedő bizottság ennek nem ad helyt, határozata ellen a R. 41. §-ának (3) bekezdésében előirt felszólamlással lehet élni.

18. § A R. 42. §-a a T. 47. §-ának rendelkezéséhez képest kiegészittetik azzal, hogy a jegyzőkönyvet eggyel több példányban kell felvenni, mint ahány párt a választáson részt vett. A jegyzőkönyvben lajstromonként kell feltüntetni a leadott érvényes szavazatok számát és az érvénytelen szavazatok számát, mégpedig külön a férfiakét és külön a nőkét továbbá egyenként a felszólamlással megtámadott határozatokat, végül ha a választási névjegyzéken feltüntetett szavazók száma a leadott szavazólapok számától eltér, ennek okát. A jegyzőkönyvnek egy-egy példányát pártonként a pártok bizalmi egyénei kapják, akik arról elismervényt adnak. A jegyzőkönyv fennmaradt példányával a bizottság a következő szakasz szerint jár el.

19. § A R. 43. §-a a T. 48. §-ának rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a szavazatszedő bizottság elnöke vagy helyettese a R. 43. §-ának megfelelően lepecsételt urnát a választói névjegyzék, a választói névjegyzék kivonatok, valamint a szavazásról és a szavazatok össze-számlálásáról felvett jegyzőkönyv eredeti példányával és a visszautasított szavazók jegyzékével együtt haladéktalanul a választási bizottsághoz juttatja. Az urna, valamint a jelen szakaszban irt választási iratok őrzésére a bizottság elnöke vagy helyettese köteles. Elkísérésére a pártok bizalmi egyénei is jogosultak.

V. FEJEZET

A választás eredményének megállapítására és kihirdetésére vonatkozó rendelkezések

20. § A R. 44. §-ának (1) bekezdése a T. 49. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseihez képest akként módosul, hogy a választási bizottság először a szavazatok érvényessége és összeszámlálása tárgyában tett felszólamlások felett határoz és a szavazatokat csak kétség vagy vita esetén számolja újból össze, továbbá, hogy külön összesíti a férfi és külön a női szavazatok számát

21. § A R. 45. §-ának (2) bekezdése a T. 50. §-a (4) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy a megbízást nyert jelölteket követő megbízást nem nyert jelöltek és pótjelöltek, a lajstromon feltüntetett sorrend szerint póttagok lesznek.

22. § A R. 46. §-a a T. 51. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest akként módosul, hogy a választási bizottság - Budapesten a IV. kerületi választási bizottság - a választást követő harmadik napon hirdeti ki nyilvánosan a lajstromonként leadott érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát - a férfi és női szavazatok számának megjelölésével - és a választásnak megállapított eredményét. Egyben a megválasztott jelöltek és pótjelöltek részére megbizó-levelet állit ki és ad át

23. § A R. 47. §-a a T. 52. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest kiegészíttetik azzal, hogy a választási bizottság elnöke a jegyzőkönyv felvétele után a bizottság tagjainak és a pártok bizalmi egyéneinek jelenlétében a választási iratokat (szavazólapokat, választási névjegyzékeket, szavazókörök jegyzőkönyveit és minden egyéb iratot) összecsomagolja és lepecsételi. Az igy összecsomagolt iratokat saját jegyzőkönyvének egy példányával és a saját bizottságának irataival együtt Budapesten a székesfőváros, a többi városban és községben pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárának küldi meg.

VI. FEJEZET

A választások érvényességének felülbírálására, valamint a választójogosultság és a választások büntetőjogi védelmére vonatkozó rendelkezések

24. § A T. 78. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséhez képest a R. 48. és 49. §-ai hatályukat vesztik és a választások érvényességének felülbírálása tekintetében a T. X. fejezetében foglalt rendelkezéseket, a választójogosultság és a választások büntetőjogi védelme tekintetében pedig a T. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

VII. FEJEZET

Hatálybalépés

25. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi szeptember hó 21-én.

Dr. Erdei Ferenc s. k.,

belügyminiszter