285/1945. ME rendelet

a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitéltek, illetve hátránnyal sújtottak rehabilitásáról

Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyülés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a volt tanácsköztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitéltek, illetve hátránnyal sujtottak rehabilitása tárgyában a következőket rendeli.

1. §

A bűnvádi, fegyelmi vagy közigazgatási eljárásnak vagy elitélésnek hátrányos következménye nem lehet azokkal szemben, akik ellen az 1919. évben fennállott tanácsköztársaság érdekében kifejtett tevékenység és magatartás, valamint azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt folytattak eljárást, vagy hoztak marasztaló itéletet.

2. §

Az ügyészségek kötelesek az 1. § alá vonható bűnügyek közül azokban, amelyek még a nyomozás szakában vannak, a nyomozást ezen rendeletre hivatkozással haladéktalanul megszüntetni: azokban, amelyeket vádemeléssel már a biróság elé terjesztettek, de amelyekben még elsőfokú ítélet nem hozatott, a vádat ugyancsak ezen rendeletre hivatkozással elejteni és az eljárás megszüntetését inditványozni.

A perorvoslattal megtámadott itélettel ellátott ügyek iratait az ügyészségek azok haladéktalan beszerzése után a pertörlés eszközlése végett az igazságügyminiszterhez terjesztik fel.

Az igazságügyminiszterhez terjesztendők fel az iratok akkor is, ha valamely ügyben az 1. §-ban felsorolt cselekmények mellett, de azoktól függetlenül közönséges bűncselekmény miatt is folyik az eljárás. Ilyen esetben az igazságügyminiszter dönti el, hogy a közönséges bűncselekmények miatt az eljárás folytatandó-e?

Közigazgatási ügyekben az illetékes közigazgatás, fegyelmi ügyekben pedig az illetékes fegyelmi hatóságok járnak el megfelelően.

Az 1. § alá eső cselekmények miatt bírósági vagy közigazgatási fogságban lévők azonnal szabadon bocsájtandók akkor is, ha fogvatartásuk jogerős itéleten alapszik.

A jogerős itéleteket az Országos Bűnügyi Nyilvántartásból törölni kell.

3. §

Azokat a volt magyar állampolgárokat, akik az 1. § alá vonható cselekmények vagy magatartás miatt akár a hátrányos következmények elkerülése végett önként, akár hatósági intézkedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek, vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnek, magyar állampolgároknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló törvények értelmében állampolgárságukat elvesztették.

4. §

Az 1. § alá eső cselekmények, illetőleg magatartás következtében lényeges anyagi hátrányt szenvedett személyeknek, amennyiben személyes viszonyaik és az összes körülmények figyelembevételével méltányosnak mutatkozik és az állam érdekeivel is összeegyeztethető, az állam jóvátételt (állásba visszahelyezés, nyugdíjjogosultság elismerése, kegydij, stb.) nyújt, ha az érdekelt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül ilyen kérelmet terjeszt elő. Ellentétes korlátozó jogszabályok a jelen rendelet alkalmazásában figyelembe nem vehető.

Ha az érdekelt a hátrányt valamely szakminisztérium felügyelete alá eső munkakörben szenvedte, a kérvény ezen szakminiszterhez, egyébként az igazságügyminiszterhez nyújtandó be.

A kérelem tárgyában a miniszter előterjesztése alapján a minisztertanács határoz.

5. §

Nem részesülhet jóvátételben az, aki elitéltetése vagy a jóváteendő hátrányos intézkedés megtörténte után tanúsított antidemokratikus magatartása vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény elkövetése által arra érdemtelenné vált.

6. §

Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Debrecen, 1945. évi február hó 15. napján.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök