5510/1945. ME rendelet
a textiláruk kereskedői forgalmának szabályozása tárgyában
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
1. §
(1) A textiláruk kereskedői forgalmát a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel szabályozza és gondoskodik a forgalom irányításáról és ellenőrzéséről is.
(2) A textiláruk kereskedői forgalmának irányítása és ellenőrzése céljából a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Textiláru-elosztó Irodát létesít (a továbbiakban: Iroda).
A Iroda a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felügyelete alatt működik, szervezetét, hatáskörét és ügyviteli szabályait a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.
2. §
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az Iroda mellé véleményező bizottságot alakit. A bizottság elnöke a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter kiküldötte, tagjai az iparügyi miniszternek és a közellátásügyi miniszternek egy-egy kiküldötte, az Iroda vezetője, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által kinevezett szakmai kereskedők. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a bizottságot a szükséghez képest kiegészítheti,
3. §
Az Iroda fenntartási költségeire minden textiláru-előállító üzem (gyár) köteles a havonta forgalombahozott textiláruk számlaértékének a vevőre áthárítható (0.04) négyezreléket a kiszolgáltatást követő hónap 8. napjáig a 159.000. számú, "Kereskedelem- és Közlekedésügyi minisztérium Textiláruelosztó Irodai hozzájárulás letéti számla" címen vezetett postatakarékpénztári csekkszámla javára befizetni. A befizetett összegnek a személyi és dologi kiadások fedezése után fennmaradó részével a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelkezik.
4. §
Textilárukereskedői iparigazolványt csak a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előzetes engedélye alapján szabad kiadni.
5. §
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter -meghatározhatja a textiláruk forgalombahoza-talában résztvevő kereskedők körét.
6. §
(1) Textilárut az előállító üzem (gyár) csak textiláru-nagykereskedőnek gyárszerü (kon-fekciós) feldolgozással foglalkozó iparosnak, vagy textiláru forgalombahozatalára jogosult kiskereskedőnek, - textiláru-nagykereskedő csak textiláru forgalombahozatalára jogosult kiskereskedőnek, az ilyen kiskereskedő pedig csak fogyasztónak vagy feldolgozó kisiparosnak adhat el.
(2) Textiláru-nagykereskedő textilárul csak előállító üzemtől (gyártól) vásárolhat.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései alól a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, vagy felhatalmazása alapján az Iroda kivételt engedélyezhet.
7. §
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, vagy rendelkezése alapján az Iroda a textiláruk kereskedői forgalmának szabályozásával kapcsolatban bármely textiláru-előállító üzemet (gyárat) adatok szolgáltatására kötelezhet és megszabhatja, hogy az üzem mely kereskedőket és milyen mértékben köteles kiszolgálni.
8. §
Textiláru-kereskedő - a piaci és vásári árusok kivételével - áruját csak üzletében vagy raktárában tarthatja.
9. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendeletnek vagy a jelen rendelet alapján kibocsátott miniszteri rendeletnek rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapitott nyereség kétszeresével felemelt összege.
(3) Azt az árut, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás elkövetőjével szemben a büntetőjogi felelősségrevonáson felül rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.
(5) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert kell tekinteni.,
(6) A kihágás tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után meg kell küldeni az iparhatóságnak. Annak az iparigazolványát, illetőleg iparengedélyét, akit az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt elitéltek, az iparhatóság haladéktalanul visszavonja. Az elitélt, úgyszintén a vele közös háztartásban élő házastársa vagy egyenesági rokona részére az itélet jogerőre emelkedésének napjától számitott két éven belül uj iparigazolványt (iparengedélyt) nem lehet kiadni.
10. §
A jelen rendelet 1945. évi augusztus hó 1-én lép hatályba; hatálybalépésével a 2390/1944. ME rendelet (Budapesti Közlöny 150. szám) és a 81500/1944. KKM rendelet (Budapesti Közlöny 150. szám) hatályát veszti.
Budapest, 1945. évi július hó 25-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök