4000/1945. ME rendelet

az újjáépítési közmunkakötelezettség szabályozása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Újjáépítési közmunka

Az újjáépítési közmunka fogalma

1. §

(1) Újjáépítési közmunkán kizárólag a romeltakarítási, helyreállítási, újjáépítési vagy egyéb közérdekű munkálatokban testi vagy szellemi erővel kifejtett azt a munkát kell érteni, amelyet a kötelezettek a jelen rendelet alapján tartoznak teljesíteni.

(2) Más jogcímen és a jelen rendeletben foglalt szabályoktól eltérően - a törvényben meghatározott esetek kivételével - közmunkára senkit sem lehet igénybevenni.

Közmunkakötelezettség

2. §

(1) Közmunkakötelezettség alá esnek - a 3. §-ban meghatározott mentességektől eltekintve a férfiak attól az évtől kezdve, amelyben 18. életévüket betöltik, annak az évnek végéig, amelyben 60. életévüket töltik be és a nők attól az évtől kezdve, amelyben 18. életévüket betöltik, annak az évnek a végéig, amelyben 42. életévüket töltik be.

(2) A közmunkakötelezettség rendszerint havi négy munkanapra terjed, amit a kötelezett - általában saját választása alapján - vagy természetben, személyesen teljesít, vagy készpénzben, közmunkaváltsággal ró le.

(3) Az 1890: I. tc. 24. és következő §-ai alapján akár természetben, akár váliságfizetés utján teljesített közmunkát a jelen rendeleten alapuló közmunka teljesitésébe - az 1945. évben azonban csak felerészében - be kell számitani.

(4) Az újjáépítési miniszter az országos építésügyi kormánybiztosnak, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával a törvényhatóság egész területére vagy annak egy részére általánosan elrendelheti az egy-egy naptári évre eső közmunkakötelezeitségnek részben vagy egészen természetbeni munka végzésével vagy a váltság megfizetésével való teljesítését.

(5) A közmunkakötelezettség természetbeni munkával való teljesítése esetében a havi igénybevételt lehetőleg hctenkint arányosan kell elosztani.

Mentességek.

3. §

(1) A kömunkakötelezettség alól állandóan mentesek:

a) Akik állandó munkaképtelenségüket hatósági orvosi bizonyítvánnyal, ezenfelül jövedelmük és vagyonuk hiányát hatósági bizonyítvánnyal igazolják,

b) az 50% -os és az ezen felüli hadirokkantak,

c) a Vakok Országos Szövetségének igazolványával ellátott vakok, ha jövedelmük és vagyonuk hiányát hatósági bizonyítvánnyal igazolják,

d) azok a külföldi állampolgárok, akik a fennálló jogszabályok szerint jövedelemadó fizetésére nem kötelezhetők.

(2) A közmunkakötelezettség alól ideiglenesen - a mentesség okául szolgáló körülmény fennállásának idejére - mentesek:

a) Akik ideiglenes mnkaképtélenségüket hatósági orvosi bizonyítvánnyal, ezenfelül jövedelmük és vagyonuk hiányát hatósági bizonyítvánnyal igazolják,

b) azok az anyák, akiknek egy 6 évesnél, vagy két 8 évesnél, vagy három 14 évesnél fiatalabb és velük egy háztartásban élő gyermekük van és önálló keresetük vagy jövedelmük nincs,

c) a terhes állapotban lévő nők, akik terhességüket hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják és önálló keresetük vagy jövedelmük nincs,

d) a hadbavonultak által eltartott családtagok, ha a család együttes havi jövedelme az 1.500 pengőt nem haladja meg.

(3) Ideiglenesen mentesek a közmunkakötelezettség alól az egyetemek és főiskolák, valamint a középiskolák és az ezekkel egy-tekintet alá eső iskolák hallgatói, illetőleg tanulói 24 éves korukig, a megszabott iskolai év (szorgalmi idő) alatt. Ezek azonban közmunkakötelezettségük teljesítése végett az iskolai szünidőben a 6. §-ban szabályozott módon megállapítandó járandóságok mellett, közmunkára igénybevehetők.

(4) Különleges közérdekből indokolt esetben az újjáépítési miniszter az illetékes miniszter megkeresésére a közmunkakötelezettség természetbeni teljesítése alól további felmentést adhat.

A közmunkának egyhuzamban vagy a lakóhelyen kivűl váló teljesítése

4. §

(1) Az újjáépítési miniszter az országos építésügyi kormánybiztosnak, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával a törvényhatóság egész területere vagy annak egy részére elrendelheti kivételesen az egy-egy naptári évre eső közmunkakötelezettségből legfeljebb 24 napi közmunkának természetbeni munka utján egyhuzamban való teljesítését.

(2) Az egyhuzamban való természetbeni munkateljesítés elrendelése esetén a köz-munkakölelezclíség időtartamának megállapításánál az évi munkaidőből le kell számítani azokat a napokat, amelyekre a közmunkakötelezett kötelezettségének természetbeni munkateljesítéssel vagy váltságfizetéssel eleget tett.

5. §

(1) A közmunkát általában annak a községnek (városnak) területén kell teljesíteni, ahol a közmunkakötelezett lakik. Kivételesen azonban a közmunkának a lakóhelyen kivül teljesítését is el lehet rendelni.

(2) A közmunkának a lakóhelyen kivül való teljesítését egy-egy vármegye területén belül az alispán, más törvényhatóság területére szóló hatállyal pedig az újjáépítési miniszter rendelheti el.

6. §

A 4. § (1) bekezdése értelmében egyhuzamban vagy az 5. § (1) bekezdése értelmében a lakóhelyén kivül közmunkát teljesítő közmunkakötelezettnek az ötödik naptól kezdve az újjáépítési miniszter által az országos építésügyi kormánybiztosnak, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával megállapítandó járandóságokra van igényük.

7. §

A közmunkakötelezettség egyhuzamban való teljesítésére (4. §) és a közmunkakötelezett lakóhelyén kivül való teljesítésére (5. §) nem vehetők igénybe:

a) a nők,

b) az állami, törvényhatósági és községi alkalmazottak

c) a lelkészek,

d) a tanerők,

e) az orvosok,

f) a közlekedési vállalatok alkalmazottai,

g) az újjáépítési iparok alkalmazottai,

h) a mezőgazdasági üzemek tulajdonosai,

i) a gazdasági cselédek, az elszerződött arató-, cséplő- és idénymunkások március hó 1. napjától október hó 1. napjáig.

Természetbeni közmunkára kötelezés.

8. §

(1) Az illetékes miniszter elrendelheti, hogy a közforgalmú vasutaknál, hajózási vállalatoknál és a postánál, továbbá az állami és törvényhatósági közutak vagy hidak építésénél vagy fenntartásánál, valamint a teljesitőképességük nagyobb részével újjáépítési vagy jóvátételi munkát végző üzemeknél foglalkoztatott testi és szellemi munkavállalók, illetőleg ezek meghatározott csoportjai közmunkakötelezeílsé-güknek rendes munkahelyükön, természetben teljesített közmunkával tegyenek eleget.

(2) Azt a közmunkaváltságot, amely az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség hiányában a munkavállalókat a 12. § értelmében terhelné, helyettük a munkáltató köteles a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) befizetni. Ennek fejében viszont a munkavállalók annyi túlmunkának díjtalan közmunkaként való elvégzésére kötelesek, amennyivel - a kollektív szerződésnek a tulórabérre irányadó tételei szerint - a helyettük kifizetett közmunkaváltság ellenértékét a munkáltatónak megtérítik. Azoknál a munkavállalóknál, akiknek túlmunkadíjazását hatályos kollektív szerződés nem szabályozza, a helyeltük kifizetett közmunkayáltságot havi összes illetményük 1/200-ad részének órabérként való figyelembevételével kell elszámolni.

(3) Az illetékes miniszter indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt természetbeni közmunkakötelezettség alól kivételt tehet.

Tartós közmunka

9. §

(1) Tartós közmunkára iegfeljebb hat hónapra igénybe lehet venni a 2. §-ban meghatározott korhatárra tekintet nélkül, azonban testi alkalmasságuk és teljesitőképességük figyelembevételével azokat,

1. akik önkéntes jelentkezéssel tagjai voltak:

a) valamely német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak,

b) a Volksbundnak,

c) az 1944. évi március hó 31. napja után: a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak, az Antibolsevisía Ifjúsági Tábornak, vagy a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek^

2. akik családi nevüket korábbi némethangzásu nevükre kérték visszaváltoztatni,

3. akiket az 1945. évi január hó 1. napja után elkövetett közellátási vagy árdrágitási bűncselekmény avagy adócsalás miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, büntetésük kitöltése után,

4. akik önhibájukból rendszeresen munkát nem végeznek és megélhetésüket biztosító állandó jövedelmüket igazolni nem tudják (munkakerülők).

(2) A jelen § (1) bekezdésén alapuló jogcímen való igénybevételt a törvényhatóság első tisztviselője rendeli el, akinek határozata ellen halasztó hatályú egyfokú jogorvoslatnak van heiye a lakóhely szerint illetékes járásbírósághoz. A jogorvoslatot a törvényhatóság első tisztviselőjénél a határozat kézbesítésétől számított három nap alatt kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A törvényhatóság első tisztviselője köteles a beadványt (jegyzőkönyvei) három nap alatt áttenni az illetékes járásbírósághoz. A járásbíróság a jogorvoslat tárgyában a felet nyolc-tizenöt napra kitűzött határnapra meghallgatás végett megidézi, a kitűzött határnapon azonban akkor is határozhat, ha a szabályszerűen megidézett fél nem jelent meg. A jogorvoslat tárgyalása a bizonyi-tás felvétele végett legfeljebb egy izben halasztható el. A jogorvoslat tárgyában a járásbíróság végzéssel határoz.

(3) A jelen § alapján tartós közmunkára igénybevettek a közmunka teljesítésének idejére élelmezésben vagy élelmezési váltságban részesülnek.

10. §

Tartós közmunkára igénybevehető minden olyan testi vagy szellemi munkás, aki igazolt ok nélkül nem dolgozik rendszeresen a szakmájában. A jelen § alapján igénybevett személyeket azoknak a munkásoknak járó munkabérek illetik meg, akiknek munkakörét betöltik. Amennyiben abban a szakmában, amelyben igénybevétettek, a béreket kollektív szerződés szabályozza, az ott megállapított bérek irányadók.

II. FEJEZET

Közmunkaváltság

A közmunkaváltság alapja

11. §

(1) Ha a közmunkára kötelezett a kötelezettségét (2. § (2) bekezdés) természetbeni munkateljesítés helyett készpénzzel kivánja megváltani, terhére közmunkaváltságot kell kivetni.

(2) A közmunkaváltság alapja a fizetésre kötelezett terhére a jövedelemadókivetésnél számításba vett tiszta jövedelemnek az előző évben fizetett együttesen kezelt közadók és újjáépítési közmunkaváltság levonása után megmaradó része. A közmunkaváltság szem pontjából azonban a jövedelemadókivetésnél számításba vett jövedelemből a családfő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelmét külön-külön kell a váltság alapjaként figyelembe venni.

(3) Az olyan váltságköteles terhére, aki a jövedelemadó kivetése céljából bevallást nem adott, vagy bevallás adására nem köteles, a közmunkaváltság alapjául szolgáló tiszta jövedelmet akként kell megállapítani, hogy számításba kell venni:

a) földbirtokból származó jövedelem fejében a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő földbirtokkataszteri tiszajövedelmének tízszeresét,

b) házbirtokból eredő jövedelem fejében a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő házbirtok folyó évi házadóalapjának 50%-át,

c) általános kereseti adó alá tartozó hasznothajtó foglalkozás jövedelme fejében az általános kereseti adókivetésnél alapul vett tiszta jövedelmet,

d) tőkevagyon jövedelme fejében az előző évi jövedelemadókivetésnél megállapított, illetőleg az ebből a szempontból irányadó jövedelmet,

e) szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem fejében az adóév első felében kézhezvett szolgálati illetmény egy évre számitott összegét, levonva ebből a családi pótlékot, gyermeknevelési pótlékot, túlóradíj összegét, a közszolgálati alkalmazottaknál az I. lakáspénz-osztály szerinti lakáspénzre jogosultak külön pótlékát és a közlekedési segélyt.

(4) Ha az előző bekezdések szerint a váltság alapjául vett adóalapok jogorvoslat folytán megváltoznak, a váltság összegét megfelelően helyesbíteni kell.

A közmunkaváltság kulcsa

12. §

(1) A közmunkaváltságot a 11. § szerint megállapított váltságalap egy hónapra eső részének alapulvételével kell kivetni.

(2) A közmunkaváltság kulcsa a következő: Ha a váltságalap egy hónapra eső összege

a 20.000 pengőt meghaladja, minden további megkezdett 5.000 pengő után a váltságkulcs mind Budapesten, mind vidéken 2-2%-kal emelkedik, de legfeljebb 50% lehet.

(3) Azok a családtagok, akiknek önálló keresetük vagy jövedelmük nincsen, vagy akiknek a saját keresetük vagy jövedelmük alapján kivethető közmunkaváltsága kisebb volna, mint a családfőt terhelő váltságösszeg egynegyed része, a családfőt terhelő váltságösszeg egynegyed részének megfelelő váltságot fizetnek, a családtagok együttes váltságösszege azonban ilyenkor nem haladhatja meg a családfő terhére kivetett váltságösszeget. Ha a családfőt váltságfizetési kötelezettség nem terheli, a családtagok váltságösszegét ugy kell megállapítani, mintha a családfő váltság fizetésére kötelezett volna.

A közmunkaváltság kivetése

13. §

(1) A közmunkaváltságot a községi előljáróság (városi adóhivatal) évenkint veti ki.

(2) A kivetett váltság összegéről a fizetésre kötelezettet fizetési meghagyás utján kell értesiteni.

Jogorvoslatok

14. §

(1) A közmunkaváltság jogosságának és mérvének kérdésében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számitott tizenöt nap alatt az állami adóhivatalhoz lehet fellebbezéssel élni

(2) A fellebbezést a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) írásban kell benyújtani

(3) A kellő időben beadott fellebbezésnek annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző évre kivetett váltságnak megfelelő összeget, vagy ha a bevallásban, illetőleg a fellebbezésben foglaltaknak változatlan elfogadása esetében a kivethet összeg ennél nagyobb, csak ezt az összeget lehet behajtani.

15. §

(1) Az állami adóhivatalnak a váltság jogossága és mérve kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz fellebbezésnek van helye. A pénzügyigazgatóság a fellebbezés tárgyában végső fokon határoz.

(2) A pénzügyigazgatósághoz intézett felebbezésnek halasztó hatálya nincs.

A közmunkaváltság fizetése és kezelése

16. §

(1) A közmunkaváltság havonta minden hónap első napján esedékes és azt a hónap ötödik napjáig kamatmentesen lehet befizetni.

(2) A váltságfizetési kötelezettség első évében a közmunkaváltság fizetésére kötelezett tartozik a jövedelemadó bevallása, illetőleg a 11. § (3) bekezdése szerint kiszámított jövedelem alapján őt terhelő közmunkaváltságnak egy-egy hónapra eső összegét - a váltság kivetésének bevárása nélkül - minden hónap ötödik napjáig megfizetni. A váltságfizetési kötelezettség következő éveiben a váltság összegét az előző évi kivetés szerint kell mindaddig fizetni, amíg az arra az évre vonatkozó váltság kivetve nincs. A jelen bekezdés alapján teljesített fizetések és a megállapított váltság esedékessé vált részének összege közötti különbözetet a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitott harminc nap alatt kell megfizetni. A közmunkaváltságnak a most megállapított határidőkig való befizetését a fizetésre kötelezett a hatóság felszólítására igazolni tartozik.

(3) Amennyiben a közmunkaváitság fizetésére kötelezett a közmunkaváltságnak egy-egy hónapra eső összegét a hónap ötödik napjáig igazolt ok nélkül nem fizeti meg, ugy ebben a hónapban a váltság behajtása helyett természetbeni közmunkára lehet igénybevenni.

(4) Amennyiben a közmunkaváltság be nem hajtható, a le nem rótt váltságnak megfeleiő közmunkakötelezettséget természetbeni közmunkával kell teljesíteni.

(5) Ha a közmunkaváltság fizetésére kötelezettet természetbeni közmunka teljesítésére kötelezik, a terhére kivetett közmunkaváltság arányos részét törölni kell.

(6) Egyebekben a váltság beszedésére, behajtására, biztosítására, behajtásának elévülésére és a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.

Újjáépítési közmunkaváltság-alap

17. §

(1) A jelen rendelet alapján kivetett közmunkaváltságot és az annak terhére teljesített kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten, külön alapként kell kezelni és a zárószámadásban ennek megfelelően kell elszámolni. Az alap elnevezése: "Újjáépítési közmunkaváltság-alap".

(2) Az alap teljes bevételét újjáépítési célokra kell fordítani.

(3) Az alap kezelésére, könyvelésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

Bírság

18. §

(1) Aki a 11. § szerint a közmunkaváltság kivetése céljából szükséges bevallását a megállapított határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított váltság 10%-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidőben nem tesz eleget, a megállapított váltságnak 50%-át fizeti birság fejében. A bírságot a községi előljáróság (városi adóhivatal) a váltsággal egyszerre állapítja meg és a kivetési lajstromba is bevezeti.

(2) Ha a fizetésre kötelezett a váltságnak elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kivül nem felelhetett meg, a birság kivetését mellőzni kell.

(3) Ha a kiveteti váltság a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a bírságot is helyesbíteni kell,

(4) Törölni kell a bírságot, ha a fizetésre kötelezett a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt.

Jövedéki kihágás

19. §

(1) Súlyos jövedéki kihágást követ el a bevallás adására kötelezett személy, ha bevallásában, a hatóság felhívására adott nyilatkozatában vagy jogorvoslat bejelentését (indokolását) tartalmazó beadványában vagyoni helyzetére, illetve jövedelmének összegére tudatosan valótlan adatot közöl, vagy a valóságnak megfelelő adatot tudatosan elhallgat és ezáltal a váltság összegét megrövidíti vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki.

(2) A jelen § alá eső jövedéki kihágás büntetése pénzbüntetés, amelynek összege a megrövidített vagy veszélyeztetett váltság egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet.

(3) Nem büntethető az elkövető, ha a cselekmény felfedezése előtt bevallását (nyilatkoza-tát, beadványát) a valóságnak megfelelően módosítja.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

A közmunka és váltság felhasználása

20. §

(1) A természetben teljesített közmunka, valamint a váltságösszegek felhasználása tekintetében az újjáépítési miniszter rendelkezik.

(2) A közmunka és a váltságösszeg felhasználásáról az újjáépítési miniszter által megállapítandó irányelvek alapján a vármegyékben az alispán, Budapesten és környékén (1937: VI. tc. 2. §-ának (7) bekezdései, valamint a többi városokban az országos építésügyi kormánybiztos tervezetet készit; a kormánybiztos a tervezet tárgyában az érdekelt város polgármesterét, községre vonatkozó tervezet esetében az alispánt meghallgatja.

(3) A (2) bekezdés alapján készített tervezeteket jóváhagyás végett az újjáépítési miniszternek be kell mutatni. A jóváhagyott terven belül a munkálatok irányítása és ellenőrzése vármegyékben az alispán, Budapesten és környékén, valamint a többi városokban az országos építésügyi kormánybiztos hatáskörébe tartozik. A munkatervet a folyó évre vonatkozólag augusztus hó 1. napjáig, egyébként a megelőző év december hó 1. napjáig kell jóváhagyás végett bemutatni.

A közmunkakötelezrttek összeírása

21. §

(1) Mindazok, akik a 2. § (1) bekezdése értelmében közmunkára kötelezetlek, vagy a 3. § (2)-(4) bekezdése alapján ez alól ideiglenesen mentesittettek, kötelesek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a községi elöljáróságnál (polgármesternél) a folyó évre vonatkozóan a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott nyolc nap alatt, minden további évre vonatkozóan pedig az előző év november havának 30. napjáig bejelenteni, hogy a közmunkakötelezettségüknek tényleges munkateljesítéssel kívánnak-e eleget tenni, avagy azt közmunkaváltság fizetésével kivánják-e megváltani. Azokat, akik ezt a bejelentést elmulasztják, ugy kell tekinteni, hogy közmunka-kötelezettségüknek természetben kivannak eleget tenni.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) a bejelentések alapján külön-külön lajstromot készit egyfelől azokról, akik természetbeni közmunkát kivánnak teljesíteni, illetőleg bejelentést nem tette le és másfelől azokról, akik közmunkaváltságot kívánnak fizetni.

A közmunka megszervezése, igénybevétel

22. §

(1) A közmunkát a törvényhatóság első tisztviselője az újjáépítési miniszter rendelkezéseihez képest szervezi meg.

(2) Azokat, akik a közmunkát természetben róják le, a községi előljáróság (polgármester) veszi, igénybe.

Közmunkaigazolvány

23. §

A községi elöljáróság (polgármester) a 2. § szerint közmunkakötelezettség alá eső minden személy részére igazolványt állit ki, amely a munka teljesítésének vagy a váltság befizetésének, illetőleg a közmunka alól való állandó vagy ideiglenes mentesítésének tanúsítására szolgál. A közmunkaigazolvány kiállításáért díj nem szedhető.

Betegség- és balesetbiztosítás

24. §

(1) A 10. § alapján tartós közmunkát teljesítő személyeket az Országos Társadalombiztosító Intézetnél, illetőleg az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél betegség, baleset, öregség és rokkantság esetére biztosítani kell.

(2) A 2. § (2) bekezdése alapján időszaki közmunkát teljesítő személyek baleseti kártalanítása az újjáépítési közmunkaváltságalap terhére történik.

Büntető rendelkezések

25. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a közmunkakötelezettség alá eső személy, aki:

a) a jelen rendeleten alapuló igénybevételi felhívásnak (kirendelésnek) nem engedelmeskedík, feltéve, hogy mulasztását alapos okkal ki nem menti,

b) a reá rótt munkát szándékosan hanyagul végzi,

c) a közmunka helyét önkényesen elhagyja, vagy egyébként fondorlattal kivonja magát a közmunka teljesítése alól.

(2) Az (1) bekezdés szerint esik büntetés alá az a munkaadó, aki alkalmazottját közmunka-kötelezettségének teljesítésében szándékosan megakadályozza, kötelezettségének teljesítése miatt hátránnyal sújtja, vagy alkalmazásából elbocsátja.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés összege a havi váltságösszeg egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet.

(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX, tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából az újjáépítési minisztert kell tekinteni.

(5) Azt, akit az (1) bekezdés alapján jogerősen elitéltek, az elmulasztott munkanapok kétszeresének megfelelő közmunka teljesítésére kell igénybevenni, ha pedig arra az elitélt testileg alkalmatlan, az elmulasztott munkanapokra eső váltságösszeg kétszeresének megfizetésére kell kötelezni. Visszaeső elitélttel szemben rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.

Hatálybalépés

26. §

(1) A jelen rendelet az 1945. évi július hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az újjáépítési miniszter, a közmunkaváltság kivetése, kezelése, könyvelése és nyilvántartása tekintetében a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) Az országos építésügyi kormánybiztosnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a helyi nemzeti bizottságoknak, a polgármestereknek s általában a helyi hatóságoknak min den olyan rendelkezése, amely újjáépítési közmunkát vagy ehhez hasonló jellegű közszolgáltatást rendelt el, jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti.

Budapest, 1945. évi június hó 27-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök