55000/1945. IpM rendelet
az üzemi bizottságok tárgyában.
A munkának, mint a termelés egyik legfontosabb tényezőjének megbecsülése, továbbá az üzemen kivül lévő vállalatok megindítása, üzemük folytonosságának biztosítása, valamint a gazdasági életnek a háború utáni megszervezése érdekében elrendelem:
1. §
(1) Minden olyan ipari, bánya- és kohóvállalatnál, valamint közhasználatú villamosműnél - akár magánvállalkozás, akár közüzem vagy közintézmény alakjában működik - a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta kivételével (későbbiekben: üzem), ahol rendszerint legalább 20 munkavállalót foglalkoztatnak, üzemi bizottságokat kell alakítani.
(2) Ha az üzemnek több telepe van, minden olyan telepen, ahol rendszerint legalább 20 munkavállalót foglalkoztatnak, külön-külön kell bizottságot alakítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, amennyiben a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) ezt szükségesnek látja, az üzem központjában állandó jellegű központi üzemi bizottságot kell alakítani akként, hogy lehetőleg valamennyi telep képviselve legyen (15. § (1) bek.).
(4) Azokban az üzemekben, ahol a munkavállalók létszáma 20-nál kevesebb, az illetékes szakmai szakszervezetek közreműködésével bizalmit, esetleg bizalmiakat kell választani. Ezeknek a számát és választásuk módját az üzem terjedelméhez képest az illetékes szakszervezetek állapítják meg. Hatáskörükbe tartozik a munkavállalók szociális viszonyainak és az üzemvitelnek az ellenőrzése, az üzemi bizottságokra nézve a jelen rendeletben megállapított elvek szerint.
(5) Jelen rendelet szempontjából munkavállalóknak kell tekinteni mindazokat, akiket az üzem szolgálati viszony alapján foglalkoztat (tisztviselők, munkások, tanoncok stb.). A munkavállalók csoportján belül a tisztviselők közé kell sorolni az üzletvezetőt, a rendszerint legalább tiz munkavállaló munkáját irányító művezetőt, malomvezetőt, főmolnárt, építésvezetőt, főpallért, vagy rendszerint legalább öt munkavállaló munkáját irányító gépészt, vezetőgépészt, főgépészt is.
(6) Nem lehet munkavállalóknak tekinteni az igazgatókat és azokat a vezető tisztviselőket, akiknek az üzem vagy a személyzeti osztály vezetésében döntő befolyásuk van.
2. §
(1) A bizottságok tagjainak választását első ízben a rendelet hatálybalépésétől számitott 15 napon belül, újonnan létesülő üzemnél az első választást az üzem működésének megkezdését követő 60 napon belül kell megejteni.
(2) A választásokat az illetékes szakszervezet kiküldöttje rendeli el és vezeti le. A választásvezető szakszervezeti kiküldött a választás lefolytatására az üzem alkalmazásában álló két munkavállalóval választási bizottságot alakit és ez köteles gondoskodni arról, hogy a választás napját, helyét és időpontját tartalmazó hirdetmény az üzem minden olyan helyiségében, melyben munkavállalókat foglalkoztatnak, szembetűnő helyen, legkésőbb 3 nappal a választást megelőzően kifüggesztessék.
(3) A választás megkezdése előtt a választásvezető köteles jegyzőkönyvvezetőt kijelölni, ki a választásról 4 példányban jegyzőkönyvet készit.
(4) A munkáltató (az üzem vezetője) köteles a választás napja előtt kellő időben a munkavállalók jegyzékét és a jegyzék feldolgozásához, valamint a választás lebonyolításához szükséges munkaerőket és eszközöket a választási bizottság rendelkezésére bocsátani.
(5) A bizottsági tagok kijelölését a választásvezető ejti meg az illetékes szakszervezetek megbizottaiból és az üzem bizalmi egyéneiből alakított jelölő bizottsággal egyetértésben, éspedig ugy, hogy a különböző szakmák (asztalos, lakatos stb.), illetve kategóriák (tisztviselők, mérnökök, művezetők, műszaki és kereskedelmi alkalmazottak stb.) lehetőleg képviselve legyenek.
(6) A választás szavazólapokkal történik, melyeket a munkáltató bocsát a jelölő bizottság rendelkezésére. A rendes és a póttagok neveit külön-külön szavazólapokon kell feltüntetni. A választóknak jogukban áll azonban a szavazólapokon a választhatók körében változtatásokat eszközölni.
(7) A szavazásoknál az üzem munkásai és tisztviselői külön szavaznak, de a bizottság munkájában együttesen vesznek részt.
(8) A bizottság tagjainak száma munkavállalóknál 20-150 munkavállalóig 3 rendes és 3 póttag, 150-200 munkavállalóig 4 rendes és 4 póttag, 200 munkavállalón felül minden 200 munkavállaló után 1000 munkavállalóig 1 rendes és 1 póttag, 1000 munkavállalón felül pedig minden 500 munkavállaló után 1 rendes és 1 póttag, azonban a bizottság munkás (rendes) tagjainak száma 25-nél több nem lehet.
(9) Tisztviselőknél a bizottság tagjainak száma 5-15 munkavállalóig 1 rendes és 1 póttag, 15-100 munkavállalóig 2 rendes és 2 póttag, 100-200 munkavállalóig 3 rendes és 3 póttag, 200 munkavállalón felül minden további 200 munkavállaló után 1 rendes és 1 póttag, azonban a bizottság tisztviselői (rendes) tagjainak száma 5-nél több nem lehet.
(10) A választás titkos szavazással, olyan időben történik, hogy a választók a választáson résztvehessenek.
(11) Választó az üzemben foglalkoztatott minden olyan munka vállaló, aki 18-ik életévét betöltötte és a választás időpontjában szabadságvesztés büntetés végrehajtása, vagy politikai jogainak gyakorlását felfüggesztő jogerős bírói ítélet hatálya alatt nem áll.
(12) Választható az olyan választó, aki írni és olvasni tud, az üzemben legalább 6 hónap óta teljesít szolgálatot, vagy más hasonló üzemnél legalább 1 évig teljesített már szolgálatot, ha ellene az illetékes szakszervezet kifogást nem emel.
(13) Újonnan létesített vagy nem állandó jellegű (idény-) üzemnél választható az olyan választó is, aki a választás napjáig a (12) bekezdésben megszabott szolgálati időt nem töltötte be, ha ellene az illetékes szakszervezet kifogást nem emel.
(14) A választásvezető a szavazólapokat a választás során a szavazóktól átveszi, a szavazatokat a választási bizottsággal összeszámlálja és az eredményt megállapítja. Megválasztott rendes tagok azok, akik a rendes tagok listáján, megválasztott póttagok pedig azok, akik a póttagok listáján a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt.
(15) A választás eredményét magába foglaló jegyzőkönyvet a választásvezető és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A választásvezető a jegyzőkönyv egyik példányát az üzem vezetőjének (munkáltatónak), másik példányát a megválasztott bizottságnak adja át, harmadik példányát pedig megőrzés végett az illetékes szakmai szakszervezetnek küldi be.
(16) A választás ellen 15 napon belül a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjához (Szakszervezeti Tanács) intézett, de az illetékes szakszervezetnél benyújtandó panasznak van helye. Panasszal élhet:
a) a vállalat munkavállalóinak legalább 10 százaléka,
b) az üzem vezetője (munkáltató),
c) az illetékes szakmai szakszervezet
(17) Az illetékes szakszervezet köteles a hozzá beérkezett panaszokat haladéktalanul felterjeszteni. A panasz felterjesztéséhez a választási jegyzőkönyvet is mellékelnie kell. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) a panasz felett 30 napon belül végérvényesen határoz és szükség esetén uj választást is rendelhet el.
3. §
(1) A bizottság (központi üzemi bizottság) tagjainak megbizatása 1 évre szól. Ha valamely tagra nézve megbizatása tartama alatt olyan körülmény következik be, amely választhatóságát kizárná, vagy a tag az üzem alkalmazásából kilép, továbbá, ha az illetékes szakszervezet előzetes hozzájárulásával tagságáról lemond, bizottsági tagsága megszűnik és helyébe az a póttag lép, aki a póttagok listáján a legtöbb szavazatot nyerte.
(2) Ha a bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után is 3-nál kevesebbre vagy a tagok 2/3-ára csökken, a megüresedett helyek betöltésére uj választást kell tartani, mely esetben a választást a bizottság elnöke (helyettes elnöke), illetve korban legidősebb tagja vezeti, a jelen rendelet 2. §-ában szabályozott módon.
4. §
(1) A bizottság saját kebeléből egy elnököt és elnökhelyettest választ.
(2) Az elnök (elnökhelyettes) köteles minden hónapban legalább egyszer rendes ülést, az üzem vezetőjének (munkáltatónak), vagy a bizottság rendes tagjai felének kívánságára pedig bármikor rendkívüli ülést összehívni.
(3) Ha az üzemnek több telepe van, de ugyanabban a helységben, ezek üzemi bizottságai negyedévenkint együttes bizottsági ülésre kötelesek összeülni, amelyre lelephelyenkint legfeljebb 3-3 tagot küldhetnek ki.
(4) A bizottság ülései nem nyilvánosak, de az üléseken az illetékes szakszervezetek képviseltethetik magukat.
(5) Ha a bízottság valamely tagjának személyes ügye kerül a bizottság elé, ez a tag a bizottság munkájában nem vehet részt. Ha ennek folytán a bizottság kiegészítésre szorul, az érdekelt tag helyett a legtöbb szavazatot kapott póttagot kell behívni.
(6) A bizottság üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tárgyalt kérdéseket, valamint a hozott határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság jegyzője irja alá. A jegyzőkönyv egyik példányát az elnök az üzem vezetőjének (munkáltatónak) adja át, aki azt megőrzés végett a bizottság irattárában helyezi el.
5. §
(1) A bizottság tagjai (póttagjai) működésük megkezdése előtt kötelesek a választásvezető előtt a következő szövegű fogadalmat tenni:
"Én (név) lelkiismeretemre fogadom, hogy tisztemben mindenkor a legjobb tudásom szerint, pártatlanul és a közérdek szem előtt tartásával járok el és az eljárásom során tudomásomra jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot hivatali titokként megőrzöm."
(2) A bizottság (központi üzemi bizottság) tagjai (póttagjai) tagságukkal kapcsolatos működésüket a munkaidőn belül folytatják. Munkabérükből (fizetésükből) az üzem a bizottsági tagsággal járó teendők ellátása folytán bekövetkező munkamulasztás címén levonást nem végezhet, és megbízatásuk teljesítése miatt őket hátránnyal egyébként sem sújthatja.
(3) Az üzem köteles a bizottság (központi üzemi bizottság) tagjainak (póttagjainak) a működésükkel kapcsolatban esetleg felmerült készkiadásait megtéríteni.
6. §
(1) A bizottság (központi üzemi bizottság) tevékenysége kiterjed az üzemben
a) a munkaviszonnyal kapcsolatos összes kérdésekre (munkabérre, munka- és szabadságidőre, a munkavállalóknak a munkaviszonyból folyó jogai érvényesítésére),
b) a munkavállalók közös gazdasági és jóléti érdekeire (családvédelemre, egészségügyi berendezésre, üzembiztonsági kérdésekre, balesetek elleni védekezésre^
c) a kulturális és jóléti intézményekre,
d) a munkavállalókkal való bánásmódra, azok fegyelmi ügyeire (a munkásviszályok békés elintézésére),
e) a jobb, gazdaságosabb és eredményesebb termelés előmozdítása érdekében a munkafeltételekre, az üzemi munkarend, munkaerkölcs és munkafegyelem összes kérdéseire, uj munkamódszerek bevezetésére és az üzem termelési menetének és tervének az ellenőrzésére.
(2) A bizottságnak (központi üzemi bizottságnak) joga van az (1) bekezdés szerinti érdekből az üzleti könyvekbe betekinteni, a szükséghez képest azokat az üzem költségére könyvszakértő által megvizsgáltatni. Az üzem vezetője (munkáltató) köteles minden iratot, mely az üzem számára a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmaz, az üzemi bizottság által láttamoztatni és az üzem üzletmenetéről, a termelés és a piac várható alakulásáról negyedévenkint a bizottságnak pontos jelentést tenni.
(3) A bizottság, ha az általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdekében szükséges, az üzem kötelékébe tartozó bármely személyt meghallgathat. Az üzem vezetője köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges adatokat - a gyártási titkokat feltáró adatok kivételével -a bizottsággal közölni, valamint a tárgyalt kérdéssel ügykör szerint megbizott munkavállalót a bizottság tájékoztatására az ülésre kiküldeni
(4) Részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelősségű társaságoknál a bizottság két, erre a célra kijelölt tagja az igazgatóság ülésein, illetve a társaság taggyűlésein résztvesz. Ezeket teljes tanácskozási jog illeti meg; de a céget harmadik személlyel szemben nem képviselik. Amennyiben az üzem részére a jelen rendelet alapján központi bizottság alakult, a tagokat ez küldi be.
7. §
(1) Uj munkarend, vagy szolgálati szabályzat készítése, vagy a meglévőnek módosítása - feltéve, hogy a munkarend vagy a szolgálati szabályzat nem kollektív szerződés utján jött létre - az illetékes szakmai szakszervezet és a munkáltató szervezet által létesített paritásos bizottság hatáskörébe tartozik. Ennek a bizottságnak az elnöke, illetve helyettese a bizottság tagjai által érdektelen harmadik személyek köréből választandó, megegyezés hiányában felterjesztésre az iparügyi miniszter jelöli ki.
(2) Egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, ha a bizottság és a munkáltatók között megegyezés nem jön létre - feltéve, hogy kollektív szerződés sem határoz másként -, a bizottság az iparfeiügyelőhőz tartozik fordulni.
(3) Az üzem összes jóléti intézményeinek létesítése, irányítása és ellenőrzése a bizottság, illetőleg a bizottság kebeléből kiküldendő jóléti bizottság közreműködésével történik. Az üzem vezetője (munkáltató) köteles betekintés végett rendelkezésre bocsátani mindazokat a feljegyzéseket, amelyek az ilyen intéznények kezelésére vonatkoznak. Ha az ellenőrzés módjára nézve a bizottság az üzem vezetőjével nem tud megegyezni, ugy a bizottság köteles Budapesten, az ipari munkafelügyelőhöz, vidéken az iparfelügyelőhöz fordulni.
(4) Bánya- és kohőüzemeknél a (2) és (3) bekezdés esetében az tparfelűgyelő és az ipari munkafelügyelő helyett a bányakapitányság dönt.
8. §
(1) Ha a bizottság tagjainak száma 5-nél több, a munkaviszonyra vonatkozó egyéni panasz tárgyalására a bizottságiak fegyelmi bizottságot kell kiküldenie.
(2) Ha az alkalmazott a bizottság (fegyelmi bizottság) döntésével nincs megelégedve, panaszával az üzemi bizottság teljes üléséhez fordulhat,
(3) Az egyéni panaszok békés elintézésének céljából a bízottság (fegyelmi bizottság) szükséghez képest, de legalább havonként egyszer a munkaidőn kívül ülést tart.
9. §
(1) A munkaerkölcsöt, valamint az üzem fegyelmét sértő cselekmények esetén az üzem vezetőjének (munkáltatónak) jogában áll a bizottsághoz (fegyelmi bizottsághoz) fordulni.
(2) A bizottság (fegyelmi bizottság) a fegyelmi ügyek intézésére a munkaidőn kivül ülést tart, amelyre a munkáltatót, illetőleg megbízottját tanácskozási joggal meghívja. A bizottság (fegyelmi bizottság) a terhelt meghallgatása után a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki:
a) a bizottság (fegyelmi bizottság) előtt való szóbeli feddés,
b) írásbeli megrovás és annak az üzem hirdetőtáblájára kifüggesztése,
c) áthelyezés más munkahelyre,
d) elbocsátás (1884: XVII. tc. 94. §, 1875: XXXVII. tc. 59. §, a kollektív szerződés alkalmazásával).;
(3) A bizottság (fegyelmi bizottság) határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) A d) pont alkalmazása esetén a munkavállaló jogigényével a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(5) A bizottság hatásköre nem terjed ki az állami üzemeknél kinevezett, rangosztályba sorozott munkavállalókra. Ezek ügyeiben azonban a bizottság felterjesztéssel élhet az illetékes szakminiszterhez.
(6) A bizottságok (fegyelmi bizottságok) tagjainak működése elleni panaszok felett a (2)-(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával az illetékes szakszervezet dönt.
10. §
(1) A bizottság, illetve annak a kiküldött albizottsága közreműködik a munkavállaló által elrontott anyagokért és eszközökért fizetendő térités megállapításában és az akkordárkülönbözetek elintézésében. Ha a bizottság (albizottság) az üzem vezetőjével (munkáltatóval) megegyezni nem tud, akkor - amennyiben a kollektív szerződés másképen nem intézkedik -olyan üzemekben, amelyek legalább 10 munkást foglalkoztatnak, paritásos választott bíróságok döntenek. Ez a paritásos bíróság legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll; 1-1, illetőleg 2-2 tagját a bizottság, illetve a munkáltatók jelölik ki. Az elnököt a bíróság tagjai választják. Ha ennek személyében megegyezni nem tudnak, az elnököt Budapesten az ipari munkafelügyelő, egyéb helyütt az illetékes iparfelügyelő jelöli ki.
(2) A munkaidő, szabadságidő és a szakmányváltás kérdésének elintézésében a törvények és rendeletek korlátai között a bizottság az üzem vezetőjével (munkáltatóval) egyetértésben, a munka folyamatosságának megzavarása nélkül, 15 napon belül intézkedni köteles.
(3) Az egyéni bérkérdésben létrejött megegyezések a méltányosság szabályai szerint a visszaható erő tekintetében is dönthetnek.
11. §
Ha az üzem termelését érintő kérdésekben az üzem vezetője (munkáltató) nem tenné magáévá a bizottság javaslatát, akkor a bizottság az illetékes szakszervezet hozzájárulásával a kérdéses ügyet a jelen rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti paritásos bizottság elé terjesztheti.
12. §
(1) A bizottságok (központi üzemi bizottságok) javaslatainak átvételére és az esetleges tárgyalások folytatására az üzem vezetője (munkáltató) megbízottat, illetve megbízottakat köteles kijelölni, és ezeknek nevét a bizottsággal közölnie kell.
(2) A bizottságok (központi üzemi bizottságok) működéséhez megfelelő helyiségről és egyéb segédeszközökről az üzem köteles gondoskodni.
(3) Az üzem vezetője (munkáltató) köteles a bizottság (központi üzemi bizottság) tagjainak névsorát az üzem hirdetőtábláján kifüggeszteni, vagy más olyan alkalmas módon állandóan közhírré tenni, hogy arról az újonnan belépő munkavállalók is tudomást szerezhessenek.
13. §
Az üzemekben legalább havonta egyszer üzemvezetői értekezletet kell tartani, melyre a bizottság 2, legfeljebb azonban 5 tagot küldhet ki.
14. §
(1) A bizottsági tisztség elvállalása és gyakorlása az üzemből való elbocsátás okául nem szolgálhat.
(2) Az üzem vezetője (munkáltató) a bizottság tagjait megbízatásuk megszűnésétől számított 2 éven belül akár felmondással, akár a nélkül csak oly esetben bocsáthatja el, amelyben a szolgálati szerződés felmondási idő megtartása nélkül is felbontható. Ily ügyekből felmerülő panaszok esetén a munkaügyi bíróság dönt.
(3) A bizottság (központi üzemi bizottság) tagja (póttagja) üzemredukció, munkahiány, vagy egyéb hasonló ok esetén csak az illetékes szakszervezet hozzájárulásával bocsátható el.
15. §
(1) Az 1. § (3) bekezdése szerint létesítendő központi bizottságba a több, földrajzilag külön lévő teleppel bíró vállalatnál a külön üzemi, bizottságok 1-1 tagot küldenek ki saját kebelükből történő választás utján akként, hogy legalább 3, de legfeljebb 5 tagu testület létesüljön. Amennyiben csak két külön telephellyel biró üzemi bizottság létesült, ugy az üzemi bizottságok által kiküldött 1-1 központi üzemi bizottsági tag mellé a 2 üzemi bizottság együttesen egy harmadik tagot is választ. A központi bizottság elnökét és elnökhelyettesét tagjai sorából maga választja.
(2) A központi üzemi bizottság évenként egyszer feltétlenül összehívandó. Azonban a szükséghez képest más alkalommal is összeülhet.
16. §
(1) Az üzemi bizottságok működésénél a következő szabályok az irányadók:
a) Ha az üzem munkavállalóinak száma a 300-at rendszerint nem haladja meg, a bizottság elnöke a vállalat irányitásánál csak akkor tevékenykedik, ha erre az ügyek természete miatt szükség van, egyébként a termelő munka végzésében maga is résztvesz.
b) Ha a munkavállalók száma a 300-al meghaladja, de a 800-at nem éri el, az üzemi bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a helyettese, kizárólag az üzemi bizottság munkájának irányításában vesz részt.
c) Ha a munkavállalók száma a 800-at meghaladja, de az 1500-at nem éri el, az elnök és helyettese a b) pont szerint működik.
d) Ha a munkavállalók száma az 1500-at meghaladja, de a 3000-et nem éri el, az elnök az elnökhelyettesen felül az üzemi bizottság tagjai sorából még egy tagot von be a b) és c) pont szerinti munkakörbe.
e) Ha a munkavállalók száma a 3000-et meghaladja, az a)-d) pontokban megjelölteken kivül további két tag vonható be a b) és c) pont szerinti munkakörbe.
(2) A jelen §-ban szabályozott működési kifejtő üzemi bizottsági tagok munkabére (illetménye) a megbizatás tartama alatt az üzemben alkalmazott legmagasabb szakmunkási fizetéssel egyenlő. Részükre ennek a működésüknek a fejében pótlék (túlóradíj) fel nem számitható.
17. §
(1) Ha a bizottság (központi üzemi bizottság) vagy egyes tagjai hatáskörüket túllépik vagy kötelességeiket megsértik, továbbá, ha a bizottságot (központi üzemi bizottságot vagy ebben a rendeletben szabályozott egyéb testületet) vagy tagjait feladataik ellátásában a munkáltató akadályozza, végül amennyiben a bizottság és a munkáltató között a bizottság eljárásának módja tekintetében elvi ellentét merül fel, a vitát az Országos Üzemi Döntőbizottság bírálja el, mely ebben a kérdésben végérvényesen határoz.
(2) Az Országos Üzemi Döntőbizottság székhelye Budapest. Tagjait paritásos alapon, egy évre terjedő megbízatással, egyrészt a Magyar-Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanácsi (10), másrészt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (5) és az Ipartestületek Országos Központja (5) jelöli ki. A kijelöltek névsorát a testületek jóváhagyás végett az iparügyi miniszterhez terjesztik fel.
(3) . A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét pártatlan személyekből az iparügyi miniszter nevezi ki.
(4) Ügyrendjét az Országos Üzemi Döntőbizottság maga állapítja meg, tagjainak díjazását, tárcája terhére, az iparügyi miniszter állapítja meg.
18. §
Az 50100/1945. IpM és az ezt kiegészítő 50444/1945. és 50499/1945. IpM rendeletek hatályukat vesztik.
19. §
Jelen rendelet a kihirdetése napján lép életbe.
Budapest. 1945. évi május hó 31. napján.
Takács Ferenc s. k.,
iparügyi miniszter