50100/1945. IpM rendelet

az üzemi bizottságok tárgyában

1. §

A munkának, mint a termelés egyik legfontosabb tényezőjének megbecsülése, továbbá az üzemen kivül lévő vállalatoknak megindítása és üzemük biztosítása, valamint a gazdasági életnek a háboru után való megszervezése szükségessé teszi, hogy minden olyan ipari, bánya és kohó vállalatnál, valamint a közhasználatú villamosműnél (továbbiakban vállalat) amennyiben rendszerint legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, üzemi bizottságok alakuljanak. Azokban az üzemekben, amelyeknek létszáma 50 alkalmazotton alul van, az illetékes szakszervezetek, illetőleg az üzem alkalmazottai bizalmi egyéneket választhatnak, akiknek működését a munkaadó, vagy a vállalat vezetője elismerni tartozik.

Ha a vállalatnak több telepe van, minden olyan telepen, ahol rendszerint legalább 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, külön-külön kell üzemi bizottságot alakítani.

Ezen rendelet szempontjából alkalmazottaknak kell tekinteni mindazokat, akiket a vállalatnál szolgálati viszony alapján foglalkoztatnak (pl. tisztviselők, munkások, tanoncok stb.). Az alkalmazottak csoportján belül pedig tisztviselőknek kell tekinteni az üzletvezetőt, a rendszerint legalább 10 alkalmazott munkáját irányító művezetőt, malomvezetőt (főmolnárt), épitési művezetőt (főpallért), vagy rendszerint legalább 5 alkalmazott munkáját irányító gépészt (vezető gépészt), főgépészt.

Nem lehet alkalmazottaknak tekinteni az igazgatókat és azokat a vezető tisztviselőket, akiknek a vállalat, vagy a személyi osztály vezetésében döntő befolyásuk van.

2. §

Az üzemi bizottságok hatásköre kiterjed a kérdéses üzemnek a munkaviszonyt illető összes ügyeire, ugymint a munkabérre, munka- és szabadságidőre, az alkalmazottaknak a munkaviszonyból folyó jogainak érvényesítésére, közös gazdasági és jóléti érdekeire, különösen pedig a családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezésekre, kulturális és jóléti intézményekre, a balesetek elleni védekezésre. Kiterjed a bizottság hatásköre az alkalmazottakkal való bánásmódra, az alkalmazottak fegyelmi ügyeire, a munkaviszályok békés elintézésére, valamint a munkafeltételekre, a gyári munkarend és munkafegyelem összes kérdéseire.

Kiterjed ezenkívül a bizottság hatásköre az üzemnek a fasisztáktól megtisztítására, valamint olyan egyének eltávolítására, akik részt vettek az üzem megrongálásában.

Az üzemi bizottság általában közreműködik javaslataival, a jobb és gazdaságosabb termelés előmozdítása érdekében, uj munkamódszerek bevezetésénél és mindenben elősegíti a termelés eredményességét. Éppen ezért a munkaadók tartoznak az üzemi bizottságnak negyedévenként pontos jelentést tenni a vállalat helyzetéről, üzletmenetéről és a munkapiac várható alakulásáról.

Mindazokban az üzemekben, amelyeknek létszáma 200-on felül van, az üzemi bizottságoknak joguk van betekinteni az egész üzletmenetre, tehát joguk van szakértők utján az üzleti könyveket is megvizsgálni.

Részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelősségű társaságoknál pedig biztosítani kell részükre az igazgatóság, illetve taggyűlés ülésein való részvételt is akként, hogy az üzemi bizottság által erre a célra kijelölt tagot teljes tanácskozási jog illeti meg, de a céget kifelé nem képviseli.

3. §

Az üzemi bizottság megalakításánál külön szavaznak a munkások és külön a tisztviselők az alábbi módozatok szerint. A bizottság munkájában azonban együttesen vesznek részt. Ugy a munkásoknál, mint a tisztviselőknél a választást ugy kell eszközölni, hogy a különböző szakmák, illetőleg kategóriák (igy pl. a tisztviselőknél, mérnöki, művezetői, műszaki, kereskedelmi stb.) lehetőleg képviselve legyenek a bizottságban.

A bizottság tagjainak száma munkásoknál 50-200 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttag, 200-400 alkalmazottig 4 rendes és 4 póttag, 400 alkalmazotton felül minden 200 alkalmazott után 1000 alkalmazottig 1 rendes és 1 póttaggal több, 1000 alkalmazotton felül pedig minden 500 alkalmazott után 1 rendes és 1 póttag választandó. A bizottság munkás- (rendes) tagjainak száma legfeljebb 25 lehet.

Tisztviselőknél 5-15 alkalmazottig 1 rendes és 1 póttag, 15-50 alkalmazottig 2 rendes és 2 póttag, 50-100 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttag, 100 alkalmazotton felül, minden további 200 alkalmazottig 1 rendes és 1 póttag választandó. A bizottság tisztviselő (rendes) tagjainak száma azonban legfeljebb 5 lehet.

4. §

A bizottsági tagok megválasztása titkos szavazással munkaszüneti napon történik. Választó az üzemben foglalkoztatott minden olyan alkalmazott, aki 18. évét betöltötte és a választás időpontjában szabadságvesztés büntetésének végrehajtása vagy politikai jogainak gyakorlását felfüggesztő birói itélet hatálya alatt nem áll.

Választható az olyan választó, aki 21. életévét betöltötte, irni és olvasni tud és az illető üzemben 6 hónap óta teljesít szolgálatot vagy az illető üzemben és más hasonló üzemben együttvéve legalább 1 évig teljesített már szolgálatot.

Felmondásban levő alkalmazott nem választható.

Ujonnan létesített vagy nem állandó üzemű (idény) vállalatnál választható az olyan választó is, aki a választás napján a második bekezdésben megszabott szolgálati időt még nem töltötte el.

5. §

Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) választását elsőizben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül, azután pedig a választási idő tartamának lejártát megelőző hónapban kell megtartani. Az első választást ott, ahol a szakszervezetek már működnek. a szakszervezetek bizottságának kiküldöttje rendeli el és vezeti. Ahol a szakszervezetek megalakítva nincsenek, a választást a működési hely szerint legközelebb eső város szakszervezeti bizottságának kiküldött megbízottja rendeli el és vezeti. A későbbi választásokat a bizottság elnöke vagy ennek akadályoztatása esetén az elnök helyettese rendeli el és vezeti.

A választást vezető a választás lefolytatására a vállalat alkalmazásában álló két alkalmazottal "választási bizottságot" alakit. A választási bizottság köteles gondoskodni arról, hogy a választás napját, helyét s időpontját tartalmazó hirdetményt az üzem minden olyan helyiségében, amelyben alkalmazottat foglalkoztatnak, szembetűnő helyen kifüggesszék.

A választási hirdetményt legkésőbb 3 nappal a választás határnapja előtt ki kell függeszteni.

A választás megkezdése előtt a választást vezető alkalmazottak közül kijelöl egy jegyzőkönyvezetőt, aki a választásról két példányban jegyzőkönyvet készit. A munkaadó köteles a választás napja előtt kellő időben a vállalat alkalmazottainak jegyzékét és a jegyzék feldolgozásához, valamint a választás lebonyolításához szükséges munkaerőket és eszközöket a választási bizottság rendelkezésére bocsátani.

A választást jelölés előzi meg. A jelölést a választást vezető ejti meg az illetékes szakszervezetek helyi vezetőivel vagy az üzemi bizalmi egyéneivel egyetértésben. Ahol lehetséges, az üzem munkásai külön jelölő bizottságot küldhetnek ki.

A választás szavazólapokkal történhetik, amelyeket a munkaadó köteles rendelkezésre bocsátani. A szavazás ugyanazon szavazólapon történik ugy a rendes, mint a póttagokra. A szavazólapokon változtatásokat lehet eszközölni.

A választás napján a szavazólapokat a választási bizottság veszi át a szavazásra jelentkező munkásoktól és alkalmazottaiktól. A szavazás befejezése után ugyancsak a bizottság számlálja össze a szavazólapokat és megállapítja az eredményt, amelyet jegyzőkönyvbe is foglalnak.

Megválasztott rendes tagok azok, akik a legtöbb szavazatot kapták, utánuk sorrendben következnek a póttagok. Szavazategyenlőség esetén sorshuzás dönt.

A választási jegyzőkönyveket a választást vezető és a jegyzőkönyvvezetők irják alá és annak egy példányát átadják a munkaadónak, a másik példányt pedig a megválasztott üzemi bizottság őrzi meg.

E rendelet hatálybalépése után létesülő vállalatnál az első választást a vállalat üzemének megkezdését követő 60 napon belül kell megtartani.

A választás szabálytalansága, vagy érvénytelensége tekintetében - panasz esetében - a telep szerint illetékes elsőfokú iparhatóság jogorvoslat kizárásával határoz, szükség esetében uj választást is rendelhet el.

6. §

Az üzemi bizottság megbízatása egy évre szól, egy év után a tagok ujra választhatók.

Ha valamely tagra nézve olyan körülmény áll be, amely választhatóságát felfüggeszti, vagy a tag a munkáltató szolgálatából kilép, bizottsági tagsága megszünik. A kivált bizottsági tag helyébe az a póttag lép, aki a póttagok között a legtöbb szavazatot nyerte.

Ha az üzemi bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után is 3-nál kevesebbre, vagy a tagok 2/3-ára csökken, a megüresedett helyek betöltésére uj választást kell tartani. Ebben az esetben már az elnök vezeti a választást jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelő módon.

7. §

Az üzemi bizottság saját kebeléből elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök köteles minden hónap első felében egyszer rendes ülést összehivni. A bizottságot szükség esetében, a munkaadónak vagy a bizottság rendes tagjai felének a kívánságára a rendes havi ülésen felül rendkívüli ülésre kell összehivni. A bizottság ülései nem nyilvánosak, de ülésein az illetékes szakszervezetek képviseltethetik magukat.

8. §

Az olyan üzemek, amelyeknek telepei különböző székhelyeken vannak, félévenként meghatározott telephelyen együttes bizottsági ülésre ülnek össze. Ezen ülésekre az egyes telepek bizottságai legfeljebb 3 kiküldöttet küldhetnek ki.

9. §

Az üzemi bizottság tagjai (póttagjai) működésük megkezdése előtt kötelesek a választást vezető egyén, vagy a helyi Nemzeti Bizottság elnökének kezeihez a következő szövegü fogadalmát letenni:

"Én ... lelkiismeretemre fogadom, hogy tisztemben legjobb tudomásom szerint, pártatlanul és mindenkor a közérdek szem előtt tartásával járok el és az eljárásom során tudomásomra jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot hivatali titokként megőrzöm."

A bizottság tagjai (póttagja) megbizatásukat a munkaviszonyból folyó teendőikön belül kötelesek teljesíteni. Munkabérükből (fizetésükből) a munkaadó a bizottsági tagsággal járó teendők végzése folytán bekövetkezett munkamulasztás cimén semmit sem vonhat le és megbízatásuk teljesítése miatt őket hátránnyal egyébként sem sujthatja.

Köteles a munkaadó a tagoknak (póttagoknak) a bizottsági ülésekkel kapcsolatban esetleg felmerült készpénzkiadásait megtéríteni.

10. §

Az üzemi bizottságok javaslatainak átvételére és az esetleges tárgyalások folytatására á munkaadó megbizottat vagy megbízottakat köteles kijelölni és ezeknek a nevét a bizottsággal közölnie kell. Az ülések megtartása végett az üzemi bizottságoknak megfelelő helyiséget a munkaadó köteles rendelkezésre bocsátani.

Köteles a munkaadó az üzemi bizottság tagjainak névsorát a vállalat vagy üzem hirdető tábláján kifüggeszteni, vagy más alkalmas módon az alkalmazottakkal közölni, hogy arról az ujonnan belépő alkalmazottak is tudomást szerezhessenek.

11. §

Ha az üzemi bizottság valamelyik tagjának személyes ügye kerül a bizottság elé, ugy ebben az esetben póttag behívásáról kell gondoskodni.

12. §

Az üzemi bizottság, ha az általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdekében szükséges, a vállalat kötelékébe tartozó bármely személyt meghallgathatja. A bizottság kívánságára a munkaadó köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges adatokat közölni, valamint a tárgyalt kérdéssel ügykör szerint megbízott alkalmazottját a bizottság tájékoztatása végett az ülésre kiküldeni.

A bizottság üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tárgyalt kérdéseket, valamint a hozott határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző irják alá. A jegyzőkönyv egyik példányát az elnök a munkaadónak adja át, aki azt megőrizni köteles. A jegyzőkönyv másik példányát a bizottság őrzi meg. A bizottság elnöke és tagjai (póttagjai) az ebben a minőségben tudomásukra jutott üzleti, üzemi, vagy egyéb titkot hivatali titokként kötelesek megőrizni.

13. §

A munkaviszonyt érintő minden egyéni panasz az üzemi bizottság, illetőleg annak fegyelmi bizottsága elé kerül, amennyiben az alkalmazott az ügyet nem tudja a munkaadóval, illetőleg megbízottjával elintézni. Ha a bizottság tagjainak száma ötnél több, a munkaviszonyra vonatkozó egyéni panasz elintézésére, az üzemi bizottság fegyelmi bizottságot küld ki és az üzemi bizottság egyéni kívánságokkal és panaszokkal csak olyan esetekben foglalkozik, amikor azok az alkalmazottak közösségét, vagy nagyobb csoportját érintik.

Az üzemi bizottságnak, illetőleg a fegyelmi bizottságnak joga van, ha konkrét eset szükségessé leszi, az üzem béradataiba betekinteni, ezen jogát hetenként legfeljebb kétszer, munkaidőn kivül gyakorolhatja.

Ha az üzemi bizottság, illetőleg annak fegyelmi bizottsága az egyéni panaszt elintézni nem tudja, az ügyet az alkalmazott a munkaügyi bíróság elé viheti.

Az egyéni panaszok békés elintézésének megkísérlése céljából az üzemi bizottság, illetőleg fegyelmi bizottsága a szükséghez képest, de legalább havonként egyszer munkaidőn kívül ülést tart. Az egyéni bérkérdésben létrejött megegyezéseknek visszaható erejük van.

14. §

A munkaerkölcsöt, valamint az üzemi fegyelmet sértő cselekmény esetén, ha az alkalmazott nincs megelégedve a munkaadó, illetőleg helyettese intézkedésével, akkor jogában van az üzemi bizottsághoz, illetőleg annak fegyelmi bizottságához fordulni.

A fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyek elintézésére a munkaidőn kivül ülést hiv egybe, amelyre a munkaadót, illetőleg a megbizottját meghivja. A fegyelmi bizottság a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki:

1. az üzemi bizottság előtt való szóbeli feddést,

2. írásbeli megrovást és annak az üzem hirdető táblájára való kifüggesztését,

3. áthelyezést más munkahelyre,

4. elbocsátási.

A fegyelmi határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az üzemi bizottság hatásköre nem érinti a munkaadónak az 1884. évi XVII. tc. (régi ipar-törvény) 94. §-ában biztositott jogát.

15. §

Uj munkarend, vagy szolgálati szabályzat készítése, vagy a meglévőnek módosítása esetén, amennyiben a munkarend, vagy szolgálati szabályzat nem kollektív szerződés utján jön létre, az üzemi bizottság meghallgatandó.

16. §

Egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, ha nem jön létre megegyezés, az üzemi bizottság, illetőleg annak a 13. §-a értelmében kiküldött fegyelmi bizottsága és a munkaadó között, akkor az üzemi bizottság, amennyiben kollektív szerződés másként nem határoz, az iparfelügyelőséghez fordul.

17. §

Az üzem jóléti intézményeinek ellenőrzése az üzemi bizottság, illetőleg a kebeléből kiküldendő bizottság hatáskörébe tartozik. A vállalat vezetősége tartozik betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazon feljegyzéseket, amelyek az intézmények kezelésére vonatkoznak. Ha az ellenőrzés módjára nézve a bizottság a munkaadóval, vagy megbízottjával nem tud megegyezni, akkor az üzemi bizottság az iparfelügyelőséghez fordulhat.

18. §

Az üzemi bizottság, illetőleg a 13. § értelmében kiküldött bizottsága közreműködik az alkalmazottak által elrontott anyagok és eszközökért fizetendő térítés megállapításában és akkor árkülönbözetek elintézésében. Ha idevonatkozólag a bízottság, illetőleg annak kiküldött albizottsága a munkaadóval vagy megbízottjával megegyezni nem tud, akkor - amennyiben kollektív szerződés másként nem intézkedik -, olyan üzemekben, amelyek legalább 100 munkást foglalkoztatnak, paritásos választott bíróságok döntenek. A bíróság legalább három, legfeljebb öt tagu; 1-1, illetőleg 2-2 tagot küld ki az üzemi bizottság, ugyanannyit a munkaadó. Ha a felek az elnök személyében megegyezni nem tudnak, az illetékes iparfelügyelőség jelöli ki a pártatlan elnököt.

19. §

A munkaidő, a szabadságidő s a szakmányváltás kérdésének elintézésében a törvények és rendeletek korlátai közölt az üzemi bizottság közreműködik.

20. §

Az üzemekben legalább kéthetenként egyszer üzemvezetői értekezlet tartandó amelyre az üzemi bizottság legalább 1, legfeljebb 5 tagot küldhet ki.

21. §

Ha az üzem leemelését érintő kérdésben a munkaadó nem tenné magáévá az üzemi bizottság javaslatát, akkor az üzemi bizottság az illetékes szakszervezel hozzájárulásával az ügyet az Országos Ipartanács elé terjesztheti.

Az Ipartanács véleményezése után az Iparügyi miniszter utasíthatja a munkaadót hogy az üzemi bizottság javaslatát tegye újból megfontolás tárgyává és záros határidőn belül nyilatkozzék. A munkaadó nyilatkozatának beérkezése után, illetőleg, amennyiben a nyilatkozni záros határidő után be nem érkezik, az iparügyi miniszter dönt.

22. §

Az üzemi bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása az üzemből való elbocsátás okául nem szolgálhat.

A munkaadó a bizottság tagjait a megbízatásának megszüntetésétől számított 2 éven belül akár felmondással, akár anélkül csak olyan esetben bocsáthatja el, amelyben a szolgálati szerződés felmondási idő megtartása nélkül is megszüntetheti. Ily ügyekből felmerülő panaszok esetén a munkaügyi bíróság dönt.

Üzemredukció, munkahiány vagy egyéb hasonló ok esetén csak az iparfelügyelőség hozzájárulásával bocsátható el az üzemi bizottság tagja (póttagja).

23. §

Amennyiben a munkaadó az 5. §-ban megállapított kötelességeinek az előirt határidő alatt nem tenne eleget, az alkalmazottak keresete alapján a munkaügyi biróság intézkedik és a munkaadót meghallgatása után az ebből származó költségek megfizetésére kötelezheti.

24. §

Az üzemi bizottsági tagok hatásköri tullépése vagy kötelesség sértése miatt a munkaadó, ha pedig a bizottsági tagokat feladataik ellátásában a munkaadó akadályozza, a bizottság panaszában, végül a bizottsági tisztség ellátásának módozatai tekintetében felmerülő vitában a munkaügyi biróság határoz.

25. §

A jelen rendelet előtt megalakult üzemi bizottságok ott, ahol azok megválasztása, vagy összetétele ellentétben áll a rendelettel, ujra-választandók, vagy átszervezendők.

Ahol pedig a rendelet értelmében nem üzemi bizottságok, hanem csak bizalmi férfiak működhetnek, abban az esetben, ha már vannak üzemi bizottságok, azok feloszlatandók.

26. §

Az állami közüzemek, közintézmények, közintézetek és köztestületek állal foglalkoztatottakra ezen rendelet nem alkalmazható.

27. §

Jelen rendelet 1945. évi február hó 15. napján lép életbe.

Takács Ferenc s. k.,

iparügyi miniszter