10400/1946. KM rendelet

a gazdálkodók 1946/47. évi termelési és beszolgáltatási kötelességének szabályozása tárgyában

A közellátás 1946/47. évi szükségleteinek biztosításáról szóló 2340/1946. ME rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1) Ennek a rendeletnek az alkalmazása szempontjából szántóterületnek, illetőleg szőllőterületnek kell tekinteni minden olyan területet, amely, a földadónyilvántartásban szántóföldként, vagy szőllőként van felvéve - és művelési ág változására vonatkozó bejelentés nem történt - tekintet nélkül arra, hogy művelik-e vagy sem, továbbá mindazon területet is, amely a földadónyilvántartásban nem szántóföldként, illetőleg szőllőként van ugyan felvéve, de amelyet az 1946. évben tényleg szántóföldként vagy szőllőként hasznosítanak.

(2) Ennek a rendeletnek az alkalmazása szempontjából gazdálkodó az, aki az 1946. évben a szántó-, illetőleg szőllőterületen tulajdonjog, tényleges, bár telekkönyvileg még keresztül nem vezetett juttatás, haszonélvezet, haszonbérlet jogcimén vagy bármi más jogcímen tényleg gazdálkodik.

(3) Ennek a rendeletnek a rendelkezései nem vonatkoznak arra a gazdálkodóra, aki az 1946. évben egy kataszteri holdat meg nem haladó szántóterületen, vagy fél kataszteri holdat meg nem haladó szőllőterületen gazdálkodik.

Termelési kötelesség

2. § (1) A gazdálkodó köteles ugy gazdálkodni, hogy az 1946. év tavaszán szántóterületének legalább a fele őszi és tavaszi kalászosokkal - ideértve a kölest is - legyen bevetve. Az 1946. év tavaszán tehát köteles akkora területen tavaszbuzát vagy árpát vagy zabot vagy kölest vetni, amennyi a már meglévő őszibuza-, rozs-, kétszeres és árpavetésterületével együtt a szántóterületének felét kiteszi.

(2) A gazdálkodó egyébként köteles az 1946. évben ugy gazdálkodni, hogy terméséből és állattartásának eredményéből vagy keresményéből a saját háztartási és gazdasági szükségletén felül a jelen rendeletben meghatározott mennyiségű beszolgáltatást teljesíteni tudja.

Beszolgáltatási kötelesség

3. § (1) Az a gazdálkodó, aki az 1946. évben egy kataszteri holdnál nagyobb, de öt kataszteri holdat meg nem haladó nagyságú szántóterületen gazdálkodik, köteles az 1946/47. gazdasági évben a szántóterületének minden kataszteri holdja után - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - hatvan kilogramm gabonát, hatvan kilogramm burgonyát, husz kilogramm olajosmagot és hét kilogramm élőállatot beszolgáltatni.

(2) A szántóterületből a beszolgáltatási kötelesség megállapításakor fél kataszteri holdat kell levonná a gazdálkodó háztartásához tartozó minden olyan gyermek után, aki az 1934. évi február hó 1. napja és az 1946. évi június hó 30. napja között született.

(3) Az a gazdálkodó, aki öt kataszteri holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodik, az első öt kataszteri hold után az (1) és (2) bekezdések szerint megállapított beszolgáltatást, az őt kataszteri holdon felüli szántóterület után pedig a következő beszolgáltatást köteles teljesiteni:

a) az öt és husz kataszteri hold közé eső szántóterületnek minden kataszteri holdja után hetven kilogramm gabona, hetven kilogramm burgonya, huszonkét kilogramm olajosmag és kilenc kilogramm élőállat;

b) a husz és harminc kataszteri hold közé eső szántóterületnek minden kataszteri holdja után nyolcvan kilogramm gabona, nyolcvan kilogramm burgonya, huszonnégy kilogramm olajosmag és tíz kilogramm élőállat;

c) a harminc és negyven kataszteri hold közé eső szántóterületnek minden kataszteri holdja után kilencven kilogramm gabona, kilencven kilogramm burgonya, huszonhat kilogramm olajosmag és tiz kilogramm élőállat;

d) a negyven és ötven kataszteri hold közé eső szántóterületnek minden kataszteri holdja után száz kilogramm gabona, száz kilogramm burgonya, huszonnyolc kilogramm olajosmag és tiz kilogramm élőállat;

e) az ötven kataszteri hold feletti szántóterület minden kataszteri holdja után száztíz kilogramm gabona, száz kilogramm burgonya, harminc kilogramm olajosmag és tiz kilogram élőállat.

(4) Az a gazdálkodó, aki fél kataszteri holdnál nagyobb szőllőterületen gazdálkodik, köteles szőllőterületének minden kataszteri holdja után meghatározott mennyiségű bort beszólgáltatni. A beszolgáltatási kötelesség mértéke a várható termés figyelembevétele alapján később kerül megállapításra.

4. § (1) A gabonabeszolgáltatást búzában, rozsban vagy kétszeresben (a továbbiakban: kenyérgabona) kell teljesiteni. Ha azonban a gazdálkodó az 1945. év őszén nem tudott annyi kenyérgabonát vetni, amennyinek a terméséből saját háztartási és gazdasági szükségletén felül a beszolgáltatást teljesíthetné, a hiányzó kenyérgabona helyett árpát, zabot vagy kölest is beszolgáltathat. Ebben az esetben egy kilogram árpát vagy egy kilogramm zabot vagy egy kilogramm kölest egy kilogramm kenyérgabonával kell egyenlőnek venni.

(2) Burgonya helyett kukoricát vagy száraz hüvelyest (babot, borsót, lencsét) szolgáltathat be az a gazdálkodó, aki igazolja, hogy saját hibáján kivül nem tudott annyi burgonya vetőgumót szerezni, amennyinek a terméséből a saját háztartási és gazdasági szükségletén felül a beszolgáltatást teljesíthetné, vagy pedig földje burgonya termesztésére nem alkalmas. Ebben az esetben száz kilogramm burgonya helyett ötven kilogramm száraz szemeskukoricát vagy husz kilogramm száraz hüvelyest kell beszolgáltatni.

(3) Az olajosmagbeszolgáltatási kötelességet napraforgómaggal, tökmaggal, lenmaggal, szójababbal, repcével vagy mákkal lehet teljesíteni. A hatályban lévő közellátásügyi miniszteri rendeletek szerint a sertésvágások után beszolgáltatásra kerülő minden kilogramm sertészsír öt kilogrammal csökkenti a gazdálkodó olajosmagbeszolgáltatási kötelességét. A sertésvágások után előirt kőtelező zsirbeszolgáltatást azonban olajosmag beszolgáltatásával helyettesiteni nem lehet.

(4) Élőállat (szarvasmarha, juh, sertés, tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk) helyeit a gazdálkodó tojást vagy tejet is beszolgáltat hat. Ebben az esetben egy kilogramm élőállatot fél kilogramm tojással vagy öt liter tejjel kell egyenlőnek venni. Az érvényben lévő közellátásügyi miniszteri rendelkezések alapján beszolgáltatásra kerülő tejmennyiséget a jelen rendelettel előirt élőállatbeszolgáltatási kötelesség teljesitésébe teljes egészében be kell számítani Az érvényben lévő rendelkezések alapján kötelező tejbeszolgáltatást azonban élőállat beszolgáltatásával nem lehet helyettesíteni.

(5) A jelen rendelet 3. §-ában meghatározott burgonya- és olajosmagbeszolgáltatást hizott sertés beszolgáltatásával is lehet teljesiteni. Ebben az esetben egy kilogramm hizott sertést tizenkét kilogramm burgonyával vagy 2.5 kilogramm olajosmaggal kell egyenlőnek venni.

5. § (1) Az után a szántóterület után, amelyen a gazdálkodó az 1946. évben cukorrépát, dohányt, rostlent, rostkendert vagy a jóvátétel céljára szerződés alapján gazdasági és konyhakerti vetőmagvakat termel, az ebben a rendeletben meghatározott beszolgáltatási kötelességet nem kell teljesíteni, ha a gazdálkodó ezeket a növényeket a jó gazda gondosságával termeli és termését a hatóságilag kijelölt átvevőnek a hatályban lévő hatósági rendelkezéseknek megfelelően átadja. Ha azonban a hatóság utólag megállapítja, hogy a gazdálkodó a jelen szakaszban felsorolt ipari növények termesztését nem a jó gazda gondosságával folytatta, vagy a termését nem a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően értékesítette vagy használta fel, a gazdálkodót a 3. § szerinti beszolgáltatási kötelességgel meg kell terhelni.

(2) Mentes a beszolgáltatása kötelezettség alól az a szántó-, illetőleg szőllőterület, amely a lezajlott hadműveletekkel kapcsolatos munkálatok (építkezés, földmunka, aknásítás) miatt mezőgazdaságilag nem művelhető.

(3) Az a gazdálkodó, akinek szántóterülete ötven vagy ennél magasabb százalékban laza homok, a 3. §-ban megállapított kenyérgabonabeszolgáltatási kötelességének burgonya beszolgáltatásával is eleget tehet, olyan arányban, amilyen arányt szántóterületéből a laza homok elfoglal. Ebben az esetben egy métermázsa kenyérgabonát (árpát, zabot, kölest) 250 kilo gramm burgonyával kell egyenlőnek venni.

(4) Ha az ország egyes vidékein a termés eredmény több mint husz százalékkal kisebb az átlagtermésnél, a közellátási kormánybiztos a beszolgáltatási kötelesség csökkentését javasolhatja.

6. § A gazdálkodó a beszolgáltatási kötelesség teljesítése után fennmaradó terménykészletéve) az egyes árucikkek forgalmát szabályozó rendelkezések korlátai között szabadon rendelkezik.

Büntető és hatálybaféptető rendelkezések

7. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941. X. törvénycikk rendelkezései - alá nem esik, a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében megállapított kihágást követi el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) a 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére szántóterületének legalább a felét az 1946. év tavaszán kalászosokkal nem veti be, illetőleg a már meglévő őszibuza-, rozs-, kétszeres- és árpavetésterületét tavaszbuza, árpa, zab vagy köles vetésével szántóterületének a felére nem egészíti ki;

b) a 3. §-ban foglalt rendelkezések ellenére a megállapított beszolgáltatási kötelességének nem tesz eleget

(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderitése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 2340/1946. ME rendelet 5. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. Szakminiszternek a közellátásügyi minisztert kell tekinteni.

8. § A termelési és beszolgáltatási kötelességnek a büntető eljárástól független jogkövetkezményeként a 2340/1946. ME rendelet 3. §-ában megállapított pénzbirság, terménykészlet- és állatállományelkobzás, továbbá földbirtokelkobzás, mértékét és kiszabásának módját a közellátásügyi miniszter, illetőleg a földmivelésügyi miniszter külön rendelete fogja szabályozni.

9. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi március hó 2-án.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

közellátásügyi miniszter