2500/1945. ME rendelet
a közszolgálati illetmények és nyugellátások rendezéséről
A minisztérium az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. FEJEZET
A tényleges szolgalatban álló közszolgálati alkalmazottak fizetése.
1. §
Az állami, vármegyei, városi, községi, állami vas-, acél- és gépgyári, állami kőszén- és ércbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak, - kivéve a magyar posta tisztviselőit és egyéb alkalmazottait - továbbá a honvédség tisztjei, tiszthelyettesei és legénységi állományú tagjai, az államrendőrség őrszemélyzete, valamint a közalapok ós a közalapítványok, a fővárosi közmunkák tanácsa, végül a vármegyei alapok alkalmazottai (a továbbiakban közszolgálati alkalmazottak) a jelen rendelethez csatolt I. számú kimutatásban feltüntetett fizetési osztályokban és fokozatoknak megfelelő összegű fizetéseket kapják.
2. §
(1) A miniszterelnök az I. a miniszter és a legfőbb állami számvevőszék elnöke, valamint a kabinetiroda főnöke a II., az államtitkár és a legfőbb állami számvevőszék alelnöke a III. fizetési osztályba tartozik
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt közszolgálati alkalmazottak - amennyiben a jelen rendelet a továbbiakban másként nem rendelkezik - az állásukkal járó illetmények megállapítása szempontjából szolgálatukat az alábbi fizetési osztályokban kezdik és az alábbi fizetési osztályokat illetőleg fizetési fokozatokat érhetik el:
a) az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály kettős főiskolai végzettséget követel meg, a IX. fizetési osztályban kezdi és a IV. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el;
b) az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály főiskolai végzettséget követel meg, a X. fizetési osztályban kezdi és a IV. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el;
c) az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésének vagy ezzel egyenlő más képzettségnek igazolását követeli meg, XI. fizetési osztályban kezdi és általában a VI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. Ezen túlmenően szakonkint egy-egy, ha pedig a szakon levők létszáma az ezret meghaladja, három-három közszolgálati alkalmazott kinevezés utján az V. fizetési osztályba léphet elő és fokozatosan az V. fizetési osztály I. fokozatát érheti el;
d) az, akinek állására vonatkozóan a jogszabály a középiskola négy osztályának elvégzését vagy ezzel egyenlő képzettség megszerzését és ezenfelül, valamely hivatali szakvizsga letételét követeli meg, továbbá akinek állására vonatkozóan valamely jogszabály ipari képzettség igazolását írja elő, - feltéve, hogy a középiskolának legalább négy osztályát elvégezte - a XII. fizetési osztályban kezdi és a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el. Ezen túlmenően szakonkint egy-egy, ha pedig a szakon levők létszáma az ezret meghaladja, három-három közszolgálati alkalmazott kinevezés útján a VII. fizetési osztályba léphet elő és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el;
e) az, akinek állására, vonatkozóan a középiskola négy osztályának elvégzését vagy ezzel egyenlő képzettség megszerzését és ezenfelül meghatározott gyakorlati szakismeret igazolását követelik meg, a XIII. fizetési osztályban kezdi és a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el;
f) az az altiszt, akit fontosabb munkakörre alkalmaznak (szakaltiszt), a XIV. fizetési osztályban kezdi és a X. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el;
g) az az altiszt, akit nem az f) pont szerint alkalmaznak, a XV. fizetési osztályban kezdi és a XI. fizetési osztály 1. fokozatát érheti el.
(3) Az illetékes miniszternek a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával tett előterjesztésére a minisztertanács felhatalmazást adhat, hogy a tudományos működés terén kiváló eredményeket felmutató személyek és az államfői kitüntetéssel (sub aus-piciis) felavatott doktorok első kinevezésük alkalmával a 30. életévük betöltése előtt is a (2) bekezdésben meghatározott kezdő fizetési osztálynál eggyel magasabb fizetési osztályba, továbbá, hogy a 30. életévüket betöltött ilyen személyek, valamint a közszolgálat körén kívül már kiváló munkásságot kifejtett ugyanilyen életkort elért személyek a (2) bekezdéstől eltérően, az életkoruknak megfelelő magasabb fizetési osztályba neveztessenek ki. Választás alá eső önkormányzati állás tekintetében a minisztertanács felhatalmazása nem szükséges.
3. §
(1) A közszolgálati alkalmazott - a jelen rendeletben megállapított kivételekkel - általában háromévi várakozási idő után lép elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba, illetőleg a fizetési osztály legmagasabb fokozatából a magasabb fizetési osztály kezdő fokozatába. A szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell számítani, hogy a kinevezés (előlépés) éve teljes évnek számít,
(2) Annál a közszolgálati alkalmazottnál, aki főiskolai végzettséghez kötött állást tölt be, a X.~-VI. fizetési osztályok 2. fokozatában a várakozási idő nem három, hanem két év.
(3) Azt a közszolgálati alkalmazottat, aki kiváló minősítésű és fizetési osztályában már legalább három éven át teljesített szolgálatot, a közvetlenül magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába lehet soronkívül előléptetni. A vezető állást betöltő közszolgálati alkalmazott soronkívüli előléptetésének az említett három év eltelte nélküle helye lehet
(4) Az előbbi bekezdés értelmében soronkívül előléptethetők száma az ugyanazon szak-ugyanazon fizetési osztályába tartozó közszolgálati alkalmazottak számának egynyolcadrészét, főiskolai végzettséghez kötött szakon pedig egyhatod részét egy-egy évben nem haladhatja meg.
(5) Vezető állás betöltése címén a közszolgálati alkalmazottak közül soronkívül előléptetésben lehet részesíteni: a minisztériumok és más kormányfőhatóságok osztályainak, illetőleg csoportjainak vezetőit, a számvevőségi tisztviselők közül költségvetési fejezetenként egy-egy személyt, továbbá a miniszteri segédhivatalok egy-egy vezetőjét, végül a legalább 30 főnyi létszámú más hivatalok és intézmények főnökeit, feltéve, hogy a felsoroltak vezető állásban legalább két év óta teljesítenek szolgálatot.
4. §
A fokozatos előlépéshez szükséges várakozási idő megállapításánál a tizennyolcadik életév betöltése előtt teljesített szolgálat időtartamát figyelembe venni, nem lehet
5. §
(1) Az 1920: XX. törvénycikk hatálya alá tartozó ítélőbírák és ügyészek, valamint az illetmények szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső, alább felsorolt közszolgálati alkalmazottak a 3. §-ban a fokozatos előlépéshez megkívánt várakozási időtől függetlenül, kinevezés útján kerülnek állásukba:
a) a kúria és a közigazgatási bíróság elnöke a II. fizetési osztályba;
b) a kúria másodelnöke, a budapesti ítélőtábla elnöke, a koronaügyész és a közigazgatási bíróság másodelnöke a III. fizetési osztályba;
c) a kúriai tanácselnök, a vidéki ítélőtáblai elnök, a budapesti ítélőtábla alelnöke, a Budapesten elhelyezett törvényszékek elnökei, egy koronaügyészhelyettes, a budapesti főügyész, a főudvarnagyi bíróság elnöke, a közigazgatási bírósági tanácselnök, a szabadalmi bíróság elnöke és a kincstári jogügyi igazgató a IV. fizetési osztályba tar-tornak;
d) a kúriai bíró, az ítélőtáblai tanácselnök, a vidéki törvényszéki elnök, a Budapesten elhelyezett törvényszékek másodelnökei, a budapesti központi járásbíróság elnöke, a c) pont alá nem tartozó koronaügyészhelyettes, a vidéki, főügyész, a budapesti és a pestvidéki ügyészség elnöke, a főügyészi helyettes, a közigazgatási ítélőbíró, a szabadalmi bíróság alelnöke és tanácselnöke, valamint a kincstári jogügyi aligazgató az V. fizetési osztályba tartoznak és ebben az állásukban, kizárólag fokozatosan, a IV. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő;
e) a kúriai elnöki tanácsos, az ítélőtáblai bíró, a d) pont alá nem tartozó vidéki törvényszéki elnök, a törvényszéki tanácselnök, a járásbírósági elnök és alelnök, a központi telekkönyvi hivatal elnöke a d) pont alá nem tartozó főügyészi helyettes, az ügyészségi elnök és alelnök, a szabadalmi bíró és a kincstári főügyész helyettes a VI. fizetési osztályba tartoznak és ebben az állásukban, kizárólag fokozatosan, az V. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő;
f) az ítélőtáblai elnöki titkár, a törvényszéki bíró, a járásbíró (vezető járásbíró), a telekkönyvi betétszerkesztő bíró, az ügyész (vezető ügyész), a szabadalmi bíró és a kincstári ügyész a VII. fizetési osztályba tartoznak és ebben az állásukban kizárólag fokozatosan, a VI. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(2) Az 1920: XX. törvénycikk hatálya alá tartozó ítélő bíráknál és ügyészeknél, valamint az illetmények szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál a várakozási idő a IV. és V. fizetési osztály minden fokozatában két év, a VI. és VII. fizetési osztály 1. és 3. fokozatában pedig az 1920: XX. tc. 7. §-ában meghatározott módon két évre megrövidíthető.
(3) Az 1920:XX. törvénycikk hatálya alá tartozó ítélő bírák és ügyészek, valamint az illetmények szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottak közül az, aki állásából az (1) bekezdés alá tartozó más állásba nyert kinevezést, korábbi fizetését, illetőleg magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba előlépésre szerzett igényét megtartja. Ilyen esetben a fizetést úgy kell megállapítani, mintha az érdekelt azt a szolgálati időt, amelyet az előbbi állásra nézve megállapított fizetési osztályban már eltöltött, az új állásában töltötte volna el.
(4) ítélő bíró és ügyész az igazságügyminisztérium fogalmazási szakán a 3. §-ban megállapított fokozatos előlépéstől függetlenül, személyi kiválasztás alapján kinevezhető ugyanolyan vagy magasabb fizetési osztályú állásra.
6. §
(1) Az egyetemi nyilvános rendes és rendkívüli tanárok a 3. §-ban a fokozatos előlépéshez megkívánt várakozási időtől függetlenül, kinevezés útján kerülnek állásukba.
(2) Az egyetemi nyilvános rendes tanár szolgálatát az V. fizetési osztályban kezdi és ebben az állásában, kizárólag fokozatosan, IV fizetési osztály 1. fokozatába léphet elő.
(3) Az egyetemi nyilvános rendkívüli tanár szolgálatát a VI. fizetési osztályban kezdi és ebben az állásában kizárólag fokozatosan ugyanazon fizetési osztály 1. fokozatába léphet elő.
(4) Egyetemi nyilvános rendes tanárnak nyilvános rendkívüli tanári minőségben vagy más közszolgálatban, továbbá a közszolgálat körén kívül harminchatodik életévének betöltése után eltöltött idejét - az utóbbi tudományos érdemeinek elismeréséül - a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve tett előterjesztése alapján a minisztertanács a fizetési osztályba és fokozatba besorolás szempontjából egészben vagy részben olyannak minősítheti, mintha az egyetemi nyilvános rendes tanári szolgálatában telt volna el.
(5) A főiskolai rendes és rendkívüli tanároknak, valamint az egyetemek és a főiskolák tudományos segédszemélyzetének, továbbá a tudományos intézetek tudományos szakán működő személyzetnek, végül az egyetemi és főiskolai szegődményes alkalmazottaknak fizetési osztályokba és fokozatokba besorolását a pénzügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.
7. §
(1) A mezőgazdasági, valamint a kertészeti és szőlészeti főiskolai nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárok tekintetében az egyetemi nyilvános rendes, illetőleg nyilvános rendkívüli tanárokra a 6. §-ban megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A gazdasági akadémiai tanszékvezető rendes tanárok a 3. §-ban a fokozatos előlépéshez megkívánt várakozási időtől függetlenül kinevezés útján kerülnek állásukba, szolgálatukat a VII. fizetési osztályban kezdik és ebben az állásukban, kizárólag fokozatosan, a VI. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(3) A gazdasági akadémiai rendkívüli tanárok a 3. §-ban a fokozatos előlépéshez megkívánt várakozási időtől függetlenül, kinevezés útján kerülnek állásukba, szolgálatukat a VIII. fizetési osztályban kezdik és ebben az állásukban kizárólag fokozatosan, a VII. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(4) Ha gazdasági akadémiai tanszékvezető rendes tanárrá olyan személyt neveznek ki, aki a közszolgálatban már a VII. vagy ennél magasabb fizetési osztálynak megfelelő fizetésben részesült, az előző állásában a VII. vagy annál magasabb fizetési osztályban eltöltött időt olyannak kell tekinteni, mintha az a gazdasági tanszékvezető rendes tanári szolgálatban telt volna el.
(5) A mezőgazdasági főiskolák, valamint a kertészeti és szőlészeti főiskola tudományos segédszemélyzetének és e főiskolák szegődményes alkalmazottainak fizetési osztályokba és fokozatokba besorolását a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.
8. §
(1) A középiskolai-, a tanítóképző-, tanítónőképző- és a kisdedóvónőképző-inté-zeti tanárok, továbbá az egyetemeken, a középiskolákban, illetőleg az ezekkel egy tekintet alá eső iskolákban szolgálatot teljesítő tanárok, ideértve a testnevelési tanárokat is, úgyszintén a középfokú és alsófokú gazdasági szakoktatási intézetek igazgatói és tanárai, végül a felsőipariskolai és az ipari szakiskolai tanárok szolgálatukat a IX. fizetési osztály 3. fokozatában kezdik és ebben az állásukban, fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(2) A helyettes, óraadóhelyettes tanári vagy más hasonló elnevezésű ideiglenes jellegű tanári szolgálati minőség a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik.
(3) A gyakorló középiskolai tanárt erre az állásra kinevezése alkalmával úgy kell fizetési osztályba és fizetési fokozatba besorolni, hogy a tanári oklevelének megszerzése után a közszolgálatban eltöltött idejéhez hét évet hozzá kell számítani.
(4) Az (1) bekezdésben említett iskolák igazgatói - kivéve a közép- és alsófokú gazdasági szakoktatási intézetek igazgatóit - ezt a szolgálatukat a VII. fizetési osztályban kezdik és ebben az állásukban kizárólag fokozatosan, az V. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő. Ha az igazgató az erre az állásra kinevezése előtt a VII. fizetési osztályt már elérte, az ebben vagy az ennél magasabb fizetési osztályban eltöltött szolgálati idejét úgy kell számítani, mintha azt az igazgatói állásban töltötte volna el.
(5) Az (1) bekezdésben említett közszolgálati alkalmazottak közül a kitűnően minősítetteket - az illető iskolafajra megállapított összes létszám 10%-ának erejéig - az V. fizetési osztályba lehet kinevezni, feltéve, hogy a VI. fizetési osztályt már elérték és abban már legalább három évet töltöttek el.
9. §
(1) A polgári iskolai, a gyógyítva nevelő iskolai és a polgári iskolákkal egy tekintet alá eső más iskolákban szolgálatot teljesítő tanárok, ideértve a testnevelési tanárokat is, a középiskolai diákotthonok tanári személyzetének tagjai, valamint a gyakorló népiskolai tanítók és az ipariskolai tanítók szolgálatukat a X. fizetési osztályban kezdik és ebben az állásukban, fokozatosan, a VII. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(2) A helyettes, óraadóhelyettes, vagy más hasonló elnevezésű ideiglenes jellegű tanári szolgálati minőség a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik.
(3) Gyakorló polgári iskolai tanárt erre az állásra? kinevezése; alkalmával úgy kell fizetési osztályba és fizetési fokozatba besorolni, hogy a tanári oklevelének megszervezése után a közszolgálatban eltöltött szolgálati idejéhez hat évet hozzá kell számítani.
(4) Az (1) bekezdésben említett iskolák igazgatói a 3. §-ban a fokozatos előlépéshez megkívánt várakozási időtől függetlenül, kinevezés útján kerülnek állásukba; igazgatói szolgálatukat a VIII. fizetési osztályban kezdik és kizárólag fokozatosan a VI. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő. Ha az igazgató az erre az állásra kinevezése előtt a VIII. fizetési- osztályt már elérte, az ebben vagy az ennél magasabb fizetési osztályban eltöltött szolgálati ideiét úgy kell számítani, mintha azt az igazgatói állásban töltötte volna el.
(5) Az (1) bekezdésben említett tanárok és tanítók közül a kitűnően minősítetteket - az illető iskolafajra megállapított összes létszám 10%-ának erejéig - a VI. fizetési osztályba lehet kinevezni, feltéve, hogy a VII. fizetési osztályt már elérték és abban már legalább három évet töltöttek el.
10. §
A magasabb képesítésű mezőgazdasági szaktanítók, mezőgazdasági középiskolai kertészoktatók, gazdasági tanárnők és segédoktatók szolgálatukat a X. fizetési osztályban kezdik és fokozatosan a VII. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
11. §
(1) A népiskolai tanítók, a polgári iskolai és a gyógyítva nevelő iskolai segédtanszemélyzet tagjai, a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítók és a méhészeti szakközegek szolgálatukat a XI. fizetési osztály 2 fokozatában kezdik és fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnék elő.
(2) A helyettes tanítói vagy más hasonló Jelnevezésű ideiglenes jellegű tanítói szolgálati minőség a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik.
(3) Az (1) bekezdésben említett tanítók közül a kitűnően minősítetteket - az illető iskolafajra, illetőleg tanszemélyzetre megállapított összes létszám 10%-ának erejéig - a VII. fizetési osztályba lehet kinevezni, feltéve, hogy a VIII. fizetési osztályt már elérték és abban legalább három évet töltöttek el.
12. §
(1) Az óvónők és az illetmény szempontjából velük egy tekintet alá esők szolgálatukat a XI. fizetési osztályban kezdik és kizárólag fokozatosan a IX. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(2) Az óvónői oklevéllel bíró kitűnően minősített óvónők közül azokat, akiknek legalább 30 évi közszolgálatuk van, az összes létszám 10%-ának erejéig a VIII. fizetési osztályba lehet előléptetni,
13. §
(1) A honvédség tisztjei és tiszthelyettesei közül
a tábornagy az - I.,
a vezérezredes a II.,
az altábornagy a III.,
a vezérőrnagy a IV.,
az ezredes az V.,
az alezredes a VI.,
az őrnagy a VII.,
a százados a VIII.,
a főhadnagy a IX.,
a hadnagy a XI.
az alhadnagy (zászlós) a XI.
fizetési osztályba tartozik.
(2) A tábornagy, a vezérezredes, az altábornagy, a vezérőrnagy és az ezredes személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel jut a rangjának megfelelő fizetési osztályba.
(3) Az őrnagy a törzstiszti vizsga eredményéhez képest személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel jut a rangjának megfelelő fizetési osztályba.
(4) A honvédség legénységi állományában az őrmester szolgálatát a XIV. fizetési osztályban kezdi, törzsőrmesterré a XIII. fizetési osztályba fokozatosan és főtörzsőrmesterré a XII. fizetési osztály 1. fokozatába ugyancsak fokozatosan léphet elő.
(5) A főtörzsőrmestert személyi kiválasztással a XI. fizetési osztályba alhadnaggyá lehet kinevezni. Az így kinevezett alhadnagy a továbbiakban ugyanúgy lép elő, mint a hadapródiskolai vagy más középiskolai végzettségű alhadnagy.
14. §
(1) A rendőrség őrszemélyzetének állományában:
a) a próbarendőr a XV. fizetési osztály 3. fokozatába,
b) a rendőr a XV. fizetési osztály 2. és 1. fokozatába.
c) a rendőrőrmester a XIV. fizetési osztályba,
d) a rendőrtörzsőrmester a XIII. fizetési osztályba,
p.) a rendőrfőtörzsőrmester a XII. fizetési osztályba,
f) a rendőrtiszthelyettes (rendő'ralhad-nagy) a XI. fizetési osztályba tartozik.
(2) Azt a rendőrőrmestert, aki a rendőr-őrmesteri vizsgát átlagon felüli eredménynyel tette le, soronkívül a XIV. fizetési osztály 2. fokozatából a XIII. fizetési osztályba rendőrtörzsőrmesterré, a kiváló minősítésű rendőrtörzsőrmestert pedig soronkívül a XIII. fizetési osztály 2. fokozatából a XII. fizetési osztályba rendőrfőtörzsőrmesterré lehet előléptetni.
(3) A rendőrtiszthelyettesek a rendőrfőtörzsőrmesterek közül személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel jutnak az állásuknak megfelelő fizetési osztályba.
15. §
A pénzügyőri személyzet állományában:
a) a szemlészi vizsga- nélküli tiszthelyettesek (altisztek) szolgálatukat a XIV. fizetési osztályban kezdik és bezárólag a XII. fizetési osztály 1. fokozatáig két-két évi várakozási idő után, szolgálatuk további folyamán pedig három-három évi várakozási idő után fokozatosan lépnek elő a közvetlenül magasabb fizetési osztályba, illetőleg fokozatba;
b) a szemlészek szolgálatukat a XII fizetési osztályban kezdik és két-két évi várakozási idő után fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatába lépnek elő.
16. §
Az állami vas-, acél- és gépgyárak vezérigazgatója a III. fizetési osztályba, a postatakarékpénztár vezérigazgátója, a dohányjövedék központi igazgatója, az államrendőrség budapesti és vidéki főkapitánya a IV. fizetési osztályba tartozik.
17. §
A belföldön szolgálatot teljesítő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a IV. fizetési osztályba tartozik.
18. §
A főispán az V. fizetési osztályba tartozik.
19. §
(1) Budapest székesfőváros főpolgármestere és polgármestere a III. fizetési osztályba, alpolgármesterei pedig a IV. fizetési osztályba tartoznak.
(2) Az alispán, a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestere, Budapest székesfőváros tanácsnokai és az ezekkel egyenlő rangban levő többi alkalmazottai szolgálatukat a VI. fizetési osztályban kezdik és fokozatosan az V. fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(3) A megyei városok polgármesterei szolgálatukat a VII. fizetési osztályban kezdik és fokozatosan a VI. 'fizetési osztály 1. fokozatába léphetnek elő.
(4) A községi jegyző szolgálatát a IX. fizetési osztályban kezdi és fokozatosan á VII. fizetési osztály 1. fokozatába léphet elő.
(5) A községi segédjegyző szolgálatát a XI. fizetési osztályban kezdi és fokozatosan a VIII. fizetési osztály 1. fokozatába léphet elő.
(6) az előző bekezdésekben nem említett vármegyei, városi és székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak szakok szerint ugyanolyan illetményekben részesülnek és az állásukhoz- megkívánt képesítés szerint ugyanúgy lépnek elő, mint az állami közigazgatási alkalmazottak.
20. §
(1) Az állami rendszerű műszaki segédtiszt szolgálatát a XII. fizetési osztályban kezdi.
(2) A jelen rendelet szempontjából állami rendszerű műszaki segédtiszt az, aki a középiskola negyedik osztályának elvégzését vagy ezzel egyenlő képzettség megszerzését igazolja és ezenfelül valamely ipar gyakorlására jogosító segédlevele vagy azzal legalább egyenlő ipari képesítése van, amennyiben olyan állást tölt be, amelyre nézve a jogszabály ilyen ipari képesítést ír elő.
(3) A B. táblázatba tartozó állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszén- és ércbányászati segédtiszt szolgálatát a XII. fizetési osztályban kezdi.
(4) A C táblázatba tartozó állami vas-, acél- és gépgyári és állami kőszén- és ércbányászati altiszt szolgálatát a XIV. fizetési osztályban kezdi.
II. FEJEZET
Családi pótlék
21. §
(1) A közszolgálati alkalmazott részére járó családi pótlék összege a családi pótlékra jogosult családtagok után egyenként 300 P.
(2) Gyermek után a családi pótlék minden közszolgálati alkalmazottnál a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig jár.
(3) A gyermek után tizennyolcadik életévének betöltésétől kezdve a közszolgálati alkalmazott csak akkor részesülhet családi pótlékban, ha az 1912: XXXV. tc. 8. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg az 1917: IX. tc. 14. §-a IV. pontjának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint igazolja, hogy a gyermek kiváló eredménnyel tanulmányokat folytat.
(4) Egyes jogszabályokban a családi pótlékra kereset vagy ellátottság okából megszabott korlátozások megszűnnek.
III. FEJEZET
A tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottak lakáspénze
22. §
(1) A tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottakat a lakáspénz, állomáshelyükhöz képest három (I., II. és III.) lakáspénzosztály szerint illeti meg. A lakáspénzek összegeit a jelen rendelethez csatolt 2. számú kimutatás tünteti fel.
(2) Az I. lakáspénzosztályba tartoznak Budapest székesfőváros és á Nagybudapest körébe tartozó azok a megyei városok és községek, amelyeket a 2. számú kimutatás felsorol; a II. lakáspénzosztályba tartoznak a törvényhatósági jogú városok és azok a megyei városok, amelyek az I. lakáspénzosztályba nem tartoznak, továbbá azok a községek, amelyek megyeszékhelyek; a III. lakáspénzosztályba tartoznak mindazok a községek, amelyek nem tartoznak az I. vagy II. lakáspénzosztályba.
IV. FEJEZET
Egyéb illetmények
23. §
A Budapest székesfőváros területén, mint állomáshelyen szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottakat- havi 200 P közlekedési segély illeti meg.
24. §
(1) A tanálló jogszabályok értelmében bírói képesítési pótlékra jogosult közszolgálati alkalmazottak képesítési pótlékának összege az ítélőbíráknál és az ügyészeknél, valamint az illetmények szempontjából velük egy tekintet alá eső alkalmazottaknál havi 500 pengő, a- többi jogosultaknál havi 250 pengő.
(2) A honvédség tisztjeit és tiszthelyetteseit illető honvédségi pótdíj összege havi 200 pengő.
(3) Az államrendőrségi személyzet rendőrségi pótdíjának (pótlékának) összege a főiskolai képesítéshez kötött szakon havi 200 P, a nyolc középiskolai végzettséghez kötött szakon havi 150 P, a középiskola négy osztályának elvégzéséhez kötött szakon havi 100 P, az egyéb alkalmazottak részére havi 50 P.
(4) A pénzügyi alkalmazottak személyi pótlékának összege a főiskolai képesítéshez kötött szakon havi 200 P, a nyolc középiskolai végzettséghez kötött szakon havi 150 P, a középiskola négy osztályának elvégzéséhez kötött szakon havi 100 P, az egyéb alkalmazottak részére havi 50 P.
(5) Az 1927: V. tc. 49. §-ában megállapított pótilletményt az ott megállapított feltételek mellett a városok továbbra is engedélyezhetik. A Budapest székesfőváros által saját alkalmazottai részére engedélyezett nyugdíjba beszámítható pótlékok az eddigi feltételek mellett továbbra is engedélyezhetők.
(6) A közszolgálati alkalmazottak részére bármilyen címen megállapított, nyugdíjba beszámítható egyéb rendszeres mellék-illetmények vagy rendszeres külön pótlékok a jelen rendelet hatályba lépésével megszűnnek.
V. FEJEZET
Nyugdíj
25. §
(1) A közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá azok özvegyeinek nyugdíját (kegydíját stb.) az alábbiak szerint kell megállapítani:
(2) A nyugdíj kiszámításánál annak a fizetési osztálynak legalacsonyabb fizetési fokozatára nézve megállapított fizetést kell alapul venni, amely az alkalmazott utolsó állásának felelt meg.
(3) A 24. § (1)-(5) bekezdésében említett pótlékok összegét a nyugdíj kiszámításánál a (2) bekezdésben meghatározott alaphoz hozzá kell számítani.
(4) A főiskola elvégzése után közszolgálatba lépett olyan alkalmazottnak, aki főiskolai képesítéshez kötött állást tölt be, a nyugdíj megállapításánál beszámítható szolgálati idejéhez kérelmére öt évet hozzá kell számítani, az így megállapított szolgálati idő azonban ezeknél a közszolgálati alkalmazottaknál a főiskolai képesítés címén tovább nem emelhető.
(5) A nyugdíjba beszámítható szolgálati időt úgy kell megállapítani, hogy azt a szolgálat megkezdésé évének január hó 1. napjától kell számításba venni, ezzel szemben a nyugdíjazás évének január 1. napjától kezdve eltöltött szolgálati idő ebből a szempontból nem vehető figyelembe.
26. §
A végkielégítések és nyugdíjmegváltások összegének megállapításánál a 25. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
27. §
Az állandóan alkalmazott állami munkások és napszámosok, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső más alkalmazottak nyugbérét, ha ipari vagy azzal egyenlő képesítésük van, a XV. fizetési osztály 3. fokozatára nézve megállapított fizetésnek, ilyen képesítés hiányában pedig az említett fizetés 80%-ának alapulvétele mellett kell - az 1912: LXV. tc. 37. §-ában meghatározott időszámítás alkalmazásával - megállapítani.
28. §
(1) Az özvegyi nyugdíjat a férj nyugdíjának alapjául szolgáló összeg (25. § (2) és (3) bekezdése) 50%-ában kell megállapítani, ha azonban a már nyugalmazottként meghalt férj nyugdíját 50%-nál kisebb százalékban állapították meg, az özvegyi nyugdíjat ebben a kisebb százalékban kell megállapítani.
(2) Az állandóan alkalmazott állami munkások és napszámosok, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső más alkalmazottak özvegyeit - az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - özvegyi nyugbér illeti meg.
29. §
Egyes jogszabályokban a nyugdíjra, a nyugbérre és az özvegyi nyugdíjra vonatkozóan a mértéket csökkentő vagy szüneteltetést rendelő korlátozások megszűnnek.
VI. FEJEZET
Nyugdíjasok családi pótléka és árvák nevelési járuléka
30. §
A nyugdíjasok ugyanolyan összegű családi pótlékban részesülnek, mint a tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottak.
31. §
(1) A közszolgálati alkalmazottak árváinak az 1912:LXV.-törvénycikkben szabályozott nevelési járuléka ugyanannyi, mint a családi pótlék összege.
(2) A hősi halált halt alkalmazott atyátlan árvájának nevelési járuléka a családi pótlék másfélszeres összege.
(3) A szülőtlen árva, valamint a szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árva nevelési járuléka a családi pótlék kétszeres összege.
(4) A nyugdíjasok családi pótlékának, valamint az árvák nevelési járulékának megállapításánál a 21. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
32. §
Egyes jogszabályokban a nyugdíjasok családi pótlékára és az árvák nevelési járulékára kereset vagy ellátottság okából megszabott korlátozások megszűnnek.
VII. FEJEZET
Nyugdíjasok és özvegyek lakáspénze
33. §
(1) A nyugdíjas az alábbi kivételekkel ugyanolyan összegű lakáspénzben részesül, mint a tényleges közszolgálati alkalmazott. A nyugdíjas lakáspénzének megállapítása a 22. §-ban foglalt rendelkezések szerint történik.
(2) Ha a honvédség tisztje vagy tiszthelyettese a nyugállományba helyezésétől számított egy éven belül igazolja, hogy a III. lakáspénzosztályba tartozó volt állomáshelyéről az I. vagy a II. lakáspénzosztályba sorozott városba (községbe) költözött, lakáspénzét a II. lakáspénzosztály szerint kell megállapítani,
(3) Annak a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottnak, akinek nincsen huszonöt nyugdíjba beszámítható szolgálati éve, a lakáspénznek csak 50%-ára van igénye.
34. §
(1) Az özvegynek lakáspénz címén a férjet megillető lakáspénz fele összegére van igénye; a férj halálától számított egy éven át azonban, úgyszintén ha a férj, mint nyugdíjas, a 33. § (3) bekezdése értelmében csak a lakáspénz fele összegét kapta, az özvegy a férjet utoljára megillető lakáspénz teljes összegére tarthat igényt.
(2) A honvédség tisztjének vagy tiszthelyettesének özvegye javára a 33. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést abban az esetben is megfelelően alkalmazni kell, ha az ott említett lakhelyváltoztatást a tényleges szolgálatban volt férj halálától számított egy éven belül az özvegy igazolja.
35. §
Az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan özvegy, aki-maga is közszolgálatban áll vagy maga is közszolgálati nyugdíjas, saját alkalmazása után a lakáspénznek csak 50%-ában részesül. Ha az ilyen özvegy az özvegyi jogon őt megillető lakáspénzről lemond, ez a korlátozás nem nyer alkalmazást.
36. §
Az egyéb jogszabályokban a nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzére vonatkozóan fennálló korlátozások megszűnnek.
VIII. FEJEZET
Vegyes és átmeneti. rendelkezések
37. §
A jelen rendeleten szabályozott illetmények (nyugellátások) mindennemű adó- és nyugdíj- vagy egyéb járulék levonása nélkül kerülnek kifizetésre.
38. §
A mellékjárandóságok szabályozásáról szóló 1700/1932. ME rendelet (Rt. 1932. évf. 40. o.) hatályát veszti.
39. §
Az V.-VII. fejezetek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 1921: XXXII. törvénycikk hatálya alá tartozó nyugállományú személyek (nyugdíjasok, kegydíjasok), özvegyek és árvák, úgyszintén az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézmények terhére ellátásban részesülő nyugdíjasok (kegydíjasok), özvegyek és árvák tekintetében is.
40. §
A törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei és segédlelkészei részére az 1909: XIII. törvénycikk alapján járó jövedelemkiegészítő állaimsegély, továbbá az 1913: XXXVIII. törvénycikkel engedélyezett' korpótlékilletmény után a jelen rendeletnek megfelelő mértékű külön pótlék jár. Ennek megállapítása iránt a pénzügyminiszterrel egyetértve, a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik.
41. §
A nem állami tanszemélyzet tagjai ugyanolyan illetményekben részesülnek, mint az államiak. A fizetéskiegészítő államsegély megfelelő mértékű felemelése iránt a pénzügyminiszterrel egyetértve, az illetékes miniszter intézkedik. Ez az intézkedés az iskolafenntartóra több terhet nem róhat, mint amennyi a jelen rendelet hatálybalépésekor az iskolafenntartót terhelte. Ez a rendelkezés a helyi javadalom teljes kiszolgáltatásának kötelezettségét nem érinti.
42. §
Az állami színházak kinevezett, szerződéses viszonyban álló, valamint heti-, napi- és órabéres alkalmazottainak díjazását, a nem (működő örökös tagok örökös tagsági díját, . a nyugdíjasok ellátási díjait és államsegélyét - a jelen rendeletben megállapított illetmények mértékének és arányának figyelembevételével - a pénzügyminiszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
43. §
Az államvasutak, valamint a posta alkalmazottainak illetményeit és nyugellátását - a jelen rendeletben megállapított illetmények mértékének és arányának figyelembevételével - a pénzügyminiszterrel egyetértve, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
44. §
A kórházak és egyéb egészségügyi intézmények orvosainak és más személyzetének fizetési osztályába és fokozatba sorolása tárgyában a pénzügyminiszterrel egyetértve, az érdekelt miniszter rendelettel intézkedik.
45. §
A közszolgálati alkalmazotti állás vagy fizetési osztály jellegét a jövőben adományozni nem lehet.
46. §
(1) A jelen rendelet végrehajtása céljából minden tényleges közszolgálati alkalmazottat be kell sorolni abba a fizetési osztályba és fokozatba, amelybe a rendelet értelmében tartozik; e besorolásnál azonban a közszolgálati alkalmazott nem kerülhet alacsonyabb fizetési osztályba és fokozatba, mint amilyenben a jelen rendelet hatálybalépésékor van.
(2) Annál a közszolgálati alkalmazottnál, aki magasabb fizetési osztályban van, mint amelyben a 3. § (1) és (2) bekezdése alapján lehetne, a jelenlegi fizetési osztályában eltöltött szolgálati időt a fokozatos előlépés szempontjából figyelembe kell venni. Ilyen esetben azonban a fizetési osztályban eltöltött szolgálati idő a fokozatos előlépés szempontjából csak abban a fizetési osztályban vehető figyelembe, amelyik fizetési osztályban a közszolgálati alkalmazott van. Amennyiben a folyó év végén a jelenlegi fizetési osztályban eltöltött 5 szolgálati idő legalább annyi, mint amennyi a jelen rendelet szerint a következő fizetési osztályba való előlépéshez szükséges, a közszolgálati alkalmazottnak a magasabb fizetési osztályba való fokozatos előlépésre vonatkozó igénye az 1946. évi január hó 1-ével nyílik meg.
(3) A jelen rendelet hatálybalépésekor valamely magasabb fizetési osztályba tartozó állásnak vagy magasabb fizetési osztálynak jellegével felruházott közszolgálati alkalmazottat úgy kell besorolni, mint aki a jelleg adományozásának időpontjában már kinevezést nyert volna abban az állásba, illetőleg fizetési osztályba, amelynek jellegével felruháztatott. Ezt a rendelkezést a II. fizetési osztály jellegével felruházott közszolgálati alkalmazottakra úgyszintén a magasabb fizetési csoport jellegével felruházott ítélőbírákra és ügyészekre nem lehet alkalmazni.
(4) Az 1920: XX. törvénycikk hatálya alá tartozó azt az ítélőbírót és ügyészt, valamint az illetmények szempontjából ezekkel egy tekintet alá eső más közszolgálati alkalmazottat, aki a jelen rendelet hatálybalépésekor a bírói és ügyészi I. fizetési csoport 7. vagy ennél magasabb - a II fizetési csoport 4. vagy ennél magasabb - vagy a III. fizetési csoport 4 fokozatára nézve megállapított fizetést már elérte, úgy kell besorolni, mintha az I. fizetési csoport 7. fokozatába, a II. fizetési csoport 4. fokozatába, illetőleg a III. fizetési csoport 4. fokozatába jutásakor már a közvetlenül magasabb fizetési csoportba jutott volna.
(5) Az (1) és (4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a nyugdíjak és az özvegyi nyugdíjak összegének megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.
47. §
(1) A kezelői, a díjnoki és kisegítő szolgai alkalmazás megszűnik.
(2) A kezelői és a díjnoki alkalmazás megszűnésével az eddigi kezelőket és díjnokokat, valamint azokat, akik ezekkel azonos munkakörben teljesítettek szolgálatot, úgy kell fizetési osztályba és fizetési fokozatba besorolni, mintha szolgálatukat a jelen rendelet hatálybanléte alatt töltötték volna el. Az ekként besorolandók közül azokat akik a X. fizetési osztályba kerülnek, az I. osztályú irodatiszt, akik a XI. fizetési osztályba kerülnek, a II. osztályú irodatiszt, akik a XII. fizetési osztályba kerülnek, az I. osztályú irodasegédtiszt, végül akik a XIII. fizetési osztályba kerülnek, a II. osztályú irodasegédtiszt elnevezés illeti meg.
(3) Az eddigi műszaki- és szakaltisztek közül azt, akinek valamely ipar gyakorlására jogosító segédlevele vagy azzal legalább egyenlő ipari képesítése van, feltéve, hogy munkaköréhez az illető ipari képesítés szükséges abban az esetben is az állami rendszerű műszaki segédtisztek közé kell beso rolni, ha nincsen a 20. § (2) bekezdésében megszabott iskolai végzettsége. A többi műszaki altisztek - ennek az elnevezésüknek a megtartásával - a besorolás szempontjából a 2. § (2) bekezdésének f) pontjában említett szakaltisztekkel egyenlő elbánás aláesnek.
(4) Az eddigi kisegítő szolgákat a 2. § (2) bekezdésének g) pontjában említett altisztek közé kell besorolni.
48. §
A jelen rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a törvényhatóságok, a megyei városok és községek által kezelt, fenntartott vagy anyagi érdekeltségükbe tartozó üzemek (vállalatok, intézetek, közművek, gazdaságok stb.) olyan alkalmazottaira is,akik járandóságaikat a kezelő, fenntartó vagy anyagi érdekeltséggel bíró közület közigazgatási alkalmazottaira megállapított illetményrendszer szerint kapják.
49. §
A szolgálat érdekében egyes személyek kinevezése tekintetében az 1945. évi december hó 31. napjáig a jelen rendelet rendelkezéseitől eltérően is lehet intézkedni. Ilyen intézkedéshez minden esetben a minisztertanács hozzájárulása szükséges.
50. §
(1) A tényleges szolgálatot teljesítő azok a közszolgálati alkalmazottak, akik az I. lakáspénzosztály szerint kapják lakáspénzüket - további intézkedésig - a fizetés és a családi pótlék összegének 50%-át kitevő külön pótlékban részesülnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az I, lakáspénzosztályba tartozó nyugdíjasoknak és özvegyeknek nyugdíjára és családi pótlékára, valamint az I. lakáspánzosztályba tartozott szülő árvájának nevelési járulékaira is, azonban csak akkor, ha az említett járandóságra igényjogosult olyan városban (községben) lakik, amely az I. lakáspénzosztályba tartozik.
51. §
A jelen rendelet kihirdetésének napjával (1945. jún. 17.) lép hatályba; rendelkezéseit az 1945. évi,április hó 1. napjától kezdődő visszaható erővel kell alkalmazni.
52. §
A jelen rendelet végrehajtásáról áz illetékes miniszterek (a legfőbb állami számvevőszék elnöke) gondoskodnak.
Budapesten, 1945. évi június hó 15.-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök
A 2500/1945 ME rendelet mellékletei
