7000/1945. ME rendelet

a közérdekű munkakötelezettség szabályozása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Közérdekű munkakötelezettség

1. §

Az ország újjáépítésének és a jóvátételi kötelezettség végrehajtásának biztosítása állampolgári kötelesség, amelynek teljesitése végett, ha az említett célokra szükséges munkaerő a rendes uton, vagyis szolgálati szerződés utján idejekorán nem, vagy csak a gazdasági viszonyok által indokoltnál aránytalanul nagyobb költséggel volna biztositható, testi vagy szellemi közérdekű munkát lehet követelni.

A közérdekű munka tárgya

2. §

(1) Amennyiben az 1. §-ban meghatározott cél érdekében szükséges, közérdekű munka cimén az erre kötelezett személy képességeinek megfelelő bármily testi vagy szellemi munka teljesítése követelhető.

(2) A közérdekű munkára való igénybevétel meghatározott vagy határozatlan időtartamra szólhat.

(3) A közérdekű munka állhat:

a) a fennálló szolgálali vagy munkaviszonyban való visszatartás mellett a már eddig is végzett munka folytatásában,

b) külön igénybevétel alapján meghatározott munkára való alkalmazásban,

c) más munkára (szakmára) való kiképzésben, illetőleg átképzésben,

d)

Közérdekű munkakötelezettek

3. §

(1) Közérdekű munkakötelezettség alá esnek -, a 4. §-ban meghatározott mentességektől eltekintve - a férfiak attól az évtől kezdve, amelyben tizennyolcadik életévüket betöltik annak az évnek a végéig, amelyben hatvanadik életévüket töltik be és a nők attól az évtől kezdve, melyben tizennyolcadik életévüket betöltik annak az évnek a végéig, melyben negyvenkettedik életévüket töltik be.

(2) Mezőgazdasági munkával rendszeresen foglalkozó személyeket mezőgazdasági munkára a jelen rendelet alapján attól az évtől kezdve lehet igénybe venni, amelyben tizenhatodik életévüket betöltik.

(3) A közérdekű munkát mindenki személyesen tartozik teljesíteni.

(4) Az országos büntetőintézetekben és bírósági fogházakban letartóztatott személyeket, az internáltakat és a 4000/1945. ME rendelet 9. §-a alapján tartós közmunkára igénybevett személyeket az igazságügy-, a belügy-, illetőleg az újjáépítési miniszter engedélyével és rendelkezései szerint a jelen rendeletben, valamint a fennálló büntetőjogi és más jogszabályokban meghatározott általános korlátozások nélkül lehet közérdekű munkára igénybe venni.

Mentességek

4. §

(1) A közérdekű munkakötelezettség alól mentesek:

a) a nemzetgyűlési képviselők,

b) fegyver- és egyenruhaviselésre jogosított testületek tényleges szolgálatban álló tagjai,

c) a tényleges állami és egyéb közszolgálati . alkalmazottak és a községi elöljárók,

d) a hatósági orvosok, a tényleges orvosi, szülésznői és ápolószemélyzet, a zöld-keresztes védőnők, az egészségőrök, a tüdő- és nemibeteggondozó intézeti asszisztensnők, a trachoma-kezelőnők, a tényleges gyakorlatot folytató vizsgázott fogászmesterek, a népélelmezési tanfolyamvezetőnők, valamint a működő gyógyszerészek,

e) a gyakorló állatorvosok,

f) a közforgalmú vasutak és a közlekedési vállalatok alkalmazottai,

g) akik lelkészi szolgálatot teljesítenek,

h) a nyilvános tanintézetek tanárai, tanítói és tanulói a rendes iskolai év (szorgalmi idő) tartama alatt,

i) az öt kataszteri holdon felüli gazdasági üzemek, valamint az egy kataszteri holdon felüli szőlők, gyümölcsösök és bolgár kertészetek tulajdonosai, bérlői, illetőleg felelős vezetői a gazdasági idény alatt,

j) a helyhatóság által kijelölt nélkülözhetetlen élelmiszerkereskedők és a pékek,

k) a helyhatóság által kijelölt nélkülözhetetlen iparosok (kovácsok, bognárok, vizvezeték-, gáz-, villanyszerelők stb.),

l) a demokratikus pártoknak és a szakszervezeteknek a központjaik által kijelölt alkalmazottai,

m) az 50%-os és ezen felüli hadirokkantak,

n) az 50%-os és ezen felüli munkaképtelenek,

o) a terhes állapotban lévő nők,

p) azok a nők, akiknek velük közös háztartásban élő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermekük, illetőleg hajlott korban lévő, gyámolitásra szoruló hozzátartozójuk van, úgyszintén, akik családjuk háztartását kizárólag maguk látják el,

r) azok a külföldiek, akiket területenkívüliség vagy személyes mentesség illet, vagy akik nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján élveznek mentességet.

(2) Mérnököket és technikusokat csak a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének hozzájárulása alapján, szakképzettségüknek megfelelő munkára lehet igénybe venni.

(3) Hadifoglyokat és deportáltakat a lakóhelyükre való visszaérkezésüktől számított nyolc héten belül közérdekű munkára igénybe venni nem lehet

Az üzemek kijelölése is sorolása

5. §

(1) Az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve

a) kijelölheti azokat az üzemeket, munkafeladatokat, illetőleg munkahelyeket (a továbbiakban: üzemeket), amelyek részére közérdekű munkakötelezettség utján lehet a szükséges munkaerőt biztosítani,

b) a kijelölt üzemeket a fontossági sorrend szempontjából csoportokba sorolhatja,

c) szabályozhatja a munkaerőigény kielégítésének sorrendjét.

(2) A jelen rendelet alapján munkaerő-figénybevételnek csak kijelölt üzem részére van helye.

(3) Az üzemek kijelölését és sorolását, valamint az esetleges változásokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

II. FEJEZET

A közérdekű munkaerőgazdálkodás szervei

Központi szervezet. Országos Közmunkahivatal

6. §

(1) A közérdekű munkaerőgazdálkodást az újjáépítési miniszter irányítja és ellenőrzi.

(2) A közérdekű munkaerőgazdálkodás központi szerve az újjáépítési minisztériumban működő országos közmunkaügyi felügyelő.

(3) Az országos közmunkaügyi felügyelő mellett a munkaerő gazdaságos és tervszerű felhasználásának biztosítása végett az újjáépítési miniszter főhatósága alatt hivatalt kell szervezni. A hivatal cime: Országos Közmunkahivatal, székhelye: Budapest.

(4) Az Országos Közmunkahivalal szervezetét és ügyviteli szabályzatát az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

Országos Munkaerőgazdálkodási Bizottság

7. §

(1) A munkaerőgazdálkodás egységének biztosítása és annak szabályozása végett az újjáépítési minisztériumban bizottságot kell szervezni.

(2) A bizottság cime ) Országos Munkaerőgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), székhelye: Budapest.

8. §

A Bizottság feladata az általános munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének és egységének biztosítása, a munkaerő felhasználásának, valamint igazságos igénybevételének és átképzésének szervezésével kapcsolatos javaslattétel és a végrehajtásban való közreműködés.

9. §

(1) A Bizottság elnöke az újjáépítési miniszter, akadályoztatása esetén a képviseletével megbízott tisztviselő.

(2) A Bizottságba az iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a földmivelésügyi miniszter, a Szakszervezeti Tanács, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezete, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége, a Magyar Famunkások Szabad Szakszervezete, a Magyar Földmunkások Szabad Szakszervezete, a Parasztszövetség, a Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Iparosok Országos Központja egy-egy tagot küldenek ki.

Területi szervek

10. §

(1) A közérdekű munkaerőgazdálkodás területi szervei a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelők. A vármegyei közmunkaügyi felügyelők illetékessége, ellenkező rendelkezés hiányában, a vármegye területén lévő törvényhatósági jogú városra is kiterjed.

(2) A vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelő mellett vármegyei (városi) közmunkaügyi hivatalt kell szervezni.

(3) A helyhatóság által a jelen rendelet hatálybalépése előtt szervezett vármegyei (városi, illetőleg községi) közmunkahivatalok ügykörét az előző bekezdés alapján szervezett közmunkahivatalok veszik át.

(4) A törvényhatósági jogú, valamint megyei városokban és a járásokban a szükséghez képest városi (járási) kirendeltséget és közmunkahivatalt kell létesíteni.

(5) A közmunkaügyi felügyelők hatósági jogkörrel biztosítják az ország újjáépítéséhez és a jóvátételi kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkaerőt. Ennek érdekében végrehajtják, irányítják és ellenőrzik a munkaerőnyilvántartást és a közérdekű, valamint a közmunkára kötelezettek igénybevételét és a munkafeltételek betartását.

(6) A közmunkaügyi felügyelők az újjáépítési miniszter főhatósága alatt álló állami tisztviselők.

(7) A közmunkaügyi felügyelők illetményeiről, valamint a közmunkahivatalok személyi és dologi kiadásairól - az újjáépítési közmunka-váltságalap terhére - az újjáépítési miniszter gondoskodik.

Munkaerőnyilvántartás

11. §

(1) A munkaerő gazdaságos és tervszerű felhasználása végett a kötelezettekről minden községben (városban) egyénenkénti nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás vezetéséről a községi előljáróság (polgármester) mint közmunkaügyi nyilvántartó gondoskodik.

(3) A közmunkaügyi nyilvántartó havonta rendszeresen, azonkívül felhívásra bármikor köteles a közérdekű munkára kötelezettekről és az előző hónappal szemben beállott változásokról a területileg illetékes vármegyei (városi) közmunkaögyi felügyelőnek jelentést tenni.

(4) A nyilvántartás vezetésének módozatait és a beküldendő kimutatások rendszerét az újjáépítési miniszter állapítja meg.

III. FEJEZET

A közérdekű munkára való igénybevétel

Szolgálati viszonyban való visszatartás

12. §

(1) Az illetékes miniszter a munkáltatónak - oly üzemben, ahol üzemi bizottság van szervezve, annak véleményével - előterjesztett kérelmére vagy pedig hivatalból az üzemi munkavállalókat arra kötelezheti, hogy eddigi szolgálati viszonyukban megmaradjanak.

(2) A szolgálati viszonyban való megmaradás kötelezettsége sem a szolgálati viszonyt, sem az azzal kapcsolatos más jogviszonyt nem érinti.

(3) A szolgálati viszonyban való megmaradásra szóló kötelezettséget általánosságban csak az illetékes miniszter szüntetheti meg.

(4) Amennyiben az illetékes miniszter az üzem munkavállalóira a szolgálati viszonyban való megmaradás kötelezettségét rendelte el, az egyes munkavállalóknak az üzemnél fennálló eddigi szolgálati viszonyát csak az illetékes miniszter által kijelölt közeg engedélyével lehet megszüntetni. Az engedélyt nem lehet megtagadni, ha a munkavállaló orvosi vizsgálat alapján igazolja, hogy a munkaviszonyban maradás egészségét vagy életét veszélyezteti. Az orvosi vizsgálat tekintetében a 22. § (4) bekezdése megfelelően irányadó.

Az üzemen kivül állók igénybevétele

13. §

(1) Amennyiben az üzem feladatának elvégzéséhez az eddigi szolgálati viszonyukban való megmaradásra kötelezett munkavállalók nem elegendők, az üzemen kívül álló munkaerő igénybevételének van helye.

(2) A munkaerőszükséglet kielégítése végett a munkáltató (üzem) a területileg illetékes szakszervezeti szakmai vagy szakmaközi munkaközvetítő irodához, a mező-, szőlő-, gyümölcs-, kertés erdőgazdaságban (a továbbiakban: mezőgazdaság) pedig a községi (városi) gazdasági munkaközvetítő hivatalhoz, illetőleg - ha ilyen működik - a földmunkás szakszervezet helyi munkaközvetitő irodájához fordul.

(3) Amennyiben a munkaerőszükségletet az I (1) bekezdésben szabályozott eljárással kielégíteni nem lehet, a szakszervezeti munkaközvetítő a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelőhöz, a községi (városi)- gazdasági munkaközvetítő hivatal pedig a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatalhoz továbbítja saját javaslatával a munkaerőigénylést. A közmunkaügyi felügyelő az igénylést a munkaerők kirendelése utján elégíti ki. Mezőgazdasági munkára munkaerőt azonban csak a vármegyei gazdasági munkaközvetitőhivatal igénylésére rendel ki.

(4) Ha a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelő a munkaerőigénylést illetékességi területén kielégíteni nem tudja, az országos közmunkaügyi felügyelőhöz fordul, aki gondoskodik a szükséges munkaerő rendelkezésre bocsátásáról. A mezőgazdaság részére munkaerők rendelkezésre bocsátásánál az országos közmunkaügyi felügyelő az országos gazdasági munkaközvetítő hivatalt meghallgatja.

(5) A vármegyei közmunkaügyi felügyelő elsősorban az üzem (vállalat stb.) telephelyéül szolgáló község területén lakó személyekből rendeli ki a munkára kötelezetteket, más községből csak abban az esetben, ha a munkaerőszükséglet helyben nem elégíthető ki. Az őstermelőket, valamint azokat a napszámosokat, akik túlnyomórészt a mezőgazdaság körében szoktak munkát vállalni, az iparban, a bányászatban és a kereskedelemben teljesítendő közérdekű munkára csak a vármegyei gazdasági munkaközvetítő hivatal meghallgatásával lehet igénybe venni. Ez utóbbi rendelkezés a bányamunkában képzett munkásokra nem terjed ki.

(6) A községi előljáróság (polgármester) a munkaerőt behivójeggyel veszi igénybe és az igénylő munkaadók rendelkezésére bocsátja.

Irányelvek a közérdekű munkára igénybevételnél

14. §

(1) A közérdekű munkára mindenkit olyan munkakörben kell alkalmazni, amelynek elvégzésére rendes foglalkozásánál, illetőleg szakképzettségénél fogva leginkább alkalmas. Általában mindenkit ott és olyan alkalmazásban kell foglalkoztatni, ahol testi és szellemi erejét, képességeit a közösség érdekében legjobban lehet értékesíteni. A nők, valamint a fiatalkorúak, általában az alkalmazottak életének, egészségének, testi épségének és erkölcseinek védelmére vonatkozó törvényes rendelkezéseket a közérdekű munkánál is alkalmazni kell.

(2) A közérdekű munkakötelezettek közül:

a) a férfiakat a nők előtt,

b) a fiatalabbakat az idősebbek előtt,

c) a helybenlakókat a vidékiek előtt,

d) a nőtleneket és a gyermekteleneket a nősek, illetőleg a családosak előtt,

e) az alkalmazásban nem állókat az alkalmazásban állók előtt,

f) a közhasznú tevékenységet nem folytatókat a közhasznú tevékenységet folytatók előtt, g) a ki nem jelölt üzemek alkalmazottait a kijelölt üzemek alkalmazottai előtt, kell igénybe venni.

(3) Tizennyolc éven aluli nőt csak a lakóhelyén vagy az azzal szomszédos községek területén teljesítendő munkára lehet igénybe venni.

(4) A lakóhelyen kivül teljesítendő vagy hosszabb ideig tartó munkára lehetőleg mellőzni kell a hadirokkantaknak, úgyszintén azoknak az igénybevételét, akiknél családjuk létfenntartásának veszélyeztetésével, vagy alkalmazójuk méltánylást érdemlő érdekeinek súlyos sérelmével járna az igénybevétel.

(5) Az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértőleg megállapítja azokat a módozatokat, amelyek alapján a kijelölt üzemek fontossági sorrendjében hátrább álló üzem munkavállalóit igénybe lehet venni.

(6) Ha az igénybevenni kívánt személy más miniszter felügyelete alá tartozó gazdasági ágban dolgozik rendszeresen, őt csak az érdekelt miniszter engedélyével lehet igénybe venni.

Érdekvédelem az igénybevételnél

15. §

(1) Az igénybevételnél módot kell adni orvosi vizsgálat megejtésére.

(2) Az olyan munkavállalónak, aki az igénybevételkor más munkáltató szolgálatában állott, ez a szolgálati viszonya az igénybevétel tartama alatt szünetel. A szünetelés folytán a munkavállaló az igénybevételt követő időre javadalmazásra (ideértve a felmondási időre járó javadalmazást is), úgyszintén a szolgálati viszony megszűnése esetében járó juttatásokra (végkielégítés stb.) igényt nem tarthat. Az igénybevételt követő időre esetleg felvett javadalmazást a munkavállaló visszafizetni nem köteles, a munkáltató kívánságára az ilyen javadalmazást az uj munkáltató a munkavállalónak tőle járó javadalmazásából levonni és azt az előbbi munkáltatónak megtéríteni köteles. A levonásnak csak olyan részletekben van helye, amilyen részletekben az előző munkáltató is a levonást foganatosíthatta volna.

(3) Ha a munkavállaló az igénybevétel megszűnését követő 15 napon belül az előbbi munkáltatójánál szolgálatra jelentkezik, az előbbi munkáltató köteles őt szolgálatába visszavenni. A visszavert munkavállaló szolgálati viszonyát a munkáltató a visszavételtől számított 3 hónapon belül csak abban az esetben szüntetheti meg, ha

a) azonnali hatályú elbocsátásra jogosító ok áll fenn,

b) meghatározott időtartamra szóló szolgálati szerződés esetében a meghatározott időtartam eltelt,

c) a munkáltató üzeme a munkavállaló igénybevételét követően olyan lényeges változáson ment át, amely a munkáltató számára lehetetlenné teszi, hogy a munkavállalót korábbi munkakörében ismét foglalkoztassa.

(4) Az előbbi bekezdésb c) pontja esetében a szolgálati viszonyt csak a munkavállalót megillető felmondási idő közbevetésével lehet megszüntetni. Egyébként a visszavett munkavállalót megillető minden igény szempontjából az igénybevételt megelőzően ugyanannál a munkáltatónál eltöltött szolgálati időt a visszavételt követő szolgálati időhöz hozzá kell számítani.

(5) A nyugdíj szempontjából az igénybevétel következtében közérdekű munkában eltöltött időt minden tekintetben ugy kell számítani, mintha azt az igénybevett személy az igénybevételt megelőző munkaviszonyban töltötte volna el.

(6) Ha a munkavállaló az igénybevétel tartana alatt meghal, a hozzátartozóit az előbbi munkáltatóval szemben megillető igények-szempontjából őt ugy kell tekinteni, mintha az igénybevételt megelőző napon halt volna meg.

Munkaerőátképzés

16. §

(1) Ha a munkaerőszükséglet szakképzett munkásokkal nem biztositható, az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve kiképzés, illetőleg átképzés utján gondoskodik a munkaerőhiány megszüntetéséről.

(2) A gazdasági élet egyes ágaiban jelentkező munkaerőfelesleg esetén az illető foglalkozási ághoz tartozó munkaerőket az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve átképzőtanfolyamon való részvételre kötelezheti.

(3) Szükség esetén az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve a kevésbbé fontos foglalkozási ágakban foglalkoztatott munkavállalók (munkások, tisztviselők) átképzését rendelheti el.

(4) Az átképzőtanfolyamok költségeit az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve részben vagy egészben átháríthatja azokra az üzemekre, amelyek az átképzett munkaevőket foglalkoztatni fogják.

Tömeges, csoportos munka

17. §

(1) Közérdek, vagy a termelés súlyos veszélyeztetése esetén a közérdekű munkára kötelezetteket tömeges, csoportos munkára lehet igénybe venni.

(2) Tömeges, csoportos munkára elsősorban olyanokat kell igénybe venni, akik az elvégzendő munka helyén, vagy annak közelében laknak.

(3) Tömeges, csoportos munkára való igénybevétel hirdetmény utján, vagy esetleg a helységben szokásos közhirrététel utján történhet.

(4) A tömeges, csoportos munkára való igénybevétel községenként (városonként) kivetés utján történhet.

(5) Amennyiben a munkaerők lakóhelyüktől távolabb való alkalmazása válik szükségessé, az elhelyezésről munkatáborok létesítésével lehet gondoskodni.

(6) A tömeges, csoportos Igénybevételt az újjáépítési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve rendeli el.

(7) A tömeges, csoportos igénybevétel végrehajtásáról a területileg illetékes közmunkaügyi felügyelő gondoskodik.

Jogorvoslat az igénybevételnél

18. §

A közérdekű munkára való igénybevételt elrendelő határozattal szemben halasztó hatállyal nem biró jogorvoslatnak van helye a területileg illetékes közmunkaügyi felügyelőhöz.

Munkabérek

19. §

A közérdekü munka cimén igénybevett munkavállalót az illető szakmára érvényes kollektív szerződésben, ennek hiányában az illető üzemben hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra érvényes, a mezőgazdaságban pedig a hatóság által megállapitott munkafeltételek mellett kell alkalmazni.

Utazás

20. §

(1) A közérdekű munkára igénybevett az a személy, akinek lakóhelyétől tizenöt kilométert meghaladó távolságra kell munkahelyére bevonulnia, ezt az utat vasúton (hajón) az utazási okmányul szolgáló igénybevételi jeggyel, illetőleg csoportos igénybevételnél a községi elöljáróság (polgármester) által kiállított csoportos utazási okmány (igazolvány) alapján, a katonai díjszabás alkalmazásával, a kincstár terhére hitelezetten teheti meg. Az utazás költségeit az az üzem, amelynek javára a munkakötelezettet igénybe vették, a kincstárnak megtéríteni tartozik. Ha tizenöt kilométert vasúti (hajó) közlekedés hiányában tengelyen kell megtenni, a munkakötelezett útiköltségét az üzem ugyancsak megtéríteni tartozik.

(2) Ha a közérdekű munkából elbocsátott személynek lakóhelyére tizenöt kilométert meghaladó távolságból kell visszatérnie, az előbbi bekezdés irányadó azzal, hogy utazási okmányul az elbocsátójegy szolgál.

Elhelyezés, élelmezés

21. §

(1) Közérdekű munka cimén csak olyan üzem javára lehet munkaerőt igénybe venni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy ha ennek szüksége a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseiből kifolyólag felmerül, a munkaerő megfelelő elhelyezését és ellátását biztosítani fogja.

(2) Ha a közérdekű munkára igénybevett személy a lakóhelyén teljesít munkakötelezettséget, lakásáról és élelmezéséről maga gondoskodik. Ezt, hacsak a munka természete ki nem zárja, a közérdekű munkára lakóhelyén kívül igénybevett személynek is meg kell engedni.

(3) Ha a lakóhelyén kívül foglalkoztatott munkakötelezett a helyi viszonyok következtében nem, vagy csak a részére megállapított munkabérrel arányban nem álló feltételek mellett volna képes elhelyezést és élelmet szerezni, az élelmezést és az elhelyezést az üzem köteles biztosítani. Az elhelyezésről szükség esetén az ideiglenes katonai beszállásolás szabályainak alkalmazásával kell gondoskodni.

(4) A közérdekű munkára igénybevett nők elszállásolását a férfiaktól elkülönítve kell végrehajtani.

Elbocsátás közérdekű munkából

22. §

(1) A közérdekű munkára igénybevett személyt a munkából el kell bocsátani, ha

a) a korhatárt elérte,

b) személyére nézve valamely mentességi ok bekövetkezett,

e) igénybevételének megszabott időtartama letelt,

d) további igénybevétele szükségtelenné vált,

e) orvosi vizsgálat szerint közérdekű munkára alkalmatlanná vált.

(2) A közérdekű munkára igénybevett személy a munkából való elbocsátását valamely méltánylást érdemlő okból a vármegyei (városi) közmunkaügyi felügyelőtől kérheti, akinek határozata ellen fellebbezésnek van helye az újjáépítési miniszterhez.

(3) A közérdekű munkából elbocsátott el-bocsátójegyet kap, amelyen fel kell tüntetni személyi adatain felül a teljesített munka tárgyát, helyét, időtartamát, valamint az elbocsátás okát.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában említett orvosi vizsgálatot a munkakötelezett lakóhelye szerint illetékes községi (kör-, városi, Budapesten a kerületi szolgálatra beosztott tiszti) orvos teljesiti. A vizsgálat díjmentes.

IV. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

A magasabb munkateljesítmény elismerése

23. §

Az újjáépítési miniszter felhatalmazást nyer, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértve kiadott rendelettel az ország újjáépítése során - különösen az újjáépítési munkaversenyen - az átlagosat lényegesen meghaladó munkateljesítményt nyújtó, továbbá az üzem termelésének - nyersanyagmegtakaritással, uj munkamódszer bevezetésével vagy más módon - lényegesen gazdaságosabbá tételéhez, illetőleg fokozásához döntő módon hozzájáruló munka-vállalók tevékenysége elismerésének kifejezésre juttatása érdekében az ilyen munkavállalók részére "A Munka Hőseinek Rendje" elnevezésű intézményt létesítsen. Azt, hogy a Rend tagjait milyen társadalmi és gazdasági előnyökben, kedvezményekben és jutalmakban kell részesíteni, továbbá a Rend szervezetét és az eljárási szabályokat ugyancsak a rendeletben kell megállapítani.

Büntető rendelkezések

24. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el. és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a közérdekű munkakötelezettség alá eső személy, aki:

a) a jelen rendeleten alapuló igénybevételi felhívásnak (kirendelésnek) nem engedelmeskedik, feltéve, hogy mulasztását alapos okkal ki nem menti,

b) a reá kirótt munkát szándékosan hanyagul végzi,

c) munkahelyét önkényesen elhagyja, vagy egyébként fondorlattal kivonja magát a közérdekű munka teljesítése alól.

(2) Az (1) bekezdés szerint esik büntetés alá a munkaadó, aki alkalmazottját közérdekű munkakötelezettségének teljesítésében szándékosan megakadályozza, kötelezettségének teljesítése miatt hátránnyal sújtja, vagy alkalmazásából elbocsátja, illetőleg a 19. §-ban megállapitott munkafeltételeket nem tartja be.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából az újjáépítési minisztert kell tekinteni.

(5) A jelen rendelet megszegőivel szemben rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.

Hatálybalépés

25. §

(1) A jelen rendeletet az újjáépítési miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.

(2) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi augusztus hó 16-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök