2481/1945. OÉK rendelet
Budapest Székesfőváros területén a háborús események folytán megsérült építmények helyreállításával kapcsolatos építésrendészeti szabályok tárgyában
1. §
Bejelentés és építési engedély nélkül végezhető helyreállítási munkák
Sem építési engedélyre (5. §), sem bejelentésre (2. §) nincsen szükség az építményeknek, illetőleg azok egyes részeinek (lakásainak) helyreállításához abban az esetben, ha az épület, illetőleg épületrész semmiféle szerkezeti kárt nem szenvedett, hanem csupán olyan jellegű károkat, amelyek egyszerű iparosmunkával helyreállithatók, ideértve a kőművesmunkák közül a vakolást és meszelést, az ácsmunkák közül pedig a szerkezetet nem érintő és állványzat igénybevétele nélkül elvégezhető munkát is (pl. üvegezés, tetőhéj javítása, ajtók, ablakok kiegészítése, a lehullott vakolat pótlása, ha a falak maguk épek).
2. §
Bejelentési kötelezettség alá eső munkák
Azokon az építményeken vagy azok egyes részein (lakásain), amelyek olyan jelentéktelen szerkezeti károkat szenvedtek, hogy ezáltal az épület (épületrész) állékonysága nincs veszélyeztetve, a helyreállítás a kerületi elöljárónál (ennek mérnöki szakközegénél) tett egyszerü írásbeli bejelentés után minden további eljárás nélkül elvégezhető. Ilyenek például a tetőszerkezet helyreállítása, a homlokzat javítása (állványzat igénybevétele esetében is), válaszfalaknak az előző engedélyezett állapot szerinti helyreállítása, továbbá a tartószerkezetet nem érintő kisebb aknatalálatok által okozott sérülések kijavítása.
3. §
A bejelentés és mellékletei
A bejelentés mintája.
(1) A 2. §-ban említett bejelentést három példányban kell beadni, és abban fel kell tüntetni az épület helyét és jellegét (pl. bérház, gyár), a tulajdonos nevét és lakcímét, valamint a tervezett munkálat végrehajtását végző kivitelező) iparos, illetőleg iparosok nevét és lakcímét vagy telephelyét.
(2) A bejelentéshez - szintén három példányban - mellékelni kell:
a) rövid műleírást annak előadásával, hogy az épület milyen károkat szenvedett és az építtető az épületnek melyik részét, milyen módon és milyen anyaggal kívánja helyreállitani; a műleírásban fel kell tüntetni azt is, hogy a tervezett helyreállítás folytán hány lakás (helyiség) válik használhatóvá;
b) helyszínrajzi vázlatot a beépítés és a sérülés feltüntetésével;
c) szükség esetén külön vázlatszerü rajzokat.
(3) A bejelentés mintája a következő: Bejelentem, hogy a Budapest, XII., Városmajor-u. 62. szám alatti III. emeletes bérházat helyreállítani szándékozom. A helyreállítást Kovács István kőművesmester (XII., Maros-utca 52.) végzi. A ház tulajdonosa dr. József Péter (XII., Csaba-u. 7.)
Műleírás
Az épület tetőhéjja a légnyomás következtében részben elpusztult, ablakai kitörtek, néhány belső válaszfal kidült, azonkivül az épületet ért akna az utcai főfalon kisebb rést ütött. A falakat a helyreállítandó épületből származó rom-, illetve bontási anyagból kívánom helyreállítani, a cserepezést a meglevő cserép felhasználásával ugy, hogy az eddigi kettős cserépfedést egyszerü cserépfedésre változtatom át. A helyreállítás folytán három eddig lakhatatlan lakás válik lakhatóvá, összesen 7 szobával.
Kovács István s. k.,
gondnok
4. §
A bejelentéssel kapcsolatos eljárás
(1) A kerületi előljáró (annak mérnöki szakközege) a bejelentésnek és mellékleteinek egyik példányát a Fővárosi Közmunkák Tanácsához (a továbbiakban: Közmunkatanács) terjeszti fel, egy példányát - a bejelentés tudomásulvételét tanusító bélyegzővel és aláírásával ellátva - a bejelentőnek visszaadja; egy példány pedig a kerületi mérnöki hivatalban marad.
(2) Ha a tervezett munkálat a jelen rendelet 1. vagy 5. §-a alá esik, vagy ha a bejelentés nem felel meg a 3. § rendelkezéseinek, a kerületi előljáró (annak mérnöki szakközege) a bejelentés tudomásulvételét megtagadja, a megtagadás indokait a bejelentésre rávezeti és a bejelentőt - amennyiben erre szükség van - egyúttal új, szabályszerű bejelentés megtételére, illetőleg épitési engedély iránti kérelem benyújtására is utasítja.
(3) A kerületi elöljáró említett határozata ellen három nap alatt fellebbezésnek van helye a Közmunkatanácshoz. A Közmunkatanács a fellebbezés tárgyában hat nap alatt határozni köteles.
5. §
Építési engedély alá eső helyreállítási munkák
Az építkezés körébe eső és az 1. és 2. §-ban nem említett helyreállítási munkálatokra épitési engedélyt kell kérni.
6. §
Az engedély iránti kérelem és mellékletei.
A kérelem mintája.
(1) A helyreállítás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az épület helyét, emeletszámát, jellegét (pl. lakóház, gyári és épitési évét, továbbá az eredeti épitési engedélynek, valamint az esetleges korábbi átalakításokra vonatkozó engedélyeknek a számát;
b) rövid műleírást az épület szerkezetéről, az épületet ért kárról és a tervezett helyreállítás módjáról.
(2) A kérelemhez csatolni kelt:
a) helyszínrajzi vázlatot a beépítés és a sérülés feltüntetésével;
b) az épület 1: 100 méretarányú terveit, amelyekben az épületet ért károkat is meg kell jelölni és az esetleg tervezett átalakításokat is fel kell tüntetni; a károkat és az esetleg tervezett átalakításokat a homlokzati rajzon fel kell tüntetni; a homlokzatról lehetőleg fényképfelvételt is kell mellékelni;
c) az erőtani számítást igénylő szerkezetekre vonatkozó erőtani számításokat, továbbá - kicserélendő, illetőleg átépítendő szerkezetek esetében - a kiváltás, illetőleg az átépítés menetét és módját feltüntető munkatervet (pl. megrokkant pillérek kiváltása esetében az ideiglenes alátámasztó szerkezetek tervét és azok erőtani számítását, stb.) valamint erőtani szakértő nyilatkozatát arról, hogy a ház szerkezetei szilárdsági szempontból megfelelőek, illetőleg a tervezett helyreállítás után megfelelőek lesznek.
(3) A kérvényt és a terveket a tulajdonosnak és a helyreállítási munkálat tervezőjének is alá kell írnia.
(4) Az engedély iránti kérelem mintája a következő:
Építési engedélyt kérek a ............utca .... sor- és .... hrsz. a. fekvő .... emeletes ............ (lakó-, gyár-, stb.) épület helyreállítására. Az épület ........ évben épült, az épitési engedély száma ......... Az épületet annakidején ................ építészmérnök tervezte.
Budapest, 1945. évi........hó .... n.
tervező építész háztulajdonos
(lakik: .............) (lakik: ..............)
Műleírás
Az épület vasbetonvázas, sejttéglából készült vázkitöltő falakkal; az egyes emeletek között ............ rendszerű béléstestes vasbeton-, legfelül felülbordás vasbetonfödémmel, hengerelt kavicsfedéssel. Az épület talajnedvesség ellen kellő szigetelésű, a lakások mind fürdőszobával vannak ellátva, kivitelük és beosztásuk korszerű.
A házat több találat érte, ezek egyike a határfal egy részét kidöntötte és a födémet átütötte. Több kisebb akna az épület legfelsőbb födémén áthatolva, a III. emelet padlóján robbant és a belső falakat megrongálta, a vasbetonváz azonban egy megsérült oszlop és egy leszakadt kiváltógerenda kivételével épen maradt. Az összes ablaküvegek eltörtek, az asztalosmunka nagyrésze megsérült, a felvonóakna falai összedöltek.
Az épületet az eredeti állapotának megfelelően kívánom helyreállítani, csupán a III. emeleten fekvő, eredetileg ötszobás lakást osztom meg az országos ujjáépítési kormánybiztos ......../1945. rendeletében foglalt rendelkezésekhez képest egy kétszobás és egy egyszobás-hallos lakásra - a mellékelt terv szerint.
A helyreállítást a helyreállítani kivánt épületből származó bontási anyagból végeztetem, kivéve a szerkezeti részek helyreállításához szükséges vasbetonszerkezetet, a tető megrongált részének uj hengerelt kavicsfedését és az egyrétü üvegezést.
Mellékelem az épület 1: 100 léptéű terveit és a szükséges erőtani számításokat, valamint az erőtani szakértő nyilatkozatát.
tervező háztulajdonos.
7. §
Az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás
(1) A helyreállítás engedélyezése iránti kérelmet és mellékleteit előzetes hozzájárulás végett három példányban a Közmunkatanácshoz kell benyujtani. A Közmunkatanács a kérelmet városrendezési szempontból előzetesen elbírálja a kérvényt az elvi hozzájárulást megadó vagy megtagadó - esetleg a döntés függőben tartását kimondó - záradékkal ellátva rendszerint 48 óra alatt visszaadja az értejövő kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának.
(2) A Közmunkatanács az ilyen kérelmeket az előzetes elbírálás során az építésügyi szabályzat 530. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez képest a szabályzat 13., 30., 36., 39., 40., 41., 51., 53., 88., 159., 252., 253., 254., 273., 295., 400., 465. és 466. §-a vagy valamely más rendelkezése szerint az általános szabályoktól engedhető kivételek vagy eltérések szempontjából is elbírálja.
(3) A székesfőváros polgármestere az engedély tárgyában helyszíni szemle alapján hat nap alatt határoz s határozatát a fél a polgármesteri III. ügyosztálynál személyesen vagy meghatalmazottja utján ál is veheti. A polgármester által a Közmunkatanács elvi hozzájárulásának megfelelően engedélyezett kivételekre vagy eltérésekre az építésügyi szabályzat 550. §-ának 2. bekezdését nem kell alkalmazni.
(4) A Közmunkatanácsnak a jelen § (1) és (2) bekezdése alapján hozott előzetes döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(5) A polgármesternek a jelen § (3) bekezdése szerint hozott véghatározata ellen fellebbezéssel lehet élni a Közmunkatanácshoz. A Közmunkatanács a fellebbezést hat nap alatt köteles elintézni.
(6) A magánépitkezések korlátozásáról és egyes építőanyagok bejelentéséről szóló 32000/1944. IpM az építési engedélyek korlátozásáról szóló 50700/1944. PM és az építkezések korlátozásáról szóló 7240/1941. ME rendeleteket, valamint ez utóbbi rendelethez csatolt függelékként megállapított rendkívüli épitési szabályokat Budapest székesfőváros területén a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve nem lehet alkalmazni.
8. §
A helyreállítás engedélyezése
(1) A hatóság a helyreállítási munkálatokat akkor engedélyezheti, ha:
a) a tervezett helyreállítás az építésügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelel és alkalmazkodik a telekre vonatkozóan esetleg megállapított beépítési tervhez is;
b) a helyreállitási munkálattal érintett lakások a székesfőváros vízmüveiből táplált vízvezetékkel és külön vízöblítéses árnyékszékkel is el vannak látva, vagy a lakásokat a helyreállítással kapcsolatban ezekkel is ellátják;
c) a helyreállított épületben, illetőleg épületrészben a 150 m2 alapterületnél nagyobb és négynél több szobából álló önálló lakás nem létesül, illetőleg ha az ennél nagyobb lakásokat a helyreállítással kapcsolatban megfelelően megosztják; kivéve az olyan eseteket, amikor az eredeti alaprajzi elrendezés megváltoztatása nagyobb nehézségekkel járna; a négyszobásnál nagyobb lakások megosztása esetében az azokból alakított kisebb lakások mindegyikét el kell látni fürdőszobával vagy legalább zuhanyozó-fülkét tartalmazó mosdóhelyiséggel és vízöblítéses árnyékszékkel is.
(2) A helyreállítással kapcsolatban az olyan megsérült tornyokat, diszítéseket és egyéb hasonló felépítményeket, amelyek az épületnek a városképben való esztétikai megjelenését zavarják, el kell távolítani.
(3) A hatóság a városrendezési és városfejlesztési, valamint a gazdasági, szociális, kulturális és egyéb közszempontok gondos mérlegelésével, a legszükségesebb állagvédelmi intézkedések megengedése mellett a helyreállítás engedélyezésének legfeljebb három évre való függőbentartását mondhatja ki. vagy az engedélykiadását is megtagadhatja, ha
a) az épület nem a városrendezési tervben megállapított építési vonalban fekszik vagy általában a városrendezési terv végrehajtásának utjában áll:
b) az épület a készülő ujjáépítési terv által érintett és a közeljövőben bontásra kijelölt területen fekszik, vagy tervezett uj főutvonalak utjában áll;
c) az épület nem felel meg az építésügyi szabályzat rendelkezéseinek és azt helyreállítással kapcsolatban sem lehet megfelelően átalakítani (építésügyi szabályzat 468. § (1) bekezdése);
d) az épület szerkezeiében már elavult, kivéve a műemlék-jellegü épületeket;
e) az épület a székesfővárosi vízmüvekből táplált vízvezetékkel és közcsatornacsatlakozással nincs ellátva, kivéve, ha a telken megfelelő deritőrendszerü emésztőgödör van vagy azt egyidejüleg elkészítik;
f) az épület olyan nagymértékü kárt szenvedett, hogy helyreállítása aránytalanul nagy munkával és anyagszükséglettel járna.
(4) A bérházaknak az ipari munkásság egészséges elhelyezésére alkalmas, a szociális és az egészségügyi követelményeknek megfelelő lakásokká való átépitése esetében a hatóság a jelen rendeletben meghatározott korlátozó rendelkezésektől eltérést engedélyezhet, ha a) a lakás hasznos alapterülete legalább 35 m2 lesz;
b) minden lakást előszobával, fürdőszobával vagy zuhanyfülkés mosdóhelyiséggel és konyhával (esetleg lakókonyhával) és vízöblítéses árnyékszékkel látnak el;
c) a lakások szárazak kellően hőszigeteltek, megfelelően fűthetők és szellőztethetők lesznek;
d) a lakóhelyiségek és konyha ablakainak világitófelülete a helyiség alapterületének legalább 10%-a lesz;
e) a házban a lakások számához képest elegendő mosókonyha készül;
f) a húsznál több lakást tartalmazó házban a munkában levő szülők gyermekeinek elhelyezésére alkalmas napközi otthon, valamint a betegek elkülönítésére alkalmas betegszoba
készül, külön-külön mosdó- és árnyékszékhelyiséggel.
9. §
A helyreállítási munkálatok megkezdésének bejelentése.
A jelen rendelet 5. §-a szerint építési engedélyhez kötött helyreállítási munkálatok megkezdését az építésügyi szabályzat 525. §-ának megfelelően előzetesen be kell jelenteni a kerületi elöljárónak (a ker. mérnöki hivatalban).
10. §
A helyreállításra felhasználható anyag. A helyreállítás módja és kivitele
(1) A megsérült épületek helyreállítását a fennálló anyag- és munkaerőhiány miatt a legegyszerűbb módon - minden felesleges fényűzés elkerülésével - kell elvégezni.
(2) A helyreállitáshoz lehetőleg a helyszínen levő rom vagy bontási anyagot kell felhasználni.
(3) A helyreállításra felhasználható anyagokra vonatkozóan általában a következő irányelvek mérvadók:
a) Az alapozásokhoz és a falazatokhoz hacsak erőtanilag lehetséges - bontási téglát vagy terméskövet kell használni. A szerkezetek méretei szempontjából nem a korábbi állapot, hanem az újabb erőtani számitások alapján megállapított szükséglet irányadó; lehetőleg az erőtanilag legjobban kihasznált és leggazdaságosabb szerkezeteket kell alkalmazni.
b) A külső vakolásokat a legegyszerűbb módon, lehetőleg párkányok és diszvakolások elkerülésével kell késziteni. Ha azonban a városképi és esztétikai szempontok indokolttá teszik - amennyiben az túlságosan nagy munkatöbbletet nem jelent és anyaggazdálkodási szempontból aránylag gazdaságosan megoldható - az épület megsérült homlokzatát lehetőleg az épület eredeti homlokzata szerinti kivitellel és anyaggal kell helyreállítani. A meglevő, részben megrongálódott bonyolult szerkezetű párkányzatokat, az architektonikus ablakkereteket stb. helyreállítás helyett lehetőleg le kell verni és helyüket simán be kell vakolni. A külső vakolást - különösen olyan esetekben, amikor a helyreállítandó felülethez képest aránytalanul nagy állványzatra volna szükség - az állványozás nehézségei miatt ideiglenesen mellőzni lehet.
c) A beton- és vasbetonszerkezeteket, a fedélszerkezeteket és általában mindennemű szerkezeteket a megengedett igénybevétel teljes kihasználásával az anyaggazdálkodási szempontból leghelyesebb terv szerint kell készíteni.
d) A fedélszékeket, azoknak lécezését és általában a faszerkezeteket lehetőleg lebontott, de egészséges faanyaggal kell helyreállítani.
e) A tetőház hiányosságait a lehető legegyszerűbb módon, esetleg a fedés ritkitásával (kettős helyett egyszerü cserépfedés) kell helyreállítani: papirfédeseknél a legfelsőbb réteg egyelőre elhagyható, de azt később pótolni kell.
f) Az ablakokat rendszerint csak egyrétű üvegezéssel szabad ellátni, vagyis csak a külső vagy csak a belső ablakszárnyakat szabad üvegezni. Kétszárnyu ablakoknál, ha elegendő üveg nem áll rendelkezésre, csupán az egyik szárnyat kell beüvegezni, a másikat ideiglenesen be kell deszkázni, vagy esetleg megfelelő módon beragasztani.
g) Márványburkolatok, diszes fayanceburkolatok, gipszdiszitések és más fényűző jellegű díszítések helyreállítása csak akkor engedhető meg, ha igen csekély kárt szenvedlek és a helyreállítás hiánya túlságosan szembeötlő. Egyébkánt az ilyen burkolatokat és díszítéseket le kell bontani és a szükség szerint mással kell pótolni. Nem vonatkozik ez a szabály a művészi értékű ilyen burkolatokra és díszítésekre.
h) Ha valamely utvonalon az építési szabályok vagy a beépítési tervek szerint az épületek homlokzatára városkép szempontjából különlegesen meghatározott kiképzés, színezés vagy burkolóanyag kötelező, az erre vonatkozó követelménynek az épület helyreállítási munkájánál is eleget kell tenni.
Budapest, 1945. évi julius hó 2-án.
Fischer József s. k.
országos építésügyi kormánybiztos