600/1945. ME rendelet

a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóraváltsa a magyar földmives nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.

A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesuri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés utját, az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.

A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után, Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik.

2. §

Az 1. §-ban körvonalazott célt a rendelet a következő módon valósítja meg; az állam földhözjuttatás céljára földalapot létesít, amely e rendelet alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett (kisajátított), továbbá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból áll.

3. §

E rendelet végrehajtását a Földmivelésügyi Miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

II. FEJEZET

Földbirtokok elkobzása

4. §

Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni

a hazaárulók,

a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők,

a Volksbundtagok, továbbá

a háborus és népellenes bűnösök földbirtokait.

5. §

Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár,

aki a német 'fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,

aki önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai, vagy rendfenntartó alakulatba belépett,

aki valamilyen német katonai, vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besugó működött,

aki ismét felvette német hangzásu családi nevét.

6. §

Nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezető az, aki bármilyen elnevezés alatt, a nyilas vagy más hasonló mozgalom (Magyar Megujulás Pártja, az országgyülés tagjaiból alakult Nemzeti Szövetség stb.) politikai programját valló tagja volt a kormánynak, az országgyűlés képviselő- vagy felsőházának, az országos, kerületi vagy a budapesti vezetőségben tag volt, vagy aki 19-41. évi junius 26. napja után a nyilaskeresztes, vagy más fasiszta mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági elveit szolgáló párt, egyesület vagy más szervezet helyi alakulataiban mint vezető, helyettes vezető, titkár, ügyész működött, avagy a nyilas és egyéb fasiszta pártban, a rendvédelmi alakulatnak tagja volt.

7. §

E rendelet 4-6. §-aiban emlitett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtokok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő épületekkel, az államra szállnak át.

Ugyancsak az államra szállnak át a 4-6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható.

8. §

A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4-5-6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni.

III. FEJEZET

Földbirtokok megváltása

9. §

A megváltásnál az 1944. évi január első napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mezőgazdasági müvelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erdők kisajátításáról a 19. § intézkedik.

10. §

Földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat.

11. §

Teljes egészében igénybe kell venni: az 1000 kat. holdat meghaladó minden mezőgazdasági földbirtokot, a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonatkozásu törvények alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és társadalombiztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való tekintet nélkül.

12. §

A 100-1000 kat. holdig terjedő mezőgazdasági földbirtokoknál, továbbá terjedelmükre való tekintet nélkül a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokainál, valamint a 17. §-ban körülirt eljárás eredményétől függően, az alapítványi birtokoknál 100 kat. hold mezőgazdasági ingatlan mentes a megváltás alól.

Ha azonban, valamely közegben vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igénybevételét. Ez esetben a megváltást szenvedőnek, az ország más részében kell azonos minőségű 100 kat. hold ingatlant juttatni.

13. §

Mindazokat az 5 kat. holdon felüli ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni időben adásvételi jogügylettel szerzett meg -, amennyiben a szerző félnek a gazdálkodás nem élethivatása, vagy ingatlanszerzése nem létfenntartását szolgálta -, 5 kat. holdat meghaladó részükben igénybe kell venni.

14. §

200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmives családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.

15. §

300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a német-ellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a Nemzetgyűlés politikai bizottságának feladata.

16. §

Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorló területéül, vagy állami mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére.

Ez esetben is joga van a Földmivelésügyi Miniszternek a birtok részleges megváltását elrendelni oly mértékben, hogy a mentesen hagyott ingatlan a védett cél megvalósitását biztositsa.

Minta gazdaságok és kisérleti gazdaságok létesítésére a földreform során megfelelő területeket kell biztosítani.

17. §

A földmivelésügyi, népjóléti, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállított és szakértő igénybevételével eljáró háromtagu bizottság a különleges kulturális célra rendelt, továbbá a Közalapítványi Ügyigazgatóság felügyelete alá utalt valamennyi földbirtokban fekvő célvagyont felülvizsgálni köteles, annak megállapítása végett, hogy a kulturális vagy alapítványi cél közérdekü-e, annak megvalósításához milyen nagyságu földbirtokra van szükség és van-e a kulturális intézménynek vagy alapítványnak olyan mértékü egyéb jövedelemforrása, amely a földbirtokot nélkülözhetővé teszi.

Amennyiben az előző bekezdésben irt bizottság a kulturális vagy alapítványi célt közérdekünek nem találja, az alapítványi földbirtokot teljes egészében igénybe kell venni. A cél elérésére szükséges földbirtokterületet (amely 100 kat. holdnál nagyobb nem lehet) meghaladó földbirtokot - a célnak más jövedelemforrásból való kielégítése esetén a teljes földbirtokot - ugyancsak megváltás ellenében igénybe kell venni. Amennyiben az 1. bekezdésben irt bizottság az alapítványi célt közérdekünek találja és a meghagyott földbirtok a cél elérését nem biztosítja, a kormány más eszközökkel gondoskodik a cél eléréséről.

18. §

Megváltás ellenében igénybeveendő minden szőlőbirtoknak és- gyümölcsöskertnek 20 kat. holdat meghaladó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznositandók. Indokolt esetben a Földmivelésügyi Miniszter engedélyezheti a művelési ág megváltoztatását.

19. §

A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek.

Ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni.

Megváltás alá kerül minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kerülő erdő 100 kat. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kell kártalanítani

20. §

Az elkobzás és megváltás során igénybevett földbirtokokbői az erdők, az erdősítésre szolgáló terméketlen területek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10-100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat. holdon felüli kiterjedésüek pedig állami tulajdonba kerülnek. A Földmivelésügyi Miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését.

21. §

A megváltás alá kerülő és elkobzott ingatlanokon lévő halastavak a község vagy az állam tulajdonába mennek át. A rizstelepek osztatlanul szövetkezeti vagy községi tulajdonba kerülnek.

22. §

A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingatlanokból az Országos Földbirtokrendező Tanács házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára megfelelő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhözjuttatással egyidejüleg történik.

23. §

Ha osztatlan közös tulajdonba lévő ingatlannak az egyik tulajdonostársat illető részét e rendelet 4-6. §-aiban meghatározott valamely okból el kell kobozni, ugy az ingatlant akként kell megosztani, hogy az elkobzott és megmaradó ingatlanrészek Értéke arányban álljon a tulajdoni illetőségekkel.

Ilyen esetben, ha a gazdasági épületek, élő és holt felszerelés természetben meg nem osztható, ezek az elkobzott területen földhöz-juttatottaknak ideiglenesen közös használatba adandók.

Ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, ugy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni.

A tulajdonostársak mentességének megállapítására az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapot az irányadó.

Házastársak tulajdona egy személy tulajdonaként tekintendő.

24. §

Ha megváltásra kerülő ingatlanok között szőlő vagy gyümölcsös is van, a tulajdonos kívánságára megfelelő területü szőlőt vagy gyümölcsöst kell részére meghagyni, ugy azonban, hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben megengedett legnagyobb területet, 1 kat. hold szőlő vagy gyümölcsös 5 kat. hold szántónak felel meg.

25. §

A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőnek vagy másnak a tulajdona. Az élő és holt felszerelésből csak annyi mentesül az igénybevétel alól, amennyi a megmaradó saját tulajdon és haszonbérlet megmiveléséhez szükséges. Ez azonban nem lehet több együttesen 200 kat. holdon való gazdálkodáshoz szükséges élő és holt felszerelésnél.

Az elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlanon lévő 100 kat. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek élő és holt felszerelése minden esetben mentesül az igénybevétel alól. A szükséghez képest azonban a mezőgazdasági gépeket és felszerelést a tulajdonos méltányos ellenszolgáltatás ellenében köteles a földhözjuttatottaknak használatra átengedni.

26. §

Az igénybevételt nem akadályozza az, hogy az ingatlanra szolgalmi jog, telki teherjog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog vagy haszonbérleti jog van bekebelezve. A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a földreform végrehajtása-val, de legkésőbb 1945. évi október hó 15. napján megszűnik.

27. §

Á megváltásra kerülő ingatlanrészt a helyi Földigénylő Bizottság jelöli ki, lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után, mind a megváltandó, mind a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanra vonatkozó termelési szempontoknak szem előtt tartásával.

IV. FEJEZET

A juttatás módozatai

28. §

Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast, a jutta-tottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A juttatott ingatlant részükre ki kell mérni és birtokbahelyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni.

Amennyiben a földhözjuttatott földjének megmivelését két gazdasági éven keresztül elhanyagolja vagy indokolatlanul elmulasztja s ezáltal az ország gazdasági érdekeit veszélyezteti, a Községi Földigénylő Bizottság 2/3 szótöbbséggel hozott véleményes javaslatára az Országos Földbirtokrendező Tanács a juttatott ingatlant elveheti és másnak adhatja.

29. §

Az igénybevett legelőket osztatlanul a község tulajdonába kell adni.

A község legelőterületét, ahol szükséges és lehetséges, ki kell egészíteni.

Ahol a legelőterület a szükségletet meghaladja és a mivelésí ág átalakítása lehetséges, továbbá az igényjogosultak nagy száma, valamint az igénybevehető szántóföld elégtelensége indokolttá teszi, a szükségletet meghaladó legelőterületből az igényjogosultaknak lehet juttatni.

30. §

Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben' azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhözjuttaloltakból alakítandó földmives szövetkezet tulajdonába kell adni. A megváltást szenvedőnek a megmaradt ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket visszahagyni.

A földmives szövetkezet célját, működésének szabályait a Földmivelésügyi Miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat.

31. §

Az igénybevett ingatlanon lévő mezőgazdasági ipari üzemek (malmok, szeszfőzők, kenderfeldolgozók és egyéb üzemek) is megváltás ellenében igénybevehetők s ebben az esetben községi, állami, esetleg szövetkezeti tulajdonba mennek át.

32. §

Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kell földhöz juttatni. Az igénybevett földekből erre a célra megfelelő területet kell fenntartani, amelyet az Országos Földbirtokrendező Tanács jelöl ki.

V. FEJEZET

Birtokegység

33. §

Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmivelő család a maga erejével meg tud művelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát.

34. §

Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg.

A 36. § 1. pontjában felsoroltaknak juttatható szántóföld és rét 25 kat. holdig, - kert és szőlő 5 kat. holdig terjedhet.

VI. FEJEZET

Igényjogosultság megállapítása.

35. §

A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, - olyan nagycsaládu kisbirtokosok nős fiugyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem több.

36. §

Előnyben részesítendő igényjogosult

1. Aki a Németország elleni harcban kiváló érdemeket szerzett, elesett vagy megrokkant aki a partizánmozgalomban harcolt, aki a reakció és fasizmus elleni belső ellenállásban résztvett és ennek során halál, szabadságvesztésbüntetést, internálást szenvedett.

Az ebben a pontban meghatározott igényjogosultság átszáll a kivégzettnek, vagy elhaltnak házastársára, vagy gyermekeire, ezek nemlétében szüleire.

2. Aki az 1945. évi gazdasági munkák során munkájával példaadó módon előljárt.

3. Akinek három vagy ennél több, háztartásában élő gyermeke van.

1-3. pont alatt felsorolt igényjogosult helyett felesége, gyermeke, vagy eltartottja jelentheti be az igényt, ha a jogosult katonai szolgálata (hősi halála, hadifogsága) vagy elhurcolása miatt ezt személyesen nem teheti.

Egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kishaszonbérlő, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen már 1944-ben gazdálkodott.

37. §

A házhelyek és ezekkel kapcsolatos konyhakertek céljára kisajátított területekből telekhez juttathatók családos és vagyontalan magyar állampolgárok, akiknek sem lakhelyükön, sem máshol saját, vagy háztartásukban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóházingatlanuk nincsen.

Előnyben részesitendők a 36. § 1. bekezdése 1-3. pontja alatt felsoroltak.

38. §

Ki kell zárni az igénylők közül:

1. aki elmebeteg, gyengeelméjű, vagy aki nem távollét okából áll gondnokság alatt.

2. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt egy évnél súlyosabb szabadságvesztésre jogerősen elitéltek, amennyiben a büntetés kiállása óta öt év még nem telt el,

3. akit a népbiróság elitélt,

4. aki az 1945. évben a tulajdonában, haszonbérletében álló vagy gondjaira bizott földet - bár ehhez módja volt -, nem művelte,

5. akit a helyi Földigénylő Bizottság kétharmad szótöbbséggel juttatásra alkalmatlannak talált,

6. aki idegen állampolgár.

Az 5. pontban megjelölt esetben, panasznak van helye a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz.

VII. FEJEZET

Kártalanítás

39. §

E rendelet céljainak megvalósításánál irányadó elv, hogy a 4. §-ban felsorolt személyek kivételével az igénybevett földbirtok ingó és ingatlan felszerelés, üzemek, stb. tulajdonosának kártalanítás jár, a földhözjuttatottak pedig megváltási árat tartoznak fizetni.

Az igénybevett földbirtokok tulajdonosainak kártalanítása, illetve a kártalanítás erejéig a telekkönyvi hitelezők kielégítése, az állam feladata.

A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből, földbirtokrendező alap létesül, melyből az állam teherbiróképessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földbirtokrendező alapot a Földmivelésügyi Miniszter által létesítendő vagy kijelölt szerv kezeli.

40. §

A földhözjuttatott a föld ára fejében, a kataszteri tiszta jövedelem huszszoros összegét fizeti. E számításnál 1 forint 2.32 pengőnek, 1 korona 1.16 pengőnek veendő.

A telekkönyvi betétek, vagy telekjegyzőkönyvek elvesztése, vagy megsemmisülése esetén, a kataszteri tiszta jövedelmet, a községi elöljáróság adatainak és javaslatának figyelembevételével a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A megváltási ár késedelmes megállapítása nem akadályozza az igénybevett ingatlanok felosztását és az igényjogosultak birtokbahelyezését.

Az első bekezdésben foglaltak szerint megállapított megváltási ár alapján kiszámítandó, hogy a megváltási ár milyen mennyiségű közép-minőségű tiszavidéki buza árának felel meg. E számitásnál a buza 100 kg-kénti ára 40.- pengőnek veendő. A buzamennyiség annyi részre osztandó fel, ahány részletben a föld-bözjuttatott a 42. § értelmében, a megváltási árat fizetni tartozik. Az egyes részletek esedékessége alkalmával, a földhözjuttatott terményben is fizethet, amennyiben azonban a fizetést készpénzben teljesiti, ugy olyan összeget kell fizetnie, amely az esedékes buzarészletnek az esedékesség napján jegyzett budapesti középárfolyamán számított ellenértékének megfelel. Késedelmes fizetés esetén, a fizetés napján számitott ár fizetendő, ha ez a magasabb.

41. §

A kiosztásra kerülő földeken lévő ingó gazdasági felszerelés értékét becslés szerint kell megállapítani. A becslés alapjául az 1938 évi árak szolgálnak, melyek összege a megváltott tárgy használhatóságához képest, legfeljebb 15%-kal emelhető.

Ugyanez irányadó a megváltott birtokon lévő épületek és egyéb ingatlanfelszerelések megváltási árának megállapítására is, azzal, hogy az ezekért megállapított összes megváltási ár nem haladja meg a földingatlan megváltási árának 30°/o-át.

42. §

A földhözjuttatott törpebirtokos vagy kisbirtokos köteles a föld megváltási árának 10%-át birtokbahelyezése alkalmával lefizetni, - a hátralékot 10 évi egyenlő részletekben kell kiegyenliteni.

A földnélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás, a föld megváltási árát, 20 évi egyenlő részletben törlesztheti le. Az első részlet fizetésére, a birtokbalépéstől számított legfeljebb 3 évre halasztás engedélyezhető. A halasztás iránti kérelem felett a Megyei Földbirtokrendező Tanács határoz.

Az élő és holt felszerelés és gazdasági épületek megváltási ára a földingatlan megváltási árához számítandó az esetben, ha a megosztás során azok a földhözjuttatottnak a tulajdonába kerültek. Ha ezek a vagyontárgyak földmivelő szövetkezet tulajdonába jutottak, ugy megváltási árukat, a szövetkezet törleszti le 20 évi egyenlő részletben.

A megváltási árhoz kell számítani a föld felmérésével és szétosztásával felmerülő összes műszaki költségnek a kiosztott birtok-egységre eső részét is.

43. §

A földreform során juttatott földbirtok a juttatástól számított 10 éven belül csak a Földmivelésügyi Miniszter, vagy az általa megbízott szerv engedélyével idegeníthető el. terhelhető meg. Ezt a tilalmat a megváltási ár korábbi kifizetése sem szünteti meg.

44. §

A 43. §-ban foglalt terhelési tilalom nem vonatkozik:

1. a megváltási árra, amely megállapítása után az ingatlanra bekebelezhető és minden más jelzálogjogot megelőz,

2. a bűncselekményekből eredő kártérítési követelésekre,

3. a törvényen alapuló tartásdijakra,

4. adó- és illetéktartozásra,

5. termelési beruházásokból eredő tartozásokra,

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

45. §

E rendelet végrehajtását az igénybevett földbirtok kötöttsége nem akadályozza.

46. §

Azok a magyar állampolgárok, akik a fasiszta törvény értelmében zsidószármazásuk miatt vesztették el földingatlanaikat, e rendelet végrehajtása során visszakapják elvett ingatlanaikat az esetben, ha az ingatlan e rendelet alapján nem volna elkobzandó, vagy megváltandó. Indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Tanács a tulajdonos részére az elvett ingatlan helyett, máshol adhat azonos minőségű ingatlant.

Ha a zsidónak tekintett tulajdonostól elvett földingatlanon olyan tulajdonos vagy kis-haszonbérlő gazdálkodik, aki e rendelet értelmében igényjogosult, ugy az Országos Földbirtokrendező Tanács az elvett ingatlan helyett más hasonló minőségű és mivelési águ ingatlant jelöl ki.

A jelen § alá tartozó igények" elbírálásánál, az 1938. évi március hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapotot kell figyelembe venni azzal, hogy e címen nincs földhözjuttatásra igénye annak a zsidónak tekintett személynek, aki földingatlanát fenti időpont után visszterhes ügylettel elidegenítette.

47. §

A rendelet felhatalmazza a Földmivelésügyi Minisztert arra, hogy a kisajátított ingatlanok felmérésének és felosztásának befejezéséig, az igényjogosultak ideiglenes birtokbahelyezését rendeleti úton szabályozza.

48. §

Ennek a rendeletnek végrehajtását az Országos" Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

Az Országos Földbirlokrendező Tanács elnökét és helyettes elnökét a Földmivelésügyi Miniszter nevezi ki a tanács tagjai közül.

A Földmivelésügyi Miniszter elrendelheti, hogy a tanács kebelében egy vagy több tárgyaló tanács alakuljon. Minden egyes tanácsnak 9 tagja van, akik közül 1 birót, 1 mérnököt és 2 gazdasági szakembert, a földmivelésügyi miniszter nevez ki. A Földmivelésügyi Miniszter 5 tagot a Földigénylők közül hív be, akik közül két tagot a Földmunkások Országos Szövetsége jelöl ki.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata az ingatlanok elkobzásának, illetve megváltásának keresztülvitele. A Községi Földigénylő Bizottságok javaslata alapján dönt a földbirtokok mikénti felosztásáról, a földbirtokokat az igényjogosultak tulajdonába, illetve birtokába adja.

Megyei Földbirtok rendező Tanács létesítendő minden megye székhelyén; 7 tagból áll, melyből 1 birót, 1 mérnököt és 1 gazdasági szakembert a földmivelésügyi miniszter nevez ki, 2 tagot a megye székhelyén lévő Nemzeti Bizottság, 2 tagot pedig a Földmunkás Szakszervezet küld ki.

A Megyei Földbirtokrendező Tanács az Országos Földbirtokrendező Tanács megyei végrehajtó szerve. Feladata, az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelkezéseinek foganatosítása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, a földbirtokrendezés és általános szempontjainak alkalmazása, illetve védelme.

Községi Földigénylő Bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választják ugy, hogy minden 20 igénylőre egy bizottsági tag jusson, de a bizottságnak semmi esetre sem lehet 30-náI több és 5-nél kevesebb tagja. Ha a tagok száma a 10-et meghaladja, ugy a bizottság az ügyek állandó intézésére 5 tagu választmányt alakit.

A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása. Felosztási tervet készit és közreműködik a földbirtok felosztásában.

49. §

Az előző §-ban felsorolt tanácsok és bizottságok hatáskörét, belső ügyrendjét és egyéb szervezeti kérdéseit, a Földmivelésügyi Miniszter rendelettel állapítja meg. Ugyancsak a Földmivelésügyi Miniszter állapítja meg azt, hogy az egyes bizottságok által hozott határozatok közül, melyek ellen mely hatóságokhoz van egyfoku jogorvoslatnak helye.

50. §

Amennyiben az elkobzott vagy megváltott földbirtok egy része kegyuri jog alapján, vagy mint egyházi javadalmi birtok egyházi célokat szolgál, ugy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet.

51. §

E rendelet végrehajtása során felmerülő összes kérdéseket a Földmivelésügyi Miniszter rendelettel szabályozza, az esetben is, ha a kérdés szabályozása a törvényhozás körébe tartozna, mégis azzal a korlátozással, hogy az e rendeletben kifejezésre jutott céloktól és alapelvektől el nem térhet.

52. §

E rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden beadvány, határozat, szerződés, telekkönyvi bekebelezés, vagy törlés illetékmentes. Ez a mentesség nem terjed ki a peres eljárásra.

53. §

E rendeletnek a földbirtok legnagyobb kiterjedését szabályozó rendelkezései azt célozzák, hogy a földigénylők minél nagyobb hányada földbirtokhoz jusson. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy bárki élők közötti jogügylettel vagy öröklés utján, földbirtokot szerezzen, amennyiben ezt a fennálló egyéb jogszabályok megengedik.

IX. FEJEZET

Büntető rendelkezések

54. §

Amennyiben cselekménye sulyosabb beszámítás alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető elzárással, valamint 8.000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki

a) hatóságnak a jelen rendelet alkalmazása során tudva hamis adatokat ad elő, vagy az általa szolgáltatni köteles adatok szolgáltatását elfogadható indok nélkül megtagadja, vagy elmulasztja;

b) aki a rendelet életbelépte után megváltás tárgyát képező ingatlanát, ingó vagy ingatlan gazdasági felszerelését elidegeniti, megrongálja vagy más módon használhatatlanná teszi, vagy a megváltás alól elvonja;

c) az az igényjogosult, aki igényének bejelentése kapcsán tudva, hamis adatokat terjeszt elő.

A b) pont esetében az elidegenítési ügylet érvénytelen.

A c) pont esetében a tettes az igénylésből kizárandó. A már juttatott föld a birtokbahelyezés napjától számitott 3 éven belül elvonható. Ennek kimondása az Országos Földbirtokrendező Tanács hatáskörébe tartozik.

55. §

Az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok tagjai, megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak tekintendők és az 1914. évi XL. tc. szerinti védelemben részesülnek.

X. FEJEZET

56. §

Ez a rendelet kihirdetése napján életbe lép és végrehajtása azonnal megkezdendő.

Debrecen, 1945. évi március hó 15-én.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevében:

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök