68100/1945. IpM rendelet

a Vasgazdasági Iroda felállításáról

Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának, és felhasználásának szabályozása tárgyában kiadott 12112/1939. ME rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A vas- és acélipari nyersanyagok és termékek (kész- és félgyártmányok) előállításának, forgalmának, felhasználásának és elosztásának irányításával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási tennivalókat a 3. §-ban megjelölt feladatkörben a Vasgazdasági Iroda látja el.

2. §

(1) A Vasgazdasági Iroda az iparügyi miniszter irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll.

(2) A Vasgazdasági Iroda elnökét a tényleges szolgálatban álló köztisztviselők közül az iparügyi miniszter nevezi ki.

(3) A Vasgazdasági Iroda személyi és dologi szükségleteit az anyaggazdálkodási járulékból eredő bevételekből fedezi.

(4) A Vasgazdasági Iroda igazgatóját és egyéb személyzetét az iparügyi miniszter alkalmazza. Az iroda alkalmazottai az iroda elnöke előtt fogadalmat tesznek arra, hogy a tisztségükkel járó kötelezettségüket híven, pontosan és részrehajlás nélkül teljesitik, az ebben a minőségükben megtudott hivatali, üzleti, vagy üzemi titkot jogtalanul mással nem közlik és maguk vagy más javára jogtalanul fel nem használják.

3. §

A Vasgazdasági Iroda:

1. Megállapítja és nyilvántartja a hazai vas-és acélipar termelőképességét, továbbá a vas- és acélipari nyersanyagokból félkész- és készgyártmányokból ócskaanyagokból és gyártási segédanyagokból meglévő készleteket;

2. figyelemmel kiséri az iroda működési körébe utalt anyagok, félkész- és készgyártmányok hazai és külföldi forrásokból beszerzését ezek termelését, forgalmát, elosztását, felhasználását és áralakulását, valamint javaslatot tesz az e téren szükséges rendelkezések és intézkedések kiadása iránt;

3. javaslatokat tesz a vas- és acélipari anyagok egymással való helyettesítése, valamint a helyettesítő pótanyag kérdésében és egyes, e területen felmerülő szabványosítási kérdésekben;

4. ellenőrzi az Iroda működési körébe utalt anyagok, kész- és félkészgyártmányu igénybevételére előállítására, forgalmára, felhasználására, termelésének- és feldolgozásának módjára vonatkozó rendelkezések megtartását;

5. végzi azokat a teendőket, melyeket az iparügyi miniszter az iroda hatáskörébe utal.

4. §

(1) A Vasgazdasági Iroda mellé véleményadás és javaslattétel céljából vasgazdasági tanácsot kell felállítani.

(2) A Vasgazdasági tanács elnöke a Vasgazdasági Iroda elnöke. Tagjai: a Vasgazdasági Iroda igazgatója, továbbá a kereskedelem-és közlekedésügyi, a földmivelésügyi, a közellátásügyi, az újjáépítési és a honvédelmi miniszterek, valamint az építésügyi kormánybiztos, a Szabad Szakszervezetek Országos Központja. A Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezete, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara, az Ipartestületek Országos Központja, a Kereskedők Országos Központi Szövetkezete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, és az Iparművek Állami Érdekű Részvénytársaság egy-egy kiküldöttje, végül a hazai Vasművek Munkaközösségének három kiküldöttje.

(3) A tagok megbízatása tiszteletbeli.

5. §

(1) A Vasgazdasági Iroda feladata teljesítéséhez szükséges mértékben bármely vállalatot, iparost, vagy kereskedőt felhívhat adatok bejelentésére, felvilágositások adására, iratok bemutatására. A felhívásnak a kitűzött határidőben eleget kell tenni.

(2) A Vasgazdasági Iroda feladata teljesítéséhez szükséges mértékben kiküldöttje utján bármely ügykörébe eső vállalat, iparos, vagy kereskedők üzemét (üzletét) és üzletvitelét megvizsgálhatja.

6. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 12.112/ 1939. ME rendelet 2. §-a értelmében kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki az 5. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a Vasgazdasági Iroda felhívásának nem tesz eleget vagy az iroda kiküldöttjének vizsgálatát akadályozza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcvanezer pengő, olyan esetekben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcvanezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.

(3) Azzal szemben, aki a kihágást elkövette, rendőrhatósági őrizetbevételnek (internálásnak) is helye vau.

(4) Azt a készletet, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés alá eső kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesitése és értékének hovaforditása tekintetében a 6110/1941. ME rendelet rendelkezései irányadók.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, az államrendőrség működési területén az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni

7. §

Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi augusztus hó 16-án.

A miniszter helyett:

Salamon Rácz Tamás s. k.,

államtitkár