6700/1945. ME rendelet

a halászatra vonatkozó jogszabályok módosítása és kiegészítése tárgyában

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A természetes vizek halászata

1. §

A jelen rendelet alkalmazásának szempontjából természetes viznek kell tekinteni a patakokat, folyókat, természetes tavakat, a holt-medri és hullámtéri vizeket, az árvízzel és belvízzel borított területek vizeit, a belvízcsatornáknak, mélyedéseknek, az áradás idején az anyavizzel összeköttetésbe jutó holtmedreknek, morotváknak, holtágaknak anyagárkoknak és hasonló vízbefogadóknak a vizeit.

2. §

(1) A természetes vizekben a halászati jog az államra száll át. Ez a rendelkezés egyaránt vonatkozik mind a magánosoknak (természetes és jogi személyeknek), mind a közületeknek (városoknak, községeknek, hegyközségeknek, közbirtokosságoknak, volt úrbéres birtokos-ságoknak, legeltetési társulatoknak, stb.) parti birtokaihoz tartozó természetes vizeire.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell a halászatról szóló 1888: XIX. tc. 3. §-ában említett halászati jogra (igazolt halászati jogra) is.

(3) A halászati jog eddigi jogosultjai az államra átszállt halászati jogért kártalanításban részesülnek. A kártalanítás mértékét és módját a minisztérium külön rendelettel állapítja meg.

(4) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a halászati jogokra, amelyek a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép íöldhözjutíalásáról szóló jogszabályok alapján szállottak át az államra (5600/1945. FM r. 29. §-a).

3. §

(1) A természetes vizekben a halászati jog gyakorlására vonatkozó minden intézkedés a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(2) Az előbbi §-ban említett halászati jogok hasznosításából befolyó jövedelem az államot illeti és azt halászati vonatkozású termelési és szociális célokra kell fordítani.

(3) A halászati haszonbéreket erre a célra nyitott állami bevételi számlára kell befizetni.

A befizetett összegek terhére teljesítendő kiadások tekintetében az utalványozási jogot a földmivelésügyi miniszter gyakorolja.

4. §

(1) Amennyiben a földmivelésügyi miniszter a halászati szakoktatás vagy egyéb közérdekű cél érdekében máskép nem rendelkezik, a kincstár a természetes vizekre vonatkozó halászati jogát haszonbérbeadás utján hasznosítja. A haszonbérleti szerződést a kincstár képviseletében az Országos Halászati Felügyelőség köti meg.

(2) A haszonbérbeadás - a következő bekezdésekben meghatározott kivételekkel - az illető területre vagy annak üzemszakaszaira alakult halászati szövetkezet részére történik. A haszonbérbeadásnak csak olyan halászati szövetkezet részére van helye, amelynek alapszabályai szerint tagjai egészen vagy túlnyomó részben olyan halászok, akik a jelen rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, vagyis, amely szövetkezet a halászatot foglalkozásként űző halászokból alakult népi, demokratikus szervezet.

(3) Ha a halászati jogot az előbbi bekezdésben említett halászati szövetkezeti gazdálkodás utján okszerűen, vagy mindkét fél méltányos érdekeit kielégítő módon hasznosítani nem lehet, a halászati felügyelő javaslatára az érdekeltek meghallgatása után az Országos Halászati Felügyelőség külön rendelkezik.

(4) A hasznosításra nézve olyan természetes vizek tekintetében, amelyek a múltban horgászvizek voltak és a halászati kihasználás szempontjából ez a mód mutatkozik a jövőben is legokszerübbnek, az Országos Halászati Felügyelőség külön rendelkezik.

5. §

A természetes vizekre vonatkozó halászati jog haszonbérletére, vagy az ilyen vizeken a halászati jog gyakorlására kötött s a halászati jognak az államra átszállása időpontjában fennállott szerződés megszűnik, mihelyt a szóbanforgó halászterületre vagy ennek üzemszakaszaira a halászati szövekezettel az előbbi §-ban említett haszonbérleti szerződés létrejött. A haszonbérleti, vagy a halászati jog gyakorlására kötött szerződés idő előtti megszűnéséből kifolyólag a korábbi haszonbérlő, illetőleg jogosult kártérítést nem követelhet.

6. §

(1) Természetes vizeken az 19-16. évi január hó 1. napjától csak az halászhat, illetőleg horgászhat, aki halász-, illetőleg horgászjegyet vált és ezen felül a szóbanlévő természetes vizen halászni vagy horgászni jogosult.

(2) Halászjegyet az válthat,

a) aki a halászatot legalább három év óta mint önálló halász, vagy mint segéd gyakorolta és ezt igazolja, vagy

b) aki állami halászati szaktanfolyamot végzett és vizsgát tett,

c) s mindkét esetben az illető területen a halászatra való jogosultságát (halászszövetkezeti tagságát) igazolja.

(3) Horgászjegyet az kaphat, aki horgászszervezeti tagságát és ezenfelül azt is igazolja, hogy megélhetését biztosító foglalkozása van.

(4) A halászatnál segédkező személyeknek, halászlegényeknek, tanulóknak halászsegédjegyet kell váltaniok. A halászsegédjegy célja az, hogy ennek révén a jegy tulajdonosa a halászatot kitanulhassa s önálló halásszá vál-hassék. A halászsegédjegy csupán a halászatnál való segédkezésre jogosit.

(5) A Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjai, továbbá viszonosság esetében az idegen államok diplomáciai képviselői illetékmentes horgászjegyre tarthatnak igényt.

(6) A halász-, horgász- és halászsegédjegyre vonatkozó részletes rendelkezéseket a földmivelésügyi miniszter - az illeték tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - állapítja meg.

7. §

(1) A természetes vizeken a halászati jog gyakorlására az 1883: XIX. és az 1925: XLIII. törvénycikk alapján alakitott halászati társulatok az 1945. évi december hó 31. napjával megszűnnek.

(2) A halászati társulatok irattárukat, okmányaikat, alapszabályukat, üzemtervüket, érdekeltségi kimutatásaikat, számadási okmányaikat az illetékes halászati felügyelőknek (9. §) jegyzőkönyvvel átadni kötelesek, mihelyt a társulathoz tartozó vizekre nézve halászati felügyelő neveztetett ki.

(3) Az átadás idejéig, legkésőbb az 1945. évi december hó 31-ig a halászati társulatok kötelesek ellenőrizni és irányítani - alapszabályaik szerint - a társulat kezelésében lévő vizek halászatát.

(4) A halászati haszonbérleti szerződésben vállalt kötelezettségek megtartását biztosító, vagy bármi más cimen fizetett óvadéknak és előlegnek a haszonbérbeadó követelését meghaladó részét az eddigi haszonbérlőnek azon időponttól számított 15 nap alatt vissza kell fizetni, amikor az eddigi haszonbérlő halászati joga a 4., illetőleg 5. § értelmében megszűnik.

8. §

(1) A halászati felügyelő a halállomány őrzése érdekében a felügyelete alatt álló természetes vizek terjedelmének megfelelően egy vagy több felesküdt halőrt alkalmaz. A halőri teendők ellátásával elsősorban az állami vagy vizitársulati folyam-, gát-, vagy csatornaőröket kell megbízni. Az alkalmazandó halőrök számát a halászati felügyelő javaslata alapján az Országos Halászati Felügyelőség állapítja meg.

(2) A halőrök részletes szolgálati viszonyát a földmivelésügyi miniszter - illetmények szempontjából a pénzügyminiszterrel egyetértve - rendelettel állapítja meg.

II. FEJEZET

A halászatra vonatkozó általános jellegű rendelkezések

9. §

(1) A halászat szakszerű irányítására és ellenőrzésére a földmivelésügyi miniszter halászati felügyelői állásokat szervez. A halászati felügyelői állások megszervezéséig a földmivelésügyi miniszter ideiglenes jelleggel tiszteletdíj mellett alkalmazza a halászati felügyelőket.

(2) A halászati felügyelők szolgálatilag az Országos Halászati Felügyelőség alá tartoznak.

(3) A halászati felügyelő:

a) figyelemmel kiséri és ellenőrzi a haltenyésztést, a halállomány védelmét és a halászati jog gyakorlását;

b) elkésziti a felügyelete alá tartozó vizek halászatára vonatkozó üzemtervet és azt jóváhagyás végett az Országos Halászati Felügyelőséghez felterjeszti;

c) halászati szövetkezetek szervezését elősegíti;

d) őrködik az üzemtervben foglalt rendelkezések, így a népesitési kötelezettség teljesítése, az előirt fogóeszközök és hálószembőség alkalmazása, az ivadék védelme, az árterületek mélyedéseiből az ivadéknak az anyamederbe való behelyezése, a kiméleti terek kijelölése, a védett területeken a kiméleti intézkedések megtartása felett;

e) az üzemtervben foglalt rendelkezések megszegése esetében a szerződés azonnali hatályú felmondására javaslatot tesz a földmivelésügyi miniszternek;

f) kihágási ügyekben szakértőként közreműködik, halászati kérdésekben a hatóságnak és a halászati szövetkezeteknek szaktanáccsal, véleménnyel és javaslattal szolgál;

g) ellenőrzi a halászterületek őrzésére alkalmazott személyzet működését.

(4) A halászati felügyelői állásokkal kapcsolatos részletes kérdéseket egyébként a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

10. §

(1) A halak életfeltételeivel, a halfajokkal, a haltermelés és általában a halgazdálkodás gyakorlati és elméleti kérdéseivel kapcsolatos ismeretek terjesztése céljából a földmivelésügyi miniszter a halászati szakszervezet bevonásával halászati szaktanfolyamokat rendez. A tanfolyam hallgatói a tanfolyam tárgyaiból vizsgát tesznek. A vizsga sikeres letételéről bizonyítványt kell kiállítani.

(2) A tanfolyam és vizsga részletes szabályait a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

11. §

(1) A természetes vizekre a földmivelésügyi miniszter a szükséghez képest általános, vagy egyes halfajokra külön halászati és horgászati tilalmat állapithat meg. A tilalom ideje egyes országrészekre vagy vizekre eltérő lehet.

(2) Ha a halállomány nagymértékű csökkenése folytán szükségesnek mutatkozik, a földmivelésügyi miniszter az Országos Halászati Felügyelőség javaslatára meghatározott vizekben és időre megtilthat minden halászatot és horgászatot.

(3) Egyes halfajok kiirtása vagy más hasznosabb halfajok telepítése végett az Országos Halászati Felügyelőség egyes vízterületekre megállapított időre a tilalom alól közérdekből kivételt tehet.

(4) Az árvíz elvonulása után viz alatt maradó vizmélyedésekre és vízbefogadókra nézve a halászati felügyelő a halászati tilalmak alól kivételt engedélyezhet, ha a bennük rekedt halakat az a veszély fenyegeti, hogy a mélyedések és vízbefogadók kiszáradása következtében elpusztulnak.

(5) Mesterséges haltenyésztés, vagy halaknak más vízbe való áthelyezése végett, vagy tudományos célból a halászati felügyelő engedélye alapján olyan halat is lehet fogni, amelynek fogása különben tilos.

(6) Természetes vizekbe idegen, azokban eddig nem honos halfajokat csak az Országos Halászati Felügyelőség engedélyével szabad telepíteni, vagy behelyezni.

12. §

A folyók hullámtérében, vagy a hullámtéren kivül fekvő vizmederjellegü területekre nézve, melyek természeti adottságuknál fogva ivadéknevelő tavak céljára különösen alkalmasak, az állam javára kisajátításnak van helye. A kisajátítási jogot a földmivelésügyi miniszter engedélyezi.

13. §

(1) Halfogás céljára tilos robbanó, elkábító, mérgező szert (dinamit, gránát, maszlag, mérgezett csali, oltatlan mész, méregfü stb.) használni.

(2) Tilos lőfegyverrel, hurokkal, lámpával, fáklyával vagy bármilyen fénnyel, továbbá szigonnyal, dárdával és általában minden olyan eszközzel halászni, amely a halakat súlyosan megsebesíti (pl. az u. n. halfürészelés, jégfej-szézés). Tilos továbbá az elektromos árammal és buváröltözetben való halászat. Az utóbbi két tilalom alól az Országos Halászati Felügyelőség kivételt engedélyezhet.

(3) A horgásznak tilos mással, mint nyeles horogfelszereléssel horgászni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés egy négyzetméternél nem nagyobb felületű, csalihal fogás céljára szolgáló háló használatára.

14. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és

a) hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki halfogás céljára robbanó-, kábító-, vagy mérgezőszert (13. § (1) bekezdés) használ, vagy aki ilyen szert halfogás céljára megszerez vagy másnak átad, vagy aki ilyen szerrel megölt halat árubabocsát;

b) két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a halászati kihágáson teltenérői veszélyesen fenyegeti, vagy ellene erőszakot használ, továbbá aki hatóság által jóváhagyott üzemtervtől eltérően halászik vagy horgászik, végül az a horgász, aki nem nyeles horogfelszereléssel horgászik.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntető biró-ságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

15. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi augusztus hó 16. napján.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök