525/1945. ME rendelet
a fegyverszüneti egyezmény kihirdetése tárgyában
1. §
Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain adott felhatalmazás alapján a Szocialista Szovjet Köztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és az Észak-amerikai. Egyesült Államok kormányaival Moszkvában, 1945. évi január hó 20. napján az alábbi fegyverszüneti egyezményt töltötte:
"Fegyverszüneti egyezmény, melyéti egyrészről a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, másrészről Magyarország kötöttek meg."
Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya - beismerve azt a tényt, hogy Magyarország a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen viselt háborút elvesztette - elfogadja a fent emlitett Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltételeit, amelyeket azok mind a maguk, mind a Magyarországgal háborus viszonyban levő Egyesült Nemzetek nevében kötöttek.
A fentismertettek alapján, egyrészről a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság képviselője Vorosilov K. E. a Szovjetunió marsallja, aki a Magyarországgal háborus viszonyban levő összes Egyesült Nemzetek nevében eljáró Szovjetunió, Egyesült Királyiság és az Amerikai Egyesült Államok kormányaitól megfelelő meghatalmazást nyert - másrészről Magyarország ideiglenes nemzeti kormányának megfelelő meghatalmazással rendelkező képviselői: Gyöngyösi János külügyminiszter ur, Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter ur és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár úr aláirtak a következő feltételeket:
1.
a) Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet - közte a Csehszlovákia ellen viselt háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította és hadat üzent Németországnak.
b) Magyarország Kormánya kötelezi magái, hogy lefegyverzi a Magyarország területén lévő német fegyveres erőket és hadifoglyokként átadja azokat.
Magyarország kormánya arra is kötelezi magát, hogy internálja a német állampolgárokat.
c) Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan mérvű szárazföldi, tengeri és légierő fenntartásán és rendelkezésre bocsátására, amilyent a Szövetséges (Szovjet) Hadsereg Főparancsnokság a fővezetése alatt álló szolgálatra megállapíthat. Ezzel kapcsolatban Magyarország legalább nyolc nehéz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állit ki. Ezek az erők csak az érdekelt Szövetséges Kormány előzetes beleegyezésével használhatók fel a Szövetségesek területén.
d) A Németország elleni hadmüveletek beszüntetésével a magyar fegyveres erők leszerelendők és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt békeállományba helyezendők lásd az 1. pontra vonatkozó függeléket).
2. Magyarország kötelezte magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről visszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat, Magyarország 1937. december 31-én fennállott határai mögé, ugyszintén hatályonkivül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely csehszlovák, jugoszláv és román területek Magyarországhoz való csatolására vagy bekebelezésére vonatkozik.
3. Magyarország Kormánya és Hadsereg-főparancsnoksága biztosítja a Szovjet csapatok és más Szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetőséget magyar területen, bármilyen irányban, ha ezt a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság véleménye szerint a katonai helyzet megkívánja; emellett Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága a csapatszállításokat minden rendelkezésre álló közlekedési eszközzel, a saját költségére fogja elősegíteni, szárazon, vizen és levegőben. (Lásd a 3. pontra vonatkozó függeléket.)
4. Magyarország Kormánya haladéktalanul szabadon bocsátja az összes szövetséges hadifoglyokat és internáltakat. Magyarország Kormánya további utasításig saját költségére elegendő élelemmel, ruházattal, orvosi segítséggel, gyógy- és egészségügyi eszközökkel látja el az összes szövetséges hadifoglyokat, internáltakat, áttelepített és menekült személyeket, köztük Csehszlovákia és Jugoszlávia polgárait is. Szállítási eszközökről is gondoskodik, hogy a személyek bármelyike visszatérhessen országába.
5. Magyarország, Kormánya, állampolgárságukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül haladéktalanul szabadon bocsátja mindazokat a személyeket, akik az Egyesült Nemzetek javára kifejtett tevékenységükkel kapcsolatban, vagy az Egyesült Nemzetek ügye iránt nyilvánított rokonszenvük miatt, vagy faji származásuk, vagy pedig vallásos meggyőződésük következtében őrizetben vannak és hatályon kívül helyez minden sérelmes törvényt és abból származó korlátozást.
Magyarország Kormányé minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a magyar területre áttelepitett összes személyek vagy menekültek - ideértve a zsidókat és a hontalanokat is - legalább olyanfokú Védelemben és biztonságban részesüljenek, mint saját polgárai.
6. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megállapított határidőben, teljes épségben visszaszolgáltatja a Szovjetuniónak, valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának, ugyszintén az összes Egyesült Nemzeteknek mindazokat az értékeket és anyagokat, melyek állami, társadalmi és szövetkezeti szervezetek, vállalatok, intézmények, vagy egyes polgárok tulajdonát képezik, mint gyárak és üzemek felszereléséi, mozdonyokat; vasuti kocsikat, traktorokat, gépkocsikat, történelmi emlékeket, muzeumi értékeket és minden egyéb vagyontárgyat, amit a háboru folyamán az Egyesült, Nemzetek területéről Magyarország területére elszállitottak.
7. Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy hadizsákmányként a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezésére bocsájt Magyarország területén lévő minden német hadianyagot - beleértve a német flotta, hajóit is.
8. Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága kötelezettséget vállal, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül nem engedi meg semmiféle vagyon (beleértve az értékeket és valutát is) kivitelét vagy kisajátitását. amely Németország vagy az általa elfoglalt országok területén élő személyek tulajdonát képezi. Ezt a vagyont a Szövet séges Ellenőrző Bizottság által előirt módon fogják ellenőrizni.
9. Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága kötelezi magái, hogy átadja a Szövet séges (Szovjet.) Főparancsnokságnak mindazokat a Magyarország dunai kikötőiben levő hajókat, melyek az Egyesült Nemzetek tulajdonát képezik vagy képezték, függetlenül attól, ki rendelkezik jelenleg ezekkel a hajókkal - abból a célból, hogy a Szövetséges (Szovjet. Főparancsnokság ezeket a hajókat a Szövetségesek közös érdekében a háboru idején Németország ellen felhasználhassa. Ezeket a hajókat a háboru után, visszaadják tulajdonosaiknak.
A Magyar Kormány teljes anyagi felelősséget vállal minden kárért vagy megrongálódásért, amely a fentebb felsorolt vagyontárgyakat a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság részére történő átadásuk időpontjáig éri.
10. A magyarországi és külföldi vizeken található magyar kereskedelmi hajók a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság hadműveleti ellenőrzése alatt fognak állani, a Szövetségesek közös érdekében való felhasználás céljából.
11. A Magyar Kormány köteles magyar valutában időszakonként pénzbeli kifizetéseket teljesíteni és olyan árukat (üzemanyagot, élelmiszert, stb.), eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani, melyekre a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak funkciói teljesítésére, valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek, melyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak - szükségük lehet.
A Magyar Kormánynak szükség esetén biztosítania kell az ipari és szállítási vállalatok, a posta, távíró, távbeszélő és rádió, az erőművek, a közüzemi vállalatok és berendezések, az üzemanyag és egyéb anyagraktárak használatát és irányítását, azoknak az utasításoknak megfelelően, melyeket a fegyverszünet tartama alatt a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ad ki. (Lásd a 11. pontra vonatkozó függeléket.)
12. Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok, területének megszállásával. Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak. Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Emellett tekintetbe véve. hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak, a felek abban állapodnak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg, melyet hat év folyamán törleszt le áruban (gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban, stb.). A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg, a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár.
Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, melyeket a háboru más szövetséges államoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mértéke később nyer megállapítást. (Lásd a 12. pontra vonatkozó függeléket.)
13. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy magyar területen a háboru előtti helyzetnek megfelelően állítja vissza az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit és teljes épségben visszaszolgáltatja azok tulajdonait.
14. Magyarország közre fog működni a háborus bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, bíróság elé állításában és az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában.
15. Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy haladéktalanul feloszlatja a magyar területen lévő őszes hitlerbarát vagy más fasiszta politikai, katonai és katonai jellegű szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak és a jövőben nem türi meg ilyen szervezetek fennállását.
16. Időszaki vagy nem időszaki irodalmi termékek kiadása, behozatala és terjesztése Magyarországon, színielőadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a táviró, a távbeszélő működése, a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnoksággal való megegyezés alapján történik. (Lásd a 16. pontra vonatkozó függeléket.)
17. A magyar polgári közigazgatás visszaállittatik Magyarországnak mindazon területén, amely az arcvonaltól nem kevesebb, mint 50-100 kilométerre (a terepviszonyoktól függően) fekszik, emellett a magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és a közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság utasításait és rendeleteit, amelyeket ezek a jelen fegyverszüneti feltételek végrehajtásának céljából adnak ki.
18. A fegyverszünet egész időtartamára Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létesítenek Magyarországon, amely a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság képviselőjének elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével szabályozni és ellenőrizni fogja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását.
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a fegyverszünet hatályba lépésétől a Németország ellen folytatott hadműveletek befejezéséig terjedő időben, a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság fővezetése alatt fog állani. (Lásd a 18. pontra vonatkozó függeléket.)
19. A bécsi döntőbíróság 1938. évi november hó 2-án kelt határozatai és az 1940. évi augusztus hó 30-iki Bécsi Döntés ezennel érvénytelennek nyilváníttatnak.
20. A jelen feltételek, aláírásuk pillanatában hatályba lépnek.
Kiállíttatott Moszkvában, 1945. évi január hó 20-án, egy példányban, orosz, angol és magyar nyelven, amelyet megőrzésre a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok kormányának adnak át, megjegyezve, hogy az orosz és angol szöveg tekintetik autentikusnak.
Jelen egyezmény hitelesitett másolatát a függelékivvel a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok kormánya át fogja adni mindazoknak a kormányoknak, amelyek nevében ez az egyezmény aláiratik.
A Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok Kormányainak meghatalmazásából:
K. VOROSILOV
(M. P.)
Magyarország ideiglenes nemzeti kormányának meghatalmazásából:
GYÖNGYÖSI JÁNOS VÖRÖS JÁNOS BALOGH ISTVÁN
(M. P.)
FÜGGELÉK
"A fegyverszüneti egyezmény, melyet egyrészről a Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaságok, az Egyesült Brit Királyság és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok, másrészről Magyarország kötöttek meg" és irtak alá Moszkvában, 1945. évi január hó 20-án.
A) Függelék az 1. ponthoz.
A Magyar Katonai Parancsnokság köteles átadni a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak - az utóbbi által megjelölt határidőn belül - minden rendelkezésére álló adatot a német fegyveres erőről, a német katonai parancsnokságnak a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzetek ellen irányuló hadműveleteire vonatkozó terveit, valamint a német fegyveres erők haditevékenységét illető vázlatokat és térképeket és minden hadműveleti okmányt.
B) Függelék a 3. ponthoz.
Á Magyar Kormánynak és Főparancsnokságnak az egyezmény 3. pontjában említett közreműködése a következőképen értendő: A Magyar Kormány és Főparancsnokság - a fegyverszünet idején, a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezésére bocsátja - annak belátása szerint való felhasználás céljából mindazokat a magyar katonai, légi és folyami - katonai berendezéseket és építményeket, kikötőket, kaszárnyákat, raktárakat, repülőtereket, melyekre katonai szempontból szüksége lehet. Mindezeket felhasználás céljából, üzemképes állapotban és megfelelő személyzettel bocsátja rendelkezésére.
C) Függelék a 11. ponthoz.
A Magyar Kormány kivonja a forgalomból és beváltja a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság által megállapított időben és feltételek mellett azokat a bankjegyeket, melyeket a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság magyar területen forgalomba hozott s ezt a forgalomból kivont valutát, ellenszolgáltatás nélkül átadja a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságnak.
A Magyar Kormány, a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság, vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság beleegyezése nélkül, nem engedi meg a külföldi vagy belföldi magyar követelések és javak átadását idegen államoknak vagy idegen állampolgároknak.
D) Függelék a 12. ponthoz.
Azoknak az áruknak részletes jegyzékéi és az árunemek megnevezését, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának az egyezmény 12. pontja értelmében fog. szállítani, valamint a szállítások időpontját évenkint az érdekelt kormányok külön egyezményei fogják meghatározni. Ezeket a szállításokat az 1938-ban érvényes árak alapján fogják teljesíteni, felemelve az ipari berendezések árát 15 százalékkal, a többi árukét pedig 10 százalékkal.
Az egyezmény 12. pontjában megjelölt kártérítés kifizetésének elszámolási alapját az amerikai dollárnak az. egyezmény aláírása napjár érvényes aranyparitása képezi, vagyis egy uncia arany értéke 35 dollár.
Az egyezmény 12. pontjával kapcsolatban magától értetődik, hogy a Magyar Kormány azonnal élelmiszereket és egyéb közszükségleti cikkeket bocsát rendelkezésre, amelyek a magyar agresszió folytán károsult csehszlovák és jugoszláv területek lakosságának megsegítésére és kártalanítására szükségesek. Ezeknek a szállításoknak méreteit a három kormány közötti egyezmény fogja meghatározni és ezek a szállítások ama kártérítés részeként tekintetnek, mely Magyarországot a Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott veszteségekért és károkért terheli.
E) Függelék a 16. ponthoz.
A Magyar Kormány kötelezi magát, hogy a Magyarországon lévő külföldi nagykövetségek, követségek és konzulátusok rádióösszeköttetése, táviró utján történő és postai levelezése, rejtjeles levelezése, a futárszolgálat, valamint a távbeszélő utján való összeköttetés a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság által meghatározott módon fog történni.
F) Függelék a 18. ponthoz.
A fegyverszüneti egyezmény 18. pontjának megfelelően létesítendő Szövetséges Ellenőrző Bizottság feladata a fegyverszüneti feltételek pontos teljesítésének ellenőrzése.
A Magyar Kormány és annak szervei kötelesek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság minden, a fegyverszüneti egyezményből következő utasítását teljesíteni.
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság külön szerveket vagy osztályokat létesít és feladatuknak megfelelő különböző funkciók teljesítésével bízza meg azokat. Ezenkívül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tisztjeit Magyarország különböző részeire is kirendelheti.
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság tartózkodási helye Budapest lesz.
Moszkva, 1945. január 20-án.
2. §
A fegyverszüneti egyezmény 1945. évi január hó 20. napján hatályba lépett.
3. §
A fegyverszüneti egyezménynek az Ideiglenes Nemzetgyűlés által leendő törvénybeiktatásáig az ideiglenes nemzeti kormány vagy felhatalmazásából az illetékes szakminiszterek a fegyverszüneti egyezmény egyes rendelkezéseinek azonnali végrehajtása tárgyában rendeleti úton intézkednek.
4. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Debrecen, 1945. évi február hó 26-án.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök