2560/1945. ME rendelet
az 1944. és 1945. évi gyapjutermés forgalmának és felhasználásnak szabályozása tárgyában
Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűléstől az 1944. évi december hó 22. napján kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:
1. §
(1) Az 1944. és 1945. évi gyapjutermésből származó nyírott gyapjú, valamint az ebből a termésből származó ipari gyapjú és gyapjú-hulladék (tímár-, szűcsgyapju, stb.), úgyszintén a vágás útján előálló irha- és bőrgyapju, a (2) bekezdésben megállapitott mennyiség kivételével, zár alá vétetik.
(2) Saját háztartásában való felhasználás végett egy birkáról nyert zsirosgyapjúmennyiség felét - legfeljebb azonban 2.5 (két és fél) kilogrammot - visszatarthatja az a gazda (gazdaság), akinek csak egy birkája van, feltéve, hogy járlatlevéllel igazolja, hogy birkája az 1945. évi május hó 1. napján már birtokában volt. Ez a mennyiség nem esik zár alá.
(3) A zár alatt lévő készlet jó állapotban való megőrzéséről annak birtokosa köteles gondoskodni. A zár alá vett nyírott és ipari gyapjukészletet csak a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint szabad forgalombahozni és felhasználni. A zár alá vett gyapjuhulladékkészlet, továbbá a vágás utján előálló irha- és bőrgyapjukészlet forgalombahozatala és felhasználása tekintetében az iparügyi miniszter külön rendelettel rendelkezik.
2. §
(1) A zár alá vett nyirott és ipari gyapjukészlet forgalombahozatalát és felhasználását - a jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével - a textilgazdasági iroda (az alábbiakban: Iroda, Budapest, V., Vigyázó Ferenc-u. 2.) irányítja és ellenőrzi.
(2) Az iroda vezetősége mellé szaktanácsot kell felállítani. E szaktanács tizenöt tagból áll. Tagjai közül tizet az iparügyi miniszter nevez ki, mégpedig három tagot a Szakszervezeti Tanács, három tagot az Országos Mezőgazdasági Kamara, két tagot a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete, egy tagot a kisiparosok érdekképviselete és egy tagot a kereskedők érdekképviseleti szerveinek jelölése alapján; amennyiben a kereskedők érdekképviseleti szervei a jelölt személyre nézve megállapodni nem tudnának, helyettük a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jelöl egy személyt. A szaktanácsnak hivatalból tagjai még az iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, a közellátásügyi, a földmivelésügyi és a honvédelmi miniszterek egy-egy kiküldöttje.
(3) Az Iroda személyi és dologi kiadásait a 4. § (5) bekezdésében megjelölt bevételéből fedezi. A bevétel felhasználását - a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve - az iparügyi miniszter ellenőrzi. A bevételnek az Iroda személyi és dologi kiadásainak fedezésére fel nem használt része a földmivelésügyi tárcát illeti és azt a juhállomány fejlesztésére és nemesítésére kell fordítani.
(4) Az iparügyi miniszter az Iroda működése felett felügyeletet gyakorol.
3. §
(1) A községi elöljáróság (városokban a polgármester) köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott tizenöt nap alatt a község (város) területén lévő juhtartó gazdák (gazdaságok) birtokában lévő juhokról és külön a bárányokról pontos összeirójegyzéket készíteni. A jegyzékben fel kell tüntetni a juhtartó gazdák (gazdaságok) nevét és pontos lakóhelyét (telephelyét), továbbá a birtokukban lévő juhok, illetőleg bárányok számát. A jegyzéket négy példányban kell elkésziteni; az egyik példány a községi elöljáróságnál (polgármesternél) marad, a második példányt a jelen rendelet hatálybalépését követő tizenötödik nap eltelte után haladéktalanul meg kell küldeni az Irodának, a harmadik és negyedik példányt pedig a juhtartó gazda (gazdaság) kapja kézhez. A juhtartó gazda (gazdaság) példányait a gyapjú eladásakor kell átadni a vevőnek.
(2) Az Iroda a jelen rendelet végrehajtásához szükséges és az (1) bekezdésben nem emlitett adatok megállapitására és közlésére a községi elöljáróságot (polgármester) megkeresheti. A községi elöljáróság (polgármester) az Iroda ilyen irányú megkeresésének köteles eleget tenni.
(3) Az ipari gyapjút termelő üzem köteles az irodának minden hó 8. napjáig bejelenteni az általa az előző hónapban termelt, úgyszintén az általa az előző hónapban kiszolgáltatott és végül az előző hó utolsó napján nála tárolt ipari gyapjú mennyiségét. A készletek átvételéről a feldolgozó gyárak vagy a kereskedők utján az Iroda gondoskodik.
4. §
(1) A zár alá vett nyírott és ipari gyapjút csak az Iroda által megbízott gyapjufeldolgozó gyárak vagy kereskedők vásárolhatják meg. A termelő a gyapjút az Iroda által megbízott bármelyik gyapjufeldolgozó gyárnak vagy kereskedőnek eladhatja. Kereskedő kereskedőnek gyapjút nem adhat el. A kereskedők a megvásárolt mennyiséget teljes egészében kötelesek az Iroda által megnevezett hazai feldolgozó gyárak valamelyikének az Iroda által megáilapitott határidőn belül átadni. Az átvételt legkésőbben 1945. évi október hó 1. napjáig le kell bonyolítani.
(2) A gyapjú vételárát az eladó és a vevő szabadon állapítják meg. A termelőnek fizetett ár azonban - a békési termésű fésűs A. minőségű 30-31%-os gyapju alapulvételével - zsíros kilogrammonként 35.- pengőnél alacsonyabb nem lehet. Az egyéb minőségekért fizetendő legalacsonyabb árra nézve az Iroda által kiadott árlap az irányadó. A gyárak kötelesek az általuk beszerzett gyapjú - zsiros gyapjú suly alapján számitott - hetvenöt százalékából előállított félgyártmányokat, illetőleg készárukat az iparügyi miniszter rendelkezése szerint, az általa meghatározott - népruházati, honvédségi vagy egyéb - célra, az alább megállapitott irányár alapulvételével forgalombahozni, vagy az iparügyi miniszter által megjelölt átvételi szervnek eladni. Az irányár: a békési fésűs A. minőségű 30-31% tiszta gyapjú alapulvételével, zsiros kilogrammonként 40 (negyven) pengő; ebben az Összegben minden költség (szállítási költség, biztosítási dij stb.) benne foglaltatik. A megvásárolt gyapjú fennmaradó huszonöt %-át, kivéve a 6. §-ban említett mennyiséget, minden korlátozás nélkül szabad feldolgozni és forgalombahozni és az ebből a mennyiségből előállított áruk árába a gyárak a termékeik előbb emlitett hetvenöt százaléka és a 6. §-ban említett mennyiség értékesítésénél esetleg előálló veszteséget felszámíthatják.
(3) A megvásárolt gyapjú tárolásáról, szállításáról, biztosításáról, továbbá az esetleges előleg , folyósításáról a vevő köteles gondoskodni.
(4) Az (1) bekezdésben említett gyapjúra vonatkozó adásvételi ügyletről három példányban számlát kell kiállítani. A számlának tartalmaznia kell az eladó és a vevő nevét és lakóhelyét, a gyapjú minőségét és mennyiségét, a gyapjú egységárát, a számla végösszegét, az eladás helyét és idejét, a számla keltét és az eladó, valamint a vevő aláírását. A számla egy-egy példánya az eladónál, illetőleg a vevőnél marad, a harmadik példányt pedig - a gazdától (gazdaságtól) átvett juhösszeiró jegyzékpéldány [3. § (1) bekezdése] csatolásával - a vevő köteles az Irodának az adásvételi ügylet megkötése után haladéktalanul megküldeni.
(5) A vevő köteles a számla harmadik példányának megküldésével egyidejűleg az Irodához a számla végösszegének 1 (egy) százalékát ellenőrzési díj fejében befizetni; ezt az összeget a vevő az általános költségszámlája terhére számolhatja el.
5. §
Abban az esetben, ha valamely gyapjutétel megvételére vevő nem jelentkezik, vagy az adásvételre nézve a felek között megállapodás bármely okból nem jön létre, vagy végül, ha valamely gyapjutétel átvétele az 1945. évi október hó 1. napjáig nem történt meg, az adásvétel, illetőleg az átvétel ügyében az alábbiak szerint alakítandó bizottság dönt. A bizottság tagjai: az iparügyi miniszternek, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek, a közellátásügyi miniszternek, a földmivelésügyi miniszternek, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének és a kereskedők érdekképviseleti szerveinek egy-egy kiküldöttje, a Szakszervezeti Tanácsnak két kiküldöttje, az Országos Mezőgazdasági Kamara négy kiküldöttje, továbbá az Iroda vezetője. Amennyiben a kereskedők érdekképviseleti szervei a kiküldött személyére nézve megállapodni nem tudnának, helyettük a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jelöli ki a kiküldöttet. A bizottság döntése a felekre kötelező.
6. §
A zár alá vett gyapjút eladó gazda (gazdaság) a saját és a gazdasági munkásai ruházati szükségleteinek céljaira minden eladott 100 (száz) kilogramm zsiros gyapjú után 10 (tíz) méter népruházati szövetet a közellátásügyi miniszter által megállapított áron igényelhet. Az igényt az 1945. évi október hó 1. napja után az Irodánál kell bejelenteni.
7. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletnek vagy az iparügyi miniszter által a jelen rendelet alapján kiadott rendeletnek rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 8.000.- pengő.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik, Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az iparügyi minisztert kell tekinteni.
(4) Arra a készletre (készletrészre), amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak van helye.
(5) A kihágás elkövetése esetében rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.
8. §
A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve az iparügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1945. évi május hó 25.-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök