3820/1945. ME rendelet

az 1710/1945. ME rendelet 2. §-ának 5. pontja alá eső személyekre vonatkozó intézkedésekről és a Népgondozó Hivatal hatáskörének kiterjesztéséről

Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján, valamint a Népgondozó Hivatal felállításáról szóló 1710/1945. ME rendelet 2. §-ának 5. pontjára való tekintettel a következőket rendeli:

1. §

A tarlós letelepítést igénylő menekültek megfelelő elhelyezése, gondozása és letelepítése a Népgondozó Hivatal hatáskörébe tartozik. A Népgondozó Hivatal ezeket az 1710/1945. ME rendelet 2. §-ának 5. pontja alá esö személyek birtokaira telepíti le.

2. §

(1) Azokban a járásokban, amelynek kézségeiben a lakosság számottevő része az elmúlt években hitlerisia (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) magatartást tanúsított, az 1710/ 1945. ME rendelet 2 §-ának 5. pontja alá eső lakosságnak nemzethűségi szempontból való megvizsgálása céljából egy vagy több járási bizottságot kell felállítani..

(2) A járási bizottság elnökből és két tagból áll.

(3) Az elnököt a helyi viszonyokkal ismerős, lehetőleg birói, de feltétlenül jogi képesítésű személyek közül a belügyminiszter nevezi ki és a kinevezési iratban megjelölt azokat a községeket, amelyekre a bizottság hatásköre kiterjed. Egy tagot és egy póttagot a helybeli demokratikus érzelmű magyar lakosság köréből a járási Nemzeti Bizottság, egy tagot és egy póttagot pedig a helyi viszonyokat ismerő személyek közül a belügyminiszter állal kijelölt olyan országos vagy helyi mozgalom küld ki, amely a hitlerizmus (volksbund, fasizmus, nyilaspárt, stb.) térhódítása ellen eredményesen küzdött.

3. §

A járási bizottság köteles végigjárni a hatáskörébe tartozó községeket. A nemzethűség vizsgálata e községeknek minden, az 1710/1945. ME rendelet 2. §-ának 5. pontja alá cső 16. évnél idősebb lakosára kiterjed, nemre, foglalkozásra és életkorra való tekintet nélkül. A férjükkel együttélő és önálló keresettel nem biró asszonyok és kiskorú gyermekek azonban külön vizsgálat alá csupán akkor esnek, ha reájuk vonatkozóan bárki részéről külön bejelentés történik.

4. §

A bizottság a helyi körülmények figyelembevételével, a vizsgálat alá vont szeméiy egész magatartásának, egyéni helyzetének és az összes rendelkezésre álló adatoknak tüzetes és lelkiismeretes mérlegelése alapján a következő megállapításokat teheti:

1. Megállapítja és szükség esetén tanúsítja, hogy a vizsgálat alá vont személy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas stb.) szervezetben vezető szerepet vitt. Ilyen megállapítást kell tennie akkor is, ha a vizsgálat alá vont személy az SS fegyveres alakulatba önként belépett. Indokolt esetben a határozatban ki, lehet mondani, hogy a vizsgálat alá vont személy családtagjai (együttélő felesége és együttélő kiskorú gyermekei) a határozat következményei alól mentesülnek.

2. Megállapítja és szükség esetén tanúsítja, hogy a vizsgálat alá vont személy hitlerista, (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet tagja volt. Ilyen megállapítást kell tennie arról is, aki ismét felvette német hangzású családi nevét. Indokolt esetben ki lehet mondani, hogy a vizsgálat alá vont személy családtagjai (együttélő felesége és együttélő kiskorú gyermekei) a határozat következményei alól mentesülnek. Indokolt esetben a bizottság ebben a határozatban tesz egyben javaslatot arra, hogy a 600/1945. ME rendelet 7. §-ának 2. bekezdése alapján a lakóház és 600 négyszög-ölnél nem nagyobb telek a visszamaradt család számára meghagyassék.

3. Megállapítja és szükség esetén tanúsítja, hogy a vizsgálat alá vont személy, bár hitlerista szervezetnek bizonyíthatóan tagja nem volt, azok célkitűzéseit támogatta. A határozatban ki kell mondani, hogy ez a megállapítás a vizsgálat alá vont személy családtagjaira (együttélő feleségére és együttélő kiskorú gyermekeire) kiterjed e vagy sem.

4. Megállapítja és szűkség esetén tanusitja, hogy a vizsgálat alá vont személy hitlerista (volksbundista. fasiszta, nyilas, stb.) szervezet vezetője, tagja, támogatója nem volt.

5. §

(1) Az un. Hitlerjugend szervezet vezetői, j tagjai és támogatói a hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb) szervezetek vezetőnél, tagjaival és támogatóival esnek egy tekintet alá, azzal a különbséggel, hogy azokat a vezetőket akik tevékenységük idején 16. életévüket még nem töltötték be, hitlerista szervezetek tagjainak (4. § 2. pont) kell nyilvánítani és ennek megfelelően kezelni.

(2) A bizottsági eljárás és az annak során 1 történt megállapítások nem érintik az állampolgárság megvonására irányuló esetleges eljárás és a folyamatba telt vagy folyamatba tehető népbirósági eljárás hatályát.

6. §

A bizottság kérelemre megállapíthatja azt te, hogy egyes német nemzetiségű személyek a hitlerista terror ellenére is nemíethüségüknek és demokratikus érzelmüknek bizonyságát adták.

7. §

(1) A bizottság általában csak az érdekelt meghallgatása után határozhat.

(2) Az érdekelt távollétében is lehet határozni; ilyenkor azonban csak azt lehet megállapítani, hogy a vizsgálat alá vont személy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet vezetője (4. § 1. pont) vagy tagja (4. § 2. pont) volt. Az ilyen személyek családtagjainak (együttélő feleségének és együttélő kiskorú gyermekeinek) terhére csupán földbirtokpolitikai, összeköltéztetési és áttelepítési intézkedéseket szabad foganatosítani, ellenben rendőri intézkedéseket nem. Az ingóságaikkal való szabad rendelkezésben sem lehet korlátozni őket, amennyiben azok nem esnek a gazdasági felszerelés körébe.

(3) Az érdekelt hazatérése után a hazatéréstől számított 30 napon belül uj eljárást kérhet. (14. §) Ha nem kér, a 30 nap elteltével a határozatok végrehajtásáról szóló általános szabályokat kell alkalmazni.

8. §

(1) A bizottság akkor határozatképes, ha mind a három tagja részt vesz a határozathozatalban.

(2) A bizottság határozatát élőszóval hirdeti ki az érdekeltnek, vagy távollétében lefolytatott eljárás esetében lehetőség szerint hozzátartozóinak. A lefolytatott bizonyításról, a tárgyalásról és a határozatról 3 példányban rövid jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a bizottság mindhárom tagja aláir.

(3) Ha a bizottság a fenti szabályoktól eltérő módon határozott, a belügyminiszter, vagy az általa e célra kirendelt szerv az érdekeltnek vagy a bizottság valamelyik tagjának kérelmére uj eljárást rendelhet el. A kérelmet a bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt az iratokkal együtt felterjeszti. Ha az iratok-már a Népgondozó Hivatalnál vannak, a felterjesztés rajta keresztül történik.

9. §

(1) Mindazokat a személyeket, akikről a fentiek szerint az nyer megállapítást, hogy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetben vezető szerepeket vittek (4. § 1. pont), földbirtokreformról szóló jogszabályokban meghatározott hátrányokon felül rendőri hatósági őrizetbe kell venni (internálni). Családtagjaikat (együttélő feleségüket és együttélő kiskorú gyermekeiket) - ha a határozat következményei aló! mentesítve nincsenek - az internálás helyére kell költöztem, addig pedig össze lehet költöztetni. A bizottság a felvett jegyzőkönyv egy példányát megfelelő internálási határozat hozatal végett a belügyminiszter által e célra kijelölt másodfokú rendőrhatósághoz terjeszti fel. A jegyzőkönyv második példányát a Megyei Földbirtok-rendező Tanácsnak, harmadik példányát a Népgondozó Hivatalnak kell megküldeni.

(2) Az internálást az internálási határozat alapján a rendőrség a Népgondozó Hivatallal egyetértésben a Népgondozó. Hivatal által kijelölt helyekre hajtja végre. A családtagok átköltöztetését kizárólag a Nepgondozó Hivatal végzi. Az internáltak és elköltöztetett családtagjaik fejenként 200 kg ingóságot - ameny-nyiben az nem esik a gazdasági felszerelés körébe és fennálló köztartozás miatt foglalás a!á nem vonható - magukkal vihetnek. Egyéb ingó és ingatlan vagyonuk zár alá kerül, kivéve a visszahagyott élelmiszerkészletét és gazdasági felszerelést, amelyet a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint uj telepesek kapnak. A zár alá kerülő vagyontárgyak zár alá vételéről és gondozásáról a Népgondozó Hivatal felügyelete mellett a községi elöljáróság gondoskodik.

(3) Amennyiben a másodfokú rendőri hatóság az internálás elrendelését mellőzi, ugy a szóbanlévő személyre a hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetek tagjaira (4. § 2. pont) vonatkozó szabályokat (10. §) kell alkalmazni.

10. §

(1) Mindazokat a személyeket, akikről az nyer megállapítást, hogy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas) szervezet tagjai voltak, (4. § 2. pont), a földreformról szóló jogszabályokban meghatározott hátrányokon, felül külön munkaszolgálati kötelezettség terheli, melyet az Ujjáépítési Miniszter rendelkezései szerint teljesítenek. A munkaszolgálatnak a korhatárt, a mentességeket, a tartamot, stb. érintő egyéb szabályai azonosok á közmunkarendeleteknek a nyilasok, stb. közmunkakötelezettségét rendező általános szabályaival. Ezenfelül össze lehet őket költöztetni és kötelesek a maguk és családtagjuk részére szükséges háromhavi élelmiszerkészleten felül lévő élelmiszerkészletüket a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint a telepesek részére átengedni. A munkaszolgálatot hatóságilag megállapított helybeli munkabérek ellenében lakóhelyükön vagy a Népgondozó Hivatal által kijelölt áttelepítési helyen teljesitik egyenként vagy csoportosan. Az áttelepülésben család-tagjaik (együttélő feleségük és együttélő kiskorú gyermekeik) is részt vesznek, ha a határozat következményei alól mentesítve nincsenek. Az áttelepülők ingó vagyonukkal, amennyiben az nem esik a gazdasági felszerelés körébe, és fennálló köztartozás miatt foglalás alá nem vonható, korlátozás nélkül rendelkeznek. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyv egy példányát a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, két példányát a Népgondozó Hivatalnak kell megküldeni.

(2) Amennyiben e személyek belsőségeit (lakóházát és 600 négyszögölnél nem nagyobb telket) a 600/1945. M.E. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése alapján méltányosságból meghagyták, ugy ezeket a Népgondozó Hivatal igénybeveheti más hasonló helyzetben lévő személyek odaköltöztetése céljára.

11. §

(1) Ha a bizottság olyan személyeket nyilvánít hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet vezetőinek (4. § 1. pont) vagy tagjainak (4. § 2. pont), akikre nézve a Községi Földigénylő Bizottság elkobzási javaslatot nem tett, akkor a Bizottság határozatának ugyanaz a hatálya, mint a Községi Földigénylő Bizottság elkobzási javaslatának; az elkobzás tárgyalján ilyenkor is a Megyei Földbirlokrendező Tanács határoz, melynek határozatai ellen az általános szabályok szerint az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz van helye panasznak.

(2) Amennyiben a Megyei Földbirtokrendező Tanács nem hoz elkobzási határozatot, ugy a szóbanlévő személyre a hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet célkitűzéseit támogató személyekre (4. § 3. pont) vonatkozó szabályokat (12. §) kell alkalmazni.

12. §

(1) Mindazok a személyek, akikről az nyer megállapítást, hogy - hitlerista, (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet célkitűzéseit támogatták (4. § 3. pont), kötelesek ingatlan vagyonukkal az országos telepítési akció rendelkezésére állni. Ez azt jelenti, hogy a Nép-gondozó Hivatal rendelkezése szerint kötelesek tűrni, hogy ingatlanaikat a Népgondozó Hivatal az ország más részén lévő ingatlanokra cserélje el. Házaikba addig is a hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) mozgalmak vezetőinek (4. § 1. pont) családtagjait s e mozgalmak tagjait (4. § 2 pont) kötelesek befogadni és kötelesek a maguk és családjuk részére szükséges háromhavi élelmiszerkészleten felül levő élelmiszerkészletüket a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint az uj telepeseknek átengedni. Ingóságaikkal; ha nem esnek a gazdasági felszerelés körébe, szabadon rendelkeznek. A gazdasági felszerelés körébe eső ingóságaikat szükség esetén a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint a volt ingatlanra települő telepesekkel megosztani kötelesek. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyveket a Népgondozó Hivatalnak kel! megküldeni.

(2) Az ingatlancsere pénzügyi tebonyoli-tását külön jogszabály fogja szabályozni.

13. §

Azok, akikre nézve a bizottság azt állapította meg, hogy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetnek tagjai, vezetői vagy, támogatói nem voltak (4. § 4. pont), de nemzethűségükről és demokratikus érzelmükről nem tettek tanúságot (6. §), szükség esetén szintén kötelesek arra, hogy az elköitöztetetteket vagy összeköltöztetetteket házaikba befogadják. Ilyen esetben a családkapcsolatökra megfelelően tekintettel kell lenni.

14. §

(1) A járási bizottság eljárását lehetőleg ugy osztja be, hogy először a hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezetek vezetőit (4. § 1. pont) azután a tagjait (4. § 2. pont) s végül a támogatóit (4. § 3. pont) veszi sorra. Az eljárás megkezdése előtt s alatta több izben is a Népgondozó Hivatal az áttelepülési hely megjelölésével a lakosságot önkéntes kitelepülésre hivja fel. Az önkéntes áttelepülőknek joguk van a csereingatlanokat megtekinteni és a Népgondozó Hivatal által kijelölt körben az ingatlanok közül választani.

(2) Az önkéntes áttelepülőkkel szemben & 2-8. §-okban szabályozott bizottsági eljárást későbbi időpontban kell uj lakóhelyükön lefolytatni, azonban terhükre csupán azt a megállapítást lehet tenni, hogy hitlerista (volkshundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet vezetői, (4. § 1 pont) vagy tagjai (4. § 2. pont) voltak. Akikre vonatkozóan uj lakóhelyükön ily megállapítás nem történik, azokkal szemben további áttelepítésnek vagy eiköltöztetésnek helye nincs.

15. §

Azok, akikre nézve a bizottság közönséges eljárás vagy uj eljárás (7. § 3. bek., 8. § 3. bek.) során azt állapítja meg, hogy nem voltak hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet vezetői (4. § 1. pont) vagy tagjai (4. § 2. pont), mindamellett ingatlanaikat távollétükben hozott eljárás alapján vagy egyéb módon elkobozták vagy elvették, a Népgondozó Hivataltól csereingatlant igényelhetnek. Azokkal szemben, akikről a bizottság megállapította, hogy hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas, stb.) szervezet célkitűzéseit támogatták (4. § 3. pont), a kényszerű birtokcsere szabályait (12. §), azokkal szemben pedig, akikre vonatkozóan a bizottság ilyen megállapítást sem tett, az önkéntes birtokcsere szabályait (13. §) kell alkalmazni.

16. §

(1) A Népgondozó Hivatal által valamely községben letelepíteni szándékolt telepesekből községenként földigénylő bizottságokat kell alakítani, amelyek a községben a fentiekben leirt bizottsági eljárás alapján elkobzott vagy elcserélt ingatlanok felett a 33000/1945. F. M. rendelet 8. §-ának b), d), e), f) és h) pontjaiban megszabott hatáskört töltik be.

(2) A Megyei Földbirtokrendező Tanács olyankor, amikor a Népgondozó Hivatal keretében lebonyolítandó elkobzás, ingatlancsere és telepítés tárgyában jár el, kiegészül a Népgondozó Hivatal két kiküldöttjével.

(3) Az Országos Földbirtokrendező Tanács kebelében külön tárgyaló tanács nélkül a Népgondozó Hivatal utján lebonyolításra kerülő ügyek számára, melyben a Népgondozó Hivatal két kiküldöttje is helyet foglal.

17. §

Jelen rendelet kihirdetésével lép hatályba és hatálybalépésével megelőzőleg minden e tárgyban bármely, hatóság által kibocsátott általános rendelkezés, irányelv, stb. hatályát veszti. E rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter a Népgondozó Hivatal utján s a földmivelésügyi miniszter az Országos Földbirtokrendező Tanács utján gondoskodik.

Budapest, 1945. évi június hó 30 án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök