1945. évi VI. törvénycikk

a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről

Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) Az ideiglenes nemzetgyűlés az ideiglenes nemzeti kormány által 600/1945. M. E. szám alatt Debrecenben az 1945. évi március hó 15. napján kibocsátott és az 1945. évi március hó 18. napján hatályba lépett rendeletet, amely a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról rendelkezik, ezennel törvényerőre emeli.

(2) Az előbbi bekezdésben említett rendelet szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

2. § Felhatalmaztatik az ideiglenes nemzeti kormány, hogy a szükséghez képest a törvényerőre emelt fenti rendeletet az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának előzetes hozzájárulásával módosíthassa és kiegészíthesse.

3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenötödik évi szeptember hó tizennegyedik napján.

Dr. Zsedényi Béla s. k.,

az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke.

Dálnoki Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök.

(P. H.)

Az 1945. évi VI. törvénycikk melléklete.

AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 600/1945. M. E. SZÁMÚ RENDELETE

a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról.

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatában lefektetett elvek és a megadott felhatalmazás alapján, a nagybirtokrendszer megszüntetésével valóra váltsa a magyar földmíves nép évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.

A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri birtokok parasztkézre adása megnyitja a politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját, az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt.

A földreform végrehajtása életbevágó nemzeti érdek és gazdasági szükségesség. A nagybirtokrendszer megszüntetése után Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni, melyek a birtokosok telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonát képezik.

2. § Az 1. §-ban körvonalazott célt a rendelet a következő módon valósítja meg: az állam földhözjuttatás céljára földalapot létesít, amely e rendelet alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett (kisajátított), továbbá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból áll.

3. § E rendelet végrehajtását a Földmívelésügyi Miniszter irányítása és vezetése alatt az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

II. FEJEZET

Földbirtokok elkobzása

4. §[1]

5. §[2]

6. §[3]

7. §[4]

8. § A Községi Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok állapítják meg, hogy a 4-5-6. §-ok értelmében kinek a földbirtokát kell elkobozni.

III. FEJEZET

Földbirtokok megváltás

9. § A megváltásnál az 1944. évi január első napján fennállott tényleges birtokállapotot kell figyelembe venni azzal, hogy egy tulajdonost illető valamennyi mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant egybe kell számítani. Az erdők kisajátításáról a 19. § intézkedik.

10. § Földhözjuttatás céljára megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokat.

11. §[5]

12. § A 100-1000 kat. holdig terjedő mezőgazdasági földbirtokoknál, továbbá terjedelmükre való tekintet nélkül a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokainál, valamint a 17. §-ban körülírt eljárás eredményétől függően, az alapítványi birtokoknál 100 kat. hold mezőgazdasági ingatlan mentes a megváltás alól.

Ha azonban valamely községben, vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, az Országos Földbirtokrendező Tanács elrendelheti a megváltást szenvedő természetes személy teljes földbirtokának igénybevételét. Ez esetben a megváltást szenvedőnek, az ország más részében kell azonos minőségű 100 kat. hold ingatlant juttatni.

13. § Mindazokat az 5 kat. holdon felüli ingatlanokat, amelyeket a tulajdonos 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni időben adás-vételi jogügylettel szerzett meg, - amennyiben a szerző félnek a gazdálkodás nem élethivatása, vagy ingatlanszerzése nem létfenntartását szolgálta - 5 kat. holdat meghaladó részükben igénybe kell venni.

14. § 200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól annak a földmíves családból származó birtokosnak az ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.

15. § 300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a Nemzetgyűlés politikai bizottságának feladata.

16. § Nem vehető igénybe a gazdasági szakoktatás gyakorló területéül, vagy állami mintagazdaság céljára szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként rendeltetett a fenti célok egyikére.

Ez esetben is joga van a Földmívelésügyi Miniszternek a birtok részleges megváltását elrendelni oly mértékben, hogy a mentesen hagyott ingatlan, a védett cél megvalósítását biztosítsa.

Míntagazdaságok és kísérleti gazdaságok létesítésére a földreform során megfelelő területeket kell biztosítani.

17. §[6]

18. § Megváltás ellenében igénybeveendő minden szőlőbirtoknak és gyümölcsöskertnek 20 kat. holdat meghaladó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznosítandók. Indokolt esetben a Földmívelésügyi Miniszter engedélyezheti a művelési ág megváltoztatását.

19. § A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek.

Ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni.

Megváltás alá kerül minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület. De amennyiben a megváltás alá kerülő erdő 100 kat. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban máshol kell kártalanítani.

20. § Az elkobzás és megváltás során igénybevett földbirtokokból az erdők, az erdősítésre szolgáló terméketlen területek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10-100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat. holdon felüli kiterjedésűek pedig állami tulajdonba kerülnek. A Földmívelésügyi Miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését.

21. § A megváltás alá kerülő és elkobzott ingatlanokon lévő halastavak a község vagy az állam tulajdonába mennek át. A rizstelepek osztatlanul szövetkezeti vagy községi tulajdonba kerülnek.

22. § A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingatlanokból az Országos Földbírtokrendező Tanács házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára megfelelő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhözjuttatással egyidejűleg történik.

23. § Ha osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak az egyik tulajdonostársat illető részét e rendelet 4-6. §-aíban meghatározott valamely okból el kell kobozni, úgy az ingatlant akként kell megosztani, hogy az elkobzott és megmaradó ingatlanrészek értéke arányban álljon a tulajdoni illetőségekkel.

Ilyen esetben, ha a gazdasági épületek, élő és holt felszerelés természetben meg nem osztható, ezek az elkobzott területen földhözjuttatottaknak ideiglenesen közös használatba adandók.

Ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, úgy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni.

A tulajdonostársak mentességének megállapítására az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapot az irányadó.

Házastársak tulajdona egy személy tulajdonaként tekintendő.

24. § Ha megváltásra kerülő ingatlanok között szőlő vagy gyümölcsös is van, a tulajdonos kívánságára megfelelő területű szőlőt, vagy gyümölcsöst kell részére meghagyni, úgy azonban, hogy a megmaradó összes ingatlan terjedelme ne haladja meg a rendeletben megengedett legnagyobb területet. 1 kat. hold szőlő, vagy gyümölcsös 5 kat. hold szántónak felel meg.

25. § A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdásági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőnek, vagy másnak a tulajdona. Az élő és holt felszerelésből csak annyi mentesül az igénybevétel alól, amennyi a megmaradó saját tulajdon és haszonbérlet megmíveléséhez szükséges. Ez azonban nem lehet több együttesen 200 kat. holdon való gazdálkodáshoz szükséges élő és holt felszerelésnél.

Az elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlanon lévő 100 kat. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek élő és holt felszerelése minden esetben mentesül az igénybevétel alól. A szükséghez képest azonban a mezőgazdasági gépeket és felszerelést a tulajdonos méltányos ellenszolgáltatás ellenében köteles a földhözjuttatottaknak használatra átengedni.

26. § Az igénybevétett nem akadályozza az, hogy az ingatlanra szolgalmi jog, telki teherjog, haszonélvezeti jog, jelzálogjog, vagy haszonbérleti jog van bekebelezve. A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a földreform végrehajtásával, de legkésőbb 1945. évi október hó 15. napján megszűnik.

27. § A megváltásra kerülő ingatlanrészt a helyi Földigénylő Bizottság jelöli ki, lehetőleg a megváltást szenvedő meghallgatása után, mind a megváltandó, mind a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanra vonatkozó termelési szempontoknak szem előtt tartásával.

IV. FEJEZET

A juttatás módozatai

28. § Az igényjogosultaknak juttatott szántóföldet, kertet, szőlőt, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast, a juttatottaknak egyéni és telekkönyvíleg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. A juttatott ingatlant részükre ki kell mérni és birtokbahelyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni.

Amennyiben a földhözjuttatott földjének megmívelését két gazdasági éven keresztül elhanyagolja, vagy indokolatlanul elmulasztja s ezáltal az ország gazdasági érdekeit veszélyezteti, a Községi Földigénylő Bizottság 2/3 szótöbbséggel hozott véleményes javaslatára az Országos Földbirtokrendező Tanács a juttatott ingatlant elveheti és másnak adhatja.

29. § Az igénybevett legelőket osztatlanul a község tulajdonába kell adni.

A község legelőterületét, ahol szükséges és lehetséges, ki kell egészíteni.

Ahol a legelőterület a szükségletet meghaladja és a mívelési ág átalakítása lehetséges, továbbá az igényjogosultak nagy szá a, valamint az igénybevehető szántóföld elégtelensége indokolttá teszi, a szükségletet meghaladó legelőterületből az igényjogosultaknak lehet juttatni.

30. § Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a - termelés érdekének, a földhözjuttatottakból alakítandó földmíves szövetkezet tulajdonába kell adni. A megváltást szenvedőnek a megmaradt ingatlana arányában kell a gazdasági eszközöket és épületeket visszahagyni.

A földmíves szövetkezet célját, működésének szabályait a Földmívelésügyi Miniszter a rendelet végrehajtása során külön rendelettel állapítja meg. Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat.

31. § Az igénybevett ingatlanon lévő mezőgazdasági ipari üzemek (malmok, szeszfőzők, kenderfeldolgozók és egyéb üzemek) is megváltás ellenében igénybevehetők s ebben az esetben községi, állami, esetleg szövetkezeti tulajdonba mennek át.

32. § Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kell földhöz juttatni. Az igénybevett földekből erre a célra megfelelő területet kell fenntartani, amelyet az Országos Földbirtokrendező Tanács jelöl ki.

V. FEJEZET

Birtokegység

33. § Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud művelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát.

34. § Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg.

A 36. § 1. pontjában felsoroltaknak juttatható szántóföld és rét 25 kat. holdig, - kert és szőlő 5 kat. holdig terjedhet.

VI. FEJEZET

Igényjogosultság megállapítása

35. § A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, - birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem több.

36. § Előnyben részesítendő igényjogosult

1. Aki a Németország elleni harcban kiváló érdemeket szerzett, elesett, vagy megrokkant, aki a partizánmozgalomban harcolt, aki a reakció és fasizmus elleni belső ellenállásban résztvett és ennek során halál, szabadságvesztésbüntetést, internálást szenvedett.

Az ebben a pontban meghatározott igényjogosultság átszáll a kivégzettnek, vagy elhaltnak házastársára, vagy gyermekeire, ezek nemlétében szüleire.

2. Aki az 1945. évi gazdasági munkák során munkájával példaadó módon előljárt.

3. Akinek három vagy ennél több háztartásában élő gyermeke van.

1-3. pont alatt felsorolt igényjogosult helyett felesége, gyermeke, vagy eltartottja jelentheti be az igényt, ha a jogosult katonai szolgálata (hősi halála, hadifogsága) vagy elhurcolása miatt ezt személyesen nem teheti.

Egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kíshaszonbérlő, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen már 1944-ben gazdálkodott.

37. § A házhelyek és ezekkel kapcsolatos konyhakertek céljára kisajátított területekből telekhez juttathatók családos és vagyontalan magyar állampolgárok, akiknek sem lakhelyükön, sem máshol saját, vagy háztartásukban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóházingatlanuk nincsen.

Előnyben részesítendők a 36. § 1. bekezdése 1-3. pontja alatt felsoroltak.

38. § Ki kell zárni az igénylők közül:

1. aki elmebeteg, gyengeelméjű, vagy aki nem távollét okából áll gondnokság alatt,

2. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt 1 évnél súlyosabb szabadságvesztésre jogerősen elítéltek, amennyiben a büntetés kiállása óta 5 év még nem telt el,

3. akit a népbíróság elítélt,

4. aki az 1945. évben a tulajdonában, haszonbérletében álló vagy gondjaira bízott földet - bár ehhez módja volt -, nem művelte,

5. akit a helyi Földígénylő Bizottság 2/3 szótöbbséggel juttatásra alkalmatlannak talált,

6. aki idegen állampolgár.

Az 5. pontban megjelölt esetben, panasznak van helye a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz.

VII. FEJEZET

Kártalanítás

39. § E rendelet céljainak megvalósításánál irányadó elv, hogy a 4. §-ban felsorolt személyek kivételével az igénybevett földbirtok ingó és ingatlan felszerelés, üzemek, stb. tulajdonosának kártalanítás jár, a földhözjuttatottak pedig megváltási árat tartoznak fizetni.

Az igénybevett földbirtokok tulajdonosainak kártalanítása, illetve a kártalanítás erejéig a telekkönyvi hitelezők kielégítése, az állam feladata.

A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből, földbírtokrendező alap létesül, melyből az állam teherbíróképessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földbirtokrendező alapot a Földmívelésügyi Miniszter által létesítendő vagy kijelölt szerv kezeli.

40. § A földhöz juttatott a. föld ára fejében, a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összegét fizeti. E számításnál 1 forint 2.32 pengőnek, 1 korona 1.16 pengőnek veendő.

A telekkönyvi betétek, vagy telekjegyzőkönyvek elvesztése, vagy megsemmisülése esetén, a kataszteri tiszta jövedelmet, a községi elöljáróság adataínak és javaslatának figyelembevételével a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A megváltási ár késedelmes megállapítása nem akadályozza az igénybevett ingatlanok felosztását és az igényjogosultak birtokbahelyezését.

Az első bekezdésben foglaltak szerint megállapított megváltási ár alapján kiszámítandó, hogy a megváltási ár milyen mennyiségű középminőségű tiszavidéki búza árának felel meg. E számításnál a búza 100 kg-kénti ára 40.- pengőnek veendő. A búzamennyiség annyi részre osztandó fel, ahány részletben a földhözjuttatott a 42. § értelmében, a megváltási árat fizetni tartozik. Az egyes részletek esedékessége alkalmával, a földhözjuttatott terményben is fizethet, amennyiben azonban a fizetést készpénzben teljesíti, úgy olyan összeget kell fizetnie, amely az esedékes búzarészletnek az esedékessége napján jegyzett budapesti középárfolyamán számított ellenértékének megfelel. Késedelmes fizetés esetén, a fizetés napján számított ár fizetendő, ha ez a magasabb.

41. § A kiosztásra kerülő földeken lévő ingó gazdasági felszerelés értékét becslés szerint kell megállapítani. A becslés alapjául az 1938. évi árak szolgálnak, amelyek összege a megváltott tárgy használhatóságához képest, legfeljebb 15%-kal emelhető.

Ugyanez irányadó a megváltott birtokon lévő épületek és egyéb ingatlanfelszerelések megváltási árának megállapítására is, azzal, hogy az ezekért megállapított összes megváltási ár nem haladja meg a földingatlan megváltási árának 30%-át.

42. § A földhözjuttatott törpebirtokos vagy kisbirtokos köteles a föld megváltási árának 10%-át birtokbahelyezése alkalmával lefizetni, - a hátralékot 10 évi egyenlő részletekben kell kiegyenlíteni.

A földnélküli gazdasági cseléd vagy mezőgazdasági munkás, a föld megváltási árát, 20 évi egyenlő részletben törlesztheti le. Az első részlet fizetésére, a birtokbalépéstől számított legfeljebb 3 évre halasztás engedélyezhető. A halasztás iránti kérelem felett, a Megyei Földbirtokrendező Tanács határoz.

Az élő és holt felszerelés és gazdasági épületek megváltási ára a földingatlan megváltási árához számítandó az esetben, ha a megosztás során azok a földhözjuttatottnak a tulajdonába kerültek. Ha ezek a vagyontárgyak földmívelő szövetkezet tulajdonába jutottak, úgy megváltási árukat, a szövetkezet törleszti le 20 évi egyenlő részletben.

A megváltási árhoz kell számítani a föld felmérésével és szétosztásával felmerülő összes műszaki költségnek a kiosztott birtokegységre eső részét is.

43. §[7]

44. § A 43. §-ban foglalt terhelési tilalom nem vonatkozik:

1. a megváltási árra, amely megállapítása után az ingatlanra bekebelezhető és minden más jelzálogjogot megelőz,

2. a bűncselekményekből eredő kártérítési követelésekre,

3. a törvényen alapuló tartásdíjakra,

4. adó- és illetéktartozásra,

5. termelési beruházásokból eredő tartozásokra.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

45. § E rendelet végrehajtását az igénybevett földbirtok kötöttsége nem akadályozza.

46. § Azok a magyar állampolgárok, akik a fasiszta törvény értelmében zsidó származásuk miatt vesztették el földingatlanaikat, e rendelet végrehajtása során visszakapják elvett ingatlanaikat az esetben, ha az ingatlan e rendelet alapján nem volna elkobzandó, vagy megváltandó. Indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Tanács a tulajdonos részére az elvett ingatlan helyett, máshol adhat azonos minőségű ingatlant.

Ha a zsidónak tekintet tulajdonostól elvett földingatlanon olyan tulajdonos vagy kíshaszonbérlő gazdálkodik, aki e rendelet értelmében igényjogosult, úgy az Országos Földbirtokrendező Tanács az elvett ingatlan helyett más hasonló minőségű és mívelési ágú ingatlant jelöl ki.

A jelen § alá tartozó igények elbírálásánál, az 1938. évi március hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapotot kell figyelembe venni azzal, hogy e címen nincs földhözjuttatásra igénye annak a zsidónak tekintett személynek, aki földingatlanát fenti időpont után visszterhes ügylettel elidegenítette.

47. § A rendelet felhatalmazza a Földmívelésügyi Minisztert arra, hogy a kisajátított ingatlanok felmérésének és felosztásának befejezéséig, az igényjogosultak ideiglenes birtokbahelyezését rendeleti úton szabályozza.

48. § Ennek a rendeletnek végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok, továbbá a Községi Földigénylő Bizottságok végzik.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökét és helyetteselnökét a Földmívelésügyi Miniszter nevezi ki a tanács tagjai közül.

A Földmívelésügyi Miniszter elrendelheti, hogy a tanács kebelében egy vagy több tárgyaló tanács alakuljon. Minden egyes tanácsnak 9 tagja van, akik közül 1 bírót, 1 mérnököt és 2 gazdasági szakembert, a földmívelésügyi miniszter nevez ki. A Földmívelésügyi Miniszter 5 tagot a Földigénylők közül hiv be, akik közül két tagot a Földmunkások Országos Szövetsége jelöl ki.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata az ingatlanok elkobzásának, illetve megváltásának keresztülvitele. A Községi Földigénylő Bizottságok javaslata alapján dönt a földbirtokok mikénti felosztásáról, a földbirtokokat az igényjogosultak tulajdonába, illetve birtokába adja.

Megyei Földbirtokrendező Tanács létesítendő minden megye székhelyén : 7 tagból áll, melyből 1 bírót, 1 mérnököt és 1 gazdasági szakembert a földmívelésügyi miniszter nevez ki, 2 tagot a megye székhelyén lévő Nemzeti Bizottság, 2 tagot pedig Földmunkás Szakszervezet küld ki.

A Megyei Földbirtokrendező Tanács az Országos Földbirtokrendező Tanács megyei végrehajtó szerve. Feladata, az Országos Földbirtokrendező Tanács rendelkezéseinek foganatosítása, illetve a végrehajtás ellenőrzése, a földbirtokrendezés és általános szempontjainak alkalmazása, illetve védelme.

Községi Földigénylő Bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak. A bizottság tagjait a földígénylők maguk közül választják úgy, hogy minden 20 igénylőre egy bizottsági tag jusson, de a bízottságnak semmi esetre sem lehet 30-nál több és 5-nél kevesebb tagja. Ha a tagok száma a 10-et meghaladja, úgy a bízottság az ügyek állandó intézésére 5 tagú választmányt alakít.

A Községi Földigénylő Bizottság feladata az igényjogosultak nyilvántartásba vétele és a község határában lévő elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása. Felosztási tervet készít és közreműködik a földbirtok felosztásában.

49. § Az előző §-ban felsorolt tanácsok és bizottságok hatáskörét, belső ügyrendjét és egyéb szervezeti kérdéseit, a Földmívelésügyi Miniszter rendelettel állapítja meg. Ugyancsak a Földmívelésügyi Miniszter állapítja meg azt, hogy az egyes bizottságok által hozott határozatok, közül melyek ellen mely hatóságokhoz van egyfokú jogorvoslatnak helye.

50. § Amennyiben az elkobzott vagy megváltott földbirtok egy része kegyúri jog alapján, vagy mint egyházi javadalmi birtok egyházi célokat szolgál, úgy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet.

51. § E rendelet végrehajtása során felmerülő összes kérdéseket a Földmívelésügyi Miniszter rendelettel szabályozza, az esetben is, ha a kérdés szabályozása a törvényhozás körébe tartozna, mégis azzal a korlátozással, hogy az e rendeletben kifejezésre jutott céloktól és alapelvektől el nem térhet.

52. § E rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden beadvány, határozat, szerződés, telekkönyvi bekebelezés, vagy törlés illetékmentes. Ez a mentesség nem terjed ki a peres eljárásra.

53. § E rendeletnek a földbirtok legnagyobb kiterjedését szabályozó rendelkezései azt célozzák, hogy a földigénylők minél nagyobb hányada földbirtokhoz jusson. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy bárki élők közötti jogügylettel vagy öröklés útján, földbirtokot szerezzen, amennyiben ezt a fennálló egyéb jogszabályok megengedik.

IX. FEJEZET

Büntető rendelkezések

54. § Amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető elzárással, valamint 8.000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki

a) hatóságnak a jelen rendelet alkalmazása során tudva hamis adatokat ad elő, vagy az általa szolgáltatni köteles adatok szolgáltatását elfogadható indok nélkül megtagadja, vagy elmulasztja;

b) aki a rendelet életbelépte után megváltás tárgyát képező ingatlanát, ingó vagy ingatlan gazdasági felszerelését elidegeníti, megrongálja vagy más módon használhatatlanná teszi, vagy a megváltás alól elvonja;

c) az az igényjogosult, aki igényének bejelentése kapcsán tudva, hamis adatokat terjeszt elő.

A b) pont esetében az elidegenítési ügylet érvénytelen.

A c) pont esetében a tettes az igénylésből kizárandó. A már juttatott föld a birtokbahelyezés napjától számított 3 éven belül elvonható. Ennek kimondása az Országos Földbirtokrendező Tanács hatáskörébe tartozik.

55. § Az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a Községi Földigénylő Bizottságok tagjai, megbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak tekintendők és az 1914. évi XL. tc. szerinti védelemben részesülnek.

X. FEJEZET

56. § E rendelet kihirdetése napján életbelép és végrehajtása azonnal megkezdendő.

Debrecen, 1945. évi március hó 15-én.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevében:

Dálnoki Miklós Béla s. k.

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[2] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[3] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[4] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[5] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[6] Megsemmisítette a 66/1992. (XII. 17.) AB határozat. Hatálytalan 1992.02.17.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1957. évi 11. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatálytalan 1957.02.03.

Tartalomjegyzék