9690/1945. (X. 21.) ME rendelet

a közellátásügyi miniszter árszabályozó hatásköre tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:

1. § Az áralakulás irányítása és ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések meglétele a közellátásügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

2. § (1) A közellátásügyi miniszter az 1. §-ban említett hatáskörében - a 3. §-ban foglaltak kivételével - megállapíthatja mindennemű áru és gazdasági jellegű szolgáltatás tájékoztató árát (irányárát), legmagasabb vagy legalacsonyabb árát, illetőleg diját; továbbá megállapíthatja mindazoknak a cikkeknek és szolgáltatásoknak a jegyzékét, amelyeket csak előzetes ármegállapítás után lehel forgalomba hozni, illetőleg amelyekért csak az előzetesen megállapított ár, illetőleg dij számitható vagy amelyek árának (dijának) emelése csak külön engedély alapján lehetséges. A közellátásügyi miniszter az áralakulás irányitása kapcsán felülvizsgálhatja az árakat s a szolgáltatások díjait kialakitó tényezőket, továbbá ellenőrizheti az árak és a szolgáltatások díjainak gazdasági indokoltságát. A közellátásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve javaslatot tehet a minisztériumnak a vámtarifában megállapított egyes vámtételek módosítására, megszüntetésére vagy egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekre.

(2) A közellátásügyi miniszter az ár, illetőleg díjmegállapításoknál:

a) országosan érvényes egységes vagy helyi, végül pedig egyéni (cégenkinti) árakat (díjakat) állapithat meg;

b) elrendelheti, hogy az általa megállapított időpontban fennálló árakat felemelni vagy leszállítani nem szabad (árrögzités);

c) a rögzített vagy korábban megállapított legmagasabb árakhoz (dijákhoz) felárakat engedélyezhet vagy azokból engedmény adását teheti kötelezővé:

d) kereskedői haszonrészeket állapithat meg:

e) az egyes áruk vagy árucsoportok árának, illetve szolgáltatások dijának megállapítását az általa megszabott ár. illetve dijkiszámítási irányelvek mellett a termelőre, illetőleg az eladóra bizhatja.

(3) A közellátásügyi miniszter az előbbi bekezdésben megállapított hatáskörében fontosabb mezőgazdasági terményeknél és ipari alapanyagoknál a földmivelésügyi, illetőleg az iparügyi miniszterrel egyetértve jár el.

(4) A közellátásügyi miniszter a villamos energia árát a 4440/1942. ME rendeletben (Budapesti Közlöny 1942. évi július hó 23-i, 165. számi foglaltak szerint állapítja meg.

(5) A közellátásügyi miniszter felhatalmazhatja a közellátási kormánybiztosokat, az alispánokat és a városok polgármestereit, hogy működési területükön egyes áruk vagy gazdasági jellegű szolgáltatások árát (diját) - az általa megadott utasítások szerint - megállapíthassák.

3. § Nem tartozik a közellátásügyi miniszter hatáskörébe:

a) a tisztviselői fizetéseknek,

b) a munkabéreknek.

c) a közszolgáltatásoknak (adók, illetékek, díjak, vámok, stb.),

d) a cukor.

e) az egyedárusági cikkek,

f) a gyógyszerek fogyasztói árának, a gyógynövények árának, az állatgyógyászatban használatos, cikkek árának.

g) a vasúti és hajózási fuvarozási díjaknak,

h) a gépjáróművek teher és személy fuvarozási díjainak.

i) a posta díjszabásának, a polgári légi forgalom fuvarozási dijának,

j) a hírlapok, folyóiratok, könyvek és egyéb nyomdai termékek árának megállapítása.

4. § (1) A közellátásügyi miniszter a jelen § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével megvizsgálhatja a közszállitásoknál érvényesített árakat abból a szempontból, hogy azok az indokolt költségek és a méltányos haszon összegét nem haladják-e meg.

(2) Minden közhatóság, közintézet, közüzem, továbbá állami felügyelet alatt működő intézet vagy intézmény köteles az olyan megrendelést, amelynek összege az 5 millió pengőt meghaladja, a megbízás másolatának csatolásával a megrendeléstől számítolt nyolc napon belül a közellátásügyi miniszterhez bejelenteni. Be kell jelenteni a megrendelést abban az esetben is, ha ugyanaz a hatóság azonos vagy hasonló cikkekben egy naptári éven belül 5 millió pengő értéket meghaladó megrendelést ad ki vagy ha a megrendelésből több vállalkozó részesül, de valamennyi vállalkozóra eső megrendelés együttes összege az 5 millió pengőt meghaladja. Ha a megrendelést több vállalkozónak adják ki, a vállalati összeget valamennyi vállalkozóra eső megrendelés együttes összege szerint kell számításba venni. Be kell jelenteni a bejelentésre kötelezett megrendelések módosítását és kiegészítését abban az esetben is. ha azok összege 5 millió pengőn alul marad. A bejelentésnek tartalmaznia kell azt, hogy a megrendelés szabad kézből vagy pedig nyilvános vagy zártkörű árlejtés utján került kiadásra. Az előbbiekben említett értékhatárt a közellátásügyi miniszter a szükséghez képest felemelheti vagy leszállíthatja.

(3) Köteles bejelenteni a (2), bekezdés szerinti közszállitásokat a megrendelés vételétől számított nyolc napon belül a megrendelést elnyeri vállalkozó is. A bejelentéshez csatolni kell a vállalkozó ajánlata alapjául szolgáló előzetes árkiszámítást.

(4) Amennyiben a megrendelés kiadása és teljesítése között az egyes költségtényezők a vállalkozó hibáján kívül halósági intézkedés folytán emelkednek és igy a méltányos haszonnal növelt önköltségi ár a megrendelési árat (diját) meghaladja, a közellátásügyi miniszter az emelkedés folytán mutatkozó gazdaságilag indokolt árat a megrendelővel közölheti.

(5) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a Moszkvában 1945. évi január hó 22. napján kell és az ideiglenes nemzeti kormány által az 525/1945 ME rendelettel (Magyar Közlöny 1945. évi március hó 17-i. 9. szám) kihirdetett fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjában említett szállításokra is.

5. § (1) A közellátásügyi miniszter bármely üzemet, vállalatot, vállalkozót vagy azok egyesülését, érdekképviseletét vagy szervezetét (a továbbiakban: vállalat) felhívhat az ár- és díjalakulás szempontjából lényeges adatok bejelentésére, felvilágosítások adására, iratok, minták és egyéb bizonylatok haladéktalan bemutatására: kiküldötteivel - esetleg az 5330/1942. ME rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 114400/1942. KM rendelet alapján kinevezett szakértők utján - az egész gyártási folyamatot, üzletvitelt és üzletkezelést, az üzleti könyvekbe és egyéb iratokba való betekintés utján - a múltra vonatkozólag is - megvizsgálhatja, szükség esetén a vállalat tulajdonosát (felelős vezetőjét) és alkalmazottait, valamint egyéb személyeket is kihallgathatja. A vállalatok kötelesek a felhívásnak a kitűzött határidő alatt eleget tenni, a kimutatásokat és összeállításokat elkészíteni, a kivánt iratokat és okmányokat haladéktalanul bemutatni és a megfelelően igazolt közegeknek a kért felvilágosítást megadni.

(2) A közellátásügyi miniszter az adatszolgáltatás megbízhatóvá és az árellenőrzés hatályosabbá tétele céljából egyes szakmákra vagy vállalatokra vonatkozólag számviteli utasitásokat állapithat meg és kalkulációs minták kötelező alkalmazását rendelheti el.

(3) A közellátásügyi miniszter az (1) bekezdésben említett eljárás költségeinek előlegezésére, valamint a vállalat érdekében felmerült vagy annak hibájából előállott költségek viselésére az érdekelt vállalatot kötelezheti. A megállapított költségeket közadók módjára lehet biztosítani és behajtani. Késedelmes befizetés esetében a közadókra megállapított szabályszerű késedelmi kamatot kell fizetni. Az elévülésre, a tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett összegek visszafizetésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.

6. § (1) A közellátásügyi miniszter az érdekelt minisztertel egyetértve bármely vállalatot állandó árellenőrzés alá helyezhet.

(2) Az állandó árellenőrt a közellátásügyi miniszter rendeli ki. Ugyanazt az árellenőrt több vállalathoz is ki lehet rendelni. Az ár-ellenőr - ha nem a közellátásügyi minisztériumban működő közszolgálati alkalmazott, vagy az 5330/1942. ME rendelet alapján kinevezett közellátási szakértő - a közellátásügyi miniszter vagy megbízottja előtt esküt vagy fogadalmat tesz. Az árellenőrt a közellátásügyi miniszter utasítással látja el, megbízásai bármikor visszavonhatja és az ár-ellenőri leendők ellátására mást rendelhet ki.

(3) Az állandó árellenőrzés ellátásával kapcsolatos költségeket a közellátásügyi miniszter állapítja meg. A megállapított költségeket a közellátásügyi miniszter által megjelölendő postatakarékpénztári csekkszámlára kell befizetni. A közellátásügyi miniszter a költségekre előleget kívánhat és a költségeknek részletekben való befizetését is megengedheti. Egyebekben az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) Az árellenőr a vállalat egész üzletvitelét és üzletvezetését, az üzleti könyveket és egyéb feljegyzéseket megvizsgálhatta, azokról jegyzeteket vagy kivonatokat készíthet, vagy a vállalat által elkészíttethet. Az árellenőr nem tekinthet be a vállalatnak gyártási (műszaki) titkait tartalmazó eljárásaiba. Arra vonatkozólag, hogy mit kell gyártási titoknak tekinteni - kétség cselén - a közellátásügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve dönt.

(5) A vállalat az állandó árellenőrzés ideje alatt áruinak árát, vagy szolgáltatásainak diját a közellátásügyi miniszter előzetes hozzájárulása nélkül nem emelheti. A vállalat a termelési költségeiben bekövetkező minden változást az árellenőr utján a közellátásügyi miniszternek haladéktalanul köteles bejelenteni.

(6) Az árellenőr intézkedései ellen a vállalat 3 napon belül előterjesztéssel fordulhat a közellátásügyi miniszterhez.

7. § (1) A közellátásügyi miniszter bármely vállalatot kötelezheti, hogy az árkiegyenlités céljaira állami számlára fizesse be azt a jelen rendelet hatálya után keletkezett bevételi, illetőleg nyereségtöbbletet, amely:

a) a hatóság által engedélyezett áremelés folytán a már raktáron lévő áruk tekintetében állott elő;

b) a termelési vagy előállítási költségek csökkenése ellenére az ár (dij) megfelelő mértékű leszállításának elmulasztása következtében keletkezett;

c) az ideiglenes ár (dij) megállapításánál alapul vett és a ténylegesen felmerült költségtényezők közötti különbözetből eredt;

d) az árszabályozó rendelkezések megszegése következtében állott elő, kivéve, ha arra nézve az 1920. XV. törvénycikk 6. §-a értelmében a vevőnek visszakövetelési joga van;

e) olyan módon keletkezett, hogy a hatóság közérdekből az önköltség és a méltányos haszon összegénél magasabb ár (dij) felszámitását engedélyezte vagy rendelte el;

f) a vámkülföldre irányuló árukivitel, a vámkülföldről történt árubehozatal, valamint a vámkülföld részére teljesített szolgáltatásoknál a méltányosnál nagyobb nyereséget eredményező ár (dij) érvényesítése folytán keletkezett.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaj alatt meghatározott esetekben a közellátásügyi miniszter által megállapított bevételi ártöbbletet az általa szabályozott módon és időben kell befizetni. Az (1) bekezdés f) pontja alatt meghatározott esetekben a közellátásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve és a Magyar Nemzeti Bank meghallgatásával jár el. A megállapított, de be nem fizetett összeg biztosítására, behajtására, a késedelmi kamat fizetésére, az elévülésre, valamint a tévesen befizetett, vagy jogellenesen beszedett összegek visszafizetésére az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) A közellátásügyi miniszter a befizetésre kötelezés helyett akként is rendelkezhetik, hogy az érdekelt fél a bevételi többletet meghatározott közszükségleti cikkek (szolgáltatások) árának (dijának) fenntartására vagy mérséklésére használja fel.

(4) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltak alapján befizetett összegek kezeléséről, felhasználásáról és elszámolásáról a közellátásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján befizetett összegek tekintetében pedig a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.

8. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki:

a) mint eladó vagy egyébként szolgáltatást nyújtó fél a 2. § (1), (2) és (4) bekezdésében, továbbá a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi miniszter által megállapított legmagasabb árat (díjat) túllépi, illetve a legalacsonyabb árat (díjat) nem tartja be; a közellátásügyi miniszter előzetes engedélye, illetőleg hozzájárulása nélkül árat. vagy díjat emel; a csak előzetes ármegállapitás után forgalomba hozható árukat ilyen ármegállapítás nélkül hoz forgalomba;

b) a közellátási kormánybiztosnak, az alispánnak, a polgármesternek, a 2. § (5) bekezdése alapján kiadott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza;

c) a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére az elnyert közszállitási megrendelést a közellátásügyi miniszternek nem jelenti be;

d) az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hozzá intézeti felhívásnak, vagy a megszabott bejelentési, illetőleg bemutatási kötelességnek nem tesz eleget, valótlan adatot közök vagy az elrendelt intézkedés foganatosítását akadályozza;

e) az 5. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi miniszter utasításait megszegi vagy kijátssza:

f) a 6. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a kirendelt árellenőrt az üzletvitel, vagy az üzletvezetés ellenőrzésében akadályozza;

g) a 6. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a termelési költségekben bekövetkezett változást a közellátásügyi miniszternek nem jelenti be.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései az irányadók; azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 80.000 pengő, olyan esetekben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek az összege, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, 80.000 pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás elkövetőjével szemben a büntetőjogi felelősségrevonáson kívül rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is helye van.

(4) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(5) A kihágás tárgyában hozott ítéletet jogerőre emelkedése után meg kell küldeni a közellátásügyi miniszternek. Annak az iparigazolványát, illetőleg iparengedélyét, akit az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt elitéltek, a közellátásügyi miniszternek, az illetékes miniszterrel egyetértve kiadott felhívására az iparhatóság haladéktalanul köteles visszavonni. Az elitélt, úgyszintén a vele közös háztartásban élő házastársa, egyenesági rokona részére, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított két éven belül új iparigazolványt illetőleg iparengedélyt nem szabad kiadni.

9. § Azzal szemben, aki a közellátásügyi miniszternek, vagy a 2. § (5) bekezdésében felsorolt hatóságoknak a jelen rendelet alapján kiadott rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, -függetlenül a büntetőjogi felelősségrevonástól - a közellátásügyi miniszter javaslatot tehet a minisztériumnak az adó, a vám-, valamint egyéb tekintetben adott kedvezmények megvonása, a közszállitásokból, az anyagellátásból, a munkaerő ellátásból és az állami hitelműveletekből való kizárást, vállalatvezetők kirendelése vagy a fuvardíjszabás körében más rendszabály alkalmazása iránt abban az esetben is, ha az intézkedés alkalmazásának egyéb jogszabályokban megszabott különös feltételei nem állanak fenn.

10. § Azt, hogy valamely árut. közszükségleti cikknek, vagy valamely szolgáltatást közszükséglet tárgyát alkotó szolgáltatásnak kell-e tekinteni, kétség esetében a közellátásügyi miniszter állapítja meg.

11. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 2220/1938. ME, a 2221/1938. ME, a 2930/1938. ME, a 4110/1939. ME, a 3800/1944. ME és a 3870/1944. ME rendelet hatályukat vesztik.

(2) A rendelet 8. és 9. §-ában említett büntető rendelkezéseket azzal a vállalattal, vagy vállalatvezetővel szemben is lehet alkalmazni, aki a 4120/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 1945. július 1-i, 65. szám) vagy annak végrehajtása tárgyában kiadott és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez intézett 22000/1945. KM számú végrehajtási rendelettel közölt leiratban (kihirdetve a Magyar Közlöny 1945. évi augusztus hó 17-i, 104. szám) megszabott kötelességének a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 nap alatt nem tesz eleget.

Budapest, 1945. évi október hó 15-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök