10000/1946. (VIII. 31.) ME rendelet

az 1946: XV. törvénycikkbe iktatott a magyar-csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény végrehajtásával kapcsolatban az ingatlan-vagyonra vonatkozó egyes kérdések szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: XV. tc. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában Budapesten, 1946. évi február hó 27. napján kelt és az 1946. XV. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott magyar-csehszlovák egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján Csehszlovákiába áttelepült személyek ingatlanvagyonára vonatkozó tulajdonjog az egyezmény VII. cikkéljen foglalt rendelkezés értelmében az áttelepülés folytán a magyar államra száll át. Abból a célból, hogy a magyar államot illeti ez a jog - a jóhiszemű szerzők sérelme nélkül - érvényesíthető legyen, a minisztérium az alábbi rendelkezéseket állapítja-meg.

2. § (1) Az egyezmény VII. cikkének végrehajtása szempontjából az áttelepült személy ingatlanvagyonához tartozónak kell tekinteni mindazokat az ingatlanokat, amelyek az egyezmény életbelépésekor - vagyis az 1946. évi május hó 15. napján - az áttelepült személy tulajdonában voltak vagy ezt követően az áttelepült személy tulajdonába kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett ingatlanokat abban az eselben is az áttelepült személy ingatlanvagyonához tartozónak kell tekinteni, ha ő azokat az egyezmény életbelépése után a (3) bekezdésben felsorolt valamelyik hozzátartozójára vagy olyan személyre ruházta át, aki tudott arról, hogy az átruházó az egyezmény alapján áttelepülő vagy már áttelepült személy. Arról a szerzőről, aki az átruházóval - annak áttelepülése előtt - ugyanabban a nagy- vagy kisközségben lakott, vélelmezni kell, hogy tudott a most emlitett körülményről.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában hozzátartozónak minősül az áttelepültnek egyenesági rokona vagy sógora, unokatestvére vagy még közelebbi oldalrokona, házastársa vagy jegyese, házastársának testvére vagy az utóbbinak házastársa vagy egyenesági rokona, testvérének házastársa vagy az utóbbinak testvére vagy egyenesági rokona, Örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja, mégpedig a házassági vagy sógorsági viszonyban levőkre nézve tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még a viszony alapjául szolgáló házasság vagy nem.

3. § A telekkönyvi hatóság az áttelepült személy nevén álló ingatlanokra a tulajdonjogot a kincstári jogügyi igazgatóság kérelmére a magyar államkincstár javára kebelezi be. A bekebelezéshez az áttelepült személy engedélye nem szükséges, a kérelemhez azonban csatolni kell a miniszterelnök rendelete értelmében erre felhatalmazott hatóságnak olyan bizonyítványát, amely az áttelepülés megtörténtét igazolja.

4. § A kincstári jogügyi igazgatóság a 3. §-ban említett bizonyítvány alapján a 2. § alá eső, de telekkönyvileg nem az áttelepült személy nevén álló ingatlan tekintetében az államkincstár javára mindazokat a jogokat érvényesítheti, amelyek az áttelepült személyt illették, jogosult továbbá a 2. § (2) bekezdése szerint az áttelepült személy ingatlanvagyonához tartozó ingatlan átruházásának hatálytalanítása iránti keresetet indítani.

5. § A kincstári jogügyi igazgatóság a 3. §-ban emlitett bizonyítvány alapján keresettel kérheti, hogy a biróság a 2. § alá eső ingatlanokra az egyezmény életbelépése után az áttelepültnek vagy jogutódjának jogügyleti rendelkezése alapján bejegyzett terhek törlését rendelje el, ha az, akinek javára a telekkönyvi bejegyzés szól az áttelepültnek a 2. § (3) bekezdésében felsorolt valamely hozzátartozója vagy olyan személy, aki tudott arról, hogy a volt tulajdonos az egyezmény alapján áttelepülő vagy már áttelepült személy. Arról, aki a volt tulajdonossal - annak áttelepülése előtt - ugyanabban a nagy vagy kisközségben lakott, vélelmezni kell, hogy tudott a most emlitett körülményről.

6. § (1) A minisztérium további rendelkezéséig az ingatlan jogügyleti elidegenítését magában foglaló s a jelen rendelet hatálybalépéséig közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához vagy a vagyonátruházási illeték kiszabására illetékes pénzügyi hatósághoz, vagypedig a telekkönyvi hatósághoz be nem mutatott szerződés vagy egyéb okirat alapján a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet, valamint az ingatlan jogügyleti megterhelését magában foglaló okirat lapján terhelő jog telekkönyvi bejegyzése iránt előterjesztett kérelmet a telekkönyvi hatóság a bejegyzés egyéb feltételeinek fennállása esetében is csak akkor teljesitheti, ha a kérelmező a következő bekezdés szerint helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az ingatlant elidegenítő, illetőleg megterhelő fél az egyezmény alapján áttelepítésre nem jelentkezett.

(2) A helyhatósági bizonyítványt a községi előljáróság, városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáró adja ki. Az illetékességre az ingatlant elidegenítő vagy megterhelő él lakóhelye irányadó. Ha a lakóhely nem azonos az ingatlan fekvési helyével, a kérelem teljesitéséhez mind a lakóhely, mind az ingatan fekvési helye szerint illetékes helyhatóság bizonyítványának bemutatása szükséges.

7. § A jelen rendelet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az egyezmény X. cikke értelmében alakitott vegyesbizottság 1946. évi július hó 13. alapján hozott 12. számú véghatározata (Magyar Közlöny 192. szám 17. lap) alapján elcserélt ingatlanokra. Az ingatlannak ezt a minőségét a miniszterelnök rendelete értelmében erre felhatalmazott hatóság bizonyítványával kell igazolni.

8. § A jelen rendelet alapján kiállított bizonyítványok dij- és illetékmentesek.

9. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az egyes községekben (városokban) fekvő ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi bekebelezések korlátozásáról szóló 6850/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 134. szám) 1. §-a hatályát veszti, 2. §-a pedig akként módosittatik, hogy annak alapján az előjegyzés igazolását már a jelen rendelet hatálybalépésének napjától kérni lehet.

Budapest, 1946. évi augusztus hó 30-án.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök