4330/1945. ME rendelet

a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről

Az Ideiglenes Nemzetgyülés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli.

1. §

Az alább felsorolt egyes vármegyék a törvényhatóságok területének általános rendezéséig, illetőleg a békeszerződés alapján esetleg történő ujabb rendezéséig ujból egyesülnek:

1. Komárom és Esztergom vármegyék Komárom-Esztergom vármegye néven; székhelye: Esztergom.

2. Nógrád és Hont vármegyék Nógrád-Hont vármegye néven; székhelye: Balassagyarmat.

3. Borsod, Gömör és Kishont vármegyék Borsod-Gömör vármegye néven; székhelye: Miskolc.

4. Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék Szatmár-Bereg vármegye néven; székhelye: Mátészalka.

2. §

Abaúj-Torna vármegye neve Abaúj vármegyére, Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyesitett vármegye neve Csanád vármegyére, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyesitett vármegyék neve Győr-Moson vármegyére változik.

3. §

Bihar vármegye székhelye: Berettyóujfalu, Abauj vármegye székhelye: Szikszó, Bács-Bodrog vármegye székhelye: Baja.

4. §

Komárom törvényhatósági jogu város duna-jobbparti része Szőny nagyközség hozzácsatolásával mint megyei város Komárom-Esztergom vármegye fennhatósága alá kerül.

5. §

Azokat az állami hatóságokat és hivatalokat, melyek minden vármegyében működnek (királyi tanfelügyelőség, államépitészeti hivatal, stb.), Abaúj és Zemplén vármegyékre nézve Sátoraljaújhely székhellyel, Hajdú és Bihar vármegyékre nézve Debrecen székhellyel közösen kell megszervezni, feltéve, hogy a szakigazgatás feladatai nem kívánják meg a hatóságok és hivatalok elhelyezésének változatlanul tartását.

6. §

A földrajzi tényezők és a közlekedési nehézségek figyelembevételével a törvényhatóságok között az alábbi területátcsatolások történnek:

1. Abaúj vármegyéből Borsod-Gömör vármegyébe a tornai járás és Onga nagyközség,

2. Abaúj vármegyéből Zemplén vármegyébe a füzérkomlósi, füzérradványi és pálházai körjegyzőségek községei,

3. Békés vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe Bucsa nagyközség,

4. Bihar vármegyéből Békés vármegyébe Geszt, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Nagyszalonta (Ujszalonta), Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr és Zsadány nagyközségek,

5. Bihar vármegyéből Hajdú vármegyébe Álmosd, Bagamér, Hajdubagos, Hosszupályi, Kokad, Monostorpályi, Nagyléta, Sáránd és Újléta nagyközségek,

6. Borsod-Gömör vármegyéből Heves vármegyébe Andornaktálya, Ostoros, Bélapátfalva nagyközségek, Balaton, Borsodszentmárton és Mónosbél kisközségek,

7. Borsod-Gömör vármegyéből Szabolcs vármegyébe Tiszagyulaháza kisközség,

8. Borsod-Gömör vármegyéből Miskolc törvényhatósági jogu városhoz Diósgyőr és Hejőcsaba nagyközségek,

9. Csanád vármegyéből Békés vármegyébe Elek nagyközség,

10. Csanád vármegyéből Csongrád vármegyébe Deszk, Gyála, Kübekháza, Ószentiván, Szőreg és Ujszentiván nagyközségek,

11. Fejér vármegyéből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe Érd, Diósd, Sóskút, Szászhalombatta és Tárnok nagyközségek,

12. Hajdu vármegyéből Bihar vármegyébe Földes nagyközség,

13. Hajdu vármegyéből Heves vármegyébe Egyek és Tiszacsege nagyközségek,

14. Heves vármegyéből Nógrád-Hont vármegyébe Hasznos és Tar nagyközségek és a nagybátonyi körjegyzőség községei,

15. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből Békés vármegyébe Dévaványa nagyközség,

16. Nógrád-Hont vármegyéből Heves vármegyébe a herédi, jobbágyi-i és lőrinci-i körjegyzőségek községei,

17. Nógrád-Hont vármegyéből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe a szobi járás községei, továbbá Kósd nagyközség és a nógrádverőcei és penci körjegyzőségek községei,

18. Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyéből Bács-Bodrog vármegyéhez Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd nagyközségek,

19. Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyéből Heves vármegyébe Boldog nagyközség,

20. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe Abony, Tószeg, Újszász és Zagyvarékás nagyközségek,

21. Somogy vármegyéből Zala vármegyébe a miháldi és somogyszentmiklósi körjegyzőségek községei,

22. Szabolcs vármegyéből Hajdu vármegyébe Nyírábrány és Nyírmártonfalva nagyközségek,

23. Szabolcs vármegyéből Szatmár-Bereg vármegyébe Nyírmada nagyközség a hozzá beosztott Pusztadobos kisközséggel és a gyürei, kövőpetri-i, kopocsapáti-i és vajai körjegyzőségek,

24. Szabolcs vármegyéből Zemplén vármegyébe a csobaji, prügyi és tiszaladányi körjegyzőségek községei,

25. Szatmár-Bereg vármegyéből Szabolcs vármegyébe Penészlek nagyközség,

26. Vas vármegyéből Veszprém vármegyébe az egyházaskészői körjegyzőség községei,

27. Vas vármegyéből Zala vármegyébe a bélbaltavári, egervári, győrvári és olaszkai körjegyzőségek községei,

28. Zemplén vármegyéből Borsod-Gömör vármegyébe Gesztely nagyközség a hozzá beosztott Hernádkak kisközséggel, Hernádnémeti és Kesznyéten nagyközségek, a girincsi és sajóhídvégi körjegyzőségek községei,

29. Zala vármegyéből Veszprém vármegyébe a balatonfüredi járás a szentantalfai körjegyzőség kivételével és a káptalanfai és zalagalsai körjegyzőségek községei.

7. §

A belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a megyei városok közül azoknak, amelyek csekélyebb népességüknél és főleg anyagi erejüknél fogva a jelenlegi szervezet költségeit önerejükből fedezni nem tudják, szervezetét a fennálló jogszabályoktól eltérően egyszerűsítse. Ugyanakkor felhatalmazást kap, hogy egyes nagyközségeket vagy összeépült egyesitett községeket, ha anyagi erejük birja, megyei városokká alakítson át, akár a fennálló jogszabályokban előirt, akár a fentiek alapján egyszerűsített szervezettel.

8. §

A belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy egyes lakott helyeknek önálló nagy- vagy kisközséggé való alakulását közérdekből akkor is megengedhesse, ha szóbanlévő helyen az állami egyenesadót fizető többségének kivánsága igazolva nem volna.

9. §

A belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy községek egyes határrészeit közérdekből egy szomszédos, de más törvényhatósághoz tartozó községhez csatolja át.

10. §

A belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a különálló községi határrészeket közérdekből valamely szomszédos község (város) határához csatolhassa át vagy belőlük önálló községeket (helységeket) szervezhessen.

11. §

A belügyminiszter felhatalmazást kap, hogy kisebb népességű s háztartási egyensulyukat saját erejükből fenntartani nem tudó kisközségek szervezetét kisérletképp egyszerűsítse s az ily korlátolt önkormányzattal biró kisközségeket valamely községhez beosztott "helység"-ként tartsa nyilván.

12. §

Jelen rendelet kihirdetésével lép életbe,

Budapest, 1945. évi julius hó 4-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök