22200/1945. UM rendelet
a közérdekü munkakötelezettség szempontjából az üzemek kijelölése tárgyában
A közérdekű munkakötelezettség szabályozósáról szóló 7000/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R.) 5. és 25. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következőket rendelem:
Az üzemek kijelölése
1. §
A R. alapján további rendelkezésig az alábbi üzemek részére lehet a szükséges munkaerőt közérdekű munkára való igénybevétel utján biztosítani:
1. a mezőgazdaságban: valamennyi üzem részére, mégpedig:
a) a szántóföldi termelés biztosítása végett március hó 15. napjától november hó 30. napjáig terjedő időben,
b) az erdőgazdasági termelés, vízszabályozás, ármentesítés és árvízvédelem biztosítása végett egész éven át,
c) a konyhakerti termelés és szőlő-gyümölcstermelés biztosítása végett a főmunkaidényben;
2. az iparban: (Az alábbi felsorolás fontossági sorrendet nem állapit meg)
a) ipari üzemek közül:
az Agrolux Villamossági rt.,
az Alfa Separator rt.,
az Állami Ménesbirtok Kendergyára, Mezőhegyes,
a Bauxit Ipar rt.,
a Bányagépek és Mech. Szállítóberendezések gyára rt. (BAMERT),
A Benedikt és Szántó kendergyár,
a Brevillier és Urbán csavarárugyár rt.,
a Budakalászi Textilművek, Klinger Henrik rt,
a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő rt.,
a Chinoin Gyógyszergyár- és Vegyészeti rt.,
a Csonka János Gépgyár rt.,
a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár rt.,
a Dunaföldvári Kendergyár rt.,
a Donáth József Gépgyár és Vasöntöde,
a Drabek Ferenc Gépgyár,
az Engel Károly elektromosgyára,
a Felten és Guilleaume Kábelgyár rt.,
a Fémáru Fegyver és Gépgyár rt.,
a Fenrotechika, Lőcsös Vilmos különleges gépek gyára,
a Fiedler János Lenipari rt.,
a Fischer Lajos preciziós mech. üzem,
a Freund Frigyes Csavargyár,
a Friedrich Siemens Művek Vasöntőgyár,
a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár rt.,
a Hajós és Szántó Villamoskészülékek gyára,
a Haas és Somogyi vasszerk. gyára rt.,
a Hirmann Ferenc Fémöntöde és Vagónfelsz. gyár,
a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttlewort Művek rt.,
a Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár rt.,
a Hungária Vegyi- és Kohóművek rt.,
a Hutter és Lever rt.,
az Illés József szerszámgyára,
az IKART. Ipari Képviseletek Állami Érdekeltségű rt.,
az Ipari Növényeket Feldolgozó Szövetkezet, Almásfüzitő,
az Iszer Elektroforrasztó Műszaki Betéti Társaság,
a Kábelgyár rt.,
a Kemény Antal Szerszámgépgyár,
a Kozma Hegesztővállalat,
a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszermű rt.,
a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat (Drasche),
a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár rt.,
a Láng L. Gépgyár, a Laub Elektromosgyár,
a Lugossy Testvérek Krolupper Művek,
a Magyar Acélárugyár rt.,
a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak,
Budapest-Diósgyőr, a Magyar Bauxit Bánya rt.,
a Magyar Brown Boveri Művek rt.,
a Magyar Fémlemezipar rt.,
a Magyar Fogaskerékgyár kft.,
a Magyar Optikai Művek rt.,
a Magyar Radiátorgyár rt.,
a Magyar Rézhengerművek rt.,
a Magyar Ruggyantaárugyár rt.,
a Magyar Szellőzőművek és Gépgyár rt.,
a Magyar Vegyiipari Gépgyár rt.,
a Magyar Wagon és Gépgyár rt. Budapest-Győr,
a Magyar Wolfram Lámpagyár Kremeneszki János rt.,
a Magyaróvári Márkus Iparművek,
a Márkus Lajos rt.,
a Marx Elektromos Műszergyár,
a Mazalán Pál Bányamérnök-Mélyfurási Váll. és Gépgyára,
a Mezei Bánya Iparvasutak és Általános Gépgyár rt.,
a Motor és Gépgyár Martos és Hercz,
a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek rt.,
az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár,
a Pannonia Kender és Lenipar rt.,
a Permel Zománchuzalgyár rt.,
a Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde rt.,
a Printz József Vasöntöde,
a Phönix csiszolóárugyár kft. utóda,
a Richter Gedeon Vegyészetigyár rt.,
a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt.,
a Röck István Gépgyár rt.,
a Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár rt.,
a Solus Csiszolókoronggyár,
a Schlésinger Alajos Gépgyár,
a Standard Villamossági rt.,
a Stieber-féle épitési és ipari rt,
a Szabó Lajos szerszámgépgyára,
a Szalay István Villamosszerelési Anyagok gyára;
a Szalkay Lajos Elektr. és Mech. Készülékgyár,
a Szegedi Kenderfonógyár rt.,
a Szeletzky István Mű- és Fémöntöde,
a Szerszámgépgyár rt. Bp., X., Endre-U. 13.,
a Szivós Ottó okl. gm. elektrotechnikai gyára,
a Szombathelyi Kendergyár rt.,
a Telefongyár rt.,
a Turbina Len- és Kenderkiegészitőgyár rt.,
az Uhri Testvérek Autókarosszéria és járműgyártó kft.,
a Vasutfejlesztő rt.,
a Villamossági és Kereskedelmi rt.,
a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei rt.,
a Zelenski Róbert Mezőgazdasági és Ipari kft.,
a Zsolnay-féle Kerámiagyár, Pécs, részére.
b) a bányászatban:
az Ajkai Kőszénbánya, Ajka,
az Állami Kőszénbánya, Komló,
az Ambrusvölgyi Kőszénbánya rt., Nádujfalu,
a Bánvölgyi Szénbánya rt., Bánfalva,
a Barátvölgyi Szénbányavállalat, Ormospuszta,
a Berentei Kőszénbánya Mánis S. és Társa, Berente,
a Borsodi Szénbánya rt., Rudolftelep, Királd, Sajószentpéter, Sajóvelezd,
a Borsodvidéki Bányaipari és Faforgalmi rt., Szuhakálló,
az Első Dunagőzhajózási Társaság, Pécs,
az Egeresein Kőszénbánya és Portandcement-gyára, Egeresein,
az Északmagyarországi Kőszénbánya rt., Alacska,
a Gazdasági Kőszénbányavállalat, Sajókazinc,
a Gyöngyösvisontai Szénbánya kft., Gyöngyös,
a Kisgyón-Bakonyvidéki Kőszénbánya rt., Kisgyón,
a Kondói Kb. Kft. Bolvári és T., Kondó,
a Magyar Általános Kőszénbánya rt., Tokod,
a Magyar Általános Kőszénbánya, Tatabánya,
a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Szénbányája, Alberttelep, Ormospuszta, Barossakna,
a Mátravidéki Szénbánya rt., Rózsaszentmárton,
a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek rt., Nagybátony,
a Pilisszentiványi Kőszénbányavállalat kft., Pilisszentivány,
a dr. Radvánszky-féle Sajókazai Kőszénbányavállalat, Sajókaza,
a Rimamurány-Salgótarjáni Kőszénbánya rt., Salgótarján,
a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű rt., Bánszállás, Somsály, Farkaslyuk, Kurittyán,
a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű rt., Rudabánya,
a Salgótarjáni Kőszénbánya rt., Nagymányok,
a Salgótarjáni Kőszénbánya rt., Dorog,
a Salgótarjáni Kőszénbánya rt., Salgótarján,
a Salgótarjáni Kőszénbánya rt., Várpalota,
az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya rt., Brennbergbánya,
a gr. Zichy Béla Urkuti Bányaművei rt., Urkut, részére,
c) az ásványolajiparban:
a Magyar Olajművek rt., Szőny,
a Magyar Amerikai Olajipar rt.,
a Péti Nitrogénművek rt., Pét,
a Nyirbogdányi Petroleumgyár rt.,
a Shell Kőolaj rt.,
a Szőregi Petroleumipar, Szőreg,
a Vacuum Oil Company rt., részére,
d) a közhasználatú villamos- és gázművek közül:
Baja város közművei, Baja,
a Balatonvidéki Villamossági Rt., Siófok,
a Baranyai Villamossági Rt, Nagyharsány, Békéscsaba Megyei Város Villamosmüve, Békéscsaba,
a Budafoki Villamossági Rt., Budafok, Budapest Székesfőváros Elektromosművei, Budapest Székesfőváros Gázmüvei,
a Buda pestvidéki Villamossági Rt., Pestszenterzsébet,
a Budavidéki Villamossági Rt., Szentendre, Debrecen szabad kir. város Villamossági Vállalata, Debrecen,
az Egyesült Izzólámpa is Villamossági Rt., Ajka,
a Drávavölgyi Villamosáramszolgáltatő Rt., Nagykanizsa, Szigetvár, Eger város Gépüzemei, Eger,
az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt., Eger, Gyöngyös,
a Fejérvármegyei Villamossági Rt., Baracska, Győr szabad kir. város Villamosműve, Győr,
a Hungária Villamossági Rt., Budapest, Esztergom, Salgótarján, Szolnok, Szekszárd, Kecskemét város Villamosműve, Kecskemét,
a Központi Gáz- és Villamossági Rt., Szeged,
a Magyar Dunántuli Villamossági Rt., Bánhida,
a Nyíregyházai Villamossági Rt., Nyíregyháza,
az Országos Villamosművek, Győr,
a Pannonia Áramszolgáltató Rt., Veszprém,
a Pécsvárosi Villamosmű, Pécs,
a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára, Felsődobsza, Ujpest, Miskolc, Kispest,
Sopron Világítási és Erőátviteli Vállalata, Sopron,
Székesfehérvár szabad kir. város Közművel, Székesfehérvár,
a Tassi Vizierőtelep, Tass,
a Vasvármegyei Elektromosművek Rt., Ikervár, Sárvár, Szombathely, Gyöngyösszöllős,
Vác Megyei Város Villamosműve, Vác, részére.
3. a közlekedés és hirkőzvetités terén:
a) az összes közforgalmu vasutak,
b) a magyar posta,
c) a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt.,
d) a Magyar Szabadkikötő és Tengerhajózási Rt.,
e) a Balatoni Hajózási Rt.,
f) a Magyar Duna- és Tengerhajózási Rt. részére.
2. §
Munkaerő igénybevételének az 1. §-ban megjelölt üzemek részére is csupán a R. 1. §-ában meghatározott célokra van helye.
3. §
A jóvátétel, valamint a külkereskedelmi megállapodások teljesítésére dolgozó,
a bánya- és ásványolajipari,
a közhasználatu villamos- és gázenergiatermelő és elosztó,
a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépeket és eszközöket, valamint segédanyagokat előállító,
az elsőrangu közszükségleti cikkeket előállító,
az épitőanyagtermelő,
a magas- és mélyépítő, valamint
a közlekedési és hirközvetitő,
üzemek részére munkaerő igénybevételének abban az esetben is helye van, ha a jelen rendelet 1. §-ában felsorolva nincsenek, de az üzem által igényelt munkaerőszükségletet az illetékes miniszter vagy az általa kijelölt szerv igazolja.
Büntető rendelkezések
4. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő az a munkaadó, aki:
a) a részére igénybevett munkaerőt üzemében nem a 2. §-nak megfelelően alkalmazza,
b) aki az igénybevételi kérelem előterjesztésénél valóságnak meg nem felelő adatokat közöl.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából az újjáépítési minisztert kell tekinteni.
(4) Súlyosabb esetben a rendelet megszegőivel szemben rendőrhatósági őrizet alá helyezést (internálást) is el lehet rendelni.
Hatálybalépés
5. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján hatályba.
Budapest, 1945. évi szeptember hó 7-én.
A miniszter helyett:
Lakatos s. k.,
államtitkár