60000/1945. IpM rendelet
az ország szénellátásának biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában
Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12112/1939. ME rendeletben adott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
(1) A szénbányák szénkészletüket és termelvényeiket (a szénbrikettet és a szénlepárolók koksztermékeit is ideértve), valamint a gázgyárak és a kokszmüvek koksz- és kátránytermékeiket csak az iparügyi miniszter előzetes engedélye alapján értékesíthetik.
(2) A szénbányák, gázgyárak és kokszmüvek (a továbbiakban: szénbányák) meglévő készletei és termelése terhére bármely magyar hatóság részéről ezideig eszközölt igénybevétel, lefoglalás, vagy más hasonló intézkedés a jelen rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti.
2. §
(1) Az ipari, kereskedelmi, bánya- és kohóvállalatok, villamosmüvek, közlekedési vállalatok és közüzemek (a továbbiakban: vállalatok) szén- (koksz-, kátránytermék-) ellátásuk biztosítása céljából kötelesek minden hó 7. napjáig a bejelentést követő hónap szén- (koksz-, kátránytermék-) szükségletét - a termelő szénbánya, szénfajta és szemnagyság szerint részletezve - az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási (I/4.) osztályához bejelenteni. A bejelentésben fel kell tüntetni, hogy a szükséglet:
a) folyamatosan és állandóan ismétlődik-e,
b) csak bizonyos rövidebb időtartam alatt (pl. 1945. évi augusztus hó 1-től 1945. évi október hó 31-ig) havonta azonos mennyiségben ismétlődik-e, avagy
c) havonta változik-e, vagy csak egyes esetben merül-e fel.
(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentésben azt is fel kell tüntetni, hogy:
a) a vállalat 1938. év azonos hónapjában mennyi és milyen fajta szenet fogyasztott.
b) ha a vállalat az 1938. év azonos hónapjához képest csökkentett üzemmel dolgozik, ugy a csökkentés hány százalékos.
c) ha a vállalat 1938. év után kezdte meg üzemét, ugy köteles az üzem megkezdési évének vagy az ezt követő évnek azonos hónapjában felmerült fogyasztást feltüntetni s egyben közölni a felhasznált szenet termelő szénbánya nevét és a szénfajtát szemnagyság szerint, továbbá, hogy a vállalat teljes vagy csökkentett üzemmel dolgozik-e.
(3) Az a vállalat, amelynek szénszükséglete - akár csak átmeneti időre is - megszünik vagy csökken, ezt a körülményt a felesleges szállítások elkerülése céljából az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási osztályához haladéktalanul jelenteni és egyidejüleg a szállító bányavállalattal is közölni köteles.
3. §
(1) A vállalatok a 2. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott bejelentés megtételével egyidejüleg tartoznak szénszükségletüket a szállítást teljesítő bányavállalat központi igazgatóságánál, ennek hiányában magánál a bányaüzemnél havonta megrendelni.
(2) A szállítási nehézségekre tekintettel a vállalatok megrendeléseiket lehetőleg a telephelyükhöz legközelebb eső. alkalmas szénfajtát termelő bányáknál tegyék meg.
4. §
(1) A szénbányák a beérkezeti megrendelésekről kimutatást tartoznak készíteni és azt 4 (négy) példányban minden hó 15. napjáig az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási osztályához felterjeszteni.
(2) A kimutatásnak tartalmaznia kell:
a) a megrendelő vállalat nevét (cégét) és telephelyét;
b) a megrendelt szénfajtát, mennyiségét és szemnagyságát;
c) a megrendelőnek az 1938. év. illetőleg a 2. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott év azonos hónapjában leszállított szén mennyiségét:
d) a szénbányának a szállítandó mennyiségre vonatkozó javaslatát.
A kimutatást fogyasztócsoportok, illetőleg iparágak szerint elkülönítve kell elkészíteni.
(3) A szénbányákat az iparügyi miniszter minden hó 25. napjáig a kimutatás 2 (két) példányának egyidejü visszaadásával értesiti, hogy a következő hónapban mely megrendelések leszállítását engedélyezte.
(4) A szénbánya az iparügyi miniszter döntéséről a megrendelőket a döntés kézhezvétele után azonnal értesíteni tartozik.
(5) A szénbányák a termelésükkel kapcsolatos előzetes és utólagos bejelentési kötelezettségüknek az 53610/1945. és az 53612/1945. IpM rendeletben foglaltak szerint továbbra is kötelesek eleget tenni.
5, §
(1) A szénbányák a szénszállítmányok feladásáról - 2 (két) példányban - kimutatást tartoznak készíteni, amely a következő adatokat tartalmazza:
1. az iparügyi miniszter engedélyének (4. § (3) bekezdés), illetve kiutalásának számát.
2. a címzett nevét (cégét).
3. a rendeltetési állomás megnevezését.
4. a megrakott vasuti kocsi számát, vagy az esetleges más fuvarozási eszköz nevét és közelebbi megjelölését,
5. a rakomány sulyát.
A kimutatás egy példányát a feladóállomásnak, illetőleg a fuvarozási eszköz vezetőjének igazolása után a szénbánya köteles haladéktalanul távíró, távbeszélő vagy küldönc utján az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási osztályához küldeni.
(2) A vállalatok kötelesek a címükre érkező szénszállítmányokról az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási osztályához naponta távíró, távbeszélő vagy küldönc utján jelentést küldeni.
A jelentésben fel kell tüntetni:
1. a szállított szén megnevezését és mennyiségét;
2. a feladás helyét:
3. a miniszteri engedély számát:
4. a szállítmány megérkezésének helyét és idejét.
(3) A szállítási viszonyok változásával az (1) és (2) bekezdésben előirt jelentési kötelezettség módosítására az iparügyi minisztérium I/4. Bányászati közigazgatási osztálya jogosult.
6. §
(1) A szénbányák és a vidéki gázgyárak a helybeli és környékbeli kisebb fogyasztók szükségleteinek kielégítése céljából szenet (szénterméket) és kokszot az alábbi feltételek betartása mellett adhatnak el:
1. az eladott szén egyhavi mennyisége a szén bánya egyhavi összes termelésének 10%-ánál nagyobb nem lehel: indokolt esetben a szénbánya nagyobb mennyiség felszabadítását kérheti:
2. az eladott szén a szénbányából csak tengelyen szállítható el, erre a célra vasuti kocsit igénybe venni nem szabad;
3. eladni csupán -a területileg illetékes iparügyi miniszteri biztos esetenként megadott engedélye alapján szabad;
4. egy-egy fogyasztónak esetenként üzemi célra legfeljebb 25 q. háztartási célra pedig legfeljebb 10 q szenet szabad eladni.
(2) A szénbányák az előző bekezdés alapján történi eladásaikról hetenként kimutatást tartoznak felterjeszteni az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási osztályához. A kimutatásban tételenként fel kell tüntetni az egyes eladásokat, a vevő nevének, lakhelyének, a szénfajtának, a szén mennyiségének és az eladás napjának megjelölésével.
7. §
A szénbányák a saját üzemük céljára szükséges szén felhasználására, valamint a munkásszenek kiadására engedélyt (6. §) nem tartoznak kérni.
8. §
A háztartási és a központi fütés céljára szolgáló szén forgalmát külön rendelet fogja szabályozni.
9. §
(1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 12412/1939. ME rendelet 2. §-a értelmében kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb értéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.
(3) Azzal szemben, aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, rendőrhatósági őrizetbevételnek (internálásnak) is helye van.
(4) Azt a szénkészletet, amelyre vonatkozólag az (1) bekezdés alá eső kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesítése és értékének hováforditása tekintetében a 6110/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 2056. oldal) rendelkezései irányadók.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, az államrendőrség működési területén az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.
10. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, amikor is a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkező korábbi rendelkezések hatályukat vesztik.
Budapest, 1945. évi julius hó 6-án.
Bán Antal s. k.,
iparügyi miniszter