22500/1945. FM rendelet
termelési miniszteri biztosok kinevezése és termelési bizottságok alakítása tárgyában
A termelés folytonosságának és zavartalan menetének biztosítása, valamint a termelés színvonalának emelése érdekében a következőket rendelem:
1. §
Minden községben (városban) községi (városi), minden járásban járási és minden vármegyében vármegyei termelési bizottságot kell alakítani.
2. §
(1) A termelési bizottságok feladatköre kiterjed a mezőgazdaság minden ágára.
(2) A községi (városi) termelési bizottság a község természeti viszonyainak, valamint a mindenkori termesztési rendelkezéseknek figyelembevételével termelési tervet, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos - a mindenkori gépi, iga- és kézi munkaerő figyelembevételével - munkatervet köteles készíteni.
(3) A termelési és munkaterv megvalósítása céljából a községi (városi) termelési bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a vetőmag, üzemanyag, műtrágya, védekezőszerek, stb. biztosítása, valamint eloszlása,
b) a kézi-, gépi- és igamunkaerő igénybevétele és szétosztása,
c) az ipari növénytermelés szervezése és biztositása,
d) a kötelező ipari növénytermelés ellenőrzése,
e) javaslat a vármegyei termelési bizottsághoz a kötelező termesztés alóli felmentés, vagy a területi arány csökkentése tárgyában,
f) a gazdáknak a termelés érdekében való szervezése és tömörítése,
g) a termelési hitelek felhasználásának ellenőrzése,
h) a termelési terv sikeres végrehajtásához szükséges egyéb intézkedések.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt hatáskörében jogosult a községi termelési bizottság:
1. a vetőmagellátás biztositása érdekében a közellátási szervek közreműködésével a vetőmagkészletek megállapítására, a felesleges készletek igénybevételére és megfelelő helyre való juttatására; az üzemanyag beszerzésére, illetve a kiutalt üzemanyag célszerű eloszlására;
2. a gépi-, iga- és kézimunkaerő okszerű és teljes kihasználása érdekében ezeknek tervszerű igénybevételére és elosztására, ennek keretében a mezőgazdasági munkák elvégzésében nem foglalkoztatott munkaképes lakosságnak az illetékes munkaközvetítő szerveken keresztül a helyi viszonyoknak és szokásoknak megfelelő természetbeni vagy pénzbeli térítés ellenében, illetve kölcsönösségi alapon való kirendelésére; a termelési bizottság működési területén rendelkezésre álló gépi- és igaerő hasz-nositására;
3. jogosult és köteles a községi termelési bizottság az ipari növénytermeléssel kapcsolatos kormányzati rendelkezések végrehajtására, az ipari növények termelésének megszervezésére és biztosítására, ennek érdekében a gazdák tömörítésére;
4. a kötelező ipari növénytermelés végrehajtásának ellenőrzésére, a mulasztókkal szembeni eljárás megindítására vonatkozó jelentés megtételére;
5. a vefőmagtermelés, gépbeszerzés és hasznosítás, stb. érdekében a gazdák egységes szervezetbe való tömörítésére;
6. a termelési hiteleket igénybevevő gazdák ellenőrzésére, vagyis arra, hogy e hitel a célnak megfelelően kerül-e tényleg felhasználásra;
7. az elhagyott, elhanyagolt vagy kellőképen nem művelt ingatlanok kishaszonbérletek utján való hasznosítására.
3. §
(1) A termelés folytonosságának biztosítása érdekében kötelesek a gazdák a termelési bízottság rendelkezéseit végrehajtani. Ennek keretében a termelési bizottság felhívására kötelesek:
a) vetőmagkészleteiket, illetve ezek feleslegéi bejelenteni és akár készpénz, akár természetbeni visszaszolgáltatás ellenében, továbbá
b) gépi-, iga- és kézimunkaerejüket, gazdasági felszereléseiket a bizottság utasítása szerint térités ellenében rendelkezésre bocsátani;
c) az ipari növénytermelés sikerének biztositása érdekében kiadott rendelkezéseket végrehajtani, a közös és együttes munkában a bizottság rendelkezései szerint résztvemni.
4. §
(1) A járási termelési bizottság gondoskodik az egyes kősegek termelési terveinek összhangba hozataláról.
(2) A járási termelési bizottságot ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelességek terhelik, mint a községi termelési bizottságot, azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottság hatásköre az egész járás területére terjed ki.
(3) Mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a községi termelési bizottság a saját hatásköre alá tartozó területen a 2. § (4) bekezdésének 1-7. pontjaiban foglaltak szem előtt tartásával megtehet, azokat az járási termelési bizottság a hatásköre alá eső területen foganatosíthatja.
(4) A járási termelési bizottság főfeladata, hogy az egyes községek közölt mutatkozó szükségletek és feleslegek (vetőmag, üzemanyag, gépi-, iga- és kézirnunkaerő, stb.) kiegyenlítéséről gondoskodjék.
(5) A járási termelési bizottság rendelkezéseit a községi termelési bizottságok kötelesek végrehajtani.
5. §
(1) A vármegyei termelési bizottság kidolgozza a termelési terv általános alapelveit és jóváhagyás után gondoskodik végrehajtásáról
(2) A vármegyei termelési bizottság hatáskőre mindazokra az ügyekre kiterjed, amelyek az előbbiek szerint a községi, illetve járási termelési bizottság hatáskörébe utaltattak. E hatáskörében a vármegye egész területén rendelkezési joga van.
(3) A vármegyei termelési bizottság főfeladata, hogy az egyes járások között mutatkozó szükségletek és feleslegek kiegyenlítéséről gondoskodjék a szomszédos vármegyék készleteinek figyelembevételével.
(4) A kötelező termesztés alól a vármegyei termelési bizottság - felmentést adhat, illetve a területi arányt csökkentheti. Ilyen esetiben köteles gondoskodni arról, hogy az igy kieső terület a vármegye más részében lehetőleg pótoltassék.
(5) A vármegyei termelési bizottság rendelkezéseit a járási és községi termelési bizottságok kötelesek végrehajtani.
6. §
(1) Az 1945. évi január hó 23-án 30300/1945. FM rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi február hó 18-i számában) alapján megalakult és működő községi termelési bizottságokat e rendelet alapján újjáalakítani nem kell.
(2) Amennyiben a községi (városi) termelési bizottság újjáalakítása válik szükségessé, ugy azt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 4 politikai párt, a helyi Nemzeti Bizottság és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége által egyenlő számban kiküldött, földmiveléssel hivatásszerűen foglalkozó tagjaiból és a községi gazdasági elöljárókból kell megalakítani. A községi (városi) termelési bizottság tagjainak száma azonban 7-nél több nem lehet A bizottság elnökét tagjai közül 1 esztendőre választja.
(3) A bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak (1940: XVIII. tc. 3. §) tekintendők.
(4) A bizottság tárgyalásaira szakértő tagokat is meghívhat, akiknek szerepe csak a tanácsadásra szorítkozik.
7. §
(1) A járási termelési bizottságot a járás székhelyén kell megalakítani.
(2) A járási termelési bizottság a 6. § (2) bekezdésében felsorolt helyi szervezetek kiküldötteiből, az ott megállapított módon alakítandó meg azzal az eltéréssel, hogy a községi gazdasági előljáró helyett a járási gazdasági felügyelő tagja a bizottságnak.
(3) A járási termelési bizottság elnöke a járási székhelyen lévő községi (városi) termelési bizottsági elnök.
(4) A 6. § (3) és (4) bekezdését a járási termelési bizottságok tekintetéhei) is alkalmazni kell.
8. §
(1) A vármegyei termelési bizottságot a megye székhelyén kell megalakítani.
(2) A vármegyei termelési bizottság a 6. § (2) bekezdésében felsorolt helyi szervezetek kiküldötteiből, az ott megállapított módon alakítandó meg, azzal az eltéréssel, hogy a községi gazdasági előljáró helyett a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetője tagja a bizottságnak.
(3) A vármegyei termelési bizottságnak hivatalból tagja a főispán és az alispán.
(4) A vármegyei termelési bizottság elnöke a vármegye székhelyén lévő községi (városi) termelési bizottsági elnök.
(5) A 6. § (3) és (4) bekezdése a vármegyei termelési bizottságok tekintetében is alkalmazandó.
9. §
(1) A termelési bizottságok egyöntetű munkájának biztosítása, a termelés egységes irányítása, a kormányzati célok megvalósítása és ellenőrzése érdekében a földmivelésügyi miniszter vármegyénként megyei termelési miniszteri biztost, valamint a Dunántúl, Duna-Tiszaköze, a Tiszántúl és a Tiszajobbpart területére 1-1 kerületi termelési miniszteri biztost nevez ki.
(2) A kerületi termelési miniszteri biztosok közvetlenül a földmivelésügyi miniszternek, a megyei termelési miniszteri biztosok pedig a területileg illetékes kerületi termelési miniszteri biztosnak vannak alárendelve.
10. §
(1) A vármegyei termelési miniszteri biztos hatáskörébe a községi (városi), járási és megyei termelési bizottságok irányítása, felügyelete és ellenőrzése tartozik.
(2) A vármegyei termelési miniszteri biztos intézkedési, felügyeleti és ellenőrzési joga működési területén mindazokra az ügyekre kiterjed, amelyek a községi (városi), járási és megyei termelési bizottságok hatáskörébe vannak utalva. Ennek keretén belül általában minden olyan intézkedést megtehet, ami a termelés folytonosságának biztosítása érdekében szükséges. A termelési miniszteri biztosnak nemcsak joga van ezen intézkedések megtételére, de a termelés folytonosságának biztosításáért felelős is. Szükség esetén a vasárnapi (ünnepi) munkaszünetet felfüggesztheti.
(3) A vármegyei termelési miniszteri biztos az általa kiadott rendelkezések végrehajtásához a rendőrhatóságok segítségét is igénybeveheti.
(4) A vármegyei termelési miniszteri biztos résztvehet a termelési bizottságok ülésén, azokat bármikor ülésre hívhatja össze, termelési vonatkozásban a gazdasági felügyelőségeket és gazdasági felügyelőket, gazdasági elöljárókat és a vármegyei, járási és községi (városi) termelési bizottságokat utasítással láthatja el.
(5) A termelési biztosok ellenőrzik a községi (városi) termelési bizottságoknak a mezőgazdasági hitelek felhasználásával kapcsolatos intézkedéseit.
11. §
(1) A kerületi termelési miniszteri biztos hatáskörébe a vármegyei termelési miniszteri biztosok felügyelete, irányítása és ellenőrzése tartozik.
(2) Feladata a termelés egységes vezetése mellett minden olyan, a földmivelésügyi miniszter utasításainak megfelelő rendelkezés kiadása, amellyel a termelés folytonossága biztositható.
(3) A 10. §-ban foglaltak a kerületi termelési miniszteri biztos működését illetően is értelemszerűen alkalmazandók.
12. §
A termelési miniszteri biztosok és a termelési bizottságok, ha a 13. §-ban meghatározott kihágás elkövetéséről tudomást szereznek, kötelesek a feljelentést a rendőrhatósághoz megtenni. Ugyancsak kötelesek javaslatot tenni a rendőrhatóságnak, ha olyan cselekményről szereznek tudomást, - amely a 12. §-ban megjelölt kihágás tényálladékát nem meríti ki ugyan - de amely a rendőrhatósági felügyelet alá való helyezést (internálást) (8130/1939. ME rendelet, Rendeletek Tára 1269 oldal) indokolja.
13. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntethető az a személy, aki:
a) a. termelési bizottságnak, illetve termelési miniszteri biztosnak a 2. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 3. §-a alapján hozott határozatának nem< engedelmeskedik, feltéve, hogy mulasztását alapos okkal ki nem menti,
b) a termelési bizottságnak a 2. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 3. §-a alapján reárótt munkát szándékosan hanyagul végzi.
(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. tc. rendelkezései az irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.
14. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A 30300/1945. FM rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 18-án.
Nagy Imre s. k.,
földmivelésügyi miniszter