5120/1945. ME rendelet

a Budapesten és környékén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról

Az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

1. §

(1) A Budapesten és környékén lévő, a jelen § (3) bekezdésében felsorolt megyei városokban és községekben az országos építésügyi kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) által kijelölt épületeknek megrongált tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit, amelyeknek sürgős helyreállítása fennálló veszély elhárítása végzett mellőzhetetlenül szükséges az épület tulajdonosa, illetőleg az, aki az épülettel rendelkezni jogosult (haszonélvező, öröklakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, a továbbiakban: tulajdonos) köteles a jelen rendeletben meghatározott módon helyreállítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyreállítási munkálatokat a kormánybiztos útján az újjáépítési miniszter irányítja és ellenőrzi.

(3) A jelén rendelet alkalmazásában Budapest környékéhez tartozónak kell tekinteni Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Újpest megyei városokat és Albertfalva, Csepel, Mátyásföld, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár nagyközségeket.

2. §

(1) Az 1. §-ban említett helyreállítási munkálatok elvégzésének biztosítására az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elválasztott külön alap: Budapest Épület javítási Alap (a továbbiakban: Alap) létesíttetik. Az Alap felett céljának megfelelően az újjáépítési miniszter rendelkezik: az Alap kezelésének, könyvelésének és nyilvántartásának részletes szabályait a pénzügyminiszterrel egyetértve az újjáépítési miniszter állapítja meg.

(2) Az Alap céljaira az 1- §-ban említett területen lévő összes épületek tulajdonosai, illetve bérlői az 1945. évi augusztus hó 1. napjától az 1947. évi július hó 31. napjáig terjedő időre, függetlenül attól, hogy ae épület helyreállításra szorul-e, rendkívüli épületjavítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzá]árulás) kötelesek fizetni.

3. §

(1) A tulajdonos házadómentesség hiányában a nyers házbér jövedeleminek 25%-át, rendes ideiglenes házadómentesség esetében aj nyers, házbérjövedelemneiki 40°/o-át, rendkívül ideiglenes házadómentesség esetében pedig a nyers házbérjövedelemnek 50%-át meghaladó részét minden hónap 15. napjáig ház adó és járulékai, valamint hozzájárulás címén a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz, kerületi adószámviteli osztályhoz) tartozik befizetni. Egyidejűleg ugyanoda kell befizetni a 4. § értelmében hozzájárulás címén járó összegeket is.

(2) Ha a bérlő a 4060/1945. ME rendelet (Rt 1945. évf. 212. o.) alapján az ott említett munkálatok költsége címén beszámítási jogot gyakorol, akkor a tulajdonosnak az előbbi bekezdésben megszabott hozzájárulása a bérlő által beszámított összeggel csökken.

(3) Az (1) bekezdésben megszabott hozzájárulás terheli a tulajdonost olyan helyiség után is, amelyet maga használ, vagy bérfizetés nélkül nyújtott szolgálati lakásként enged át, terheli továbbá a részvénytársaságot, illetőleg szövetkezetet is, amelynek a tulajdonában lévő öröklakást a jogosult részvényes vagy szövetkezet tagja használja vagy adja bérbe: mindezekben az esetekben a nyers házbérjövedelemként a házadó alapjául szolgáló haszonértéket kell tekintetbe venni.

4. §

(1) A bérlő az 1939. évi szeptember hó 1. napjához igazodva rögzített bér (ú. n. régi bér) esetében az alábbi hozzájárulást köteles fizetni:

a) lakás után az 1945. évi július hó 1. napján irányadó, különdíjak és mellékszolgáltatások nélkül számított bér (a továbbiakban: bérösszeg) 100%-át, ha a lakás háromszobás, vagy ennél kisebb; 200%-át, ha a lakás négy- vagy ötszobás és 300%-át, ha a1 lakás hatszobás, vagy annál nagyobb;

b) üzlet-, üzem- és irodahelyiség után a bérösszeg 400%-át; ha azonban a helyiség fényűzési célokat szolgál (pl. espresso, osztályon felüli vendéglő vagy kávéház, mulató, bár, grill, ékszerüzlet), a bérösszeg 800%-át.

(2) a bérlő a jelen § (1) bekezdése alá nem tartozó bér (ú. n. szabad bér) esetében a jelen rendelet I. számú mellékletében megállapított hozzájárulást köteles fizetni.

(3) A (2) bekezdés szerint fizetendő hozzájárulás háromszobás vagy annál kisebb lakás esetében szobánként évi 1000 pengőt, négy- vagy ötszobás lakás esetében szobánként évi 2000 pengőt, hatszobás vagy annál nagyobb lakás esetében pedig szobánként évi 3000 pengőt nem haladhat 'meg.

(4) Társbérlet vagy a lakás megosztása esetében a négyszobás vagy annál nagyobb lakás után a bérösszeg olyan százalékát kell hozzájárulás címén fizetni, amilyen a háromszobás vagy annál kisebb lakás után jár. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a társbérlők házastársak.

(5) A jelen §-ban megállapított hozzájárulást köteles fizetni a tulajdonos is a saját használatában álló helyiség és az általa bérfizetés nélkül nyújtott szolgálati lakás után, kivéve az ilyen házfelügyelői és segédházfelügyelői lakást. Ugyanez a kötelezettség terheli a részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában lévő ú. n. öröklakás használatára jogosult személyt isi, ha az öröklakást maga használja. Mindezekben az eseteikben bérösszegként a helyiségnek a házadó alapjául szolgáló haszonértéket kell tekintetbe venni.

(6) A jelen rendelet alkalmazásában a pártok, egyesületek, közegészségügyi és egyéb közérdekű intézmények, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, szabadalmi ügyvivők, hites könyvvizsgálók, hites tolmácsok irodáit, végül az orvosok rendelőit lakásoknak, a szállodákat, penziókat, színházakat, filmszínházakat üzlethelyiségeknek kell tekinteni.

5. §

(1) A bérlő a 4. §-ban megszabott hozzájárulást minden hó 5. napjáig a tulajdonosnak (megbízottjának) köteles fizetni. A hozzájárulás nemfizetésié esetében a tulajdonost a bérlővel szemben ugyanolyan felmondási jog illeti, mint amilyent a bérösszeg nemfizetése esetére a fennálló szabályok megállapítanak

(2) Ha a bérlő a hozzájárulást az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem fizeti meg1, tőle a hátralékot közadók módjára kell behajtani. Ha a hozzájárulást a bérlőtől behajtani nem lehet, azt a háztulajdonos köteles megfizetni, illetőleg ha nem fizeti meg, azt tőle közadók módjára kell behajtani. Mentesül azonban a háztulajdonos a hozzájárulás megfizetése aló, ha a nemfizető bérlővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jogával élt.

6. §

(1) Ha a 3. vagy 4. §-ban megszabott hozzájárulás jogossága vagy mértéke kérdésében vita merül fel, ennek eldöntése az állami adóhivatal (Budapesten a kerületi adöfelügyelőség) hatáskörébe tartozik. Az elsőfokú határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt halasztó hatállyal nem bíró fellebbezésnek van helye a pénzügyigazgatósághoz. A pénzügyigazgatóság másodfokú határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

(2) Egyebekben a hozzájárulás beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére és a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.

7. §

(1) A tulajdonos által a 3. § értelmében befizetett összegből a községi előljáróság (városi adóhivatal, kerületi, adószámviteli osztály) a folyó évi házadóból és járulékaiból egy hónapra eső összeget a tulajdonos együttesen kezelt adótartozásaira számol el, a fennmaradó összeget pedig az Alap részére utalja át.

(2) A kiszámítás, a befizetés, a nyilván tartás és az átutalás módozataira vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

8. §

(1) Az Alap az 1. §-ban említett területen lévő épületek tulajdonosainak az ugyanott meghatározott helyreállítási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban PK.) közvetítésével a pénzintézetek útján az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve tíz év alatt visszatérítendő törlesztéses kölcsönöket folyósít. A kölcsön folyósításának és törlesztésének részletes feltételeit és módozatait a pénzügyminiszterrel egyetértve az újjáépítési miniszter állapítja meg.

(2) A kölcsön egyik felét a tulajdonos a névértéknek megfelelő Összegben, a másik felét pedig olyan arányban átértékelt összegben köteles visszafizetni, amilyen arányban állanak a törlesztési részletek visszafizetésének időpontjában az építési anyagárak a kölcsön folyósításakor fennállott anyagárakhoz viszonyítva. Az átértékelés mindenkori arányát az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg és teszi közzé. A megállapítás minden esetben a közzétételtől számított nyolc nap elteltével lép hatályba. Az átértékelés mértéke nem lehet nagyobb, mint az ipari termelés megindítására nyújtott ipari hitelek átértékelésének mértéke. Á törlesztéses hányad felerészben az átértékelt rész törlesztésére fordítandó.

(3) Ha a háztulajdonos az 1. §-ban meghatározott helyreállítási munkálatokat hitel igénybevételével már elvégeztette, vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor folytatja, az Alaptól a munkálatok költségére, illetőleg az általa ebből a célból korábban felvett kölcsön visszafizetésére megfelelő összegű hitelt vehet igénybe. Az eljárást a jelen §-ban foglalt rendelkezések alapulvételével a pénzügyminiszterrel egyetértve, az újjáépítési miniszter szabályozza.

9. §

(1) Tetőhelyreállítási munkálatok elvégzésére az Alap csak abban az esetben adhat kölcsönt a tulajdonosnak, ha a tetőzet megrongált felülete 20 F]2-nél nagyobb.

(2) Ha a megrongált tetőfelület 20 m2-nél kisebb, a tulajdonos azt saját költségén köteles megjavíttatni. Ha a tulajdonos ennék a kötelezettségének, jóllehet erre - teherbíróképességének szélső határát tekintve, s a munkaerő és anyagszükséglet megszerzésének lehetősége szempontjából - képes volna, az újjáépítési miniszter rendeletében megállapított határidőig nem tesz eleget, a tető megrongálódása következtében a lakó ingóságaiban bekövetkező károkért anyagilag felelős.

10. §

(1) A jelen rendelet alapján a PK. által a pénzintézetek útján nyújtott kölcsönökről az adós részéről kiállított kötelezvények és főkönyvi kivonatok végrehajtható okira tok.

(2) A tulajdonosnak nyújtott kölcsön biztosítására a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bekebeleztetni a PK. javára. Ez a jelzálogjog az ingatlant terhelő minden más követelést megelőz, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót és járulékait a jelzálogjognak ezt a jogi természetét a telekkönyvi bejegyzésben fel kell tüntetni.

(3) Társasháztulajdon esetében (1924: XII. törvénycikk) a közös képviselőt a kölcsön felvételére és a jelen §-ban meghatározott biztosítás nyújtására valamennyi tulajdonostárs részéről feljogosítottnak kell tekinteni.

11. §

A jelen rendelet alapján a PK. által a pénzintézetek útján folyósított kölcsönökről kiállított kötelezvény, valamint az ily kötelezvényből származó követelés biztosítására irányuló jelzálogjog alapításába beleegyező nyilatkozatról kiállított okirat, végül a jelzálogjog törlésére szolgáló okirat illetékmentes.

12. §

(1) A jelen rendelet céljának megvalósításához szükséges anyag és munkaerő biztosítása, valamint általában a rendelet műszaki vonatkozásainak az újjáépítési miniszter utasításai alapján történő végrehajtása a kormánybiztos feladata, aki annak teljesítése érdekében - az építőanyaggazdálkodás terén a középítkezések kivételével minden más szükségletet megelőzve - megfelelő ellátmányt bocsát az igénylők rendelkezésére és a szükséges kiutalásokat a sürgősség sorrendjében teljesíti. A kiutalásokat közérdekű és szociális szempontok mérlegelésével kell teljesíteni, különös figyelemmel kell lenni azoknak az épületeknek az elsőbbségére, amelyek a dolgozók kislakásait foglalják magúikban s amelyekben a lakók lélekszáma a legnagyobb, továbbá amelyekben a tetőfedés révén kevés anyag és munkaerő felhasználásával aránylag nagyszámú lakás állaga biztosítható vagy amelyekben közérdekű tevékenység folyik. A kormánybiztos műszaki, továbbá munkaerő- vagy anyaggazdálkodási szempontok alapulvételével a tulajdonosra kötelező rendelkezéseket tehet a helyreállítás módjára nézve. A szükséges munkaerőt a' kormánybiztos által időről-időre közölt munkaterv szerint az illetékes munkás. szakszervezetek biztosítják szükség esetén azáltal is, hogy tagjaikat megszabott munkabér mellett bizonyos tartamú, meghatározott helyen végzendő' munkateljesítményre kötelezik.

(2) A kormánybiztos a vidéken nélkülözhető szakmunkaerőket legfeljebb négyheti munkateljesítés céljából a székesfővárosba vagy környékére kirendelheti, az internálás alatt álló személyeket pedig a középítkezések kivételével minden más munkaszükségletet megelőzve - kisegítő munkaerőként - igénybeveheti. Az evégből szükséges rendelkezéseket - a kormánybiztos javaslata alapján - az iparügyi, illetőleg a belügyminiszter teszi meg.

(3) A tulajdonos a munkálatokat bármelyik építési vállalkozóval elvégeztetheti, a kormánybiztos azonban az építési vállalkozókat szükség esetén akár közvetlenül, akár érdekképviseleteik útján kötelezheti arra, hogy a tetőjavítási munkákat teljesítőképességük arányában, minden más munkálatot megelőzve, elvállalják. Ebből a célból a kormánybiztos munkatervet készít és annak megfelelően azokat a sürgősen elvégzendő munkálatokat, amelyekre nem akadt vállalkozó, az egyes vállalkozók között szükség, esetén egyénenkint is kioszthatja. A kormánybiztos ilyen felhívásának az építési vállalkozó ipar jogosítvány a megvonásának terhe alatt eleget tenni köteles. A kormánybiztos a munka gyors lebonyolítása érdekében az érdekelt város (község) alkalmazásában álló mérnököket is igénybeveheti.

(4) Ha a tulajdonos a kormánybiztos felhívására nem gondoskodik, vagy nem az újjáépítési miniszter rendeletében megállapított időben vagy módon gondoskodik a munkálatok elvégeztetéséről, a kormánybiztos elrendelheti a hatósági helyreállítást. Ebben az esetben a kormánybiztos műszakilag megszabhatja a helyreállítás módját, azt saját közegeivel, vagy az általa . kirendelt vállalkozókkal végrehajtathatja s evégből a szükséges anyagokat rendelkezésre bocsátja. A hatósági helyreállításhoz szükséges kölcsönnek az Alaptól való kieszközléséről a tulajdonos terhére a kormánybiztos gondoskodik. Az ekként felvett kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság a kormánybiztos által kiállított bekebelezési engedély alapján jegyzi be a telekkönyvbe.

(5) Az előbbi bekezdésben említett intézkedéseket a kormánybiztos akkor is megteheti, ha a munkálatok elvégzésére irányuló felhívása a tulajdonos részére akár távolléte miatt, akár más okból nem kézbesíthető.

13. §

A jelen rendelet hatályát az újjáépítési miniszter rendelettel azokra a törvényhatósági jogú és megyei városokra is kiterjesztheti, amelyeden a tömeges háborús károk miatt a tetőjavítási munkálatok intézményes biztosítása szükséges. Az ilyen városok tekintetében a kormánybiztos a. jelen rendelet vagy az annak alapján kiadott rendelkezések által ügykörébe utalt tennivalókat a törvényhatóság első tisztviselője útján, illetőleg saját közegeivel látja el. Erre a célra külön épület javítási alapot kell létesíteni. Ennek az alapnak bevételeiül szintén hozzájárulást kell fizetni; a kötelezettség tartalmára nézve a jelen rendelet előző §-aiban foglalt rendelkezések irányadók, a kötelezettség mértékét pedig legfeljebb a jelen rendeletben megszabott mérték erejéig a pénzügyminiszterrel egyetértve, az újjáépítési miniszter városonkint rendelettel állapítja meg.

14. §

(1) A sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő a tulajdonos, ha a jelen rendelet 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezése ellenére a bérlőtől beszedett hozzájárulást nem, vagy nem kellő időben fizeti be.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki, az újjáépítési miniszternek a jelen rendelet alapján kiadott rendeletét megszegi vagy kijátssza. A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik; az 1929: XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének (3) pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek az újjáépítési minisztert kell tekinteni.

15. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján (1945 júl. 22.) lép hatályba.

Budapesten, 1945. évi július hó 19-én.

Miklós Béla s, k.,

miniszterelnök.

1. sz. melléklet az 5120/1945. ME sz. rendelet 4. §-ához