6690/1945. ME rendelet

a csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről szóló 1690/1945. ME rendelet kiegészitése és módosítása tárgyában

A minsztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

Az 1690/1945. ME rendelet (a továbbiakban röviden R.) 7. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt budapesti és vidéki főkapitányság létesül, élükön a budapesti, illetőleg a vidéki főkapitányság vezetőjével. A budapesti főkapitányság hatásköre Nagy-Budapestre, a vidéki főkapitányságé az ország egész többi területére terjed ki.

(2) A vidéki főkapitányság vezetője látja el saját hatósága területén a másodfokú hatósági teendőket, ezenkívül felügyelő és ellenőrző hatósága a hatósági területén működő összes államrendőrségi hatóságoknak és szerveknek,"

2. §

A R. 8. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Minden megyei törvényhatóságban a megye székhelyen, vármegyei főkapitányságot kell felállítani; kivétel Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye, melyben két vármegyei főkapitányságot kell létesíteni; az Észak-Pest vármegyei főkapitányságot Budapest székhellyel (hatásköre kiterjed a szentendrei és váci városi kapitányságokra, az alsódabasi, aszódi, budakörnyéki, gödöllő, gyömrői, monori, nagykátai és ráckevei járási kapitányságokra) és a Dél-Pest vármegyei főkapitányságot Kecskemét székhellyel (hatásköre kiterjed a ceglédi, kalocsai, kiskunfélegyházai, kiskunhalasi és nagykőrösi városi kapitányságokra, továbbá az abonyi, dunavecsei, kiskőrösi és kunszentmiklósi járási kapitányságokra).

(2) A belügyminiszter megbízhatja a megye székhelyet képező törvényhatósági jogú városban létesült városi főkapitányság vezetőjét a vármegyei főkapitányság vezetője teendőinek ellátásával. Hasonlóképpen megbízhatja a belügyminiszter az egyik vármegyei főkapitányság vezetőjét egy, vagy több más vármegyei főkapitányság vezetője teendőinek ellátásával is.

(3) A vármegyei főkapitányság vezetője a vármegye területén működő városi és járási kapitányságok felügyelő és ellenőrző hatósága.

(4) A vármegyei főkapitányság vezetőjének rendőrhatósági ügyintéző hatásköre általában nincs; a belügyminiszter azonban egyes ügyekben másodfokú hatósági jogkör ellátását átmenetileg a vármegyei főkapitányság vezetőjének hatáskörébe utalhatja. Az ilyen ügyekben harmadfokon továbbra is a belügyminiszter határoz. A vármegyei főkapitányság vezetője a vidéki főkapitányság vezetője alá van rendelve és feladatkörét a belügyminiszter által kiadandó szolgálati szabályzat szerint látja el.

(5) A vármegyei főkapitányság keretében különleges rendőrségi alakulatok állíthatók fel éspedig:

a) tanosztályok és tanfolyamok, amelyek keretén belül gondoskodni kell a rendőrség tagjainak demokratikus neveléséről is,

b) karhatalmi alakulatok,

c) különleges kiképzésű nyomozócsoportok és

d) a szükséghez képest más szervek."

3. §

A R. 9. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Minden törvényhatósági jogú városban főkapitányságot," minden megyei városban városi kapitányságot és minden járásban, a járás székhelyén járási kapitányságot kell felállítani. A városi főkapitányság, városi kapitányság és járási kapitányság vezetői látják el az elsőfokú rendőrhatósági teendőket. A városi főkapitányságok közvetlen felügyelő hatósága a vidéki főkapitányság vezetője, a városi és járási kapitányságok közvetlen felügyelő hatósága a vármegyei főkapitányság vezetője. Azokban a, járásokban, melyeknek székhelye megyei város, a járási kapitányság teendőit a városi kapitányság látja el.

(2) Minden városi főkapitányságon, továbbá minden városi és járási kapitányságon

a) politikai,

b) bűnügyi,

c) igazgatásrendészeti

d) rendőri büntetőbirói

e) őrszemélyzeti osztályt kell létesíteni.

(3) Kisebb forgalmú főkapitányságokon és kapitányságokon az előző bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt osztályok ügyköre egy, két vagy három osztályra összevonható. Az előző bekezdésben megjelölt osztályokon felül egyéb osztály felállítását a vidéki főkapitányság vezetője engedélyezi.

(4) A városi főkapitányságok s a városi és járási kapitányságok a végrehajtó szolgálatot az oda beosztott személyzettel látják el éspedig a város belső területén rendőrőrszobák, külső területén a körzeti őrsök, nagyközségekben és körjegyzői székhelyeken a rendőr biztosságok, egyes kisközségekben pedig ugyancsak a körzeti őrsök utján. A rendőrbiztosság parancsnoka a rendőrbiztos, a körzeti őrs parancsnoka a rendőrőrsparancsnok. A járási kapitányságok keretében portyázó különítményeket is fel lehet állítani. Mindezek a szervek szolgálatukat az illetékes főkapitányság, illetőleg kapitányság vezetője alá rendelve látják el, hatósági jogokat azonban nem gyakorolnak.

(5) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy összhangban a honvédelmi szervekkel a határrendészeti, folyamrendészeti és légiforgalmi rendészeti szolgálat ellátására az államrendőrség keretén belül különleges hatóságokat és szerveket állithasson fel."

4. §

A R. 10. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A budapesti és vidéki főkapitányságok, továbbá a vármegyei főkapitányságok vezetői felhatalmazást nyernek arra, hogy a rendszeresített létszám keretén belül kinevezett alkalmazottak szabályszerű illetményeit, továbbá a dologi kiadásokat a belügyminiszter által rendelkezésükre bocsátott hitelösszegek keretén belül a költségvetésben meghatározott célokra a részükre nyitandó csekkszámlák terhére utalványozzák.

(2) Az utalványozási joggal felruházott hatóságok mellé számvevőségek rendeltetnek; a számvevőség hatáskörét és hivatását az 1897. évi XX. tc. 95. §-a határozza meg és a számvevőség személyzetéről kinevezés utján a belügyminiszter gondoskodik.

(3) Az államrendőrségi számvevőség a belügyminiszter alá rendelt többi számvevőségtől elkülönítve a magyar államrendőrség keretén belül külön állománycsoportot képez; az államrendőrségi számvevőséghez kinevezett tisztviselőket külön rangsorozati névjegyzékbe kell foglalni s az államrendőrség számvevőségi tisztviselők csak az államrendőrség keretén belül helyezhetők át."

Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1945. évi augusztus hó 18-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök