30300/1945. FM rendelet

a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása céljából községenkénti termelési- és munkaterv elkészítése tárgyában

Minden vármegye alispánjának, a kerületi Mezőgazdasági Kamaráknak, a vármegyei és járási gazdasági felügyelőknek és községi elöljáróságoknak

A németek és nyilas bérenceik állal rombadöntött ország gazdasági újjáépítésében, a háboru által feldúlt és szétzilált mezőgazdaság talpraállitásában és a lakosság élelmezésében döntő szerepe van a tavaszi mezőgazdasági munkák minél sikeresebb elvégzésének.

Úgy a földmives lakosság egyéni gazdasági érdekei, mint az egyetemes nemzeti érdekek parancsolóan követelik, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákra a községek lakossága ugy a gazdák, mint a mezőgazdasági munkások, már most jóeleve ugy felkészüljenek, hogy a tavasszal a határban egyetlen talpalatnyi termő föld se maradjon meg műveletlenül. A siker záloga a legmesszebbmenő erőkifejtéssel minden rendelkezésre álló gazdasági erőforrás legteljesebb és tervszerű kihasználása.

Ennek biztosítása érdekében elrendelem, hogy minden község előljárósága a gazdasági előljárók, a mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával a járási (vármegyei) gazdasági felügyelők irányítása mellett haladéktalanul fogjon hozzá termelési és munkaterv kidolgozásához a tavaszi mezőgazdasági munkák hiánytalan elvégzésére. A termelési és munkaterv kidolgozásánál a következő szempontokra tartom szükségesnek felhivni a figyelmet:

1. A fent említett szerveknek haladéktalanul, anélkül, hogy felsőbb utasításra várnának, ami a mai közlekedési viszonyok mellett csak készületett a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületett, kezükbe kell venni a kezdeményezést, termelési bizottságot kell alakítani, melynek sürgősen ki kell dolgozni a termelési és munkatervet.

2. A tervel a helyi viszonyok alapján, a megművelésre váró földterület, a rendelkezésre álló erőforrások - igaerő, gépek, vetőmagkészletek és kézi munkaerő - lehelő legpontosabb számbavételével kell elkészíteni.

3. A terv elkészítésénél abból kell kiindulni. hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését csakis a helyben rendelkezésre álló, még megmaradt erőforrásoknak, vetőmagkészleteknek, továbbá az emberi, állati és gépi munkaerőnek a teljesítőképesség határáig való fokozásával lehet biztosítani.

4. A termelési terv összeállításánál számba kell venni a halárban megművelésre váró földeket és minőség szerint osztályozni kell azzal a céllal, hogy elsősorban azokon a földeken kell a munkát megkezdeni, amelyek a legjobb termést igérik.

5. A rendkivüli nehéz viszonyokra, de főképen a lecsökkeni jószágállományra való tekintettel, a rendelkezésre álló igaerőt a kölcsönös segítség elve alapján ugy kell beosztani és felhasználni, hogy azoknak a földjei is megmüveltessenek, akik saját erejükből nem tudják elvégezni a tavaszi szántást-vetést. Kölcsön igáért a helyi viszonyoknak megfelelően méltányos díjazás állapitható meg, de ugy, hogy az későbbi időpontban, a termés betakarításakor is megfizethető legyen. Az igakölcsönzésnél tekintettel kell lenni arra, hogy elsősorban az igaerő tulajdonosának a földje művelendő meg. Ha az igaerő tulajdonos az igaerő kölcsönzést megtagadná, a termelési bizottság a szükséges igaerői kirendeli a kijelölt munkák elvégzésére.

6. Az 5. pontban kifejtett irányelvek vonatkoznak a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági felszerelésekre, kocsikra, szerszámokra és gépekre (traktor stb.) is.

7. Számba kell venni a különböző termények, takarmányfélék, olajos és rostnövények terén rendelkezésre álló vetőmagkészleteket és gondoskodni kell megfelelő elosztásukról, a lehetőséghez képest tekintetbe véve a gazdák kívánságait, hogy mit óhajtanak termelni. Azokat a gazdákat, akik fölös vetőmagmennyiséggel rendelkeznek fel kell szólítani, hogy vetőmagkészletüket a hiányt szenvedők számára kölcsönképen, természetbeni visszaszolgáltatás, avagy a helyi viszonyok alapján megállapított méltányos árak mellett és utólagos fizetés lehetőségének kikötésével ajánlják fel. Amennyiben ez nem történne meg, a termelési bizottság hasonló feltételek mellett a szükséges vetőmagmennyiséget kényszerítő rendszabályok alkalmazásával is igénybe veheti.

8. Amennyiben valamely községben akár vetőmagban, akár emberi, állati vagy gépi munkaerőben a saját termő terület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkoznék, a termelési bizottság tartozik ezt haladéktalanul a járási főszolgabírónak, illetőleg a mellette működő járási termelési bizottságnak jelenteni. Ugyanígy tartoznak eljárni azok a községi termelési bizottságok is, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges vetőmagban, felszerelésben, munka- és igaerőben hiány mutatkozik, hogy a másutt feleslegben lévő erőforrásokat megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében, kellő időben rendelkezésükre bocsáthassák.

9. Nagy suly helyezendő a tavaszi munkák kézierő szükségletének biztosítására. A mező gazdasági munkák elvégzésére az elöljáróság a nem foglalkoztatott munkaképes lakosság közül bárkit kirendelhet, a helyi viszonyoknak és szokásoknak megfelelően természetbeni vagy pénzbeni térítés ellenében, avagy kölcsönösségi alapon. A munkák elvégzésének biztosítása érdekében, ha ennek szükségessége fennáll, más rendszabályok (szomszédos vagy távolabbi községekbe, avagy elhagyott uradalmak és tanyai birtokra való vezénylés) is foganatosíthatók.

10. Az állati és gépi munkaerőben fennálló hiányra való tekintettel, a termelési bizottság figyelemmel tartozik lenni arra, hogy mindama gazdasági munkálatok, melyek kézierővel is elvégezhetők, még annak a gazdálkodónak a földjén is kézzel végeztessenek, akinek egyébként állati, illetve gépi munkaerő fölös mértékben áll rendelkezésre. Az ily módon felszabaduló gépi és igaerő máshol hasznositható.

11. Amennyiben a gazdasági munkálatok elvégzésének biztosítása úgy kivánja, az elöljáróság (polgármester) esetenként a vasárnapi munkaszünetet is felfüggesztheti.

12. A tavasszal megművelésre váró vetésterület termény szerinti megoszlásánál, a rendelkezésre álló vetőmagkészleten kívül, a következőkre kell tekintettel lenni:

a) már most nyilvánvaló, hogy a tavaszi buza vetőmagból olyan elenyésző mennyiség áll rendelkezésre, hogy az elmaradt őszí buzavetéseket csak kis hányadában pótolja. A tervben tehát eleve gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt buzavetéseket más termény - árpa, tengeri, burgonya, borsó, stb. - termelésével pótolják;

b) a sertésállomány nagyarányu csökkenése következtében számolni kell azzal, hogy a lakosság zsirszükségletének fedezésében hiány fog mutatkozni. Fel kell tehát hívni a gazdákat arra, hogy tartsák fenn, de ha lehetséges még növeljék is az olajos magvakkal, elsősorban a napraforgóval bevetett területet;

c) tekintettel a lakosságnak textilárukkal való ellátása terén fennálló rendkívül nagy nehézségekre, valamint a kender- és lenfeldolgozó üzemek nyersanyaghiányára, a termelési bizottságoknak szorgalmazniok kell a rost-növények (kender, len) fokozottabb termelését ott, ahol annak előfeltételei megvannak;

d) azokban a községekben, ahol nagy igaerő, gép- és üzemanyaghiány mellett megfelelő számú emberi munkaerő áll rendelkezésre, a szántást igénylő növények termesztése helyett olyan termények fokozottabb termelését kell tervbe venni, mint pl. a burgonya, amelynél a talaj-előkészitést megfelelő munkaerő mozgósítása utján ásással, illetőleg kapálással is el lehet végezni.)

13. Minden községben a termelési bizottság a rendelkezésre álló emberi-, gép- és igaerő legcélszerűbb és leggazdaságosabb kihasználása érdekében az elvégzendő munkák sorrendjére u. n. termelési naptárt állit össze, hogy az erők szét ne forgácsolódjanak, hanem minden munkáskezet, gépet és igát mindig a soron lévő feladat elvégzésére összpontosíthasson. Erre annál nagyobb szükség van, mert a rendelkezésre álló csekély erőkkel, a különböző mezőgazdasági munkák egyidőben való elvégzése lehetetlen.

14. A termelési bizottságoknak oda kell hatniok, hogy a különböző ipari növények termelésére állandóan berendezett gazdaságok (dohány, hagyma, cukorrépa, rizs, szőlő és egyéb kertgazdaságok, valamint gyümölcsösök) a lehetőséghez képest tovább folytathassák termelésüket.

15. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok vezetésére a községi termelési bizottság haladéktalanul gondnokot rendel ki, akik vezetik a gazdaság ügyeit és a termelési bizottsággal szemben minden ténykedésükért felelősséggel tartoznak.

16. A termelési bizottságok feladata gondoskodni arról is, hogy a község határában lévő gazdátlanul hagyott tanyaibirtokok és uradalmak művelésére alkalmas területei is megműveltessenek. A kirendelt gondnokok segítségével oda kell hatni, hogy a birtokon lévő mezőgazdasági munkások (cselédek) helyükön maradjanak és folytassák termelő munkájukat. Az elhagyott birtokterületből elsősorban a rajta élő cselédség igényelhet haszonbérbe annyi földet, amennyit a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával meg tud művelni. Az uradalmak művelésre alkalmas területének ama részét, amelyet a gazdaságban foglalkoztatott cselédség nem képes megművelni, az arra vállalkozóknak kishaszonbérletek formájában kell művelésre kiadni, akik az eredményesebb munka érdekében társulhatnak és kishaszonbérlő szövetkezete tömörülhetnek. A haszonbérlés rövid lejáratu és mindössze a termés betakarításáig tart.

17. A haszonbéreket, tekintettel a gazdasági nehézségekre és á hiányos felszerelés következtében előrelátható alacsony terméshozamra, olyan méltányos összegben (a termésmennyiség bizonyos százalékában) kell megállapitani, hogy ne legyen akadálya, ellenkezőleg serkentője legyen a haszonbérlés utján való földmivelésnek.

18. Ugyanezen szempontok irányadók azokon a sváb volksbundista birtokokon is, amelyeken a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése nincs biztosítva.

19. Sem a gazdátlanul hagyott, sem a sváb volksbundista birtokokon való haszonbérlés semmi vonatkozásban nem érinti az előkészületben lévő földreformot és igény támasztására nem jogosít.

20. A termelési bizottságoknak abból az elvből kell kiindulni, hogy a termelés kötelező. Aki tehát földjét akár hanyagságból, akár rosszindulatból meg nem műveli, annak a birtokát közmunka igénybevételével kell megműveltetni. Ebben az esetben a termést a község (város) közélelmezési alapja javára kell fordítani.

21. Azok a mezőgazdasági munkások (cselédek és kisparasztok), akik a tavaszi mezőgazdasági munkák során becsületes munkájukkal tanujelét adják gazdasági képességüknek és szorgalmuknak, az előkészületben lévő földreform során előnyben részesülnek.

22. Jelen rendelet végrehajtásában és a fenti pontokban összefoglalt termelési irányelvek gyakorlati megvalósításában a mezőgazdasági kamaráknak és szerveiknek a munkák szervezése és ellenőrzése terén pedig a nemzeti bizottságoknak fontos szerepet kell vállalniok. Az idei termés biztosítására irányuló erőfeszítésekben nekik is minden erejükkel minél hathatósabban bele kell kapcsolódniok.

23. Jelen rendelet végrehajtásáért és a bennfoglalt irányelvek gyakorlati megvalósításáért a felelősség a törvényhatóság vezetőire (alispán, polgármester) hárul.

24. Kötelezem a törvényhatóságok vezetőit, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák, előkészületeiről és menetéről 10 naponként hozzám kimerítő jelentést tegyenek. Egyben utasítom, hogy ezen rendeletemet a legrövidebb idő alatt, a legszélesebb körben hozzák törvényhátóságuk területén a lakosság tudomására.

Debrecen, 1945. január 23.

Nagy Imre s. k.,

földmivelésügyi miniszter