6800/1945. ME rendelet

a házassági jogról szóló 1894: XXXI. törvénycikk, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944 évi december 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

1. §

(1) A házassági jogról szóló 1894: XXXI. tc. (a továbbiakban: Ht.) 77. §-ának a) pontja esetében az elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozóan az 1930: XXXIV. tc. (a továbbiakban: Te.) 56. §-a szerint megkívánt közjegyzői tanúsítvány helyett helyhatósági bizonyítványt kell bemutatni. Külföldön lakó mázasfél az elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozó adatokat helyhatósági bizonyítványon kívül más hiteltérdemlő módon is igazolhatja.

(2) A Ht. 77. §-ának b) pontja és a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. tc. (a továbbiakban: Pp.) 049. §-a akként módosittatik, hogy a házassági életközösséget megbontó és legalább egy év óta ismeretlen helyen tartózkodó házasfelet a birói hirdetményben az életközösségnek három hónap alatti visszaállítására kell felhívni.

(3) A biróság a jelen rendelet hatálybalépése előtt a Ht. 77. §-ának b) pontja, illetőleg a Pp. 649. §-a alapján kibocsátott hirdetményt a folyamodó kérelmére hatályon kívül helyezi és három hónapi határidő kitűzésével ujabb hirdetményt bocsát ki.

2. §

A Ht. 85. §-ának utolsó bekezdése és 20. §-a hatályát veszti.

3. §

A Ht. 99. §-ának utolsó bekezdése akként módosittalik, hogy az ágytól és asztaltól való különélést három hónapnál rövidebb és - a felek egyező kérelme hiányában - hat hónapnál hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni, nem lehet.

4. §

(1) Ha a házassági életközösség megszűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy a házasfelek az életközösséget visszaállították volna, ebből az okból bármelyik házasfél kérheti a házasság i felbontását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bon-tóok a házasfelek vétkességére tekintet nélkül érvényesíthető. A kereseti jogot nem zárja ki, ha bármelyik házasfélnek a házasság felbontása iránt korábban előterjesztett, bármilyen bontóokra alapított keresetét a biróság jogerősen elutasította.

(3) A jelen § alapján indított perben a III. 81-85. és 98-102. §-át. továbbá a Pp. 654. §-át nem lehet alkalmazni.

(4) A jelen § alapján indiiott perben más bontóokot sem keresettel, sem viszontkeresettel érvényesíteni nem lehet.

(5) A jelen § alapján hozott felbontó ítéletben egyik házasfél vétkessé nyilvánításának sincs helye. A nő a perben tartási igényét és a férj nevének viselésére való jogát akkor is érvényesítheti, ha a pert nem ő indította. Afelől, hogy a nőt ezek a jogok mennyiben illetik, továbbá a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében a biróság szintén a vétkesség kimondása nélkül, egyebekben azonban a Ht. 90. és 92-97. §-ainak megfelelő alkalmazásával a házasfeleknek mind a házassági életközösség alatt, mind annak megszűnése után tanúsított magatartása alapján az összes körülmények mérlegelésével - különös figyelemmel a nőt a per megindításakor megegyezés vagy birói határozat alapján már megillető tartásra - a méltányosság szerint határoz.

(6) Ha a biróság a házasságot a jelen § alapján bontotta fel. a Ht. 89. §-ában meghatározott igények érvényesítésére az említett § helyett a magánjog általános szabályai irányadók.

5. §

(1) Ha valamelyik házasfél a házasság fennállása alatt már legalább három év óta állandóan vagy visszatérő időszakokban jelentkező elmebetegségben szenved és meggyógyulására nincs remény, a másik fél ebből az okból a házaság felbontását kérheti. Nem illeti meg ez a jog azt, aki házastársának elmebetegségét maga okozta.

(2) A keresetet az elmebeteg házastárs törvényes képviselője ellen kell indítani.

(3) Az előbbi § (2)-(6) bekezdései a jelen § esetében is megfelelően irányadók.

(4) Az az elmebeteg férj, akinek házasságát a jelen § alapján bontják fel, tartási igényt érvényesíthet a bontást kérő nővel szemben. Erre az igényre azokat a rendelkezéseket kell megfelöen alkalmazni, amelyek az előbbi bekezdés szerint a nö javára állanak fenn.

6. §

(1) Ha a házasságkötés óta legalább két év eltelt, a házastársak a házassági perre illetékes bíróságnál előterjesztett közös kérvénnyel megegyezésük alapján kérhetik a házasságuk felbontását. A megegyezésnek - amelyet magába a kérvénybe kell foglalni - a házasság felbontására vonatkozó megállapodáson felül ki kell terjednie a névviselésnek és a nőtartásnak rendezésére; a megegyezést ki lehet terjeszteni a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kérdések rendezésére is. A megegyezés egyéb kikötést vagy feltételt nem tartalmazhat. A kérvényt nem kell közokiratba foglalni.

(2) Amennyiben a kérvény az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelel, a biróság a házasfelek meghallgatására tárgyalást tüz ki és arra -őket azzal a figyelmeztetéssel idézi meg, hogy a tárgyaláson személyesen kell megjelenniük.

(3) A tárgyaláson fel kell olvasni a kérvényt. Ezután kérdést kell intézni a házasfelekhez, hogy a kérvényben kifejezett elhatározásukat alaposan megfontolták-e és megegyezésüket fenntartják-e. Ha a személyesen jelenlevő házasfelek egybehangzóan kijelentik, hogy elhatározásukat alaposan megfontolták és meg egyezésüket fenntartják, illetőleg azt csupán a nőtartás vagy valamely vagyonjogi kérdés tekintetében változtatják meg, a biróság a tárgyalást legalább harminc, de legfeljebb hatvan napra elhalasztja. Az elhalasztás alkalmával kitűzött uj határnapon a jelen bekezdésben meghatározott eljárást meg kell ismételni. Ha a házasfelek a hozzájuk intézeti kérdésre ezúttal is az előbb meghatározott tartalmú egybe hangzó kijelentést lesznek, a biróság a házasságot a házasfelek megegyezése alapján vétkessé nyilvánítás mellőzésével, ítélettel felbontja s a felek megegyezésének megfelelően rendelkezik az (1) bekezdésben megjelölt egyéb kérdésekben is. Az eljárás befejeztével az ügyiratokat a közös kiskorú gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében való intézkedés végett át kell tenni a gyámhatósághoz.

(4) A megegyezésnek a (3) bekezdésben megengedett megváltoztatását a jegyzőkönyvhöz csatolandó és mindkét házasfél által aláirt külön iratban is elő kell terjeszteni.

(5) A jelen §-on alapuló eljárásban mindkét házasfelet külön ügyvédnek kell képviselnie.

7. §

(1) Ha a 6. § esetében a tárgyaláson a házasfelek valamelyike vagy egyik házasfél sem jelenik meg, valamint ha a tárgyalást a házasfelek valamelyikének ügyvédje mulasztja el, a bíróság az eljárást végzéssel megszünteti. Ez a végzés hatályát veszti, ha mindkét fél közös kérvénnyel az elmulasztott határnaptól számított tizenöt nap alatt uj tárgyalás kitűzését kéri. Igazolásnak a 6. § alapján indított eljárásban nincs helye.

(2) Ha a házasfelek a tárgyaláson hozzájuk intézett kérdésre nem tesznek a 6. § (3) bekezdésében megkívánt egybehangzó kijelentést, úgyszintén ha valamelyik fél bejelenti, hogy a megegyezéstől eláll, a biróság az eljárást végzéssel megszünteti.

(3) A 6. §-on alapuló eljárásban házasság-védő (Te. 55. §) kirendelésének, békéltetésnek és különélés elrendelésének helye nincs.

(4) Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a 6. §-on alapuló eljárásban a Pp.-nak s az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a házassági bontóperekre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A 6. § alapján indított eljárásban a törvénykezési illeték szempontjából a házassági bontóperekre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy a házasfeleknek a házasság felbontására irányuló közös kérvénye után a keresetlevélre megállapított illeték jár.

8. §

A Pp. 644. §-ának második bekezdése akként módosittatik, hogy az államügyész részére, ha a házassági perben félként nem szerepel, értesítésnek és közlésnek csak abban az esetben van helye, ha az államügyész erre vonatkozó kívánságát a bíróságnak bejelenti, vagy ha a peres felek valamelyike külföldi állampolgár.

9. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi augusztus hó 16. napján.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök