208/1945. ME rendelet
az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárai működésének átmeneti szabályozásáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi pénztárai működésének átmeneti szabályozása tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
1. §
Minden kerületi pénztár, melynek működése szünetel, tartozik a rendelkezésre álló személyzettel működését haladéktalanul megkezdeni.
Ahol a kerületi pénztár ügyvezetője szolgálati helyét elhagyta, azon törvényhatóság első tisztviselője, melynek területén a pénztár székhelye van, ideiglenesen megbiz a pénztár ügyvezetésével arra alkalmas személyt, lehetőleg a pénztár alkalmazottai közül.
2. §
Ha a szerződéses orvosok száma annyira megfogyatkozott, hogy a kerületi pénztár az igényjogosultak gyógykezelését ellátni nem tudja, az ügyvezető tartozik haladéktalanul - pályázat kiírása nélkül - újabb orvosokat szerződtetni.
Ha pedig a kerületi pénztár területén az általános orvoshiányra tekintettel újabb szerződtetés nem volna lehetséges, az ügyvezető tartozik az 1927. évi XXI. tc. 118. §-ában megjelölt hatósági orvosokat a gyógykezelés ellátása céljából igénybevenni.
3. §
Az 1927. évi XXI. tc. 30. §-ában megállapított segélyek közül elsősorban a táppénzt és a szülési (terhességi, gyermekágyi, szoptatási) segélyeket kell folyósitani.
Amennyiben a kerületi pénztár megfelelő fedezettel rendelkezik, az előbbi segélyeken felül kifizetendők a temetkezési segélyek, ezt követőleg pedig a kellőképpen igazolt személyek részére a baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegyi és árva járadék is a központot terhelően előleg cimén.
4. §
Amennyiben a kerületi pénztár a 3. §-ban emlitett szolgáltatások fizetésére anyagi fedezettel nem rendelkezik, tartozik erről 8 napon belül a népjóléti miniszternek jelentést lenni.
Jelentéséhez csatolni köteles a kerületi pénztár pénzügyi helyzetére vonatkozó részletes kimutatást.
5. §
A kerületi pénztár ügyvezetője a járulékok behajtása tekintetében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni köteles.
A behajtási eljárásban az üzemben álló vállalatoknál tekintetbe kell venni az összes méltányossági szempontokat olyképpen, hogy a járulékok behajtása a vállalat termelőképességét ne akadályozza.
Azoknak az üzemben lévő vállalatoknak pedig amelyek fizetési kötelezettségüknek behajtási eljárás folyamatbatétele nélkül akár részben, akár egészben eleget tesznek a folyó járulékok tekintetében, fizetési kedvezményeket kell nyujtani (6-24 havi részletfizetés) a hátralékok kiegyenlítése tekintetében.
Az üzemben nem álló vállalatoknál a hátralékos járulékokat szükség esetén a fedezetül szolgáló ingatlan vagyonból is be kell hajtani. Ingatlan létében minden esetben telekkönyvileg is biztosítani kell a hátralékos követelést.
6. §
Az 1770/1944. ME rendelet 3. §-a hatályonkivül helyeztetik.
7. §
A kerületi választmány helyébe a 12 tagból álló kerületi bizottság lép. E bizottságba 8 tagot a munkavállalók, 4 tagot a munkaadók közül kell kijelölni. A munkavállaló tagok kiküldése végett a törvényhatóság első tisztviselője a kerületi pénztár székhelyén működő szakszervezeti bizottságot, a munkaadó tagok kiküldése végett a kerületi pénztár székhelyén működő ipartestületet keresi meg.
8. §
Az 1927. évi XXI. tc. 107. §-ának rendelkezései alkalmazást nem nyernek.
9. §
A 6. §-ban emlitett kerületi bizottság feladata a kerületi pénztár ügyvitelének ellenőrzése.
Amennyiben a kerületi bizottság a kerületi pénztár ügyvitelével kapcsolatban olyan tényeket tapasztal, vagy olyan intézkedésekről szerez tudomást, melyek a fennálló törvényekkel, rendeletekkel, az intézeti alapszabályokkal, vagy az intézet céljával és rendeltetésével ellentétben állanak, tartozik erről a vonatkozó tények, vagy intézkedések tüzetes megjelölésével a népjóléti miniszternek haladéktalanul jelentést tenni.
10. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Debrecen, 1945. évi február hó 8. napján.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök