207/1945. ME rendelet

a gyógyszergyártás biztosítása végett a gyógyszerek előállításához szükséges nyersanyagok és a gyártáshoz szükséges gépek, valamint berendezési tárgyak bejelentéséről és azok zár alá vételéről

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a magyar minisztérium a gyógyszergyártás biztosítása végett a gyógyszerek előállításához szükséges nyersanyagok és a gyártáshoz szükséges gépek, valamint berendezési tárgyak bejelentése és azok zár alá vétele tárgyában a következőket rendeli:

1. §

Azok a természetes és jogi személyek, amelyek gyógyszerek előállításávál iparszerüleg foglalkoznak és vállalatukat jelen rendelet hatálybalépésének napjáig üzembe nem helyezték, tartoznak a rendelet hatálybalépésének napján birtokukban levő gyógyszergyártáshoz szükséges nyersanyagokat, vegyszereket, félgyártmányokat, valamint a gyógyszerek gyártásához és előállításához szükséges gépeket és üzemi felszerelési, berendezési tárgyakat a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül a népjóléti minisztériumnak bejelenteni.

Jogi személy esetében a bejelentési kötelezettség a vállalat vezetőjét terheli.

2. §

Ha azok a személyek, akiket az 1. § értelmében bejelentési kötelezettség terhel, ismeretlen helyen tartózkodna, az iparhatóság jelentése alapján a törvényhatóság első tisztviselője teszi meg, aki ez esetben a bejelentési kötelezettség alá eső tárgyakat egyúttal jelen rendelet hatálybalépésétől számitott 15 napon belül leltárba venni és azok megőrzéséről is gondoskodni tartozik.

3. §

Amennyiben a bejelentési kötelezettség alá eső tárgyak nem a bejelentő tulajdonát képezik, a bejelentésben feltüntetendő, hogy ezek a tárgyak kinek a tulajdonát képezik és milyen cimen vannak a bejelentő birtokában.

4. §

A népjóléti miniszter a bejelentés alapján az 1. §-ban felsorolt és bejelentés tárgyát képező cikkeket, gépeket, üzemi felszerelési és berendezési tárgyakat a gyógyszergyártás biztosítása érdekében zár alá veheti és a zárolt tárgyakat felhasználás, illetve használat céljából, olyan más gyógyszeripari vállalatoknak utalhatja ki, melyek jelenleg is üzemben vannak.

5. §

A népjóléti miniszter az általa a 4. § alapján zár alá vett és más vállalatoknak kiutalt nyersanyagok, vegyszerek, félgyártmányok megváltási árát az erre a célra alakitott szakbizottság véleménye alapján megállapítja, ennek megfizetésére az átvevő vállalatot kötelezi

Ugyancsak a szakbizottság véleményezése alapján a népjóléti miniszter állapítja meg azt, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső gépek, berendezési és felszerelési tárgyak közül mi vehető zár alá és mi képezheti kiutalás tárgyát, valamint azt is, hogy a kiutalás tárgyát képező gépek, felszerelési és berendezési tárgyak az átvevő vállalat birtokába használat címén kerülnek, vagy pedig az átvevő vállalat tulajdonába mennek-e át és végül ugyancsak a szakbizottság véleményezése alapján a népjóléti miniszter állapítja meg a kiutalás tárgyát képező gépék, felszerelési és berendezési tárgyak használati diját, illetve megváltási árát is.

6. §

Zár alá nem vehetők és kiutalás tárgyát nem képezhetik az olyan gépek, berendezési és felszerelési tárgyak, melyek átmeneti vagy végleges elvonása által érintett vállalat ujbóli üzembehelyezését az ország gyógyszerellátásának szempontjai indokolttá teszik és a vállalat egyébként is előreláthatólag rövidebb időn belül ujból üzembe helyeztetnék.

7. §

Bejelentett készlet, gépek, berendezési és felszerelési tárgyak kiutalása iránti kérelmet azon törvényhatósági tisztifőorvosnál kell előterjeszteni, akinek működési területén a kiutalni kért tárgyak vannak.

A tisztifőorvos a kérelem beérkezése után a kérelmezőt haladéktalanul felhívja az eljárással kapcsolatosan előreláthatólag felmerülhető költségek (készkiadások, mérsékelt napidíj stb.) letétbehelyezésére és erre rövid határidőt szab.

8. §

A tisztifőorvos a költségek letétbehelyezése után haladéktalanul megalakítja az 5. §-ban emlitett szakbizottságot.

A szakbizottság tagjai a tisztifőorvos, mint a szakbizottság elnöke, továbbá a tisztifőorvos illetékességi területén működő iparfelügyelő és egy a tisztifőorvos által kinevezett gyógyszerészi oklevéllel rendelkező személy, aki lehetőleg gyógyszer iparszerü előállításával foglalkozó vállalat szolgálatában áll, vagy állott.

Nem nevezhető ki az a személy, aki a kérelmező, vagy a kérelem által érintett vállalat alkalmazásában áll, vagy állott, vagy az eljárásban egyébként is érdekelt. A kinevezés elfogadása kötelező.

9. §

A szakbizottság amennyiben a használati dijat, vagy a megváltási árat saját maga megállapítani szakértelem hiányában, vagy más okból nem tudná, ugy önmagát az erre a célra kinevezett nem több, mint három szakértővel kiegészítheti. Ezek közül egy-egy szakértőt az érdekelt felek is megnevezhetnek.

10. §

A szakbizottság helyszíni szemle és a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján szakvéleményt a megalakítástól számított 8 napon belül elkészíteni tartozik és a vonatkozó összes iratokat a véleménnyel együtt végleges döntés céljából haladéktalanul a népjóléti miniszterhez felterjeszti.

Ha a szakbizottság véleménye nem egyhangu, külön véleményt írásban kell a szakbizottság véleményéhez csatolni.

A szakvéleményt az eljárásban résztvett valamennyi szakértőnek alá kell irni.

A szakbizottság felterjesztésében közli a részletes költség felszámítását is.

11. §

A népjóléti miniszter a szakvélemény előterjesztésével kapcsolatosan felmerült költségeket és készkiadásokat külön határozattal megállapítja és annak viselésére a kérelmező vállalatot kötelezi, illetőleg a 7. § 2. bekezdése értelmében letétbe helyezett összegből a szakbizottság részére kiutalja.

12. §

Az 5. § alapján megállapított megváltási árat, illetve használati dijat a zárolt tárgyak tulajdonosának, vagy pénzfelvételre jogosult meghatalmazottjának kell fizetni.

Ha ezek ismeretlen helyen tartózkodnak, a megváltási árat, illetve használati dijat a városi (községi) adóhivatalnál (adószámviteli osztályánál) a tulajdonos javára letétbe kell helyezni.

13. §

A bejelentési kötelezettség alá eső tárgyakat a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően felhasználni, illetőleg forgalombahozni, vagy azokkal bármilyen cimmel rendelkezni csak a népjóléti miniszter engedélye alapján lehet.

14. §

Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással, valamint 8.000.- pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a személy, aki az 1. és 3. §§-ban körülirt kötelezettségének eleget nem tesz, vagy bejelentésében valótlan adatokat közöl, vagy pedig a bejelentési kötelezettség alá eső tárgyakkal a 7. §-ban foglaltak ellenére bármiképpen rendelkezik.

A kihágás elbírálása rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik, a pénzbüntetés kiszabására az 1928. évi X. tc. rendelkezései irányadók.

15. §

Jelen rendeletben foglalt rendelkezések hatálya 1945. évi december hó 31. napjával megszünik.

A használatul átengedett gépek, üzemi felszerelési és berendezési tárgyak, tulajdonosaik birtokába azonban csak akkor bocsájtandók vissza, ha a tulajdonos legkésőbb 1945. évi december hó 1. napjáig ilyenirányu kérelmet terjeszt elő és a kérelemnek a népjóléti miniszter helyt ad. Ellenkező esetben a használatul átengedett gépekre, berendezési és felszerelési tárgyakra vonatkozó használatot további 1 évre meghosszabbítottnak kell tekinteni.

A gépek, berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében az 5. § értelmében megszerzett tulajdonjogot jelen szakasz rendelkezései nem érintik.

16. §

Az átvevő vállalat előzetes 30 napi írásbeli bejelentéssel a használat megszüntetését maga is kérheti.

A bejelentést a népjóléti miniszterhez kell megtenni, aki dönt a kérelem tekintetében.

17. §

Az átvevő vállalat a használatra kiutalt gépeknek, berendezési és felszerelési tárgyaknak a rendes használattal járó kopásáért és értékcsökkenéséért felelősséggel nem tartozik, viszont a rendes használattal nem járó, valamint a szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott károkért kártérítéssel tartozik.

A használatul átengedett gépeket, berendezési és felszerelési tárgyakat az átvevő vállalat a rendes kereskedő gondosságával kezeli, esetleges kijavításukról a használat tartama alatt gondoskodik és üzemképes állapotban tartozik ezeket a tulajdonosnak visszabocsájtani.

A kiutalás tárgyát képező anyagok, gépek, berendezési és felszerelési tárgyak leszerelésével, elszállításával, valamint visszaszállításával és beszerelésével felmerülő költségeket az átvevő vállalat viseli.

Egyebekben az átvevő vállalat és a kiutalás tárgyát képező gépek, felszerelési és berendezési tárgyak tulajdonosai közötti jogviszonyra vonatkozólag a birói gyakorlatban kialakult jogszabályok irányadók, amennyiben jelen rendelet rendelkezéseivel nincsenek ellentétben.

18. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök