53700/1945. (IX. 28.) FM rendelet

a Mezőgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról

A mezőgazdasági szakoktatási intézmények egységes felügyeletének és vezetésének szabályozásáról szóló 4.050/1945. ME sz. rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a mezőgazdasági középiskolák rendtartását a követke-kezőkben állapítjuk meg:

I. FEJEZET

A mezőgazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben jó gyakorlati gazdává nevelje, előkészítse a szakirányú főiskolai tanulmányokra és ezen túlmenően (alkalmassá tegye arra hogy tisztán lássa a nemzet sorskérdéseit és ebben a gazdálkodó népesség helyét.

A tanulók felvétele

1. § Az iskolai év tartama.

(1) Az iskolai év szeptember 1-én kezdődik és a következő év június hó végéig tart.

(2) A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 3-án vagy 9-én történik. A tanítás a megnyitást követő első hétköznapon kezdődik. A megnyitást megelőző öt hétköznapon kell megtartani az alakuló értekezletet, továbbá ai javító-, különbözeti és magánvizsgálatokat, valamint a beiratást.

(3) A tanítás utolsó napja június 14-e. A IV. osztály utolsó tanítási napjai május 7-e. Június 15. és 20.-a között kell megtartani az osztályvizsgálatokat.

(4) Ha június 15. és 25-e közé két vasárnap, esetleg még ünnepnap is esik, akkor a megállapított határnapokat úgy lehet változtatni, hogy legkésőbb június hó 25-én -az ifjúság összes iskolai kötelezettségének elvégzése után elbocsátható legyen.

(5) Az iskolai évet június hó 25-én kell ünnepélyesen befejezni.

(6) A következő iskolai évre a beinatá-sokat az évnyitó ünnepélyt megelőző két köznapon kell megtartani.

(7) Az iskolai év ünnepélyes megnyitásán és befejezésién minden tanárnak és tanulónak meg kell jelennie.

(8) Az iskolai nyári szünidő július-augusztus hónapra terjed.

2. §

A felvételre való jelentkezés

(1) A felvétel alkalmával minden tanulónak személyesen kell jelentkeznie. Az

I. osztályba vagy iskolaváltoztatás esetén más osztályba első alkalommal beiratkozó tanuló atyja, anyja vagy gyámja, esetleg azok felnőtt megbízottjának kíséretében köteles megjelenni.

(2) Az a jszülő vagy gyám, aki nem lakik az iskola székhelyén, gyermeke, vagy gyámolítja felvételekori megfelelő héryeít-test tartozik bejelenteni, akire a, házi felügyedet és a nevelés tekintetében kötelességeit és jogait átruházza, s aki egyúttal az igazgatónak vagy osztályfőnöknek a tanulóra vonatkozó értesítéseit is jogosult átvenni. A helyettes nevét az ellenőrző könyv megfelelő rovatába be kell írni. (V. ö. 18, § 31. §)

3. §

A felvétel megtagadása

(1) A felvételre jelentkező tanuló testi vagy lelki fogyatékosságának olyan eseteiben amelyek a mezőgazdasági munkákban hátráltatnák, vagy a közös nevelést előreláthatólag akadályozhatják, az igazgató az iskolaorvos (tisztiorvos) véleményének meghallgatása után a felvételt megtagadhatja. Hat az iskolai év folyamán lesz ilyen fogyatékosság nyilvánvalóvá, az igazgató megkövetelheti, hogy az illető tanuló kimaradjon.

(2) A felvételt megtagadó határozat ellen a tanuló szülője, vagy annak helyettese a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezhet az igazgató útján az illetékes mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz.

4. §

A felvétel módja

(1) Valamennyí tanuló felvételét az igazgató végzi. A felvétel munkájában a szükséghez képest a tanári testület tagjai is résztvesznek. Az ismétlő, (az idegen iskolából jövő és az I. osztályba jelentkező tanulót azonban mindig az igazgató Vagy helyettesé veszi fel.

(2) A felvétel a tanuló okmányainak (születési anyakönyvi kivonat, az előző tanulmányok elvégzéséről szóló bizonyítvány), illetőleg tanulmányi értesítő átadása és a felvételi díjak befizetése alapján történik.

(3) A felvételt a bizonyítványon, illetőleg a tanulmányi értesítőben a legutóbb nyert bizonyítvány jegyzetrovatában fel keli tüntetni. (L. 1. sz. záradékot.)

(4) A felvételkor átvett okmányok az

"1

iskolai év végéig, illetőleg a tanulónak az iskolából történt eltávozásáig (az intézetben maradnak. Az igazgató felelős az okmányokért.

(5) Egy-egy ojsztály tanulóinak személyi adatait és tanulmányi eredményét az anyakönyv tartalmazza. A tanuló nevét, vallását és egvéb adatait az (anyakönyvbe és az iskolai okmányokba a bemutatott szabályszerű születési anyakönyvi kivonat megfelelő adiata alanián kell bejegyezni. A bejegyzéseket az osztályfőnök végzi. Az anyaikönyv kiállítására nagy gondot kell fordítani. (V. ö. 104. § (1).

(6) Ha ta vallás tekintetében kétség merülne fel, a vallási hovatartozóság megállapítására nézve a gyermekek vallásáról szóló 1894:XXXII. te, illetőleg a vallás sziabad gyakorlásáról szóló 1895:XLIII. tc. 26-30. §-okhan foglalt rendelkezések irányadók.

(7) Külföldi állampolgár gyermekének vallását születési (anyakönyvi kivonat vagy keresztlevél hiányában a szülők bejelentése alapján kell bejegyezni. Ezt a tényt az anyakönyv "Jegyzet" rovatában fel kell tüntetni.

(8) Mezőgazdasági középiskolába járó tanulónak még akkor is kell részesülnie vallásoktatásban, ha szülője; iái bevett vagy töírvényesen elismert vallásfelekezetek közül egyikhez sem tartozik.

5. §

Felvétel az I. osztályba

(1) A mezőgazdasági középiskola I. osztályába csak az vehető fel, .aki valamely hazai népiskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola, illetőleg gimnázium 4 osztályát sikerrel elvégezte és életének 14. évét már betöltötte de tizennyolc évét még nem. A tizennyolc éven felüli jelentkezők felvételét a földmívelésügyi miniszter esetenkint engedélyezi az általa kijelölt iskolában.

(2) Felvehető a mezőgazdasági középiskola I. osztályába az, aki az elemi népiskola 6-ik osztályát, továbbá iái téli gazdasági szakiskola két évfolyamát sikeresen elvégezte és az igazgatóság által összeállított bizottság előtt sikeres vizsgát tett le.

(3) Nem vehető fel tanulónak az I. osztályba ,az a tanuló:

a) laki iaíz illető polgári év szeptember havának 15. napján nem tölti be a 14-ik életévét.

b) aki az ülető polgári év szeptember Waivának 15. napján már betölti 18-ik életévét, kivéve azok, akiknek felvételét a földmívelésügyi miniszter engedélyezte.

(4) A mezőgazdasági középiskolába magántanuló nem vehető íeL

6. § Felvétel magasabb osztályba.

(1) Ugyanannak az iskolának egyik osztályából a következő magasabb osztályba csak az a" tanuló vehető fel, akinek tanulmányi eredményét a megelőző alsóbb osztály valiamennyi rendes tantárgyából legalább elégségesnek minősítették és a nyári gazdasági gyakorlatot elvégezte. (V. ö. 117. §)

a) a magasabb osztályba való felvételnél a tanulók korhatárai az I. osztályra jhíézve megállapított korhatárhoz; igazolódik.

(2) A! H-ik osztályba vehető fel, aki a gazdaképző iskola I. évfolyamát, a Ill-ik osztályba pedig aki a gazdaképző iskola II. évfolyamát sikerrel végezte el és a tantervkülönbözeti vizsgát sikerrel letette.

7. § Felvétel a tmuknányok megszakítása esetén.

Ha a felvételre jelentkező tanuló utolsó bizonyítványának kelte a tanulmányoknak egy- vagy több évi megszakításáról tanúskodik, a tanulónak igazolnia kell, hogy utolsó iskolai bizonyítványának kelte óta hol és mivel töltötte idejét: és nem látogatott-e az alatt az idő alatt valamely más iskolát. Ha a megszakítás következtében a folyamodó meghaladta az 5. § (3)-ban megjelölt korhatárt, nemi vehető fel.

8 § Ismétlő tanulók felvétele.

(1) Csak ismétlőként vehető fel az a tanuló:

a) aki a továbbhaladás szempontjából döntő tantárgyiak közül kettőnél többől elégtelen érdemjegyet kapott.

b) aki iái jaivítóvizsgálaton nem felelt meg és ,

c) sM & nyári gyakorlatokat nem végezte el.

(2) Ismétlőnek kell tekinteni azt a tanulót, aki az I-III. osztályból a második ellenőrző értekezlet után, vagy ai IV. osztályból április hó l-e után bármi okból kimaradt és az osztályról a következő iskolai év elején sikeres pótvizsgálatot nem tett. (V. ö. 103. § 4.)

(3) Az ismétlés időtartama egy évnél rövidebb nem lehet.

(4) Az osztály önkéntesen nem ismételhető meg.

9. § Férjes asszony felvétele.

Férjes (elvált, özvegy) asszony csak a megállapított korhatáron belül vehető! Jel.

10. § Leánytanuló felvétele fiúiskolába.

(1) Leánytanuló mezőgazdasági fiúközépiskolába általában felvehető. Oly községben (városban), amelyben női mezőgazdasági középiskola nincs, a mezőgazdasági fiúközépiskola osztályai pedig fiútanulókkal kellően nem népesíthetek be, a magyar földmívelésügyi miniszter kivételesen és meghatározott időre engedélyt adhat a fiúk és leányoknak együttes oktatására, esetleg külön leány osztály (osztályok) szervezésére.

(2) A mezőgazdasági fmközémskolába felvett leánytanuló minden rendes tárgy óráit köteles látogatni.

(3) Az igazgatónak erre vonatkozó előterjesztésében igazolnia kell .a következőket:

a) a beiratkozott fiútanulók nem töltik be az engedélyezett létszámot,

b) a leánytanulók számára az illető osztályban külön pad,

c) iaz óraközi szünetekben külön helyiség és

d) külön bejárattal bíró illemhely áll rendelkezésre,

e) gondoskodás történik a szülők költségére a leányok iskolai tartózkodásának idejére állandó és megbízható felügyelőnő alkalmazásáról. Az igazgató! előterjesztésében arra is tartozik kitérni, vájjon a tanári testület kívánatosnak tartj^e a kérés teljesítését

(4) Az engedélyt nyerő leánytanulók szarnia nem haladhatja meg az illető osztályba beiratkozott fiútanulók 40%-át. Ennél több jelentkező esetében külön leányosztály szervezésére kell engedélyt kérni.

(5) A fiúiskolába bejáró leánytanulók viselkedésükben az iskolában és iskolán kívül tartoznak w, iskola fegyelmi szabályaihoz alkalmazkodni; öltözködésükben kellő mérsékletet kell tartaniok, kötelesek az órákat rendszeresen látogatni, mulasztásaikat pedig szabályszerűen igazolni; csak a tanárral együtt mehetnek az osztályba és vele együtt kell onnan távozniuk; ,ai tanítási órák és a gyakorlatok munkájában kötelesek részt venni (felelnek a napi leckéből, dolgozatokat írnak stb.)

(6) A bejáró leánytanulót, hiai magatartása az iskola belső rendjét zavarja, illetve veszélyezteti, vagy ha tanulmányi előmenetele nem kielégítő, iaiz, igazgató eltilthatja az iskola további látogatásától.

11. § Kizárt tanulók felvétele.

(1) Kizárt tanuló abba a mezőgazdasági középiskolába, amelyből kizáratott, többé nem vehető fel.

,(2) Valamelyik mezőgazdasági középiskolából kizárt tanulónak más; mezőgazdasági középiskolába való felvétele ügyében a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató, a helybeli középiskolákból kizárt tanuló felvétele ügyében pedig a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató javaslatára a magyar földmívelésügyi miniszter határoz,

(3) Az ország összes középiskolájából kizárt tanuló a mezőgazdasági középiskolában sem folytathat többé tanulmányokat. (V. ö. 44. § (2).)

12. § Szeptember 20-ika után csak kiviételes megokolással, miniszteri engedéllyel vehető fel tanuló.

13. § Osztálylétszám.

(1) Az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a magyar földmívelésüpvi miniszter minden mezőgazdasági középiskolára kiterjedő hatállyal rendeletben állapítja meg.

(2) Ha valamely osztályba az engedélyezett ^Létszámnál több tanuló jelentkezik felvételre, az igazgató párhuzamos osztályok felállítását kérheti.

14. § Felvételi díjak. Tandíj.

A felvétel alkalmával minden évben minden tanuló a megállapított díjakat tartozik fizetni. A tandíj és egyéb díjnak nagyságát, kezelését, a tandíjkedvezmény a tandíjmentesség feltételeit az állami, törvénv-hatósági, községi (városi) mezőgazdasági középiskolában & földművelésügyi miniszter a kiadott tandíjszabályzatban állapítja meg; a többi (egyesületi, társulati, magán) középiskola pedig fenntartójától, illetőleg hatóságától megállapított szabályzat szerint jár el

15. § Egyéni lap.

Az igazgató köteles a 15. évüket be nem töltött tanköteles tanulókról az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelő nyilvántartást vezetni és a szükséges bejelentéseket a megfelelő helyen megtenni.

16. § Tanulmányi értesítő.

(1) A tanuló a mezőgazdasági középiskolába lépésekor megszabott méretű és bekötött tanulmányi értesítőt kap. Ebben megfelelő űrlapok vannak a félévi éresítők és az évvégi bizonyítványok számára. A tanulmányi értesítő az anyakönyvnek kivonata, ezért a két okmány bejegyzéseinek azonosaknak kell lenniök. A tanulmányi értesítőt az osztályfőnök állítja ki. (V. ö. 4. § (5).

(2) A tanuló évközben történő kilépésiét

az anyakönyv és a tanulmányi értesítő megfelelő lapján kell bejegyezni. (L. 2. sz. záradékot.) Ez a bejegyzés bélyegköteles, A bélyegilleték ugyanannyi, mint a bizonyítványé.

17. Személyi lap.

Az eredményes nevelé|s és oktatás alapfeltétele a tanulók egyéni tulajdonságainak megismerése. Hogy a tanulók nagy létszáma, a tanárok szükségképpen való változása esetleg a tanuló iskolaváltoztatása miatt ez a tanuló helyes megítélésére szükséges megfigyelő és adatgyűjtő munka smeg-könnyíttessék, minden újonnan felvett tanulóról a benyújtott okiratok és a tanuló bejelentése alapján az osztályfőnök személyi lapot állít ki. Ezt a személyi lapot az osztályfőnök a tanuló egyéni tulajdonságainak följegyzésére, a tanulót tanító tanárok megfigyelései alapján, a változó körülmények szemmeltartásával évről-évre folytatólagosan vezeti. A személyi lapra csak tárgyilagos adatokat, közösen megállapítható véleményt kell beírni. Föl lehet jegyezni a tanulót különösen jellemző eseteket is. A személyi lapok tartalmáról az igazgatónak is tudomást kell szereznie. A személyi lap tartalma hivatalos titok. Az iskolai év végén a személyi lapot az intézet irattárában kell elhelyezni. Ha a tanuló más intézetbe megy személyi laoiát csak az illető intézet igazgatójának hivatalos megkeresésére kell átküldeni. (V. ö. 98. § (3), 102. § (2).

18. § (1) A tanuló csak olyan szálláson helyezhető el, amely egészségügyi szempontból megfelel és ahol a tanuló hazafias és valláserkölcsi gondolkozása biztosítva van.

(2) A szülő vagy gyáím e tekintetben minden változást személyesen, vagy írásban tartozik az igazgatónak bejelenteni. Ha az igazgató alapos oknál fogva a tanuló szállását a fenti szempontokból nem találja megfelelőnek, vagy a tanulóra gyakorolt behatást károsnak tartja, jogában áll, sőt kötelessége a tanuló megfelelőbb elhelyezését megkövetelni. Ha a szülő, vagy gyám az igazgató ezirányú kifejezett és megokolt kívánságának nem tesz eleget, az igazgató a tanulót az iskola további látogatásától eltilthatja. (V. ö. 31. § (4-5).

19. § Vidékről való bejárás.

(1) A tanulónak az iskolai év alatt az intézet székhelyén kell laknia.

(2) Más községből való bejárásra az igazgató a tanári testülettel egyetértve csak abban az esetben adhat engedélyt, ha a tanuló jó magaviseletű és távolléte az otthontól tanulmányaiban nem gátolja. Ha a viszonyok változása vagy a tanuló előmenetele megköveteli, a /megadott engedély vissza is vonható. (V. ö. 33. §)

II. FEJEZET

A tanulók iskolaváltoztatása

20. § Átlépés évközben.

(1) Egyik intézetből a! másikba általában csak az iskolai év kezdetén lehet átlépni. Évközben csak kivételes méltánylást érdemlő esetekben (szülők költözködése, áthelyezése, egyéb családi körülmények esetén) adható engedély az átlépésre.

(2) Az igazgató a felvételt csak a létszámra való hivatkozással tagadhatja meg, ha a tanuló egyébként a törvényes követelményeknek megfelel. A felvételt megtagadó határozat ellen az igazgató útján 15 nap alatt a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz lehet fellebbezni.

(3) Az évközben való távozás időpontját az anyakönyv és tanulmányi értesítő megfelelő rovatába be kell jegyezni. (L. 2. sz. záradékot.) A távozás után 10 nap alatt tartozik a tanuló az új iskolában felvételre jelentkezni. !A 10 napon túl jelentkező tanuló felvételéről a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató dönt.

(4) Az I-III. osztályból a második ellenőrző értekezlet után, a IV. osztályból pedig április l-e után más iskolába átlépni nem lehet.

(5) Természetes személyektől (magánosoktól) fenntartott iskolába évközben csakis a főigazgató engedélyével lehet átlépni.

21. § Átlépés másfajú iskolából.

A mezőgazdasági középiskola magasabb évfolyamára hasonló irányú mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti stb.) középiskolából, valamint gimnáziumiból és ipari középisko-Iából, középfokú szakiskolából vagy szaktanfolyamból a mezőgazdasági középiskola magasabb évfolyamára való átlépés esetében a földmívelésügyi miniszter külön rendelete értelmében kell eljárni.

22. § Visszatérés a mezőgazdasági középiskolába.

Az a tanuló, aki "tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja" zára-dékú mezőgazdasági középiskolai bizonyítvánnyal másfajtái iskolába (pl. gimnázium stb.) lépett át, majd újból a mezőgazdasági középiskolába akar visszatérni, csak abba az osztályba léphet, amelynek megismétlésére annakidején utasították.

23. § Átlépés külföldi iskolából.

Külföldi mezőgazdasági középiskolából hazai mezőgazdasági középiskolába csak a magyar földmívelésügyi miniszter engedélyével és a minisztertől megállapított tantárgyakból (részekből) tett sikeres különbözeti vizsgálat alapján lehet átlépni. (V. ö. 113. § (3).

III. FEJEZET

Az iskola belső rendje

24. § Iskolai rendszabályok.

(1) A tanuló a mezőgazdasági középiskolába történő felvételétől az iskolából való kilépéfcéig, - illetőleg az érettségi bizonyítvány kézhezvételéig - a szünidő folyammán is - az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik.

(2) Minden mezőgazdasági középiskola tanári testülete, az iskola viszonyainak megfelelően, iskolai rendszabályokba foglalja azokat a szabályokat, amelyeket az iskolai rend, a jószokás és erkölcs ápolására alkalmasnak tart. Ezeket jóváhagyás végett felterjeszti a mezőgazdasági Sakoktatási főigazgatóhoz.

(3) A jóváhagyott iskolai rendszabályokat ai tanuló ellenőrző könyvében közölni kell. A szülő vagy helyettese, valamint az esetleges szállásadó azt aláírja, amivel elismeri, hogy az iskolai rendszabályok intézkedéseit tudomásul vette és kötelezi magát, hogy azokat maga is megtartja és a tanulóval is (megtartatja.

25. § Ellenőrző könyv.

(1) A tanuló az iskolába lépés alkalmával önköltségi áron ellenőrző könyvet kap. Ez az ellenőrző könyv az iskolai rendszabályokon felül tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, amelyek alkalmasak arra, hogy a szülői házat az iskola rendjéről és egész szervezetéről tájékoztassák (ifjúsági körök, rendkívüli tárgyak, kötelező és ajánlott olvasmányok, tervezett kirándulás sok, órarend, napirendminta stb.). Néhány lapja a szülői házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja (óramulasztások igazolása, engedélyek, figyelmeztetések, ellenőrző értekezletek határozatai stb.)

(2) Az ellenőrző könyvet köteles a tanuló az iskolába naponkint magával vinni.

(3) Az ellenőrzőkönyvvel elkövetett szabálytalanság fegyelmi vétség.

(4) A szülő vagy helyettese tartozik: az iskola minden értesítését tudomásul venni és azt minden (megjegyzés nélkül aláírásával igazolni. Ha a szülő vagy helyettese az aláírást megtagadja, vagy az értesítést megjegyzésekkel küldi vissza, az igazgató megfelelő felvilágosítással igyekezzék meggyőzni a szülőt vagy helyettesét eljárásának helytelenségéről és ha ez nem sikerül, a tanulót az iskola látogatásától eltilthatja.

26. § A tanulok viselkedésének ellenőrzése.

(1) Az igazgatónak, az osztályfőnöknek és> minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelő magatartásra nevelni és viselkedésüket állandóan ellenőrizni.

(2) A tanulók az óraközi szünetekben a tangazdaságban, az iskolai játszótéren, kirándulások és iskolai kivonulások alkalmával sem hagyhatók kellő tanári felügyelet nélkül.

(3) A felügyelői kötelesség teljesítése alól a tanári testület egyik tagja sem vonhatja ki magát.

(4) Az iskolai év elején az igazgató kijelöli azokat a tanárokat, akik a tanítás - ideértve a rendkívüli tárgyak órái is -megkezdése előtt és az óraközi szünetekben az épület különböző helyein (folyosókon, udvaron, tangazdaságban, játszótéren stb.) felügyelnék A felügyeleti rendet a tanácskozó (tanácsi) teremben ki kell függeszteni.

(5) Az iskolai istentiszteleteken a hittanáron (hitoktatón) kívül is ,a felügyeletben a tanári testületnek legalább még egy - az illető felekezethez tartozó tagja - köteles résztvenni. Kívánatos azonban, hogy az istentiszteleteken példaadás céljából >a tanári testületnek miinél több tagja jelen tegyen.

27. § A tanulók kötelességei tanárai iránt.

A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit, tisztelni és nekik engedelmeskedni.

28. § Tiszteletadás a nemzeti lobogó előtt.

Valahányszor a tanuló nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból felvonuló csoporttal találkozik, tartozik tiszteletének megfelelő módon kifejezést adni.

29. § Az iskolai felszerélés kimélése.

(1) Az ifjúságnak kímélnie kell az iskolai épületet, az intéfcet minden tanítási eszközét és bútorát, la tangazdaság állatait, növényeit, gazdasági gépeit és eszközeit. Az osztályfőnök az év elején erre a kötelességre is figyelmezteti az ifjúságot. Szükség szerint részletes útbaigazítást is ad a tanítási eszközök használatáría. Különös gonddal figyelmeztesse a gazdasági gyakorlatot vezető tanár & tanulókat az állatokkal való kiméletes bánásmódra, a. gépek és szerszámok óvatos kezelésére, tisztántartására, főleg saját és társaik testi épségének megóvására.

(2) A tanuló, illetőleg szülőj e, vagy gyámja, köteles teljes miértékben megtéríteni minden kárt, amit a tanuló m iskolai épületében a tangazdaságban, vagy az iskolai felszerelésekben tett Ha a kár okozóját nem tehet megállapítani a kárt az illető osztály tanulóinak egyetemlegesen kell megtéríteniük.

30. § A tanuló felszerelése.

(1) A szülő, vagy helyettese már az iskolai év kezdetén tartozik gondoskodni a tanuló minden szükséges félszer élésének beszerzéséről.

(2) A szükséges felszerelésekhez tartoznak a könyveken és tanszereken kívül a ruházati cikkek is- Az együvé tartozás érzésének ápolása végett a tanulók az iskolától megkívánt egyenruhában (munkaruhában) és kalappal jelennek meg az iskolában. Ez az egyenruha magyaros legyen. Az új tanulóknak azonban meg kell engedni, hogy régi ruhájukat elviselhessék. A kalapon feltűnően látható legyen az iskola jelvénye. A tiszteletadás módját a tanári testület az iskolai rendszabályban állapítja meg.

(3) Az iskola a tankönyvek, tanszerek és v ruházati cikkek beszerzési forrására nézve semmiféle kényszerítő irányítást nem adhat. Mindenesetre kerülje a szülők felesleges anyagi megterhelését, különösen a nélkü-. lözhető, vagy drága tanszerek beszerzésének megkövetelésénél járjon el nagy körültekintéssel.

(4) Tankönyveknek, tanszereknek és ruházati cikkeknek a tanári kar és az iskola alkalmazottai részéről való iskolai árusítása fegyelmi büntetés terhe alatt szigorúan tilos olyan helyen, ahol papír, könyvkereskedés és megfelelő ruhafcereskedés van. Hasonlóképen iskolai önképzőkörök, szövetkezetek, vagy bármiféle más egyesületek sem foglalkozhatnak az iskolában tankönyv- és ta--szerárusiítással.

(5) Kellő nyomatékkal figyelmezte tná kell a tanulókat, hogy tankönyveiket becsüljék és mint ismereteik állandó felfrissítésének eszközeit őrizzék meg. Az utóbbira külön jutalmakkal is buzdítsa az iskola a tanulókat. Az iskolai segély egyletek szigorúan a jótékonyság keretein belül és csakis a támogatásra szoruló tanulóknak adhatnak tankönyveket lehetőles ajándékba. Segély-egyletek tankönyvkészletét évenkint selejtezni kell az elrongyolódott- könyveket pedig meg kell semmisíteni. Ügyelni kell arra hosv a tanulóknak adott tankönyvek betegségeket ne terjesszenek. A segélyegyletek a tankönyveket:- nagyobb tételekben is - csak a helyi könyv- és papírkereskedőktői szerezhetik be. Nagyobb tételékben való beszerzés céljából közvetlenül a könyvkiadó, hoz," illetve tanszergyártóhoz csakis abban az esetben fordulhatnak, ha a helyi kereskedelem - .ai kedvezményes beszerzés tekintetében - nem ad kielégítő ajánlatot. Ilyen esetben a könyvkiadótól, vagy gyárostól való közvetlen beszerzéshez a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató engedélyét kell kérni, akinek egyidejűleg ia helyi kereskedő nem kielégítő ajánlatát is fel kell terjeszteni.

(6) Az iskolák, intézetek épületében sem belül, sem kívül semmiféle üzleti hirdetés, reklám ki nem függeszthető, kivéve, ha ezek nem szerves tartozékai az iskolai oktatásnak.

(7) A cikkek hazai származásáról úgy kell meggyőződni, hogy a tanszerek és műszerek beszerzésekor megköveteljük az előállító gyáros, iparos igazolásának, vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamarai bizonylatának felmutatását.

31. § A tanuló felszerelésének ellenőrzése.

(1) A tanárok, különösen az osztályfőnökök ellenőrzik a ruházat, könyvek, füzetek és tanszerek tisztaságát és rendbentartását; időnként megvizsgálják ,a tanulók iskolai felszerelését, a tantermeket és mellékhelyiségeket.

(2) Az osztályfőnökök megfelelő ellem őrzéssel arról is gondoskodnak, hogy a tanulók az előírt felszereléseken, könyveken kívül semmi mást ne vigyenek magukkal az iskolába.

(3) Az igazgató jogosult a tanulók címére az iskolába érkező leveleket az iskolai nevelés érdekében felbontani, szükség esetén a levélben foglaltak alapján a tanulóval szemben eljárni. Jogában áll az is, hogy az ilyen leveleket a tanuló szülőjének, vagy helyettesének átadja.

(4) Az osztályfőnöknek kötelessége, a többi tanárnak és az .iskolaorvosnak pedig jogában áll, hogy a tanulók szállásviszonyairól időnként meggyőződést szerezzen- Leány, iskolákban ez kizáróilág a tanári testület nőtagjainak a teendője.

(5) Minden iskola szállásszabályzatot készít, és a szálláson lévő tanulók ellenőrzésétvei megbízza az iskola egyik tanárát (szállásfelügyelő). (V. ö. 18- §)

32. § Pontos megjelenés az iskolában.

(1) A tanuló köteles a tanítási órákon, a gazdasági gyakorlatokon,- a nyári gyakorlatokon, az istentiszteleteken, a vallásgyakorlatokon, kirándulásokon és áz iskolai ünnepélyeken pontosan megjelenni, tennivalóit az előírt nend szerint végezni. Minden tanárnak, különösen -az osztályfőnöknek feladata a tanulók pontos megjelenését ellenőrizni és a későnjövőket rendetlenségük következményeire figyelmeztetni.

(2) Ha a tanuló három ízben elfogadható^ ok nélkül későn érkezett az iskolába, az osztályfőnök a szülőt vagy helyettesét .az ellenőrzőkönyvben értesíti és felhívja a figyelmét a súlyos következményekre. Ha ennek nem lenne sikere, akkor a későnjáró - tanulót fegyelmi eljárási, alá kell vonni.

33. § Vidékről bejáró tanulók viselkedése.

(1) A vasúton (helyiérdekűn) bejáró tanulók csak az úgynevezett tanuló-kocsikban, vagy tanuló-szakaszokban utazhatnak (nemek szerint elkülönítve), más kocsikban csak ilyenek hiányában és akkor, hai felnőtt hozzátartozóik kísérik őket.

(2) Az utazás alatt a rend fenntartásáról az igazgatótól vagy megbízottjától kijelölt felügyelő (tanár, tanuló stb.) gondoskodik.

(3) A vasúton bejáró tanulókat figyelmeztetni kell arra, hogy >a vonatkísérő személyzet a vasúti hatóságok utasítása szerint köteles reájuk felügyelni. A vonatkísérő a rendetlenkedő, kárt okozó tanulótól igazolványát elveheti.

(4) Ha a vonat érkezése, vagy indulása, még a) tanítás kezdete és befejezése között hosszabb idő van, a tanulók közös elhelyezésére megfelelő teremről és felügyeletről kell gondoskodni, Az igazgató tartozik erre vonatkozó intézkedését a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatónak bejelenteni

(5) Hazautazáskor a tanulók . a pályaudvarra csak az indulási időre mehetnek ki, mégpedig zárt rendben a felügyélő vezetése alatt. (V. ö. 19. §)

34. § Felmentés a megjelenés alól.

(1) A tangazdaságban hetes szolgálatot teljesítő tanulókat fel kell menteni a tanítási órák latolgatása alól. A felmentés csak a hetes szoüjgálat tartamára érvényes.

(2) Megokolt esetben a szülőnek viaigy helyettesének előzetes írásbeli kérésétre a tanuló felmenthető az iskolában való megjelenés alól. Ilyen felmentést az igazgató adhat, legfeljebb hat napi időtartamra. A felmentést azok megjelölésével az osztályfőnök bejegyzi az osztálynapló "észrevétel" rovatába.

(3) Kellően "indokolt esetbén az osztályfőnök 1 napi, a szaktanár pedig saját órájából 1 órai felmentést adhat a tanulónak.

35. § Mulasztások.

(1) A tanítás és nevelés eredményének biztosítása érdekében szükséges, hogy a tanári testület minden mulasztást szigorúan ellenőrizzen. s ..

(2) A szülő, vagy helyettese tartozik minden előreláthatólag több napig tartó mulasztás okát, lehetőleg a mulasztás kezdetekor, az osztályfőnöknek bejelenteni Ha a bejelentés a mulasztás kezdetétől számi-tott három nap alatt nem történik meg, az osztályfőnöknek kötelessége a szülőtől vagy helyettesétől (szállásadóiától) a tanulóelmaradásának okát megtudakolni

(3) Ragályos, vagy fertőző betegséSg után a meggyógyult tanuló csak akkor látogathatja újból az iskolát, ha a hatósági orvos megengedi A ragályos betegségbe esett családtagnak iskolába járó hozzátartozói és lakótársai is csak a hatósági orvos engedélyével jelenhetnek meg újból a tanításon.

(4) A tanuló mulasztását a szülő vagy helyettese legkésőbb 3 nap alatt igazolja. Ha az osztályfőnök szükségesnek tart igazolásul orvosi bizonyítványt is követelhet.

(5) A rendkívüli tárgyak óráinak mu- lasztását is igazolni kell.

(6) .Az istentiszteletekről és vallásgyakorlatokról való elmaradást az illetékes hit- t tanárnál kell igazolni. Igazolatlan elmara- / dás esetében, a hittanár az osztályfőnöknek jelentést tesz, aki (7-12) -bekezdésben foglaltak szerint jár el. ,

(7) Az óramulasztások számontartása az osztályfőnök kötelessége. Kétes esetekben az igazgató határozza meg, hogy mikor kell az óramulasztást igazolatlannak tekinteni-

(8) Az óramulasztás igazolásának rníeg-történtét, a mulasztás okát és a mulasztott órák számát az osztályfőnök az osztálynaplóba tartozik bejegyezni.

(9) Az osztályfőnök az ellenőrző könyvben minden igazolatlan mulasztásról értesíti a szülőt vagy helyettesét és figyelmezteti az igazolatlan mulasztás következméhyeire.-A figyelmeztetés megtörténtét az osztálynapló "észrevétel" rovatába bejegyzi.

(10) A tanulót mindennemű igazoiatlao mulasztás miatt fegyelmi eljárás alá kell vonni

(11) Az igazolatlan óramulasztást a tanuló miagaviseleti jegyéhek meigállamfása-kor is tekintetbe kell venni, 6 órát meghaladó igazolatlan óramulasztás esetében a tanuló abban a félévben, amelyben a mulasztás történt, legfeljebb 3-as magaviseleti érdemjegyet kaphat.

(12) Ha az igazolatlanul mulasztott órák száma az iskolai év folyamán, annyira szaporodik, amennyi a rendes tárgyak heti óraszáma, a tanulót a tanulók sorából minden fegyelmi eljárás mellőzésével törölni kell. Az igazolatlan óramulasztások miatt a tanulók] sorából törölt tanulónak okmányait azonnal ki kell adni. Tanulmányi értesítőjébe az osztályfőnök bejegyzi, hogy a felszaporodott igazolatlan óramulasztások miatt ta tanulók sorából töröltetett. Az intézet pecsétjével ellátott záradékot az osztálvfőnök és az igazgató írja alá. A záradókot ugyanilyen módon az lanyakönwbe is be k<41 vezetni. ÍL. 3. sz. záradékot.)

56. § Iskolánkívüli elfoglaltság.

A tanuló az iskolán kívül minden elfoglaltságát (magántanítás, zene stb.) köteles az osztályfőnöknek bejelenteni, aki ügyeljen arra, hogy a tanulónak elég szabad ideje maradjon iskolai kötelezettségeinek teljesítésére.

37. § Nyilvános szereplés.

(1) A tanuló iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. Kivételes esetekben azonban az igazgató engedélyt adhat a tanulónak olyan nyilvános szereplésire, amely önmagában is nevelő hatású.

(2) Nyilvános színpadon és filmen való szereplést csak a földmívelésügyi miniszter engedélyezhet.

(3) Ügyelni kell arra is, hogy a tanulót (áz egész ifjúságot) ünnepélyeken való részvételre az iskolán kívül túlzottan ne kötelezzék (legfeljebb 3-szor egy iskolai évben).

38. § Belépés iskolánkívüli egyesületbe.

(1)Mezőgazdasági középiskolai tanuló az intézeten kívül álló társulatnak, vagy egyesületnek tagja vagy növendéke nem lehet és ilyen egyesületeik működésében sem az iskolai év folyamán, sem a nyári nagyszünetben részt nem vehet. Ez a tütó rendelkezés nem vonatkozik azokra az egyesületekre, amelyekbe az ifjúság számára a belépést <sí magyar vallás és közoktatásügyi miniszter és a földmívelésügyi miniszter engedélyezte.

(2) Iskolánkívüli cserkészcsapatban való működésre az intézet igazgatója csak kifogástalan magaviseletű és legalább elégséges előmenetelű tanulónak adhat engedélyt.

39. § Tánciskola

(1) Nyilvános tánciskolába tanuló nem járhat, nyilvános táncmulatságokon neszt nem "vehet. Magán, vagy zártkörű tánciskolát vagy táncmulatságot is csak m látogathat, akinek erre az igazgató a szülők írásbeli kérésére és felelősségére engedélyt ad.

(2) A tanulók tánciskolában, táncmulatságon csak a délutáni órákban jelenhetnek meg. Leánytanulóknál a szülőknek megfelelő felügyeletről is kell gondoskodniok.

40. § Színház- stb. látogatása

Színházakat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat mozgófényképes előadásokat a tanuló csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat. Ilyen engedély csak akkor adható, ha a rendező intézmények, sze. replő egyének és az előadott darabok elégséges biztosítékot nyújtanak (arra nézve, hogy erkölcsi veszély nem fenyegeti az ifjúságot.

41. § Vendéglő stb. látogatása.

(1) .Vendéglőbe, kávéházba, cukrászdába csak kivételesen, étkezés céljából s akkor is csak szülők, vagy helyettesük társaságában mehet a tanuló.

(2) Mulatók és játékhelyek felkeresése a tanulónak még szülei társaságában is szigorúan tilos.

42. § Tilalmak

Fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a tanulónak szeszes italok élvezése, fegyverhordás, egymásközötti gyűjtés, szerencsejáték.

IV. FEJEZET

Fegyelmi intézkedések

43. §, Fegyelmi vétség.

Ha a tanuló az iskola rendjébe ütköző magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy a nemzethűség ölen vét, fegyelmi vétséget követ jel.

44. § Fegyelmi büntetések.

(1) Az iskolai fegyelmezés általában megelőzést és javítást céloz; megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete, vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn. A büntetés célja elsősorban a/ tanuló erkölcsi jiavítása, a társak erkölcsösségének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. Ennek következtében a - gyerekes megfontolatlanságból és pajkosságból származó csínyeknek vagy vétségeknek túlságosan szigorú elbírálásától tartózkodni kell

(2) Az iskola fegyelmi büntetései a tanár, illletőleg az osztályfőnök részéről négyszemközt történt megiotésen vagy feddésen felül a következők:

I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfőnöki megrovás az osztály előtt;

II. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés és igazgatói megintés;

III. fokú fegyelmi büntetés: igazgatói dorgálás az osztály előtt;

IV. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés a szülő vagy helyettese jelenlétében és igazgatói megrovás az osztály előtt, esetleg azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi kihágás esetén a tanulónak az intézetet el kell hagynia;

V. fokú fegyelmi büntetés: a tanári testület elé idézés és szigorú megrovás, esetleg a kedvezmények megvonása vagy-eltávozás ajánlása az iskolából;

VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az intézetből; y

VII. fokú fegyelmi, büntetés: kizárás a helybéli középiskolákból;

VIII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes mezőgazdasági középiskoláiból és

IX. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes középiskoláiból.

(3) Másnemű büntetések (testi fenyítés, bezárás, kitérdeltetés, kiküldés az óráról, táplálékmegvonás, büntetési feladatok, nehéz testi munkák4 stb.) tilosak még akkor is, ha a szülő erre felhatalmazást ad. - .

(4) A fegyelmi büntetéseket lehetőleg fokozatosan alkalmazzuk. Csak súlyos esetekben vagy visszaesés miatt kerüljön sonra az alacsonyabb fok mellőzésével egyszerre a magasabb fegyelmi büntetés.

(5) Magasabbfokú büntetés után újabb, kevésbé súlyos kihágás esetében -alacsonyabb-fokú büntetés is kiszabható. Visszaesés esetében azonban iá magasabbfokú büntetés után alacsonyabbfokú már nem alkalmazható.

6. Minden fegyelmi büntetés elengedhetetlen alaki kelléke, hogy az osztályfőnök az osztálynaplóba bevezesse és a tanuló szülője vagy helyettese a büntetésről az ellenőrző könyv útján írásbeli értesítést kapjon. A szülő vagy helyettese tartozik az értesítést elismerni. (V. ö. 25. § (4).

(7) Súlyosabb (V-IX.) fokú fegyelmi büntetés csak szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás után szabható ki. -

(8) A fegyelmi tárgyalásról részletesen külön jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben a fegyelmi eljárás alá vont tanuló személyi adatain kívül fel kell tüntetni esetleges ko-rábi fegyelmi büntetéseit, továbbá a részletes tényállást, a bizonyítékokat, végül pedig a tanári testület határozatát. A jegyzőkönyvben jelezni kell azt is, hogy- a határozat egyhangú vagy szótöbbséges volt-e. A testület egy tagjának a kívánságára a kisebbségi véleményt és megokolást is fel kéli a jegyzőkönyvbe venni. A mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz felterjesztett jegyzőkönyvhöz csatolni kell a tanuló tanulmányi értesítőjét és személyi lapját is. - (9) Ha a tanuló a nyári szünetben, vagy a nyári gazdasági gyakorlat ideje alatt követ el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a tanítás megkezdése után, súlyosabb esetben azonnal le kell folytatni. Ha a vétsiég olyan természetű, hogy a tanulónak az iskolából való kizárását vonhatja maga után, az igazgató a tanulót a gyakorlatokon való további részvételtől eltilthatja.

45. § Eltanácsolás.

(1) Mind tanulmányi, mind fegyelmi okból kifolyólag csak az igazgató tanácsolhatja el a tanulót az iskolából.

(2) Ha az eltanácsolás az V. fokú fegyelmi büntetéssel kapcsolatos és a szülők-kel a megegyezés sikerül, az anyakönyvbe .és a tanuló tanulmányi értesítőjébe a szabályszerű kimaradási záradékot kell bevezetni: "szülei akaratából kimaradt". (1. 2. sz. záradékot.) Ha a megegyezés nem sikerül, akkor a tanári. testület újabb tárgyaláson hoz határozatot.

46. § Eltiltás m iskolalátogatástól.

Ha a fegyelmi vétség olyan természetű, hogy VI. fokú vagy ennél magasabb büntetést vonhat maga után, a tanuló a fe. gyelmi büntetés elől nem térhet ki az iskolából való önkéntes kimaradással. Ilyen esetekben az igazgató a tanulót az intézet látogatásától azonnal eltilthatja.

47. § Kizárás.

(1) A VI. fokú fegyelmi büntetés esetében az igazgató javaslatára a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató határoz. A VII-IX. fokú fegyelmi büntetés esetiben a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató javaslatára a magyar földmívelésügyi miniszter zárja ki a tanulót.

(2) A kizárási határozatot a! kizárt tanuló osztályában az igazgató személyesen hirdeti ki, a többi osztály tanulóival pedig körözvény útján tudatja.

(3) A kizárást rövid megokolással az anyakönyvbe és a tanuló tanulmányi .értesítőjébe is be kell vezetni. (L. 4. sz. záradékot.) Az iskola évkönyvében azonban nem közölhetők sem maga a kizárás, sem pedig a kizárás okai és egyéb körülményei.

V. FEJEZET

A mezőgazdasági középiskola tanártestülete és segédszemélyzete

ÜGYVITEL

48. § Igazgató.

(1) Az.igazgató a mezőgazdasági középiskola felelős vezetője: a törvények és rendeletek végrehajtója; a tanári testület értekezleteinek elnöke; az iskolának a hatóságok és a közösnég előtt képviselője; felelősséggel vezeti, irányítja és ellenőrzi >az iskola oktató és nevelő munkáját (1. 67-73. §) az iskola épületének vagyonának pecsétjének őre, irodai ügyeinek vezetője a pénztár ellenőre és, a pénztár ellenzárának kezelője-a vagyonkezelés felelősségében & tiLkral illetőleg a merfelelő vaJTonrészek kezeié-sével " megbízott tanárokkal egyeMegesa osztozik.

(2) Mint tanügyi hatóság, első fokon határoz a következő ügyekben:

tantárgyfelosztás, órarend, felügyeleti rend és az állandó helyettesítek megállapítása,

tankönyvek bevezetése (a tanári testület gyűlésén történt megbeszélés alapján),

vizsgálatok, összefoglalások rendjének és idejének megállapítása,

ifjúsági szakkörök engedélyezése,

belföldi tanulmányi kirándulások tervének megállapítása,

ingyenes* előadások, felolvasások tartásának engedélyezése az intézeten kívül álló előadók kérelmére,

tánctanfolyam engedélyezése az iskolában,

magántáneiskola látogatásának engedélyezése

szabadság enfeedéilyezése:

a) betegség miatt tanár és altiszt részére 3 napig helyettes igénylése nélkül,

b) egyéb okból tanár részére 14 napig, altiszt részére 8 napig,

szabadságolt tanárok helyettesítése, óráik ellátásáról való gondoskodás, tanárok minősítése,

állami tanárok ré,szére egy vagy kéthavi fizetési előleg engedélyezése,

állami napibéres szolga alkalmazása a költségvetés keretein belül,

tanulók felvétele, különbözeti és díjtalan pótlóvizsgálatok engedélyez-e,

tanulók törlése,

a) tagdíj- (felvételi és vegyes díj) hátralék és

b) igazolatlan mulasztás miatt,

nem helybenlakó tanulók bejárásának engedélyezése, bérelt szálláson lakó tanulóknak szállásváltoztatásra való kötelezése,

tanulók részére távolmaradási engedély adása,

izr. tanulók mentesítése a szombati írás, rajz, kézimunka, mezőgazdasági gyakorlatok alól,

tanulok kártérítésre való kötelezése, tanulók nyilvános szereplésének engedélyezése,

tanítási órák, m^ghallgatásáhak (hospi-tálájs) engedélyezése, ,

könyvtári és szertári beszerzések a szaktanárok meghallgatásával,

iskolai helyiségek átengedése egyes alkalmakra,

az ipkola- megtekintésének engedélyezése,

állami iskolákban leltári tárgyak selejtezése a magyar földmívelésügyi miniszter által kiküldött rovancsoló tisztviselő hozzájárulásával,

bizonyítvány-mápodlatok kiállítása,

nyilvános tanulók felvétele ai megállapított létszám keretében,

tanulók felmentése az iskolaorvos (hatósági orvos) véleménye alapján olyan tárgyakból, vagy csak valamely tárgy gyakorlati része Bitói, amelyeknél a rendtartás értelmében felmentéinek helye lehet (1. 65. §),

szeptemberi pótló vizsgálaton egy vagy két tárgyból elégtelen érdemjegyet kapott tanuló részére javítóvizsgálat letételéig óralátogatás engedélyezése.

érettségi vizsgálatok jegyzőjének kijelölése.

(3) Az igazgató működésében közvetlenül a mezőgazdasága szakoktatási főigazgató alá tartozik. Ezért elsőfokon hozott és jogorvoslattal megtámadott határozatait az ügyre vonatkozó iratokkal együtt másod-és végsőfokú határozathozatal céljából a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz terjeiszti fel.

49. § Helyettesítés az ügyvitelben.

(1) Az igazgatónak az intézettől egy teljes tanítási napra terjedő távollétét az ok megjelölésével jelentenie kell a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatónak.

(2) Az igazgató joga és kötelessége, hogy a nyári szünidőben az őt megillető (hat heti) - augusztus hó 25-én túl nem terjedő szabadsága alatt megfelelő , helyettesítésről gondoskodjék. A tanárok, elsősorban az igazgatóhelyettes, kötelesek a helyettesítést legalább kétrét heti időtartamra vállalni. A helyettesítők hetenkint__legalább egyszer hivatalos órát tartanak és a felmerülő elintézhető felterjesztéseket és jelentéseket megteszik.

50. §i Igazgatóhelyettes.

(1) Az igazgató javaslatára a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató a rendes tanárok közül egyet az igazgató helyettesítésével megbíz. Ez a megbízás mindaddig érvényben marad, amíg a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató másképen nem intézke--dik Az igazgatóhelyettes az igazgatót akadályoztatása esetén minden tekintetben helyettesíti.

(2) Az igazgatóhelyettes szükség-szerint segédkezhet az , ügyviteli teendőkben is. Ebben az esetbén a kötelező heti óraszám felének megfelelő óraszámban tanít.

51. § Ügykezelés.

(1) A rendes ép pontos ügykezelés, biztosítására iktatókönyv, mutatókönyv, postakönyv, leltári napló, szakleltárak, valamint a pénzkezeléshez megkívánt könyvek szükségesek. A szakleltárakat az igazgató ellenőrzőével a szertárak, a, tangazdaság és a könyvtáriak őrzésével megbízott tanárok ve-zetik A szakleltárakat az igazgató minden költségvetési év végével lezárja és aláírja. Az iskola- és a tangazdaság számvitelének módját a magyar földmivelésügyi minisztertől kiadott számviteli, utasításT tartalmazza,

(2) Az igazgató minden hivatalos iratot érkezése, illetve szerkesztése napján beiktat és a mutatókönyvbe bejegyez.

(3) Egy szám (alatt csak egy ügyet szabad elintézni.

(4) A kiadvány jobb felső szélén a tárgy jelzése után mindig hivatkozni kell a vonatkozó számra.

(5) Minden iratnak, amelyet az igazgató-hivatalosán kiad, fogalmazványban meg kell lenni az irattárban. Rövidebb fogalmazványok magára a beiktatott iratra is írhatók. A név- és számadatok kivételével azonos szövegű ügydaraboknál elég az elintézés lényegének rövid jelzése.

(6) Az igazgató jelentése rövid, világos, de az ügyet kimerítő és szabatos legyen, az ügyről mindig határozott véleményt tartalmazzon és megokolt javaslatot terjesszen elő.

(7) A hivatalosan kiadott iratok adatainak hitelességért, valamint a szerkesztés saabályiszerűségéért az igazgató teljes mértékben felelős.

(8) Az igazgató köteles megvizsgálni, hogy a szegénységi bizonyítvánnyal fel nem szerelt beadványok és mellékleteik el vannak-e látva szabályszerű bélyeggel. A bélyeghiányt beiktatás előtt pótoltassa. A bélyegre ráüti (az iskola pecsétjét és a lebélyegzés napját a bélyeg felső szélén feljegyzi.

(9) A magyar földmivelésügyi miniszterhez szóló jelentéseket más rendelkezés hiányában a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató útján kell felterjeszteni.

(10) A jelentésekre megszabott határidőket köteles az igazgató nyilvántartani és az ügyeket ezeknek megfelelően elintézni. Ha ez nem volna lehetséges, az igazgatónak a kitűzött határidőig jelentést kell tennie a késedelem okairól és arról, hogy a kívánt jelentést előreláthatólag mikor terjesztheti fel.

52. § Irattár.

(1) Az igazgató iái kiadmány keltét a fogalmazványon és az iktatókönyvben is feljegyzi. A kiadmány elküldése után az eto-tézett ügyiratot az irattárba helyezi.

(2) Az igazgató & tanítási évenként szabályszerűen lezárt s egy kötetbe kötött anyakönyveket, a leltári naplót és aszaklel-tárakat, az intézetnél alkalmazottak minősítő táblázatait, a statisztikai kimutatásokat, az üzemterveket, a tandíjmentes és az ösztöndíjas tanulók névsorát a mezőgazdasági középiskolából valamennyi helybeli középiskolából, az ország összes mezőgazdasági középiskoláiból vagy egyéb középiskoláiból kizárt tanulók nyilvántartását, az engedélyezett tankönyvek jegyzékét, az elvi jelentőségű rendeletek gyűjteményét, a tanárok mulasztásáról szóló kimutatást, az alapítóleveleket, az esetleg visszamaradt bizonyítványokat stb. irattárában könnyen kezelhető módon elhelyezi. Az irattárban kell megőrizni .az évfolyamonként bekötött Hivatalos Közlönyt i|s, úgyszintén az intézet évkönyveit 5-5 példányban;

(3) Az irattárból kiselejtezhetek:

a) 3 év elteltével: az érettségi írásbeli dolgozatok; "

b) 5 év elteltével a felvételi naplók, osztálynaplók;

c) 32 év elteltével (a belőlük eredő követelések lejártától számítva) a szerződések;

d) 10 év elteltével: a többi irat, ha az iskola történetének vagy a növendékek elvégzett tanulmányainak igazolása szempontjából nem fontos.

(4) Az iktatókönyvet, mutatót, anyakönyveket értekezleti jegyzőkönyveket, érettségi vizsgálati anyakönyvet (kimutatást) épülettervrajzokat, leltárakat, valamint az iskola történetére világot vető egyéb iratodat nem szabad kiselejtezni.

(5) A kiselejtezés, megtörténtét és időpontját külön ügyiratba kell foglalni.

(5) Az iskolai dolgozatokait egy esztendeig kell megőrizni.

53. § Osztályfőnök.

(1) Az igazgató minden osztály szamára külön-külön osztályfőnököt jelöl ki. Leányiskolában az osztályfőnök csak tanárnő lehet.

(2) Az osztályfőnök az igazgató rendelkezéseinek és a tanári értekezletek határozatainak végrehajtója.

(3) Kötelessége az ügyviteli teendőket . ^személyi lapok vezetése, osztálynapló adatainak kitöltése, osztálynapló átvizsgálása, mulasztások igazolásai, anyakönyv, tanulmányi értesítők, bizonyítványok megírása ptb.) pontosan elvégezni. (V. ö. 74. §)

54. § A tanár elfoglaltsága.

(1) A tanár feladata a tanulók erkölcsi és szellemi vezetése, nevelése, oktatása. (V. ö. 75. ép 77. §). Rendszeres önmíveléssel arra kell törekednie, hogy szaktárgyaiban, oktató és nevelő munkájában mindenkor a tudomány színvonalán álljon Ezt ^törekvését az igazgató tartozik ai szükséges eszközök lehető rendelkezésre bocsátásával előmozdítani A Wr a megszabott munkakört felelősséggel látia el az igazgató útmutatásait, rendelkezéseit követi

(2) A gazdaságvezető (kertészeti) szaktanár külön kötelessége, hogy aiz iskola környékének gazdálkodási viszonyairól tájékozódást szerezzen, a mezőgazdaság ügyéiszolgáló mozgalmiakban részt vegyen, ta helybeli gazdaközönséggel érintkezést tartson fenn.

(3) Köteles résztvenni a tanári értekezleteken (89-96. §) ott indítványozó és szavazati joga van.

(4) Tartozik megjelenni az iskolai ünnepélyeken és minden alkalommal, amikor az

iskola testületileg .-kivonul: Köteles továbbá példaadás céljából azokon az ünnepélyeken is résztvenni, amelyeket saját vallásfelekezete rendez az intézet tanulói részére. (Fb-gadó óráit 1. 76. § 5.)

(5) Ha bármilyen kötelességének teljesítésében akadályozva volna, .azt tartozik az igazgatónak kellő időben jelenteni.

(6) A tanárok mindennemű testületi vagy magánbeadványai csak az, igazgató útján terjeszthetők fel a felsőbb hatóságokhoz:

(7) Az egyes szertárak, könyvtárak őrei, a tangazdaság vezetője kötelesek a szertár, könyvtár anyagát tí tangazdaság élő és holt % anyagát gondozni, rendben tartani. Elsőrendű feladatuk a szertár, könyvtár és tangazdaság fejlesztése is. Evégett minden év első módszeres értekezletén javaslatot tesznek évi szükségleteikre nézve. Az előirányzatban külön feltüntetik a mqg^évő szertári, könyv--tári, kertészeti és gazdasági anyag fenntartásához szükséges összegeket és új beszerzések tervét. Az igazgató a rendelkezésre álló ellátmány keretén belül gondoskodik elsőisorban a szertárak, könyvtárak, tangazdaság és raktárak fentartásához, azután a továbbfejlesztésükhöz szükséges anyagok és tágyak beszerzéséről. A szertár fejlesztése azonban semmiesetr© sem lehet csupán anyagi kérdés, hanem mindenkor a szertárőr és a többi szaktanár gyűjtésének, munkásságának eredménye.

(8) A szertár, könyvtár őrének és a. tangazdaság vezetőjének kötelessége a szakleltár és a naplók anyagszámadásának pontos vezetése is Az utóbbinak egyúttal az üzemi elszámolások és egyéb kimutatások vezetése ("T" és "K" számadás), illetve azok vezetésének ellenőrzése.

(9) A -tanárok kötelesek a rájuk bízott üfjúsági egyesület, illetve gazdaönképzőkor házi élelmezés vezetését ellátni,

(10) A tanárok saját intézetükben a tanulóknak semmiféle magánoktatást nem ad-haítnak. Állásban lévő tanárok más iskola rendes tanulójának vagy magántanulójának (magánvizsgázónak) oktatását is csak akkor vállalhatják, ha a mezőgazdasága szakoktatási főigazgató erre külön engedélyt ad. Az engedély kérésekor bejelentendő: a) a tanuló neve, iskolája és osztálya, b) mire készíti elő a kérelmező tanár (magán-, javítóvizsgálat, rendes tanuló otthoni tanítása stb.), <*) milyen tárgyakra tanítja, heti hány órában.

(11) A nemi teljes óraszámmal alkalmazott tanároknak más iskolába járó tanuló tanításához nem kell engedélyt kérniök, a bejelentési kötelezettség azonbah rájuk is vonatkozik.

(12) A rendkívüli tárgyak tanítását állásban lévő tanárok - külön díjazásért - csak a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató , engedélyével vállalhatják.

(13) A tanároknak nem szabad sem tanátványaiktól, sem azok hozzátartozóitól semmiféle ajándékot elfogadniok, pénzt vagy bármit kölcsönkérniök. Tilos továbbá tanítványaikat személyes szolgálattételre felhasználnak (pl. az iskolából őket elküldözgetná stb.).

55. § Helyettesítés.

(1) Az igazgató a tanítá(si év elején - a tanárok egyenlő megterhelésével - összeállítja a helyettesítés rendjét. A kijelölt időben minden tanár köteles rendelkezésre állani.

(2) Ha valamely tanár munkájának ellátásában akadályozva van, azt az igazgatónak idejekorán kell jelentenie, hogy helyettesítéséről megfelelően gondoskodhiassék. Erre vonatkozó intézkedéseiről az igazgató az érdekelt tanárokat idejében értesíti. Osztályokat összevonni, órákat elhagyni, vagy az órát u. n. "csendes foglalkoztatással" kitölteni nem szabad. A helyettesítést és az ilyén órán végzett anyagot az osztálynaplóban is fel kell tüntetni.

(3) Ha a helyettesítés előreláthatólag legfeljebb két hétre fog terjedni, a helyettesítéssel az igazgató lehetőleg az illető osztályban tanító tanárokat bízza-meg. Ilyen esetben a tanárok a rendelkezéslükre bocsátott órákat saját tárgyaik tanítására is felhasználhatják.

(4) Ha valamelyik tanár betegség, szabadságolás, vagy egyéb ok miatt előreláthatólag két héten túl, de legfeljebb egy hónapig nem teljesíthet szolgálatot, akkor az igazgató tartozik szakszerű helyettesítésiéről gondoskodni.

(5) Ha a helyettesítés egy hónapnál hosszabb időre terjed, és a tanulmányi rend veszélyeztetése nélkül a tanári testület tagjaival meg nem oldható, helyettes kiküldését kéri az igazgató. Minden olyan helyettesítésről, mely két hétnél tovább tart, az igazgató jelentést tartozik tenni a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóinak.

(6) Hat napon túl terjedő, de 14 rtapot meg nem haladó betegség esetén a, kezelő orvos, ennél hosszabb ideig tartó betegség esetén hatósági orvos igazolja a mulasztást.

56. § A tangazdaság vezetője

A főigazgató/a gazdasági tanárok egyikét megbízza á tangazdaság vezetésével. Ez az igazgató utasításai alapján és neki tartozó felelősséggel intézi a* tangazdaság mezőgazdasági munkálatait, hatásköre azonban nem terjed ki a kertészeti részre. A tangazdaság vezetője gondoskodik az időszerű gazdasági munkák elvégzéséről, az állatok megfelelő takarmányozásáról, a fogatok felhasználásáról, a termények értékesítéséről. Ö készíti el az üzemtervet és ennek jóváhagyása után az igazgató hozzájárulásával végrehajtja. Ö vezeti a. tangazdaság különféle számadásait ("T" és "K") és az igazgatótól megállapított keretek között végzik kifizetéseket Ő osztja be a gyakorlatokon résztvevő tanulókat az egyes munkálatokra és ezeket a többi gazdasági (kertészeti) tanár közreműködésével ellenőrzi A gazdaságvezető tanár legfeljebb a kötelező héti. óraszám f elébeo tanít.

57. § Iskolaorvos

Az iskolaorvos fefedaltai: évenként legalább egyszer, szükség esetén többször is, vizsgálatot tart, & ennek adatait rávezeti a személyi lapra, az. iskolai egészségügyre nézve az igazgató, illetőleg a tanári testület elé Javaslatokat terjeszt, ellenőrzi a közegészségügyi intézkedéseknek végrehajtását az intézetben, megelőzi az egészségre káros szokásoknak elharapó dzását, javaslatot tesz az igazgatónak egy-egy tanuló esetleges felmentésére nézve. (L. 65. §)

58. § A titkári és irodai alkalmazott

(1) A titkár az utalványozási joggal felruházott igazgató utasításának megfelelően, de a számviteli ellenőrzés tekintetében az igazgató mellé rendelve, ellátja az iskola pénzkezelését, mélyben az ellenzárt kezelő igazgatóval felelősségben jp osztozik. Vezeti a. roVatos pénztári naplót, az iskola leltári naplóját, az rngaüanleítárt és a már elkészített ingatlantörzskönyvet (az ingatlantörzskönyv elkészítése a tantestület megfelelő szakképzettségű tagjainak a kötelessége), valamiint az igazgatóság és titkári hivatal szakleltárát és anyagszámadását VaJaineny-nyi gazdasági tanár közreműködésével végzi az iskola számvitelét. Ellátja az iskola számvitelére vonatkozó levelezését és ügyiratforgalmát. Megbízható az á&ola gondnoki teendőinek ellátásával.

(2) Az irodai alkalmazott a reábízott tennivalókat az igazgató utasításai szerint és az. igazgató felelősségével végzi. Az irodai alkamazottakait iaz állami tisztviselőkkel azonos felelősség és titoktartás kötelezi.

59. § Altiszt, Egyéb alkalmazottak

(1) Az altisztek és egyéb alkalmazottak az igazgatónak és az igazgató rendelkezései szerint az iskola minden tanárának, irodai alkalmazottainak engedelmességgel tartoznak. Köteles az iskola épületét, bútorzatát felszerelését őrizni, tisztán és rendben tartani, nemkülönben az igazgatótól kijelölt vagy rájuk bízott munkát lelkiismeretesen és pontosan végezni. Minden észlelt rendkívüli körülményt, kért, rendetlenséget, vagy fegyelmezetlenséget tartoznak az igazgatónak azonnal jelenteni.

(2) Tanulónak kölcsönt adniok, tőle ajándékot vagy pénzt elfogadniuk, vagy kérniök a legszigorúbban tilos. Élelmiszereket csak az igazgató engedélyével. árusíthatnak.

(3) A tangazdaságban alkalmazottak tartoznak a tangazdaság vezetőjének rendelkezései szerint kijelölt munkakörüket pontosan és felelősséggel ellátni/ az állatokat,

.megfelelően gondozni és a reájuk bízott terményeket, anyagokat, szerszámokat gondosan megőrizni.

VI. FEJEZET

Nevelési és tanulmányi ügyek

60. § A tanítás menete

A tanítás a magyar vallás- és közoktatásügyi, valamint a földmívelésügyi miniszter által együttesen kiadott tanterv és utasítások (esetleg jóváhagyott helyi tanterv), a jóváhagyott tanmenetek és az időnként tartott értekezletek megállapodásai szerint halad.

61. § Heti óraszám.

(1) A rendes tantárgyak heti óraszámát és a tanítási idő beosztását a magyar vallás-és közoktatásügyi, valamint a földmivelés-Ügyi minilszter által együttesen kiadott tanterv és az erről szóló rendeletek állapítják meg.

(2) A rendkívüli tárgyak heti óraszámát a rendkívüli tárgyak tanításáról szóló szabályrendelet határozza meg.

62. § A tanítási óra időtartama

A tanítási óra időtartama 50 perc. A déli egy óra (13 óra) után következő tanítási óra időtartamat 40 perc A délutáni gyakorlatok időtartama annyiszor 60 perc, ahány órát a tanterv kijelöl.

63. § Óraközi szünet

Az egyes tanítási órákat szünet választja el. Ezt az óraközi szünetet a tanulók üdülésére és az osztálytermek^szellőztetéBére kell felhasználni. Ezért a tanulók a szünet alatt osztálytermükből kivonulnak. Az óraközi szünetben a tanár a tanulókat nem tarthatja vissza iaz osztályban. Az igazgató a harmadik óra után hosszabb szünetet (15-50 perc) is engedélyezhet. .

64. § Imádság

(1) Az első tanítási óra imádsággal kezdődik és az utolsó óra imádsággal végződik. A különböző felekezetű tanulók imádkozása közt csak, az lehet a különbség, hogy az imádságok előtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondia:

(2) Imádság tanítás előtt: ."Kérünk Téged, jóságos Istenünk, segíts bennünket és add ránk áldásodat, - hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban - és mindenben kövessük szent akaratodat. - Ijéíty velünk, - hogy hű gyermekeidhez méltóképen éljünk, - felebarátaink javára, - lelkünk üdvösségére - és a Te szent neved dicsőségére. Ámen".

(3) Imádság tanítás után: "Hálát adunk Neked, mennyei Atyánk, - hogy kegyelmedből ma is - előbbre jutottunk - magunknak és világodnak megismerésében, - Vezess, kérünk, tovább - az igaz élet útján, - a jóság és boldogság felé. - Áldd még, jó Atyánk, édes hazánkat, - szüleinket és nevelőinket, - áldj meg mindnyájunkat - és add, hogy mi is áldjunk Téged - mindörökké. Ámen."

65. § Felmentés a rendes tárgyak alól

(1) A rendes tárgyak és a gyakorlatok, alól felmentés nem adható.

(2) Ha a szülő egészségi okokból valamely tanuló átmeneti felmentését kéri a testnevelés, vagy a nehezebb testi munkák alól, akkor az igazgató az iskolaorvos, vagy ha nincs az intézetnek iskolaorvosa, akkor a hatósági orvos írásbeli véleménye alapján határoz. A felmentés csak egy-egy hónapra adható meg. Ha a hónap elteltével további felmentésre van szükség, a tanuló ezt újabb orvosi bizonyítvánnyal köteles igazolni. A testnevelés alól való fölmentés esetében az igazgató, ahol erre lehetőség van, sportorvosi intézetbe köteles a tanulókat hivatalosbeutalással felülvizsgálatra küldeni. Különösen figyelembe kell venni, hogy léppen a gyengébb szervezetű, betegségre hajlamos tanulókra nézve nagyon szükséges lehet a könnyebb testgyakorlás (pl. szabadgyakorlat, svédgyakorlat). Ezért a testgyakorlás alól részleges fölmentés is lehetséges. (Pl, a szer-tornázás vagy ugrás,- futás alól.)

(3) A felmentést az osztályfőnök az anyakönyv "észrevétel" rovatába, az osztályozó napló és az osztálynapló megfelelő rovatába jegyzi. (L. 5. sz. záradék.)

(4) A felmentett tanuló köteles azokon m órákon is jelen lenni, melyekre felmentése vonatkozik. Köteles továbbá az anyag elméleti részét elsajátítani, sőt. azokat a gyakorlati munkákat is elvégezni, amelyek elvégzéséire szervezete alkalmassá teszi.

(5) A testnevelés alól részleges fölmentést nyerő tanulót is osztályozni kell.

66. § Felmentés a szombati írás alól.

Az izraelita vallású tanulókat az igazgató mentesíti az írás, az írásbeli számolás, á rajzolás alól a szombati napon, ha a; szülő, vagy gyám a fölmentést írásiban kéri, A fölmentést az osztályfőnök az osztálynapló "észrevétel" rovatába bejegyzi.

67. § Az igazgató feladata a nevelés és oktatás terén.

(1) Az igazgató feladata, hogy a nevelésben és tanításban egységes eljárásról gondoskodjék. Ebből a szempontból ellenőrzi, hogy a tanárok a hazafias, valláserkölcsi, érzelmi, akarati, esztétikai valamint a testi nevelésre és a gazdálkodó hivatás megszerettetésére kellő gondot fordítanak-e és hogy pontosan lelkLmeretepen és buzgón teljesítik-e iskolai kötelességeiket

(2) Megfigyeli minden egyes osztálynak az egyes tantárgyakban való haladását, nemkülönben azt is, hogy az oktatás a tanterv és az utasítás értelmében történik-e.- Ezért szükséges hogy az igazgató az órákat minél gyakrabban látogassa, az osztálynaplók fegyelmi és tanulmányi részét legalább havon-kL egyszer átvizsgálja, láttamozza, a hiányokat pótoltassa, továbbá hogy az éwégi Jztályvizsgálatokat is figyelemmel kísérje.

(3) Az igazgató törekedjék az osztályok látogatása alkalmával a tanulók előmeneteléről és hivatástudatáról közvetlen tájékozódást szerezni. Igyekezzék megismerni főként a változó szorgalmú, elégtelen, vagy gyenge előmenetelű tanulókat hogy az ellenórző és osztályozó értekezleteken a maga tapasztalataival is támogassa a tanári kart a tanulók előmienetelének megítélésében.

(4) Minden félévben vizsgálja át az igazgató a tanulók írásbeli dolgozatait. Győződjék meg ilyenkor arról, a dolgozatok megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá, hogy a dolgozatok javítása pontosan és lelkiismeretesen történik-e.

(5) Különös figyelemmel kísérje a gazdasági (kertészeti) tárgyak oktatását és az idevágó gyakorlatokat, Legyen gondja rá, hogy a tanulók megfelelő gazdasági szellemben nevelkedjenek.

(6) Ha az igazgató bármily hiányt, vagy mulasztást talál, megteszi észrevételeit, de semmiesetre sem a tanulók jelenlétében. Általános tapasztalatait - ha csak nem szükséges: nevek említése nélkül - az ellenőrző és módszeres tanácskozásokon közű, amikor egyúttal megadja útmutatásait és utasításait is.

68. § Tantárgyfelosztás.

(1) Az igazgató osztja fel a tárgyakat az egyes tanárok között. A tárgyfelosztást már a tanév végén el kell készíeni a következő iskolai évre. Ebben tekintettel kell lenni az oktatás érdekeire, továbbá az egyes tanárok képesítésére, szükség esetén képességeire is. A lehetőség szerint tekintetbe veszi az igazgató az egyes tanárok ezirányú kéréseit is, de ezek nem korlátozhatják a pedagógiai és tárgyi szempontok érvényesítésében. A heti órákat iparkodjék egyenletesen felosztani a tanárok között.

(2) A tantárgyfelosztás összeállításakor a következőkre kell törekedni:

a) a rokontárgyakat ugyanabban az osztályban lehetőleg ugyanaz a tanár tanítsa,

b) Az egyes osztályokon megkezdett tárgyakat a következő osztályokban is lehetőleg ugyanazok a tanárok tartsák meg,

c) a gazdasági és kertészeti gyakorlatom kat minden osztályban olyan tanár tartsa, aki az illető osztályban valamely gazdasági vagy kertészeti tárgyat tanít,

d) a gazdasági és kertészeti gyakorlatokat osztályonként külön-külön 3 órában kell az illető gazdasági és kertészeti tanárnak beszámítani.

(3) A tanárokat saját tárgyaik ellátására kell beosztani. és csak szükség esetén bízhatók meg valamely más, lehetőleg szaktárgyukkal rokontárgy tanításával.

69. § Tanmenet,

(1) Az igazgató köteles gondoskodni arról, hogy az egyes tanárok a tanterv alapján és a helyi viszonyok figyelembevételével elkészítsék szaktárgyaik tanmenetét. A tanmeneteket az első módszeres értekezleten történő megvitatásuk után az illetékes főigazgatóhoz kell fölterjeszteni.

(2) A gazdasági tárgyak tanmenetének elkészítésekor nem a tudományos tárgyalás sorrendje, hanem a természet időszerűsége legyen mérvadó. Ezért az egyes vetemények, gazdasági gépek és munkálatok tanítását lehetőleg olyan időpontra kell kitűzni, amikor alkalmazásuk, a velük való foglalkozás a tangazdaságban sorra kerül. Nem okoz nehézséget az sem, ha egy-egy vetemény, növény, vagy termény tanítására kétszer, ősszel és tavasszal kell kitérni. A vezető szempont mindig az legyen hogy a szemléltetés közvetlenül a valósághoz kapcsolódjék s az elmélet és gyakorlat között szoros összefüggés legyen. Az ilyenképpen széttagolt tanítási egységek egyesítésére, a kellő tudományos rendszerek elsajátítására és az áttekintés biztosítására az év végi ismétlések és összefoglalások hivatottak. Ezért a tanmenet összeállításakor a tanítási anyagot úgy kell megválogatni, hogy a szabadban történő szemléltetést és feldolgozást kívánó részletek inkább az őszi és tavaszi időszakra, az elméleti, vagy zárt helyen is szemléltethető részek pedig a téli időre essenek A gazdasági tárgyak óráit ezért a tavaszi és őszi időszakban lehetőleg a tangazdaságban kell megtartani, (L. 72?J.)

70. § Tanárok heti óraszáma

(1) A tanárok kötelező tanítási ideje heti 18 óra, 24 óránál többnek tanítására helyettesítés esetében sem kötelezhetők és erre ne|m is vállalkozhatnak.

(2) Az igazgató legalább heti 2 órában köteles tanítani. Heti 8 óránál több óra ellátására nem kötelezhető. E mellett igyekezzék minden osztályt és minden tanárt havonként legalább egyszer meglátogatni.

(3) Rendkívüli tárgyak heti óráit a kötelező óraszámba kell beszámítani, ha a tanár óraszáma és a létszámviszonyok megengedik. Egyébként a rendkívüli tárgyak tanításáról szóló szabályrendelet errevonatkozó intézkedései szerint kell eljárni.

(4) 1-2 órakedvezményben részesíthetők azok a tanárok, akikre egyéb iskolai elfoglaltságuk (osztályfőnökség, dolgozatok javítása, munkáltató oktatás, iskolai ifjúsági egyesületek vezetése stb.) -nagy terhet ró.

(5) A gazdaságvezető tanár a kötelező óraszám felének megfelelő órában tanít.

(6) Egyetemi magántanárok kötelező óraszáma abban a félévben, amelyben egyetemi előadást tartanak, heti 12 óra. (Ügyviteli teendőkben segédkező tanár és igazgatóhelyettes óraszámát 1.: 50. § (2).)

71. § Órarend

(1) Az órarendet az igazgató úgy állítja össze, hogy 4 tanárok elfoglaltságát a vasárnapokon és egyéb szünnapokon kívül egész napra terjedő szünet ne szakítsa meg. Ez a rendelkezés a tanulmányi .felügyelettel megbízott tanárokra és egyetemi magántanárokra nem vonatkozik.

(2) Az órarend készítésekor vigyázni kell arra, hogy a tanítási órák torlódása a tanárt túlságosan ki ne fárassza. Ezért egy-egy tanár óráit egyenletesen kell elosztani a hét minden napjára. Közvetlenül egymásután legfeljebb három tanítási órája lehet egy-egy tanárnak Négy órát csak közbeeső szünetórával lehet egy napra tenni.

(3) Az órarend összeállításában elsősorban a tanulmányi szempont irányadó. A tanárok személyes kérései csak ezen belül vehetők tekintetbe.

(4) A tanuló szempontjából egyenletességre, változatosságra kell törekedni. Ezért a tanítási tárgyak a hét napjain lehetőleg arányosan oszoljanak el. Ne legyenek úgynevezett nehéz napok, de viszont túl köny-nyűek se.

(5) Az írásbeli dolgozatok elkészítésének idejét lehetőleg a délelőtt első felére kell kitűzni. Az írásbeli dolgozat elkészítésére kitűzött órát testgyakorlási óra közvetlenül nem előzheti ,meg. Egy napon csak egy, egészen kivételes esetben legfeljebb két írásbeli dolgozat írható.

(6) A tanulók délutáni iskolai elfoglaltságát úgy kell megállapítani, hogy az minden tanulónak hetenként legfeljebb két délutánját vegye igénybe. A többi délutánokon a tanulóknak az iskolában semmiféle elfoglaltságuk nem lehet.

(7) A tanulókat (sem az egész osztályt, sem az osztály egy részét) nem szabad külön tanítás, felelés, vagy foglalkoztatás céljából összegyűjteni, vagy berendelni.

(8) Különösen ügyelni kell arra, hogy a tanulóknak az iskolában vasárnap ne legyen elfoglaltságuk. A tanulóknak az istentiszteleten kívül egv iskolai év folyamán legfeljebb három ízben lehet vasárnapi iskolai elfoglaltságuk. N

72. § Téli és nyári órarend

(1) A tanítás gyakorlati jellege megkívánja, hogy a gazdasági tárgyak óráit őszszel és tavasszal lehetőleg a tangazdaságban tartsuk meg. Ha az iskola! épületének távolságai, miatt ez nehézségekbe ütközik, kétféle (nyári és téli) órarendet kell készíteni. A nyári órarendet úgy kell összeállítani, hogy az egyes osztályok hetenldnt egy két délelőttöt teljesen a tangazdaságban töltsenek és ez az idő lehetőleg! gazdasági (természeti) tárgyak óráiból kerüljön ki Ezeken az órákon is szabályszerű tanítás folyik (számonkérés új anyag feldolgozása, összefoglalás, óraközi ,szünet stb.), azzal a különbséggel, hogy a szóbanforgó tanítást anyag (vetemény, áUat, gép épület, gazdasági munka, kísérlet stb szemléltetése a valóságban történik és a feldolgozás a tényleges helyzethez igazodik.

(2) A zavartalan tanítás érdekében szükséges, hogy a tangazdaságban a. tanítás céljaira is felhasználható zárt és fedett helyiség legyen, ahol rossz idő esetén a tanítás tovább folytatható és ahová a bemutatásra szolgáló eszközök, gépek, ejsetleg állatok is bevihetők.

(3) Ha a gyakorlatias oktatás célja úgy kívánja, az igazgató a nyári órarendben a közismereti tárgyak rovására felemelheti a gazdasági tárgyak óraszámát, de ugyanilyen mértékben kell a téli. órarendben a közismereti tárgyak óraszámát a gazdaságiak rovására emelni. Mindenkor ügyelni kell arra hogy az egyes tárgyak óráinak végleges összege az egész év folyamán annyi legyen, amennyit a tanterv az illető tárgyra előirányoz. A nyár, illetve a téli órarend életbelépésének időpontját az igazgató határozza meg.

73. § Tantárgyfelosztás felterjesztése.

A tantárgyfelosztás három példányát az órarendnek es az egyes tanárok elfoglalt-ságát feltühtető kimutatásnak két-két példányát jóváhagyás végett föl kell terjeszteni az illétékeis főigazgatóhoz.

74. § Az osztályfőnök feladatai.

(1.) Az osztályfőnök kötelessége, hogy a gondjaira bízott osztályban a fegyelemről, s a nevelés és tanítás egységes szelleméről gondoskodjék. (V. ö. 53. §).

(2) Az osztályfőnök a nevelés, tanítás és fegyelmezés egyöntetűségé érdekében tanártársaival kellő alkalmakkor és megfelelő módon közli megjegyzéseit, ha pedig különös intézkedésre van szükség, az igazgatónak jelentést tesz.

(3) Az osztályfőnöknek minél többet kéli érintkeznie osztályával és az osztályban tanító tanárokkal. Ezért gyakran látogassa osztályát, hogy több oldalról ismerje meg a tanulókat. Szükség esetén köteléé felhívni a többi tanár figyelmét is az egyes tar nulók egyéni sajátságaira, mert a tanulók megismerése és megértése az eredményes tanítás és nevelés alapfeltétele.

(4) Különösen szép és fontos feladat hárul az első osztály főnökére. Elsősorban ugyanis az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanulókat bevezesse a mezőgazdasági középiskola életébe, megismertesse és megszerettesse velük jövő hivatásukat qs a velejáró kötelességeket stb. Kívánatos, hogy az osztályfőnök a következő magasabb évfolyamokban is megmaradjon osztálya élén.

(5) Végzi az anyakönyvi bejegyzéseket. (V. ö. 4. § 5.)

75. § A tanár feladata a nevelés terén.

(1) Az ifjúság vallásos erkölcsi ós hazafias érzületének ápolása ép az iskola gazdasági szellemének megőrzése az egész tanári testület feladata. Minden tanár tekintse tehát kötelességének nemes példaadással, jó bánásmóddiai közreműködni abban, hogy az ifjúságban a vallásos és erkölcsi érzület, a hazaszeretet a kötetlességtudás és az engedelmesség erényei- valamint a gazdasági hivatás tudata gyökeret verjenek.

(2) Igyekezzék minden tanár megismerni tanítványait, azok egyéniségét. Ez/ért gondosan figyelje őket ép törekedjek elhárítani minden olyan körülményt, amely a nevelésnek ártalmára lehet, nemes példaadássial, útbaigazítással tanáccsal és intelemmel Szoktassa tanítványait megfelelő magatartásra, erősítse őket erényeikben és törekedjék hibáikat jóságos bánásmóddal megjavítani.

(3) Kiváltképen gondja legyen a tanárnak arra, hogy a tanulóra ne legyenek befolyással olyan káros áramlatok, melyek hazánk történeti hagyományaival és a valláserkölccsel szakítva, támadják a nemzeti, a családi és egyéni élet örök erkölcsi értékeit. Ezeknek az áramlatoknak - mérgező hatása ellen legjobban úgy védik meg a tanárok a - tanulók lelkét, ha példa, oktatás és gyakorlás útján mélyen és eltörölhetetlenül beoltják lelkükbe a vallásosságot, a keresztény erkölcsi világfelfogást, a tiszteletet a magyar nemzeti történet hagyományai iránt és a törhetelen ragaszkodást Magyaroszág földjéhez. (V. ö. 54. és 77-. §)

76. § Szülőkkel való együttműködés.

(1) Az igazgatónak és: ,a tanári testület tagjainak legyen gondjuk arra, hogy a Szülői házat az iskola törekvéseivel össz-hangzatos magatartásra és nevelőtevékenységre ösztönözzék. Ezért igyekezzenek a szülőKet az iskola szellemébe, nevelő munkájának főbb alapelveibe és célkitűzéseibe beavatni, őket az általános nevelési elvek gyakorlati alkalmazásában, jó tanáccsal támogatni, általában megfelelő környezeti hatás kifejtésére serkenteni. Ennek a fel1 adatnak a teljesítésére az iskola szülői értekezleteket rendez és a szülők részére fogadóórákat jelöl ki.

(2) A szülői értekezlet célja az iskola és a; szülői ház munkaközösségének megteremtése, a közösségi érzés, ápolása és a nevelés érdekében való együttműködés biztosítása. Az értekezlet tárgya az iskolai élettel kapcsolatos időszerű kérdések megbeszélése, továbbá egy-egy alkalomszerűen kitűzött, általános érvényű nevelési elvnek kifejtése.

(3) A mezőgazdasági középiskola, feladata az is, hogy gazdasági szempontból irányítsa, vezesse a környék gazdáit. Ezért minden szülői értekezleten a nevelési ügyek mellett egy-egy gazdasági kérdést is ki kell tűzni megvitatásra, A gazdasági tanárok tartsák kötelességüknek, hogy a szülői értekezleten kívül is rendelkezésére álljanak a tanácsért hozzájuk forduló gazdáknak.

(4) Évenként legalább két szülői értekezletet kell tartani. Ezek közül az egyik osztályok szerint elkülönítve rendezhető, hogy a tanulók korához, fejlődéséhez alkalmazkodó tárgyak megvitatására is legyen alkalom. Az iskola szülői értekezletén a tanári testület minden tagja, az osztály szülői értekezletén a tanári testület minden tagja, az osztály szülői értekezletén pedig az osztály minden tanára tartozik résztvenni. A szülői értekezletre a szülőket, illetve helyetteseiket a ellenőrző könyv útján kell meghívni.

(5) Az egyes tanulók szüleit érdeklő kérdések megbeszélése, végett, valamint az egyes tanulók erkölcsi magaviseletére és tanulmányi előmenetelére vonatkozó felvilágosítások közlése céljából minden tanárnak legalább heti egy fogadóórát kell kitűznie. Ebben az órában e célra berendezett fogadószobában kell a tanárnak tartózkodnia. A nevelés érdekJéfoen nélkülözhetetlen összhang megkívánja, hogy a tanár a szülőkkel udvariasan és tapintatosan bánjék és a megbeszélést a kölcsönös megértéjs szellemében vezesse. Felvilágosítás közben ügyelni kell a hivatalos titok megőrzőére.

77. § A tanár feladata m oktatás terén.

(1) Minden tanárnak kötelessége, hogy a reábízott tárgy anyagát a tanterv (esetleg ai. helyi tanterv értelmében és a módjszeres utasítások figyelembevételével, továbbá a módszeres tanácskozások megállapodásai szerint - az oktatás minden eszközét felhasználva - feldolgozza. Kötelessége továbbá, hogy az igazgató és a felsőbb hatóságok rendelkezéseinek engedelmeskedjenek é|s hogy az iskola érdekében rábízott egyéb tennivalókat is pontosan, lelkiimeretesen elvégezze. (V. ö. 54. és 75. §)

(2) A tanítási órákra való gondos előkészülés (óravázlat készítése) a tanárnak hivatásával járó kötelessége (L. 1935: VI. tc. Végrehajtási Utasítás 23. §)

-(3) Kötelessége továbbá, hogy óráit pontosan megtartsa és lelkiismeretes munkával töltse ki, a tanítási anyagot a szükséges ismétlésekkel kellő időben elvégezze.

(4) Törekedjék arra, hogy a tanulók a tanítási anyagot már az ijskolában megértsék, és begyakorolják. Erre a célra használja fel ai- rendelkezésre álló szemléltető^ és kísérleti eszközöket.

(5) A túlterhelés elkerülése végett különös gonddal emelje ki mindig a lényeget, és fordítson gondot az alapvető elemek biztos elsajátítására:

(6) Ne legyenek túlzott követelményei különösen az írásbeliekkel (házi feladatok) kapcsolatban. Az egyes tárgyakból adott házi feladatok (írásbeliek) egymással arányosak legyenek. Ennek ellenőrzésére az osztályfőnök segítségével az igazgatónak különös gondja legyen. Az írásbeli dolgozatokat és rajzokat a jóváhagyott tanmenetben előírt számban kell elkészíttetnie és lehetőleg a következő órára, de legkésőbb egy hét alatt ki kell javítania.

(7) A tanítás és számonkérés közben a tanár mindig az egész osztályt foglalkoztassa. Ügyeljen azonban arra is, hogy a tanulók ismereteikről .összefüggően is tudjanak számot adni.

(8) Igyekezzék alkalmat adni a tanulók öntevékenységének kifejtésére. Mindazokban a tanítási tárgyakban, amelyekben mód kínálkozik, minden alkalmat használjon fel arra, hogy a tanulók lehetőleg egyéni tapasztalataik alapján építsék fel az úi ismereteket

(9) Az iskolai munka egyöntetűségének erdekében szükséges, hogy a tanár, akármilyen erős tudományos vagy tanári egyéniség legyen is, komoly önfegyelmezettség-gel illeszkedjék az iskola közönségébe, egységes szellemébe. Alkalmazkodjék az elfogadott műszavakhoz, kerülje az idegen kifejezéseket és magyartalanságokat, továbbá alkalmazkodjék a tanítás módszerére, a füzetek és könyvek külsejének gondozására stb. vonatkozó közösen megállapított eljáráshoz.

(10) A magyar földmívelésügyi minisztertől jóváhagyott tankönyvön, segédkönyvön vagy térképen kívül más . tankönyv, segédkönyv vagy térkép beszerzését a tanulóktól nem kívánhatja meg.

(11) Szigorúan tilos a tananyagnak vagy eíryes részeinek tollbamondásia és tankönyvet helyettesítő jegyzetek készíttetése.

(12) Az osztály nevelési éjs tanulmányi eseményeinek naplószerű feljegyzésére az osztálynapló szolgál. Az osztáynaplóban a következő rovatoknak kell szerepelniük:, az osztályban tanító tanárok névsora, az osztály órarendje, a tanulód ülésrendje, a tanulók személyi adatai, a látogatások jegyzeke, továbbá az egyes napok tanulmányi és fegyelmi eseményeinek feljegyzésére szolgáló lapok.

(13) A tanár minden egyes tanítási órája végén bejegyzi az osztálynapló megfelelő rovatába az órárai kijelölt anyagot. A bejegy- zésnek a taní% (ismétlés) tananyagáról kellő felvilágosítást kell adnia.

(14) A szaktanár az osztálynaplóba: csak a tanítási anyagot, a hiányzókat és az óráján történt hivatalos látogatásokat jegyezheti * be. A fegyelmi bejegyzés és a mulasztások igazolása az osztályfőnök tisztéhez tartozik.

(15) Kötelező minden osztályban ú. n. osztályozó napló vezetése. Ebbe jegyzik be a szaktanárok időnként a tanulók írásbeli dolgozataira, szóbeli feleleteire és gyakorlati munkálataira adott érdemjegyeket, még ha az osztályozásról külön feljegyzést (zsebkönyvet) vezetnek is. (V. ö. 102. § (2). Ily módon az igazgató, az osztályfőnök és az egyes szaktanárok mindenkor megfelelő módon tájékozódhatnak a tanulók előmeneteleiről. Az osztályozó napló bejegyzéseit qsak az igazgató vagy az osztályfőnök közölheti az érdeklődő szülőkkel. A betekintést azonban az osztályozó naplóba ők sem engedhetik meg. Az osztályozó napló megfe-felelő elhelyezéséről az igazgató gondoskodik.

(16) Leányiskolában legyen a tanár figyelemmel a leanynövendékek sajátos lelki alkatára, különös érzelemviláguk és szellemi fejlődésük különleges és a fiúkétól éltérő vonásaira. Az oktatás módszerét is ezekhez kell alkalmaznia. Gondoljon elsősorban különleges élettani sajátságaikra, amelyek lelki életükre is hatnak.

78. § Gazda- és háziasszonynevelés

A nevelésnek arra is törekednie kell, hogy a növendékekben kifejlessze a megbecsülést a gazdasági és lányoknál a háztartasi foglalkozás iránt, a föld, a qsaládi élet, a házi gazdálkodás szeretetét és a gazdaöntudatot.

A tanuló nemcsak maga törekedjék majdan földjét, háztartását korszerű elvek alapján jobban és eredményesebben vezetni, hanem igyekezzék átalakító lelki hatást gyakorolni közvetlen környezetének faluiának többi gazdáira, háziasszonyaira is. Ezért kívánatos, hogy a gazdasági szaktanárok szünidőkben | mái kínálkozó alkalmakkal felkeressék a tanulók otthoni gazdaságát, háztartását megbeszéllek velük és szüleikkel a gazdálkodás módiát és az esetleges célszerű újításokat ilyen kirándulások alkalmával vigyék magukkal egy-két tanítványukat is élőket is voniák bfa beszélgetésbe

79. § Óralátogatás.

(1) A tanárok minél többször látogassák egymás óráit. A látogatás csak akkor gyümölcsöző, hanem ötletszerű. Célszerű, ha az óra előtt a látogató és az órán tanító tanár megbeszélik az óravázlatot, óra után pedig a tanítás tárgyára és a módszeres eljárásra vonatkozó nézeteiket. A látogatás egész órára terjedjen M. Az oktatás gazdasági jellegének biztosítása -érdekében különösen fontos, hogy a gazdasági és kertészeti szaktanárok mennél gyakrabban látogassák a közismereti tárgyak óráit és az utóbbiak tanárai a gazdasági, háztartási és kertészeti tárgyak óráit, valamint a gyakorlatokat is.

(2) Az igazgató keressen módot arra, hogy időnkint egy-egy órán és az ezt követő eszmecserében több tanár, esetleg az egész tanári testület is résztvehessen.

(3) Az igazgató és a tanárok óralátogatásait be kell vezetni az osztálynapló megfelelő kimutatásába.

(4) Az igazgató látogatásairól külön . naplót is vezet. A naplóba bevezetett megjegyzések bizalmas jellegűek, éjs csak az érdekelt tanárral közölhetők. A naplót az igazgató köteles az iskolalátogató rendelkezésére bocsátani.

80. § Könyvtárak.

(1) Minden mezőgazdasági középiskolában külön tanári és külön ifjúsági könyvtárt kell fenntartani. A könyvtárak őrei kötelesek gondoskodni a reájuk .bízott könyvek épségéről, a szakleltár és a kölcsönvett könyvek jegyzékének megfelelő vezetéséről.. Az ifjúsági könyvtár kezelésének és rendszeres használatának módozatait a- tanári testület határozza meg Ezeket az iskolai rendszabályok is tartalmazzák

(2) A tanári.könyvtárba az igazgató a szaktanárok kívánságának meghallgatása után szerzi be a könyveket és folyóiratokat a rendelkezésére álló összeg erejéig. (V. ö. 54. § [7-8.])

(3) Az ifjúsági könyvtárakban csakis a. magyar földmívelésügyi minisztertől erre a célra engedélyezett (be&erzendő-beszerez-hetö) művek foglalhatnak helyet. Az iskolai jutalomkönyvek is csak engedélyezett munkák közül választhatók. Különös gondot kell fordítani az iskola gazdasági jellegének érvényesítésére. Ez nemcsak a kifejezett gazdasági szakönyvek, hanem a közismereti tárgyak terén is lehetőleg a gazdasági vonatkozású könyvek beszerzésére vonatkozik.. Törekedni kell arra, hogy a közérdekű gazdasági könyvek (elsősorban a földmívelésügyi minisztérium kiadványai) és folyóiratok az ifiúsági könyvtárban meglegyenek és hogy a tanulók ezeket szorgalmasan olvassák is. A tanári és ifjúsági könyvtár őrei kérjék az igazgató útján a mezőgazdasági kamarától és a mezőgazdasági érdekképvisleletektől jelentéseik és kiadványaik megküldését.

81. § Ifjúsági gazdakör

(1) A tanulók műveltségük gyarapítására; és öntevékenységük kifejtésére gazdakört alakítanak. A gazdakör szakosztályokra tagozódik. A szakosztályok száma a tanulók részéről megnyilvánuló érdeklődés szerint évről-évre változhat. Nem hiányozhat azonban a gazdasági és: kertészeti szakosztály. Ezenkívül a) tanulók ©gyes csoportjainak kérésére az igazgató engedélyével felállíthatók egyébirányú zene-, képzőművészeti- bélyeg-, sakk-, repülő- stb.) szakosztályok is,

(2) A szakosztályok egy-egy vezető szak. tanár ellenőrzésével működnek. Tisztikarukat az ifjúság választja. A szakosztályok együttműködésének biztosítására a vezető tanárok közös megállapodást létesítenek. A vezető tanárok kötelessége arra ügyelni, hogy a gazdaköri működés a. tanulóifjúságot az iskolai tanulmányoktól el ne vonja és helytelen irányba ne tereli e. A vezető tanárokon kívül a többi tanár is érdeklődlek az önkSzőkörbén folyó munka iránt vegyen részt évenként egy-két ülésen A tárgysorozat szerint érdekelt szaktanár köteles az ülésen megjelenni. Az ülések tárgysorzotát az ülést megelőző napon at tanácskozóterem hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A gazdaköri munkálatok nyilvánossá tétele csak az igazgató hozzájárulásával történhet. A gazdakör alapszabályait a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató hagyja jóvá.

3. A gazdakör gazdasági és kertészeti szakosztálya vitaüléseket rendezzen és mutasson rá a gazdasággal kapcsolatos kísérletekre és ezek eredményére. Kísérje figyelemmel az országos gaz diamozgalmakat. Számoljon be a gazdatársadalmat érintő országos intézkedésekről. Vegye figyelembe a gazdák társadalmi .viszonyait. Általában készítse elő az ifjúságot az életben reá váró eshetőségekre, szoktasson szerény, de öntudatos megjelenésre. A gazdakör ülésein módját kell ejteni, hogy a tanulók időnkint beszámolj anlak gazdasági olvasmányaikról és egy-egy jelentősebb, új könyvet ismertethessenek.

Az ifjúsági gazdakör évente legalább 2 díszülést mindig más, de az iskola körzetébe tartozó községben köteles megtartani.

82. § Ifjúsági egyesületek.

(1) Az igazgató felügyelete és valaime-lyik tanár vezetései alatt, ugyancsak a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatótól jóváhagyott alapszabályok szerint, alakulhatnak az intézet kebelében cserkész-, ifjúsági, Vöröskereszt, továbbá ifjúsági segítő stb. egyesületek is. Ezek működése egyedül és kizárólag csak az intézet körére,szorítkozhat. Nyilvánosság elé. az iskolán kívül ezek az egyesületek csak a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató engedélyével lephetnek.

(2) A sportkörök az] országosan előírt szabályok és rendeletek szerint tartoznak működni.

83. § Iskolai ünnepélyek.

(1) A kötelező iskolai ünnepélyek a következők:

a tanítási évet megnyitó és záró ünnepély, .október hó 6-ikai és március 15-ike, továbbá a hivatalosan előírt emlékünnepélyek.

(2) Ezeken a napokon a tanulók vallásuk szerinti istentiszteleten vesznek részt.

(3) Alz (1) bekezdésben említetteken felül - a magyar földmívelésügyi minisztertől esetről esetre elrendelt vaigy engedélyezett ünnepélyeket kivéve - más hivatalos ünnepély nem rendezhető.

(4) A nemzeti ünnepeken, kötelező iskolai ünnepélyek napján a nemzeti lobogót, illetve a gyászlobogót ki kell tűzni az iskolai épületére.

(5) Az iskolai ünnepélyeken a tanári testület minden egyes tagjának jelen kell lennie.

(6) Az ünnepélyek időpontját - a lehetőség szerint - úgy kell megállapítani, hogy ne essék össze a helyi társadalom hivatalosan rendezett ünnepségeinek időpontjával. Hiai az ünnepély vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, akkor az ünnepély az előző napon, az utolsó tanítási órán is megtartható.

(7) Sport-, cserkész-, vallásos, egyesületi stb. ünnepély - egy iskolai évben, összesen legfeljebb három esetben - a tanítási időn kívül és csak az igazgató előzetes hozzáiáru-lásával tartható..

(8) Az iskolai ünnepély műsorát úgy kell egybeállítani, hogy időtartama ne legyen hosszabb másfél óránál. A műsor hazafias szellemű legyen és az egyes számokban főként az ifjúság szerepeljen. A Himnusz és a Szózat eléneklését minden alkalmi ünnepély műsorában fel kell venni. Kívánatos, hogy az ifjúsági egyesületek az iskolai ünnepélyek rendezésében karöltve es egymást: támogatva működjenek. Az igazgató szigorúan ügyeljen arra, hogy az ünnepélyek előkészületei ne történjenek a tanítás rovására.

84. § Megemlékezések.

Gazdákon ülés keretében vagy az ef-~; osztályokban meg kell emlékezni október harmadik hetében a finn-ugor testvériségről, október utolsó napjainak egyikén a takarékosság jelentőségéről, május első hetében pedig qiz anyák tiszteletéről, illetve május hó folyamán a természetvédelemről.

85. § Iskolán kívül álló egyének előadásai

Iskolán kívül álló egyének (színészek, előadóművészek stb.) a tanítási idő alatt az iskolában előadásokat nem rendezhetnek, nem tarthatnak. Az ilyen előadások a tanítási idő alatt még abban az esetben sem engedélyezhetők, ha belépődíj szedését nem kéri az előadó.

86. § Kirándulások

(1) A tanulók ismeretének tapasztalati úton való gyarapítása, különösen a haiza földjének és népének megismerése, megszerettetése és más nevelési célok elérése, továbbá a különféle gazdálkodási módok megismerése végett a tanári testület az iskolai év folyamán részint az iskola székhelyén vagy annak környékén, részint m ország távolabbi vidékeire kirándulásokat rendez. A kirándulásokon egyes osztályok vagy az egész iskola tanulói vesznek részt kellő felügyelettel és szakszerű vezetéssel.

(2) Különösen kívánatos minden esztendőben a tavaszi mezőgazdasági és tenyészállatvásár, továbbá a földmivelésügyi minisztérium fennhatósága alatt álló gazdasági iskolák, kísérletügyi intézmények megtekintése.

(3) A helybeli és környéki kirándulások tervezetét olymódon kell összeállítani, hogy a növendékek négy év alatt alaposan megismerjék az intézet szókhelyét, környékét és főkép gazdasági életét. Ilyen célból egy iskolai évben több fél- vagy egésznapos kirándulás rendezhető, mégpedig lehetőleg előírt szünetet megelőző napon, hogy a tanulók a fáradalmaikat kipihenhessék.

(4) A szaktárggyal kapcsolatban rendezett tanulmányi kirándulás csak az év elején megállapított tervezet alapján rendezhető. Az ilyen kirándulás megtörténtét ta tanár a kirándulás alkalmával feldolgozott anyag megemHtésével az osztálynaplóba bejegyzi. Minden ilyen kirándulást legalább egy nappal előbb be kell az igazgatónak jóváhagyás végett jelenteni.

(5) Egyrészt a kirándulás tanulságainak kimélyítése, másrészt a kellő felügyelet biztosítása végett kívánatos, hogy a szaktárgyi kirándulásokat lehetőleg több egymást támogató tárgy tanárai közösen rendezzék. Ezt az igazgató óracserével is előmozdíthatja.

(6) Az év folyamán rendezett szaktárgyi és fél- vagy egésznapos környékbeli kirándulások minden tanulóra kötelezők. Kívánatos, hogy a kirándulások alkalmával a tanulók a környékbeli kisgazdák birtokait is megtekintsék. Ha valamely tanuló gyengélkedése, hibás vagy gyenge szervezete, vagy egyéb fontos ok miatt ilyen kirándulásról el akar maradni, köteles arra az igazgatótól engedélvt kérni, mert ellenkező esetben távolmaradása igazolatlan mulasztás-számba megy.

(7) Távolabbi vidékre tett és több napra terjedő kirándulás évenként csak egyszer, az iskolai év kezdetén, vagy tavasszal, lehetőleg a húsvéti vagy más többnapos szünet felhasználásáviaa rendezhető. Az ilyen kirándulás legfeljebb 5-10 -napra terjedhet és az iskolai munkát nem hátráltathatja. Ezeket a kirándulásokat a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató engedélyezi. Ilyen kirándulás csak abban az esetben tartható, ha megfelelő számú résztvevő biztosítva van.

(8) Gondoskodni kell arról, hogy ai szegényebbsorsú, jó tanulók a kirándulásokon lehetőleg ingyen, vagy kedvezményes áron vehessenek részt.

(9) Külföldre csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad tanulmányutat rendezni.

(10) Az iskolai kirándulások sikerének legfőbb biztosítéka ai kellő előkészítés. Ennek a kirándulás szellemi részére és a kivitelre egyaránt, ki kell terjednie.

(11) A kirándulás vezetésével megbízott tanár a résztvevő tanulókat előre tájékoztatja a kirándulás részletes tervezetéfői, s részint maga, részint a szaktanárok még a kirándulás előtt felhívják figyelmüket iá kirándulás tanulságaira. A helyszínen a kísérő tanárok a látott dolgokat részletesen megmagyarázzák.

(12) A kirándulás rendezésekor fel kell használni a rendelkezésre álló kedvezményeket.

(13) A tanulmányi kirándulásokon lehetővé kell tenni a róm. kat. tanulóik vasárnapi és ünnepnapi misehallgatását, valamint a más vallású tanulók részvételét az illető felekezet istentiszteletén. Megfelelő felügyeletről ilyenkor is gondoskodni kell.

(14) A kiránduláson a . vezető tanáron kívül minden 20 tanulóra egy-egy kísérő tanárt kell számítani. Leányiskolák tanulmányi kirándulásain és tanulmányi utazásiam a kísérő tanárok fele nő legyen. A kísérő tanárok a kiránduláson történtekért személy szerint felelősek. Fiúiskolába járó leánytanulók csak a számukra rendezett kirándulásokon vehetnek részt.

87. § Szünetnapok.

(1) Szünetnapok általában a vasárnap és a naptárban píros betűvel jelzett ünnepnapok, beleértve március 15-ét is. A karácsonyi szünet december hó 20-tól január 6-ig bezárólag, a húsvéti szünet virágvasárnaptól a húsvét utáni keddig bezárólag tart.

(2) Iskolai szünet van még az államfő születése napján és nevenanián, október hó 6-án, október hó 31-én, halottak napján, február hó 1-én, hamvazó szerdán és pünkösd előtti szombaton.

(3) A, mezőgazdasági szakoktatási főigazgató évenként egy szünnapot engedélyezhet.

(4) Az igazgató minden iskolai évben két nem egymás után következő napon engedélyezhet szünetet. Ez azonban nem lehet sem a karácsonyi, sem a húsvéti szünet meghosszabbítása. Halaszthatatlan gazdasági munkák esetén .az igazgató a tangazdaság vezetőjének kérelmére egyes osztályokat, vagy esetleg az összes tanulókat, egy-két, de be egész évben legfeljebb három napra felmentheti az iskolai oktatás alól. Ebben az esetben valamennyi felmentett tanuló tartozik a tangazdaságban folyó munkákban résztvenni.

(5) Az itt felsorolt szüneteken kívül más szünet nem adható.

(6) A tanítás felfüggesztése járványok, elemi csapások vagy egyéb kényszerítő okok miatt - ha ugyan ez nem a közigazgatási hatóság intézkedésére történik - két hétnél rövidebb időre a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató, két hétnél hosszabb időre pedig csak ai földmívelésügyi miniszter rendelete talapján történhet.

(7) Halasztást nem tűrő esetekben az igazgató felfüggesztheti a tanítást. Erről azonban a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatónak jelentést tesz.

88. § Vallási szünetek.

(1) A róm. kat. vallású tanulókat a gyónás napján 12 óra után, lelkigyakorlatok alkalmával pedig (évenként egyszer) három napon keresztül fel kell menteni az iskolai elfoglaltság alól. Kívánatos, hogy ezek közül a harmadik .nap vasárnapra vagy ünnepnapra essék.

(2) A Gergely-naptárt követő gör. kat. tanulók.

a) egész napra kapnak felmentést az iskola látogatása alól: szeptember hó 14-én (kereszt felmagasztalása), november hó 21-én (Boldogasszony felajánlásai december hó 6-án (Szent Miklós napján);

b) csak az istentisztelet idejére részesülnek felmentésben október hó 1-én (Szűz Mária oltalma), november hó 8-án (Szent Mihály arkangyal), január hó 30-án (a három szent püspök), április hó 24-én (Szent György vértanú) és június hó 24-én (Szent János születése ünnepén);

c) a vidéken lakó és a húsvétot otthon töltő tanulók húsvét után következő szerdán is felmenthetők.

(3) Az ónaptart követő gör. kat. tanulókat viszont a következő napokra kell felmenteni a tanítási órák alól: Karácsony első és második napján, Vízkereszt és Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, Húsvét második napján és Áldozó csütörtökön.

(4) A gör. kel. és a szerb, valamint a gör. kel. román vallású tanulóknak egyházi ünnepeiken az iskola látogatása alól való felmentését az illető hittanár, hitoktató kellő időben kéri az intézet igazgatójától. Az igazgató kétség esetén felettes hatóságoktól kér utasítást.

(5) A református, az ágostai hitvallású evangélikus és unitárius vallású tanulókat mentesíteni kell a tanítás alól az ú. n. csendes napok, áhítat és hiterősítő napok alkalmával három napon keresztül, lehetőleg úgy, hogy ia harmadik nap vasárnapra, vagy más ünnepnapra essék.

(6) Kívánatos, hogy az egyes felekezetek lelkigyakorlatai lehetőleg egy időben legyenek.

(7) Az izraelita vallású tanulókat az alább felsorolt ünnepek délelőttjén és délutánján kell felmenteni az iskolában való megjelenés alól: újévük mindkét napján, a megtérés szombatján, kiengesztelődés ünnepén, sátoros ünnep első, második, nyolcadik és kilencedik napján, a húsvét első második, hetedik és nyolcadik napján, továbbá a pünkösd két napján.

(8) Az, izraelita vallású tanárokat is fel kell menteni az iskolában való megjelenés alól az engesztelő napon és az újév két napján.

VII. FEJEZET

Tanári értekezletek

89. § Az értekezletek fajai és lefolyásuk

(1) Minden tanári testület az intézet fegyelmi, tanulmányi és egészségvédelmi ügyeiben szükséges egyöntetűség biztosítás céljából értekezleteket tart.

(2) Rendes értekezletek: 1. az alakuló, 2. a módszeres, 3. az ellenőrző, 4. a nevelési és gazdasági tárgyú, 5. az osztályozó, 6. az évzáró értekezlet, továbbá a tankönyvmegállapító, valamint a tandíjmentességi kérvények ügyében tartott értekezlet. (A tankönyvek megállapítása II. félévi módszeres, vagy az évzáró értekezleten is megtöm het).

(3) A rendes értekezleteken, kívül az igazgató a szükséghez képest bármikor összehívhatja a testületet rendkívüli értekezletre.

(4) A tanári testület egyharmadának, kívánságára is össze kell hívni a rendkívüli értekezletet; ilyen esetben az összehívást kérő tanárok kötelesek az értekezlet célját és tárgyát az igazgatónak az értekezlet előtt legalább egy nappal írásban bejelenteni.

(5) Az értekezlet tárgysorozatát a meghíváskor közölni kell a testülettel. Tanárok személyi ügyei és egyéni sérelmek az értekezleten nem tárgyalhatók. A tanári értekezletek csak tanítási időn kívül tarthatók.

(6) A tanári értekezleten az igazgató (akadályoztatása esetén helyettese) elnököl és minden tanárnak (beleértve a hittanaro-kat is) elejétől végéig jelen kell lemre. A hittanárok (vallástanárok) és az olyan önálló hitoktatók, akiknek munkakörét egy középiskola kitölti, a testület teljes jogú tagjai. A több iskolában működő önálló hitoktató és az óraadó hitoktató azonban csak az ellenőrző és az osztályozó értekezleteken, továbbá a felekezetéhez tartozó tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalásakor jogosult megjelenni és csak a saját tanítványainak hittanból tanúsított előmenetelével, erkölcsi magatartásával és rendszeretetévei kapcsolatban szólhat fel és szavazhat.

(7) Az értekezlet lefolyásának minden részlete minden jelenlévőt kötelező hivatalos titok. Aki ez ellen vét, fegyelmi vétséget követ el.

(8) A tanári testület szótöbbséggel határoz. Egyenlő számú szavazat esetében az a vélemény vagy indítvány emelkedik határozattá, amelyhez az elnök hozzájárul. A tanulókra vonatkozó tanulmányi és fegyelmi ügyekben valamennyi rendes tárgy tanárának szavazati joga van.. A kisebbség, sőt egyesek is kérhetik írásba foglalt különvéleményüknek a jegyzőkönyvhöz való csatolását. A különvéleményt az értekezlet befejezésének idejétől számított 24 óra alatt kell az igazgatónak írásban átadni.

(9) Ha az igazgató a tanári értekezleten a többség véleményével nem ért egyet, a sürgősen szükségesnek talált intézkedést azonnal életbeléptetheti, de köteles erről haladék nélkül jelentést tenni a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatónak, aki az ügyben véglegesen dönt.

(10) Az igazgató a tanári testület egyik tagját megbízza az értekezletek jegyzőkönyvének vezetésével. A jegyzőkönyvnek érdemben magában kell foglalnia az értekezleten elhangzottakat az egyes felszólalásukat azonban nem kell szószerint közölni. A jegyző az esetleg hosszabb vilák anyagát a> felszólalók megnevezésével röviden is összefoglalhatja. A szavazások eredménvét, (az osztályozó értekezleten elhangzott általános iellemzéseket és az osztályok állapotáról szóló jelentéseket azonban teljes részletességgel kell közölni. Minden jegyzőkönyv két példányban készül el. Az értekezletek, résztvevői mindkettőt aláírják Az értekezlet! jegyzőkönyv egyik példányát mellékleteivel együtt a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz kell felterjeszteni. (V. ö. 1935. VI. tc. 24. § (1-2).

90. § Alakuló értekezlet.

(1) Az alakuló értekezletet a tanári testület az iskolai év elején, a- javító- és pótló-vizsgálatok előtt tartja,

(2) Tárgysorozata:

a) Az évzárás óta érkezett rendeletek, hivatalos ügyiratok s elintézésük módja;

b) változások as tanári testületben;

c) tantárgyfelosztás bemutatása, érte-kezleti jegyző, osztályfőnökök, szertárőrök, ifjúsági körök és egyesületek elnökeinek kijelölése;

d) az évzárás óta történt események;

e) jelentés a .tangazdaság és kertészet állapotáról;

f) jelentés a tanulók nyári gyakorlatairól;

aj a-szükséges egyéb intézkedések;

h) tanárok irodalmi működése;

i) tanárok iskolánkívüli működése.

91. § Módszeres értekezlet.

(1) Módszeres értekezletet szeptemberben éjs februárban kell tartani.

(2) Ezen az értekezleten tárgyalja & tanári testület mindazokat a módszeres intézkedéseket, amelyek az egységes eliárás biztosítása céljából szükségesek. Megállapítja az iskola és a házi feladatok tárgykörét kijelöli az iskolai olvasmányokat s kiválasztja közülük a könyvnélkülieket, úgyszintén, kijelöli az oktatással tervszerű összefüggésben álló olvasmányokat A szeptemberi módszeres értekezleten, amennyiben esedékes, a tanárok bemutatják az egész tanítási évre tanulmányi egységek szerint elkészített részletes tanmenetüket, a februáron pedig megvitatják a tanmenetnek esetleg szükségessé vált módosításait. Tanácskozás tárgyává teszi továbbá ezen az értekezleten a testület mindazokat az intézkedéseket, amelyek az egyes tantárgyak kapcsolata érdekében szükségesek. Különös figyelemmel kell lenni azoknak a tanítási tárgyaknak a módszerére, amelyeiknek tanítása a mezőgazdasági középiskola több, esetleg valamennyi osztályán végigvonul. Ekkor kell tárgyalni a tanítás munkáját kiegészítő kirándulások tervét, nemkülönben a természettudományi gyakorlatok módját s az ifjúsági körök munkásságát is. Itt kell megvitatni a tanulmányi menetben felmerülő minden rendkívüli körülményt, amely módszeres megfontolást kíván; itt kell az intézetre nézve egységesen megállapítani a műszavakat, a dolgozatok iavításának módját, itt, kell megvitatni általában minfea fontosabb didaktikai kérdéseket, amelyek alkalomadtán felmerülnek, vagy hivatalos uton ai testület elé iutniaik Főleg az igazgató tiszte arra törekedni hogy a skkok szerint meg^ oszló oktatás szükséges egyöntetűsége és * összefüggése biztosítva legyen.

(3) a módszeres értekezlet rendes pontjai:

a) Az alakuló, illetőleg a félévi osztályozó értekezlet óta érkezett rendeletiek, hivatalos ügyiratok és elintézésük .módja;

b) általános elvek (koncentráció, szemlétetés stb.) esetleges újabb utasítások és-rendeletek;

c) a tanmenetekre vonatkozó esetleges felszólalások;

d) az igazgatónak az előző félévi óralátogatások s a dolgozatok átnézése közben szerzett tapasztalatai;

c) a tangazdaság, kertészet állapota;

f) kirándulások;

g) szülői értekezletek;

h) rendkívüli tárgyak;

i) intézeti ünnepélyek;

j) ifjúsági egyesületek;

k) tanárok irodalmi működése;

l) tanárok iskolánkívüli munkásságai;

m) esetleges indítványok.

92. §

Nevelési és gazdasági tárgyú értekezlet

A tanítás munkájának részletes szabályozására egy-egy pedagógiai, módszertani, didaktikai és gazdasági kérdés részletes megbeszélése végett félévenként egy-egy külön értekezletet kell tartani. Itt .kerülhet sor -egy-egy érdekesebb gazdasági esemény, fontosabb gazdasági sziakmunka ismertetésére.

93. §

Ellenőrző értekezlet

(1) Az ellenőrző értekezletet november havának és április havának második felében kell megtartani,

(2) Az ellenőrző értekezlet feladatai, hogy a tanári testület tüzetesen megvizsgálja minden egyes osztály tanulmányi és fegyelmi állapotát, megállapítsa az esetleg mutatkozó nehézségeket és megvitassa az elhárításra alkalmas módokat.

(3) A közös értekezletet osztályértekezletek előzik meg. Ezeken az igazgató elnökletével csak az illető osztályban tanító tanárok vesznek részt. Az osztályértekezlet feladata az illető osztály tanulóira nézve egységes állásfoglalás kialakításai és javaslat előterjesztése a tanári testület számára a tanulók előmenetelének, magaviseletének és rendszeretetének elbírálását illetőleg. Az osztályértekezleteken az egyes tantárgyak érdemjegyeit a szaktanárok, a magaviselet és rendszeretet érdemjegyét az osztályfőnökök javasolják. Ezért az érdemjegyeket a tanárok már előre beírják az osztályozó naplóba. Az értekezlet javaslata az egész tanári testület határozatával válik végleges határozattá.

(4) Az ellenőrző értekezlet megállapítja, mely tanuló, mely tárgyból érdemel rovást, illetve intést. Az a tanuló, aki valamely tárgyból az ellenőrző értekezlet időpontjáig nem mutatja fel a megkívánható eredményt, megrovásban részesül. Ha tanuló tanulmányi eredménye nem elégtelen ugyan, de elégségesnél rosszabb, vagy ha a tanuló eddigi munkájához viszonyítva, feltűnő hanyatlást mutat, intés formájában figyelmeztetést kap. Intésben részesül az a tanuló is, akinek magaviselete ellen merül fel kifogás. A megrovást és intést az ellenőrző könyvben ta> tanuló szüleivel is közölni kell. (V. ö. 25. §)

(5) Ha a tanuló előmenetelében hanyatlás, magaviseletében feltűnő változás mutatkozik, akkor az ellenőrző értekezletektől függetlenül, más időben is értesíteni kell róla a tanuló! szüleit.

(6) Ennek az értekezletnek feladata továbbá, hogy az osztályfőnök előterjesztései alapján megvitassa az egész intézet tanulmányi és fegyelmi állapotát, kiterjeszkedvén a tanulóifjúság egészségi állapotára is, az iskolai mulasztásokra, a tanulók esetleges rossz szokásaira, az osztályfőnöki látogatások alkalmával megállapított szállásviszonyokra stb. is.

(7) Az ellenőrző értekezlet rendes pontjai:

a) A módszeres értekezlet óta érkezett rendeletek, hivatalos ügyiratok és elintézési módja,

b) a tanulók előmenetele és fegyelmi állapota, a megrovottakkal szemben követendő eljárás megbeszélése (a szülők értesítése, eltiltás a rendkívüli tárgyak tanulásától, kitiltás hosszabb-rövidebb időre az ifjúsági körökből stb.)

c) az osztályfőnökök jelentései az iskolai fegyelemről, az egészségi állapotokról, mulasztásokról stb.),

d) a tanárok jelentései az előirányzott anyag elvégzéséről,

$) a megtartott ünnepélyeik és előfordult események,

f) jelentés a tangazdaság és a kertészet állapotáról és a tanulók gyakorlati munkálatairól,

g) jelentések az ifjúsági egyesületek működéséről,

h) tanárok irodalmi működése,

i) tanárok iskolánkívüli munkássága, k) szükségesnek mutatkozó intézkedések.

94. § Osztályozó értekezlet.

(1) Osztályozó értekezletet tart a tanári testület január hó utolsó hetében, továhbá év végén a vizsgálatok befejezése után.

(2) Ezeken az értekezleteken történik a tanulók magaviseletéinek, előmenetelének, rendszeretetének elbírálása és osztályozása. Az osztályozó értekezlet tárgysorozata ugyanaz, mint az ellenőrző értekezleté.

(3) Az osztályozó értekezleteket is az osztályban tanító tanárok értekezlete előzi mieg. Az egyes tantárgyak érdemjegyeit ezeken az értekezleteken a szaktanárok, a magaviselet és rendszeretet érdemjegyeit az osztályfőnökök javasolják. Módosító javaslatot a tanuló bármely osztályzatához az igazgató és minden egyes tanár tehet. Az érdemjegyeket az értekezlet közös állásfoglalással állapítja1 meg. Ezeken az értekezleteken is az igazgató elnököl. Az osztálytanárok értekezletének állásfoglalása az egész tanári testület határozatával válik véglegessé.

(4) Az igazgató kötelessége azon őrködni, hogy egyrészt valóban csak olyan tanulók kerüljenek felsőbb osztályba, akik a követelményeknek megfelelnek s minden egyes kötelező tárgyból legalább elégséges érdemjegyet érdemölnek, másrészt osztályismétlésre csupán azokat a tanulókat utasítsák, akik megfelelő tehetség hiánya, vagy állandó hanyagság következtében maradtak el, úgyhogy mulasztásuk pótlása a következő felsőbb osztályban nem remélhető.

(5) Az évvégi osztályozó értekezlet minden tanulóra vonatkozóan megállapítja a 98. §-ban jelzett szempontok szerint a tanári testület általános ítéletét is. A megállapított érdemjegyeket, valamint a tanári testület általános ítéletét betűkkel kell az anyakönyvbe és a tanulmányi értesítő megfelelő rovatába bejegyezni. (V. ö. 4. § (5), 16. §)

(6) Az osztályozó értekezletek jegyzőkönyvéhez mellékelni kell az összesítő kimutatást minden osztály sikeres előmenetelű tanulóiról érdemjegyek szerint elkülönítve, továbbá az egy, a két és a kettőnél több tárgyból bukott tanulóról (szám és százalék) és végül az egyes tárgyakban elért eredményről. Az osztályfőnökök részletes jelentését csak a házi példányhoz kell csatolni.

95. § Záró értekezlet

Az iskolai év végén a testület záró értekezletet tart. Ennek az értekezletnek feladata az iskolai év bezárása, a következő évre vonatkozó intézkedéseknek s az előzetes tantárgyfelosztásnak megállapítása.

96. § Egyéb értekezletek.

A tandíjmentességi és tankönyvmegállapító értekezletek tartásának időpontját és tárgyát a megfelelő rendeletek szabályozzák.

VIII. FEJEZET

A tanulók elbírálása

97. § Érdemjegyek

A tanulók elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletből, mind a rendszeretetből, mind pedig az előmenetelből a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek szolgálnak.

98. § Magaviselet

(1) A magaviselet elbírálása és - a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a tanuló egyéniségének alább felsorolt vonásai alapján történik:

a) valláserkölcsi meggyőződés;

b) nemzeti érzés (hazafias magatartás);

c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslel-

kűség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás stb.);

d) kötelességtudás és szorgalom;

e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül;

f) a tanulótársakra gyakorolt hatás.

(2) E szempontok figyelembevételével a magaviseleti érdemjegyek megállapítása a következő elvek szerint történik:

Jeles eredményt kap & tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erős, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelküségével, akar rati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, kötelességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelő és társaira neme-sítőleg hat.

Jó érdemjegyet kap ,a tanuló, ha valláserkölcsi meggyőződése és nemzeti érzése kifogástalan*, jellembeli tulajdonságai egye-neslelküségét, akarati fegyelmezettségét, tisztelettudását megmutatják, kötelességtudása és szorgalma kielégítő, magatartása az, iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot, s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesült elsőfokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben.

Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelességeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelküsége és fegyelmezettsége javításra szorul s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben.

Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelessége ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyenes-?elküségében, tisztelettudásában feltűnő a hiánv s az év folyamán e tekintetben fejlődést nem mutat, tanulótársaira káros hatással van, az év foiwmán háromszor, vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült.

(3) A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános fanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni. (L- 101. § 1.) A magaviseleti érdemjegy megállapítása a személyi lap tekintetbevételével történik. (V. ö. 17. §)

99. § Rendszeretet

(1) A rendszeretet elbírálása a következő szempontok figyelembevételével történik:

a) a tanuló testi gondozóttsága;

b) ruhájának gondozottsága;

c) könyveinek, író- és rajzszereinek gondozottsága;

d) dolgozatainak és írásbeli munkáinak kiállítása (külalakja);

e) iskolába járásának pontossága;

/) a reábízott (pl. napos, hetesi) teendők elvégzése.

(2) E szempontok figyelembevételével: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt minősítő szempontokból teljesen kifogástalan.

Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt szempontok közül háromnál nem többől kisebb vagy egyből súlyosabb kifogás alá esik.

(3) A rendszeretetből nyert érdemjegy sem a továbbhaladásra, sem az általános tanulmányi eredmény megállapítására nincs hatással. |

100. § Előmenetel

(1) Az előmenetel elbírálása és az egyes tantárgyak érdemjegyeinek megállapítása a következő szempontok figyelembevételével történik:

a) a tanuló tárgyismerete;

b) felfogó- és ítélőképessége;

c) érdeklődése és figyelme;

d) kifejezőképessége;

e) önállósága;

f) kötelességteljesítése.

(2) E szempontok - elsősorban a tárgyismeret - figyelembevételével az előmeneteli érdemjegyek megállapításai a következő elvek szerint történik:

Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli, vagy szóbeli önálló helyes alkalmiateásában nehézsége nincs, kötelességtudása tamulótársaira jótékony hatású.

Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklődéssel vesz részt, ha otthoni feladatát jól végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejező készségében csak kisebb hiány mutatkozik, a tanulmányai folyamán kötelasségtudásáról bizonyságot tesz.

Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában résztvesz, otthoni munkáját lényeges részeiben elvégzi, a már feldolgozott anyag lényeges részeiről szóban és írásban számot tud adni de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye legalább felerészben elégséges.

Elégtélen érdemjegyet kap a tanuló, ha a feldolgozott anyag lényeges részeiből szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbéli dolgozatainak érdemjegye pedig túlnyomórészben elégtelen.

101. § Általános tanulmányi .eredmény

(1) Az általános tanulmányi eredmény megállapítása a magaviselet és az 1938:XIII. tc. 38. §-ániaik 1. bekezdésében felsorolt ismeretkörökből az illető osztályban tanított tantárgyak érdemjegyének figyelembevételével történik.

(2) A tanuló általános tanulmányi eredménye:

kitűnő, ha minden érdemjegye jeles;

jeles, ha legfeljebb egy érdemjegyei jó, a többi jeles;

jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, iái többi ennél jobb;

elégséges, ha két vagy több elégséges érdemjegye van de elégtelen érdemjegye nincs;

elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtélen érdemjegye van.

102. § Az érdemjegyek megállapítása

(1) Az érdemjegyek megállapítása a tanár évközben végzett megfigyelése és adatgyűjtése alapján az osztályvizsgálatokon elhangzott feleletek tekintetbevételével történik.

(2) Az adatgyűjtés a 98-100. fban megjelölt szempontok figyelembevételével megy végbe. Az adatgyűjtésre az osztályozó napló és a tanuló személyi lapja szolgál. (V. ö. 77. § (15), 17. §)

103. § A továbbhaladás módozatai

(1) A tanári testület a tanuló továbbhaladása tekintetében általános ítéletét meghozta) azzal, hogy a tanuló egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és rendszeretetét elbírálta.

(2) Felsőbb osztályba léphet a tanuló, ha az osztályt a továbbhalladásra nézve döntő minden rendes tárgyból legalább elégséges eredménnyel végezte és a nyári gyakorlatokat elvégezte.

(3) A bizonyítvány keltétől számított 2 hónap elteltével javító vizsgálatot tehet, hia legfeljebb két tárgyból nyert elégtelen érdemjegyet.

(4) Tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja:

a) ha tanulmányi eredménye kettőnél több tantárgyból elégtelen;

b) ha a javítóvízsgálaton nem felelt meg;

c) ha a vizsgálatokról igazolatlanul elmaradt és az osztályozó értekezlet határozata szerint akár egy tantárgyból is elégtelen érdemjegyet nyert volna, végül

d) ha elfogadható ok nélkülés nyilván azért maradt ki az I-III. osztályból a II. félévi ellenőrző értekezlet, a IV. osztályból pedig április l-e után, mert a továbbhalar dásra nézve megállapított követelményeknek nem felelt volna meg.

e) ha a nyári gyakorlatokat nem végezte el.

(5) Díjtalan pótlóvizsgálatot tehet, ha az éwégi vizsgálatokról igazoltan azért maradt el, mert már megelőzően is önhibáján kívül (orvostól igazolt betegsége miatt) a szorgalmi idő jelentékeny részét elmulasztotta s így az osztályozó értekezleten osztályozható nem volt.

(6) Érettségi vizsgálatot tehet, ha a IV. évfolyamot sikerrel végezte.

(7) Az osztályvizsgálatokról igazoltan elmaradt, de az osztályozó értekezleten osztályozott tanuló minősítése tekintetében ugyanazok az elvek irányadók, mint az osztályvizsgálatokon résztvett tanuló esetében.

(8) A megállapított általános ítéletnek az anyakönyvbe és a tanulmányi értesítőbe történő bejegyzéseire a 6. pont alatti záradékok szövegét kell használni.

104. § Az érdemjegyek bejegyzése

(1) Az osztályozó értekezleteken megállapított: érdemjegyeket az osztályfőnök mind a két félévben sajátkezűleg tintával betűkkel kiirva bevezeti az anyakönyvbe, a fölösleges rovatokat áthúzza, s minden utólagos bejegyzést, változtatást keltezéssel és aláírásával lát el. Az igazgató az ilyen utólagos bejegyzéseket és változtatásokat aláírásával és az intézet pecsétjével hitelesíti. A felhasználatlanul maradt lapokat áthúzással kell éryényteleníteni. (V. ö. 4. § (5).

(2) Az osztályok anyakönyveit - szabályszerű lezárás után - iskolai évenként egy kötetbe kell összekötni.

(3) Az osztályfőnök az anyakönyv megfelelő adatait, bejegyzéseit beírja a tanuló tanulmányi értesítőjébe. (V. ö. 16.)

105. § Félévi értesítő. Bizonyítvány

(1) A tanuló minden tanévben január hó végén értesítőt és a tanév végén bizonyítványt kap. Az értesítő a tanév első felében, a bizonyítvány pedig az egész iskolai évben tanúsított magaviseletéről, rendszeretetéről és tanulmányi eredményéről ad felvilágosítást. A félévi értesítőt és az év-végi bizonyítványt az igazgatón kívül az osztályfőnök is aláírja. A félévi értesítőt is, a bizonyítványt is az iskola pecsétjével kell ellátni. A félévi értesítő bélyegmentes, az éwégi bizonyítvány bélyegköteles.

(2) A tanulmányi értesítőt az; osztályfőnök január hó utolsó köznapján, az utolsó tanítási órán osztja ki.

(3) A tanuló köteles a tanulmányi értesítőt szüleinek, vagy szülei helyettesének aláírás végett bemutatni, aláírás után pedig, legkésőbb nyolc nap múlva, az osztályfőnöknek visszaadni. A szállásadó, a tanulóotthon vezetője a tanulmányi értesítőt nem írhatja alá.

(4) A szülőnek vagy helyettesének alá-írásávatl visszaadott tanulmányi értesítőket az osztályfőnök átvizsgálja és az igazgatónak megőrzés végett átadja.

(5) Az iskolai év végén a tanulmányi értesítőket az osztályfőnök az évzáró ünnepély után osztja ki a tanulóknak.

(6) Az igazgató a tanulónak, amig az iskola növendéke, mind a bizonyítványáról, mind az értesítőjéről másolatot állíthat ki. A tanulmányi értesítő igazolt - elvesztése vagy megsemmisülése esetén az igazgató az eredetivel teljesen egyező másodlatot állít ki. (L. 7. és 8. sz. záradékot.) A tanulmányi értesítő elvesztését s ebből következő érvénytelenítését a tanuló költségére a vallásos közoktatásügyi minisztérium Köznevelésiében közzé kell tenni.

(7) A más intézetekben töltött időre vonatkozó adatokat a másodlatot kiállító igazgató faiz illető intézetek igazgatójától hivatalos úton.szerzi meg.

(8) A másodlaton az esetleges javítóvizsgálatot, különbözeti vizsgálatot, osztályismétlést, a tanuló kimaradását, vagy kizárását, valamint a vizsgálatok részletes eredményét ugyanolyan módon kell feltüntetni, ahogyan ez az eredeti tanulmányi értesítőben történt. A másodlatra az eredeti bizonyítványok számát, keltétés az ezeket aláíró igazgatónak s osztályfőnöknek nevét kell rávezetni, az utóbbiakat s. k. megjelöléssel:

106. § Évkönyv

(1) Az iskola egész évi munkájáról a tanév végén kiadott nyomtatott évkönyvben ad számot. Ennek mérete 17X24 cm.

(2) Ez az évkönyv az iskola múltjának történetén, továbbá esetleg valamely pedagógiai kérdésről szóló vagy más tudományos értekezésen kívül a felsorolás rendjében a következő fejezeteket tartalmasai:

a) az iskola története ai lefolyt évben;

b) a tanári testület névjegyzéke és iskolai munkaköre;

c) a .tanári testület tudományos, irodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi munkássága;

d) a különféle jelentések (egészségügyi, tanulóotthoni, kirándulásról szóló stb.);

e) a könyvtárak és szertárak gyarapodása és állapota;

f) a tangazdaság, kertészet, kísérleti, növénytani, kert, ipari üzemek állapota;

g) a gazdakör és egyéb ifjúsági egyesületek működésének ismertetése;

h) a rendkívüli tárgyak tanítása (a beiratkozott tanulók névsora, osztályonként a tanulók érdemjegyével együtt);

i) a tanulók névjegyzéke és érdemsorozata osztályok szerint;

j) az érettségi vizsgálatok ismertetése;

k) a tanulókra vonatkozó statisztikai adatok (1. VÍ K. M. 1.2101934. eln. sz, rendeletet. Hivatalos Közlöny 1934. évi 98- 99. old.);

I) a következő iskolai évre vonatkozó tájékoztató, beleértve a tankönyvek jegyzékét is.

IX. FEJEZET

Évvégi összefoglalások

Vizsgálatok

107. § Összefoglalások.

(1) A tanítást befejező összefoglalásokat a mezőgazdasági középiskola valamennyi osztályában az egyes tantárgyaknak órarend szerint utolsó tanítási óráján kell megtartani,

(2) A befejező összefoglalásokon <ai tanulók á tanár irányítása mellett röviden áttekintik az illető tárgynak a tanév folyamán elvégzett teljes anyaigát és kiemelkedő, főbb vonásokban végigmennek <az illető osztály tanítási anyagának gerincén maradandó részén.

(3) A befejező összefoglalások a módszeres tanítás betetőzésére szolgálnak és aiz egyes tanulók elbírálására nincsenek befolyással.

(4) Az összefoglalások ,nem nyilvánosak és csak az illető tárgy tanárának jelenlétében folynak.

(5) A befejező összefoglalások tartama alatt a tanulók írásbeli munkáiból, esetleg egyéb gyűjteményeiből iskolai kiállítást lehet rendezni.

(6) Az éwégi testnevelési bemutató az összefoglalásokat követi.

108. § Osztályvizsgálatok.

(1) A mezőgazdasági középiskola tanulói minden iskolai év végén osztályvizsgálatokon adnak számot arról, hogy az egész év folyamán milyen eredménnyel sikerült a kitűzött ismereteket elsajátítaniuk és az egész anyagot áttekinteniök; tudják-e az egyes tárgyak körében szerzett ismereteket egv mással és a rokontárgyakban tanultakkal összefüggésbe hozni és van-e jártasságuk a tanult anyag gyakorlati alkalmazásában.

(2) Az osztályvizsgálatokat, a testnevelés kivételével, valamennyi tantárgyból, tehát a gazdasági, kertészeti és háztartási gyakorlatokból is meg kell tartani.

(3) Az osztályvizsgálatokon valamennyi tanulónak részt kell vennie, a vizsgálatok egy tárgya alól sem adható felmentés.

(4) Az osztályvizsgálat nem nyilvános/

109. § Az osztályvizsgálatok rendje.

(1) Az osztályvizsgálatokat a IV. osztályban május hó 10-15-e közt, a többi osztályban június hó 15-20. napjain kell megtartani.

(2) A osztályvizsgálatok kéttagú bizottság előtt folynak. A bizottság egyik tagja az a tanár, aki az illető tárgyat a szóbanlévő osztályban tanította, másik tagját, aki egyben a bizottság elnöke is, az igazgató a tanári testület tagjai közül jelöli ki.

(3) Az osztályvizsgálatok időtartama tárgyankint egy tanítási óra, kivételes esetekben, az igazgató előzetes engedélye alakján, legfeljebb másfél óra.

(4) Az osztályvizsgálatok sorrendjét az igazgató állapítja meg és idejében közli az érdekelt tanárokkail és tanulókkal. Egy-egy osztályban naponként legfeljebb három tárgyból tartható osztályvizsgálat.

(5) Az osztályvizsgálatokon a tanulókat az illető tárgy szaktanára szólítja fel és a kérdéseket is ő intézi a tanulókhoz. Elsősorban a kétes osztályzatú tanulókat kell felszólítani.

(6) Az osztályvizsgálatokon elhangzott feleleteket a tanuló érdemjegyének megállapításakor tekintetbe kell venni.

(7) A vizsgálatokról nem kell jegyzőkönyvet felvenni.

110. § Érettségi vizsgálat

Az a tanuló, aki a mezőgazdasági középiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte, érettségi vizsgálatot tehet. Ennek szabályait a mezőgazdasági középiskolai érettségi vizsgálati utasítás tartalmazza. Az érettségi vizsgálat írásbeli részének megkezdését a tanuló tanulmányi értesítőjébe és az anyakönyvbe be kell jegyezni. (L. 9. sz. záradékot,)

111. § Pótló vizsgálat

(1) A!z eu tanuló, aki az osztályvizsgálatokon nem jelenik meg és az évvégi osztályozó értekezleten nem minősíthető, ha távolmaradását az értekezlet igazoltnak fogadja el a következő iskolai év elején pótL vizsgálatot tehet. Ez ia pótló vizsgálat díjtalan s rendszerint csak szóbeli részből áll; a szükséghez, képest azonban a szóbeli vizsgálatot írásbeli is megelőzheti. A vizsgálat nem nyilvános s azon az igazgatónak, vagy helyettesének elnöklete alatt azok a szaktanárok vesznek részt, akik a tanulót aiz elmúlt iskolai évben tanították. A vizsgálat az osztály valamennyi tárgyára kiterjed.

(2) Ezt a vizsgálatot a tanuló csak a saját intézetében; teheti le. A díjtalan pótló-vizsgálat nem ismételhető meg.

(3) A vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet az igazgató, valamint a bizottsági tagok aláírásával és az iskola pecsétjével ellátva kell ,a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz felterjeszteni.

112. § Javítóvizsgálat

(1) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye egy vagy két tárgyból elégtelen, iá bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével javítóvizsgálatra bocsátható. A vítóvizsgálat sikere esetén a felsőbb osztályba felvehető

(2) Ha a tanuló a javítóvizsgálat megállapított határidejét elfogadható okból elmulasztja, vizsgálatra újabb határidőt az - igazgató engedélyezhet.

(3) Az engedélyt a javítóvizsgálatrai a ~ tanuló tanulmányi értesítőjének egyidejű benyújtásával kéri. A] javítóvizsgáilat nem nyilvános és azon az igazgató, vagy helyettesének elnöklete alatt a vizsgáló tanáron kívül még egy tanárnak kell jelen lennie.

(4) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(5) A javítóvizsgálat eredményét az osztályfőnök vezeti be az anyakönyvbe és a tanulmányi értesítőbe. A bejegyzést az osztályfőnök és az igazgató írja alá és az igazgató az intézet, pecsétjével is ellátja. (L. 10. sz. záradékot.)

(6) A javítóvizsgálat nem ismételhető meg. A iavítóvizsgálat díjtalan.

(7) Ha a tanuló javítóvizsgálatát elfogadható okok miatt más intézetben akarja letenni, akkor a tanuló előbbi iskolájának megkérdezése után a kérelmezett intézetre nézve illetékes főigazgató adhat erre engedélyt; ilyenkor azonban a tanuló abban az intézetben tartozik tanulmányait folytatni, amelyben a javító vizsgálatot tette. Az ilyen javítóvizsgálat eredményét az anyakönyvbe való bejegyzés végett az előző iskola igazgatójával írásban közölni kell.

113. § Különbözeti vizsgálat.

(1) Az a tanuló, aki valamely kertészeti, erdészeti, kereskedelmi, vagy ipari középiskolából, gimnáziumból, líceumból, tanítónőképző intézetből óhajt átlépni, a különbözeti tárgyakra, illetőleg tárgyrésziekre kiterjedő különbözeti vizsgálatot tartozik tenni.

(2) A különbözeti vizsgálatra nézve a földmivelésügyi miniszter külön rendelete irányadó.

(3) Külföldön szerzett mezőgazdasági középiskolai vagy középfokú szakiskolai bizonyítvány a hazai mezőgazdasági középiskola megfelelő osztályára csak sikeres különbözeti vizsgálat esetén érvényesíthető. Az érvényesítésre, illetve a szükséges különbözeti vizsgálatra a magyar földmivelésügyi miniszter ad engedélyt.

(4) Aki külföldön szerzett mezőgazdasági középiskolai bizonyítványát vagy ezzel egyenrangú mezőgazdasági végzettségéről szóló bizonyítványát honosítani akarja, a különbözeti tárgyakra kiterjedő különbözeti érettségi vizsgálatot tartozik tenni.

(5) Ha az ilyen tanuló négynél kevesebb mezőgazdasági középiskolai év elvégzése utámkapott érettségi bizonyítványt, a mezőgazdasági középiskola hiányzó éveinek elvégzése után teljes érettségi vizsgálatot tar^ tozik tenni. Engedélyt a földmíveléisügyi miniszter ad.

(6) A különbözeti vizsgálat az igazgatónak vagy helyettesének elnöklete alatt működő vizsgálóbizottság előtt történik. A bizottság tagjai annak a legfelsőbb osztálynak a szaktanárai, amely osztály tárgyaiból vagy tárgyrészeibői a jelentkező vizsgálatot tesz. A vizsgálóbizottság az elnökkel együtt legalább három tagból áll.

(7) A vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet a bizottsági tagok, valamint az igazgató aláírásával és az intézet pecsétjével ellátva a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóhoz kell felterjeszteni.

(8) A különbözeti vizsgálat írásbeli és szóbeli részből áll.

(9) Azt a tanulót, akinek írásbeli dolgozata elégtelen, a szóbeli vizsgálaton szigorúbban kell megvizsgálni. Ha a tanuló a szóbeli vizsgálaton egy vagy két tárgyból kapott elégtelen érdemjegyet, két hónap múlva ebből a tárgybói javító vizsgálatot tehet, ha pedig a szóbelin kettőnél több tárgyból nyert elégtelen érdemjegyet, a teljes különbözeti vizsgálatot egy év múlva megismételheti.

(10) A különbözeti vizsgálat eredményét (akár sikerült, akár nem) a tantárgyak és az érdemjegyek megjelölésével a tanuló utolsó bizonyítványára kell rávezetni. Az intézet pecsétjével ellátott záradékot az igazgató írja alá (L. 11. sz. záradékot).

(11) A különbözeti vizsgálat díját és a díj felosztásának módját a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.

114. § Magánvizsgálat.

A mezőgazdasági középiskola egy évfolyama sem végezhető el magánúton, magánvizsgálat tehát nem engedélyezhető és nem is tartható.

X. FEJEZET

Gyakorlati oktatás

115. § Gazdasági, kertészeti és háztartási gyakorlat.

(1) A gazdasági gyakorlat 4 óráját - a kertészeti gyakorlatra jutó részre figyelemmel - osztályonkint és hetenkint egy-egy délután, a háztartási gyakorlatokat pedig délelőtt kell megtartani. A gyakorlaton az egész osztálynak egyidőben kell résztvennie. A gyakorlat ^minden tanulóra egyformán kötelező. A mulasztásokat a gyakorlatvezető tanártól kijelölt időben pótolni kell. Ha az iskolába járó tanuló nem ágybanfekvő beteg, de kíméletre szorul, a gyakorlatokon tartozik megjelenni azonban megerőltető munkát nem végez.

(2) Még a csekélyebb létszámú osztályban is előfordulhat, hogy a begyakoroltatás eredményessége érdekében a tanulókat csoportokba kell osztani. Ilyen esetben, a tanulók közül csoportparancsnokot kell kijelölni, aki a közvetlen felügyeletet gyakorolja és az egyes munkamozzanatokat szükség esetén tanulótársainak megmutatja. Csoportparancsnoknak tehát állandóan váltakozva olyan tanulót jelölünk ki, aki ügyességben különösképpen kitűnik a többi közül.

(3) Minden munka [megkezdése előtt a gyakorlatot vezető szaktanár először általános ismertetést és utasítást ad az elvégzendő munkáról. Majd a gyakorlati keresztülvitelt is bemutatja és felhívja a figyelmet a hozzánemértésből eredő súlyos és gyakran előforduló hibákra. A gyakorlat alatt a szaktanár állandóan figyeli a munka menetét, javítja a hibákat, figyelmeztet az előforduló úi jelenségekre, a gyakorlat végén rövid összefoglalást tart, megdicséri a helyes munkát, meginti a hanyagokat.

(4) A gyakorlatokat mindig, télen is, meg kell tartani. Télen nagy hidegben vagy esős időben a gazdasági gyakorlatokat az istállóban, magtárban, gépszínben, szerszámkamrában is lehet tartani az ott adódó munkálatok elvégzésére. Egyes csoportok az iskolában különböző növénytani, növénytermesztési, állattani, vegytani vizsgálatokkal is tölthetik a gyakorlatok idejét, azonban az így felhasználható órák száma nem bar ladhatja meg összesen a huszonnégyet.

(5) A gyakorlatokat vezető tanárok mindent kövessenek el abban az irányban, hogy a gyakorlati kiképzésre szánt idő leggazdaságosabban legyen kihasználható. A tanulóknak a gyakorlati óra kezdetekor már a munkahelyen kell jelentkezniök. A gyakorlatokat vezető tanár viszont köteles úgy előkészíteni a szükséges kéziszerszámokat, eszközöket, gépeket, fogatokat, stb., hogy azok a tanítási idő megkezdésekor már rendelkezésre álljanak.

(6) A gyakorlati oktatás eredményességének biztosítása érdekében a hét első óráját heti rendelkezésre kell fordítani.

A heti rendelkezésen részt vesz a tanári testület és mind a 4 évfolyam tanulóifjúsága. A heti rendelkezést az igazgató tartja.

Itt történik a hetesi szolgálat átadása és átvétele. Az igazgató, illetve az egyes gyakorlati munkák vezetésével megbízott tanárok beszámolnak az előző hét munkájáról, ismertetik a következő hétre előirányzott munkálatokat.

Az, igazgató helyezzen különös súlyt, hogy a tanulóifjúság mind a végzett, mid pedig az előirányzott munkákat megismerje és ne csak azt lássa, hogy elméleti ismeretek Imiként nyernek gyakorlati megvalósítást, hanem megismerje az egész gazdasági üzemet.

116. § Hetességi szolgálat.

(1) A tanév folyamán minden tanulónak legalább 4 alkalommal hetesi szolgálatot kell teljesíteni. A hetességi szolgálat alatt a tanuló állandóan a gazdaságban, a háztartásban, a kertben tartózkodik és nemcsak kijelölt munkakörben tartozik kötelességét teljesíteni, hanem ezenkívül figyelemmel kell kísérnie a gazdaságban, a háztartásban, a kertben folyó összes munkálatokat; errőí az esti rendelkezésen beszámol, mindennapi munkájáról munkanaplót vezet, ezt a hét végén összesíti és ellenőrzés céljából a gyakorlatvezető tanárnak beadja.

A hetesi szolgálat alatt a tanulók fel vannak mentve a tanrendszerinti órák látogatásától, biztosítani kell azonban a tanulási időt úgy, hogy a hetesek tanulmányaikban, vagy az istentiszteletekről ne maradjanak eh

A hetesi szolgálat vasárnap reggeltől szombat délutánig tart. A hetesi szolgálat átadása lehetőség szerint szombat estig történjék meg, figyelembevéve a vonatok érkezését és indulását, a tangazdaság távolságát az iskolától, a tanulók étkezési és át-öltözködési idejét.

Minden hetes személyesen adja át szolgálatát a következőnek. A szolgálat átadása a gyakorlatvezető tanár vagy helyettese jelenlétében történik.

(2) Az I. évfolyam hetesei: 2 béres, kocsis, iparos, meteorológus (ahol megfigyelő állomás működik), háziasszony, tanulóotthoni és konyhafelügyelő,

a II. évfolyam hetesei: sertésgondozó, takarmányos, baromfis, juhász és borjúápoló,

a III. évfolyam hetesei: kertész, tehe-nes, magtáros és takarmányos,

a IV. évfolyam hetesei pedig: külső és belső gazda, tejkezelő, irodás, füvészhetes, élelmező nevet viselik. Ezek a reájuk bízott területen elvégzik az összes folyó munkálatokat és felelősek mindenért, ami körzetükben történik. A hetesek tartoznak az igazgató, vagy bármely felnőtt látogató érkezésekor fegyelmezetten jelentkezni és a folyó munkákról, a gondjaikra bízott állományról röviden jelentést tenni.

(3) A hetesek részére a tangazdaságban külön szoba áll rendelkezésre. Ezt úgy kell berendezni, hogy mindenkinek rendes fekvőhelye legyen, zárható szekrénye a ruhák elhelyezésére, asztal, mosdó, kellő számú szék, kályha. A hetesi szobát télen fűteni kell. A felügyeletet a gazdaságvezető tanár vagy ennek helyettese és a hetesgazda látja el, de rendes ellátásáért az igazgató is felelős. Hogy a hetesek a tangazdaságban éjszaka is tanári felügyelet alatt legyenek, kívánatos, hogy a gazdasági szaktanárok egyike a tangazdaságban lakjék Ebben az esetben megfelelő tanári lakásról gondoskodni kell.

(4) A hetesi szolgálatot teljesítő tanulók elméleti tanulmányaikban történt mulasztásaikat nyomban pótolni tartoznak.

117. § Nyári gyakorlat

(1) Az I-III. éves tanulók a nyár folyamán kötelesek legalább négy hetet tölteni a tangazdaságban folyó gyakorlati munkák elvégzésére. A nyári gyakorlatokra a tanulókat az igazgató több csoportba osztja be, de úgy, hogy minden csoport legalább négy hetet töltsön a gazdaságban. A gyakorlatot a gazdasági, kertészeti és háztartási szaktanárok vezetik. A szaktanárok és tanulók nyári gyakorlati beosztását a fentiek szerint az igazgató a gyakorlatvezető tanárral együtt állapítja meg úgy, hogy a tanárok elfoglaltsága egyenletes és méltányos legyen.

(2) A gyakorlat elvégzését az anyakönyv és a tanulmányi értesítő jegyzetrovatába kell bejegyezni (1. 12. sz. záradékot). Azt a tanulót, aki a nyári gyakorlatokat nem végezte el, a következő iskolai évre nem lehet* felsőbb osztályba felvenni. A nyári gazdasági gyakorlatot végző tanulók tanulmányi értesítőjüket csak a gyakorlat letöltése után kapják meg.

(3) Ha valamely tanuló a nyári gazdasági gyakorlaton ok nélkül sokat mulaszt, az utasításokat nem teljesíti, munkájában hanyag stb., a gyakorlat megismétlésére utasítható. Ez esetben felsőbb osztályba mindaddig nem vehető fel, ,míg a nyári gazdasági gyakorlatot el nem végezte. A nyári gyakorlat csak a következő év nyarán pótolható, feltéve, hogy az illető év nyarán nem áll rendelkezésre újabb négy heti idő.

(4) A nyári gyakorlatot csak abban az intézetben lehet elvégezni, amelynek az illető tanulója volt a megelőző iskolai évben.

118. § A gyakorlati tanítás eredményessége.

(1) A gyakorlati tanítás csak akkor eredményes, ha egységes szellem és vezetés érvényesül. A növénytermesztésben, állattenyésztésben, kertészetben, az erdőművelésben és a kísérletekben egyaránt ugyanazok a vezérelvek legyenek kányadók. Minden termelési ágazat az elméleti tanítás gyakorlati megvalósításának szolgálatában álljon. A tanulóknak lépten-nyomon látniuk kell, hogy a tanultak .miként ültethetek át és valósíthatók meg a gyakorlatban.

(2) Ennek érdekében az igazgató irányító és ellenőrzési joga a termelés minden ágára kiterjed

Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésétől kezdve a középfokú gazdasági tanintézetek is mezőgazdasági középiskola néven folytassák működésüket.

Budapest, 1945. szeptember hó 21. napján.

A miniszter helyett:

S. Szabó Ferenc s. k.,

földmívelésügyi államtitkár