10540/1946. KM rendelet

a közellátási cikkekre rendszeresített jegyek kezelésének, a fogyasztók nyilvántartásának, továbbá a kereskedők (iparosok) elszámoltatatásának szabályozása tárgyában

A közellátásügyi igazgatás szabályozásáról szóló 3420/1946. ME rendelet II. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Közellátási előadó

1. § (1) Nagyközségekben és körjegyzőségekben a községi jegyző (körjegyző) - ha a közellátási teendőket nem maga intézi - az esküt (fogadalmat) tett községi tisztviselők (községi jegyző, községi segédjegyző, községi írnok, községi irodatiszt) közül közellátási előadót köteles kijelölni. Városokban és vármegyékben a közellátási előadót (előadókat) a polgármester, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője lehetőleg a fogalmazáskari tisztviselők közül jelöli ki. Ha a szükséghez képest több közellátási előadót kell kijelölni, az egyes közellátási előadók munkakörét ügycsoportonkint a községi (kör-) jegyző (polgármester) állapítja meg.

(2) A közellátási előadó ellátja a 8420/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi március hó 29-i 72. szám) 3. §-ában említett tennivalókat, illetőleg irányítja és ellenőrzi azok elvégzését, továbbá irányítja és ellenőrzi a körzet kezelőket (3. §); elszámoltatja a közszükségleti cikkek hatósági szétosztásában résztvevő kereskedőket (20. §); ha a közellátásra vonatkozó jogszabályokban a helyi közigazgatási hatóságokra ruházott tennivalók önálló ellátására nem jogosult, előkészíti mindazokat az ügyeket amelyek hatósági döntést igényelnek.

Körzeti beosztás

2. § (1) Az igényjogosult fogyasztókat közellátási jegyekkel (utalványokkal) való ellátás céljából; községenkint (városonkint) nyilván kell tartani.

(2) A törvényhatósági jogú városokban és - ha a vármegye alispánja elrendeli - a megyei városokban és a 8.000-nél nagyobb lélekszámú községekben körzetenkint kell a fogyasztókat nyilvántartani és a rendszeresített közellátási jegyekkel (utalványokkal) ellátni. Ebben az esetben a körzeteket városokban a polgármester, községekben a, vármegye alispánja a helyi viszonyoknak és a helység egyes részei lakottságának a figyelembevételével alakítja meg, egy-egy körzetbe tartozó fogyasztók száma 4,000-néI kevesebb nem lehet.

Körzet-kezelő

3. § (1) Azokban a városokban és községekben, ahol közellátási körzetek alakíttatták (2. § (2) bek.), a fogyasztók körzetenkinti nyilvántartásával, továbbá a közellátási jegyek (utalványok) kiosztásával kapcsolatos teendőket a polgármester, illetőleg a községi (kör-) jegyző által megbízott körzetkezelők végzik. Egyéb helyeken az említett teendőket a polgármester, illetőleg a községi (kör-) jegyző (közellátási előadó) irányítása és ellenőrzése mellett úgynevezett különmunkaerők látják el.

(2) A körzetkezelő az (1) bekezdésben említett feladatkörében:

a) vezeti és kezeli a közellátási törzslapokat,

b) végzi a lakhely-változások nyilvántartásával felmerülő teendőket.

c) kezeli az elszámolásra átvett nyomtatványokat (közellátási jegyeket, utalványokat, stb.),

d) előkészíti és kiosztja a fogyasztók részére a közellátási jegyeket (utalványokat),

e) ellátja mindazokat a hatósági döntést nem igénylő teendőket, amelyeket a közellátással kapcsolatban a községi jegyző (polgármester) reábiz.

(3) A körzetkezelő hivatali helyiségének (körzeti iroda) lehetőleg a körzet területén kell lennie.

Közellátási törzslapok

4. § (1) A fogyasztónak - a közellátási cikkekre rendszeresitett jegyekkel (utalványokkal) ellátása szempontjából - egységes nyilvántartására a közellátási törzslap (199. sz. nyomtatvány) szolgál.

(2) Ugyanazon a közellátási törzslapon kell nyilvántartani a háztartás fejével közös háztartásban élő feleséget, gyermeket és más a családhoz tartozó (pl. eltartott szülök) személyeket is. Külön törzslapon kell nyilvántartani az albérlőket, az ágybérlőket, az intézeti lakókat és a háztartási alkalmazottakat.

5. § (1) A közellátási törzslap első oldalának fejrovatában fel kell tüntetni a háztartás fejének nevét és a megfelelő rovat aláhúzásával meg kell jelölni azt. hogy a lakásban milyen minőségben lakik.

(2) Ha a háztartáshoz tartozók közül valamelyik személy beszolgáltatási lappal rendelkezik, a törzslapon a beszolgáltatási lap számát, valamint a beszolgáltatási kötelességét nyilvántartó hatóságot is fel kell jegyezni.

(3) A közellátási törzslap első oldalának jobb felső sarkában a háztartás fejének a lakását, valamint a lakásra vonatkozó adatokat kell feltüntetni. Az esetleges lakásváltoztatásokat a második sorba kell bejegyezni.

(4) A közellátási törzslap I. táblázatában az egyes rovatokban a háztartás fejének, valamint az ugyanazon a közellátási törzslapon nyilvántartott többi személynek a rovatrendszer kérdőpontjai szerint kivánt adatait kell feltüntetni. Ha a háztartásból valaki kiválik, annak nevét az 1. táblázatban át kell húzni, ha viszont a háztartáshoz tartozók száma uj személlyel növekszik, annak nevét az I. táblázatba be kell vezetni. Mindkét esetben az állománybavételi illetőleg a törlés időpontját az I. táblázat megfelelő rovatában fel kell tüntetni. A felemelt adag jogcimét az alábbi rövidítésekkel kell bevezetni;

cs. = 1 éven aluli gyermek,

kgy. = 1-3 éves gyermek,

gy. = három éven felüli, de 12 éven aluli gyermek,

fk. = 12-18 év közötti fiatalkora,

ta. = terhes anya,

sza. = szoptató anya,

bet. = beteg,

tm. = testi munkás,

ntm. = nehéz testi munkás,

hm. = bányamunkás,

im. - irodai munkás.

(5) A II. táblázatban az I. táblázat megfelelő rovataiba bevezetett adatok összegezése alapján a negyedévi kiosztás során a háztartáshoz tartozók részére kiosztandó közellátási jegy- (utalvány-, szelvény-) mennyiséget kell bevezetni az esedékes kiosztási időszak kezdőnapjának feltüntetésével.

(6) A III. táblázat a háztartás ama tagjainak a nyilvántartására szolgál, akik valamely okból (önellátás, természetbeni járandóság, stb.) hatósági élelmiszerellátásban nem részesülnek. A táblázat rovataiba az ellátottság kezdő és végződési időpontját - az egyes élelmiszerekre külön-külön - akként kell bevezetni, hogy a sorszámmal ellátott függőleges rovatba az I. táblázat megfelelő sorszámú vízszintes sorába felvett személyre vonatkozó adatok kerüljenek.

(7) A IV. táblázat rovataiba a háztartáshoz tartozók ingatlanaira és állatállományára vonatkozó adatokat kell bejegyezni, a bekövetkező változásokat a nyilvántartásban legalább félévenkint keresztül kell vezetni. Ha a háztartáshoz tartozóknak beszolgáltatási lapjuk is van, a rovatok kitöltésénél a gazdakönyv adatait kell alapul venni.

(8) A közellátási törzslap V. táblázatában a háztartás részére kiadott petroleummennyiséget kell feltüntetni.

(9) A VII. táblázat a háztartás részére kiadott közellátási engedélyek (vámőrlési tanusitványok, olajütési engedélyek stb.) nyilvántartására szolgál.

(10) A VIII. táblázat sorszámmal ellátott függőleges rovataiba az I. táblázat megfelelő sorszámú vízszintes sorában nyilvántartott fogyasztó részére kiadott lábbeli utalvány keltét, továbbá rövidítve azt kell bejegyezni, hogy az utalvány mire jogosít.

6. § (1) A közellátási törzslapot - ahol a város (község) területe közellátási körzetekre van osztva, körzetenkint - abc sorrendbe szedve kell megőrizni.

(2) A kiosztási jegyzék (8. §) elkészítését megelőzőleg minden egyes törzslapon ellenőrizni kell. hogy a törzslap I. táblázatában feltüntetett személyekkel kapcsolatban nem következett-e be a jegykiosztásnál figyelembe veendő változás. (pl. az ellátottság megszünése stb.)

(3) Ha a közellátási törzslap megsérül vagy más módon használhatatlanná válik, le kell másolni. A lemásolt törzslapot keresztben át kell húzni olyan módon, hogy a feljegyzések olvashatók maradjanak. A másolatot jobb felső sarkában hitelesíteni kell. ("A másolat hiteléül ... község (város) ... 194.. évi ... hó ... napján ... körzetkezelő P. H.") Az eredeti törzslap jobb felső sarkában pedig utalni kell a másolatra (pl. "Másolat készült ... községben (városban) 194.. évi ... hó ... napján ... körzetkezelő".) A lemásolt törzslapot a község (város) irattárában évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt meg kell őrizni.

Közellátási kijelentő

7. § (1) Ha a hatósági ellátásra igényjogosult fogyasztó más község (város) területére költözik, köteles az előző lakóhely szerint illetékes községi elöljáróságnál (polgármesternél, körzetkezelőnél) a nyilvántartásból való törlés, valamint a közellátási kijelentő (203. számú nyomtatvány) átvétele végett jelentkezni. A hatóság a közellátási kijelentőt - másolópapírral - két példányban állitja ki, az első példányt a félnek kiadja, a másodpéldányt periig - évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt abc sorrendben kezelve - irattárában megőrzi. A törzslapot, ha az - az elköltözőn (elköltözőkön) felül - több személy adatait nem tartalmazza, a hatóság külön kezelve megőrzi. A közellátási kijelentő kiállitási dija fejében az elköltöző köteles a közcég (város) pénztárába a közellátásügyi miniszter által megállapított összeget befizetni.

(2) Az új lakóhely hatósága a jelentkező fogyasztó részére a közellátási kijelentő és a fél bejelentése alapján törzslapot állit ki és az uj lakóhelyen érvényes közellátási jegyeket, valamint utalványokat - az előző lakóhelyen érvényes közellátási jegyek, utalványok ellenében - kiadja, továbbá a dijtérités ellenében kiadott jegyekért a térítési dijat beszedi. A bevont idegen helységbeli közellátási jegyeket (utalványokat) a selejtanyagbevételi naplóban kell bevételezni. (10. §).

(3) Az uj lakóhely hatósága a fogyasztó részére a beszolgáltatott közellátási jegyek és utalványok helyett annyi közellátási jegyet és utalványt ad ki, amennyi a fogyasztónak az uj lakóhelyen a fennálló jogszabályok értelmében a legközelebbi negyedévi jegykiosztásig terjedő időre jár.

(4) Ha a lakóhelyváltozást bejelentő fogyasztónak felemelt adagra, vagy pótadagra van igénye (terhesség, testi munka, stb.) azt az uj lakóhelyen érvényes szabályok szerint kell elbírálni, s a pótadagra jogosító közellátási jegyeket - a régi lakóhelyen e címen kiadott közellátási jegyek bevonása mellett -részére ki kell adni.

(5) Az olyan cikkek vásárlására jogosító közellátási jegyeket, amelyek vásárlása a régi lakóhelyen jegyhez kötve nem volt, a közellátási kijelentő benyújtásakor a fogyasztónak ugyancsak ki kell adni.

(6) Ha a fogyasztó igényjogosultsága elhalálozás, vagy az ország területéről történt elköltözés folytán megszűnik, a háztartás feje köteles az elhalálozást, vagy az eltávozást négy napon belül - a közellátási jegyek és utalványok beszolgáltatása mellett - a hatóságnak bejelenteni. Az igényjogosultság megszűnését a törzslapon keresztül kell vezetni s a bevont közellátási jegyeket, utalványokat, a selejtanyagbevételi naplóba (10. §) be kell vételezni.

(7) Egy község (város) területén belül történő lakásváltozás esetén a fogyasztónak közellátási kijelentőt nem kell kérnie, elég a lakásváltozást a községi elöljáróságnál, városokban és azokban a községekben pedig, ahol közellátási körzetek rendszeresittettek, az uj lakás szerinti körzetkezelőnél haladéktalanul bejelentem. A körzetkezelő a bejelentés alapján intézkedik a törzslapnak az előző lakás szerint illetékes körzetkezelőtől történő megküldése iránt. A körzetkezelő a megküldött törzslapon a lakásváltozást keresztülvezeti s a törzslapot a kezelése alatt álló többi törzslap közé elhelyezi. Körzetekre nem osztott községekben a községi elöljáróság a lakásváltoztatást a törzslapon keresztülvezeti.

Kiosztási jegyzék

8. § (1) A közellátási jegyet és folyamatos beváltására jogositó utalványt - az alábbi kivételtől eltekintve - negyedévenkint az előző negyedév utolsó öt napja alatt egyszerre kell kiosztani. A jegykiosztás szempontjából az évnegyedeket január hó 1., április hó 1., julius hó 1. és október hó 1. napjától kezdődően kell számitani. Azokat az egy hónapra érvényes közellátási jegyeket, utalványokat, amelyeknél az igényjogosultság elbírálása havonkint történik (testi munkás, nehéz testi munkás pótjegy stb.), az esedékességet megelőző hónap utolsó három napjain kell kiosztani.

(2) A kiosztást megelőzően el kell készíteni a "Kiosztási jegyzék"-eket (51. számú nyomtatvány), másolópapír felhasználásával, két példányban. A kiosztási jegyzékek alapjául a; közellátási törzslapok I., II. és III. táblázatának az adatai szolgálnak. A kiosztási jegyzéket jobb felső sarkában sorszámmal kell ellátni. Az egyes rovatok adatait össze kell adni. Az eredeti példányt megfelelő számú közellátási jeggyel és utalvánnyal együtt a közellátási jegyek kézbesítését végző közegnek kell átadni. A kézbesítés foganatositása után a kiosztási jegyzék eredeti példányát a község (m. város) évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt megőrzi, a másolatot pedig az összesítő jegyzék [(6) bekezdés)] mellékleteként a vármegye alispánjához felterjeszti.

(3) Ha a fogyasztónak valamely közellátási jegy (utalvány) összes szelvényeire nincs igénye (pl. terhes, vagy szoptató anya felemelt kenyérigénye a negyedév tartama alatt lejár), a felesleges szelvényeket a közellátási jegyről, vagy utalványról le kell vágni. Az ilyen fogyasztót a háztartástól különválasztva, külön sorban kell a kiosztási jegyzékben név szerint feltüntetni és a 25. rovatban meg kell jelölni azt az időtartamot, amelyre a fogyasztó közellátási jegyet (utalványt) nem kap. A levágott szelvényeket a "Selejtanyagbevételi napló"-ban (10. §) a vonatkozó tételszámokra való kölcsönös hivatkozással be kell vételezni.

(4) A kézbesítést végző közeg a kiosztási jegyzék alapján a közellátási jegyeket (utalványokat) kiosztja és a térítési díjas jegyekért járó pénzt beszedi, a jegyek átvételének elismeréséül az érdekeltekkel a kiosztási jegyzéket aláiratja. Azokat a közellátási jegyeket (utalványokat), amelyek valamely oknál fogva kézbesíthetők nem voltak, a kézbesítő közeg köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek, körzetkezelőnek) visszaszolgáltatni, továbbá a beszedett pénzzel elszámolni.

(5) Azokon a helyeken, ahol házfelügyelőket alkalmaznak, a közellátási jegyeket (utalványokat) a házfelügyelők utján is ki lehet osztani. Azokon a helyeken ahol a közellátási jegyeknek (utalványoknak) kézbesítés utján való kiosztása nehézségekbe ütközik, a községi jegyző (körjegyző, polgármester) elrendelheti, hogy a közellátási jegyeket (utalványokat) az érdekelt háztartások - a torlódás elkerülése végett - névsor, vagy lakóhely szerint csoportositva, meghatározott helyen és időpontban vegyék át.

(6) A kiosztási jegyzékekből másolópapír felhasználásával két példányban összesítő jegyzéket kell készíteni. Az összesítő jegyzéknek tartalmaznia kell a község (m. város), valamint a kiosztási évnegyed megnevezését, sorszámot, a kiosztási jegyzékek számozását, rovatainak zárlati összegeit. Az időközi kiosztási jegyzék rovatainak zárlati összegeit az összesítő jegyzékbe ugyancsak be kell vezetni. Az összesítő jegyzék rovatait összegezni kell és a végösszegből a kikézbesithetetlen jegyek számát - fajtánkint részletezve - le kell vonni. Az igy nyert különbözetet tartalmazó sort követő sorban fel kell tüntetni a sérült, rontott és fel nem használt (lejárt) jegyek számát, ugyancsak fajtánkint részletezve. Az összesítő jegyzék eredeti példányát a község (m. város) évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt irattárában megőrzi, a másolati példányt pedig hitelesítve a vonatkozó kiosztási jegyzékekkel [(2) bekezdés)] együtt a következő negyedév első hónapjának 15. napjáig a vármegye alispánjához felterjeszti.

(7) A kézbesithetetlen közellátási jegyeket, utalványokat a ki nem osztott közellátási jegy-, illetve utalványkészlethez kell visszahelyezni és az összesítő jegyzékkel együtt a vármegye alispánjához beterjeszteni.

Időközi kiosztási jegyzék

9. § (1) A rendes kiosztási időn kivül kiadott közellátási jegyekről (utalványokról) "Időközi kiosztási jegyzéket" kell vezetni. Az időközi kiosztási jegyzéket az 51. számú nyomtatványon másolópapír felhasználásával két példányban kell vezetni. Az időközi kiosztási jegyzéket a negyedév utolsó napjával le kell zárni: az eredeti példányt a község (m. város) évenkint beiktatott gyűjtőszám alatt irattárában megőrzi, a másolati példányt pedig a negyedévet követő hónap 15. napjáig a vármegye alispánjához felterjeszti.

(2) Az időközi közellátási jegy- (utalvány) kiadás alkalmával azokat a szelvényeket, amelyek már nem érvényesek, le kell vágni és egyidejűleg a selejtanyagbevételi naplóba (10. §) is be kell vezetni. A kiadás és bevételezés tételszámára az időközi kiosztási jegyzékben és a selejtanyagbevételi naplóban kölcsönöses hivatkozni kell.

Selejtanyagbevételi napló

10. § (1) A negyedévi, valamint az időközi kiosztás során kikézbesitett, de elhalálozás, lakhelyváltozás, vagy egyéb ok miatt visszaszolgáltatott közellátási jegyeket (utalványokat) a selejtanyagbevételi naplóban (55. számú nyomtatvány) kell elszámolni. Itt nem a közellátási jegyeknek (szelvényes utalványoknak), hanem ezek szelvényeinek a darabszámát kell bejegyezni.

(2) A selejtanyagbevételi napló 23. rovatába a bevételezés okát (elhalálozás stb.) kell bevezetni. A 24. rovatban pedig, ha a bevételezés kiadással van kapcsolatban, az Időközi kiosztási jegyzék megfelelő tételszámát kell feljegyezni.

(3) A beszolgáltatott közellátási jegyeket (7. § (2) és (6) bek.), valamint a rendes és időközi kiadás során kiadott közellátási jegyek (utalványok) levágott szelvényeit (8. § (3) bekezdés) szines irónnal kell érvényteleníteni. Az érvénytelenített közellátási jegyek (utalványok) a selejtanyagbevételi napló mellékletei és azokon a selejtanyagbevételi napló tételszámát fel kell tüntetni.

(4) A selejtanyagbevételi naplót másolópapír felhasználásával két példányban kell vezetni. A selejtanyagbevételi naplót a negyedév utolsó napján le kell zárni és az eredeti példányt mellékleteivel együtt egy évig meg kell őrizni. A hitelesített másolati példányt a község (város) a kezelési időszakot követő hónap 15. napjáig a vármegye alispánjához terjeszti fel.

Sérült, rontott és fel nem használt (lejárt) jegyek

11. § (1) A helyi hatósághoz sérülten, nyomdahibával érkezett, kezelés közben elrontott vagy megsérült közellátási jegyeket (utalványokat) fogyasztó részére kiszolgáltatni nem szabad. Az ilyen nyomtatványokat a többi nyomtatványoktól elkülönítve kell kezelni és annak leírását kell kérni. A leírást a községek (megyei városok) a vármegye alispánjától, a thj. városok; pedig a közellátásügyi minisztertől (III/3. osztály) a negyedévi kezelési időszakra vonatkozó elszámolásuk felterjesztésével egyidejűleg kérik.

(2) A rendes negyedévi, valamint az időközi kiadás után megmaradt, lejárathoz kötött közellátási jegyeket (utalványokat) az összesítő jegyzékhez (8. § (6) bek.) keli csatolni.

Közellátási jegyek és nyomtatványok, valamint a térítési dijak kezelése és elszámolása

12. § (1) A közellátási jegyeket (utalványokat) szigorú számadású nyomtatványként zárral ellátott helyen kell tartani. A térítési dij ellenében kiszolgáltatandó nyomtatványokért beszedett térítési dijakról két példányban számadást kell vezetni napi összesítéssel. Az összesités első példányát meg kell őrizni, a hitelesitett másolati példányt a község (m. város) a negyedévet követő hónap 15. napjáig a vármegye alispánjához, a thj. város pedig a közellátásügyi miniszterhez (III/3. osztály) terjeszti fel számadási mellékletként.

(2) A számadásokat - ha nem személyesen vezeti - a községi (kör-) jegyző (polgármester) köteles átvizsgálni és jóváhagyólag aláírásával ellátni.

Nyomtatványok igénylése

13. § (1) A közellátási cikkekre a közellátásügyi miniszter által rendszeresített jegyeket (utalványokat) és. egyéb nyomtatványokat a közellátásügyi miniszter (III/3. osztály) bocsátja rendelkezésre aképen, hogy azokat a törvényhatóság első tisztviselőjének küldi még. Az említett nyomtatványokat, vármegyékben a községek és megyei városok között az alispán osztja szét. A közellátásügyi miniszter, valamint a vármegye alispánja a közellátási jegyeket (utalványokat) és egyéb nyomtatványokat az igénylő hatóságnak ugymevezett bizonylatpár kapcsán küldi meg. A bizonylatot az igénylő hatóság a nyomtatványok átvételének elismeréséül aláírásával és hivatalos bélyegzőjével köteles ellátni és a nyomtatványokat küldő hatóságnak nyolc nap alatt visszaküldeni. Az ellenbizonylatot az igénylő hatóság számadási okmányként megőrzi.

(2) A nyomtatványokat a hatóság oly időpontban köteles igényelni és beszerezni, hogy a fogyasztóknak a nyomtatványokkal való ellátásában fennakadás ne álljon elő. Ehhezképest a községi elöljáróság (megyei város polgármestere) a negyedévi lejárathoz kötött érvényességű közellátási jegyekre (utalványokra) vonatkozó igénylését azok érvényességének kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a vármegye alispánjához felterjeszteni. A vármegye alispánja a községek (megyei városok) által felterjesztett igényléseket felülvizsgálja és a felülvizsgált igénylésekből - közellátási jegyfajták szerint elkülönítve - vármegyei összesítő igénylést készit. A vármegye alispánja, thj. város polgármestere a negyedévi összesítő igénylést a közellátási jegyek (utalványok) érvényességének kezdete előtt legalább 45 nappal előbb köteles a közellátásügyi miniszterhez felterjeszteni.

(3) Az igénylések összeállításánál a szükségletet az utolsó negyedévi adatok alapján várható időközi változásokra figyelemmel kell megállapítani. Az előző négyedévi átlagtól eltérő igénylést minden esetben részletesen meg kell indokolni. A vármegyék és tbj. városok az esetleges negyedévi többszükséglet fedezésére 2%-os többletet igényelhetnek.

Nyomtatványok átvétele

14. § (1) A közellátásügyi minisztertől, vagy a vármegye alispánjától érkező minden nyomtatványküldeményt azonnal, vagy legkésőbb a megérkezést követő három napon belül bizottságilag kell felbontani és jegyzőkönyv mellett számbavenni.

(2) A bizottság tagjai községekben a községi jegyző, továbbá a községi közellátási bizottság elnöke és az elnök által kijelölt egy tagja. A törvényhatósági jogú és megyei városokban a polgármester a bizottságot a közellátási előadókból és a számvevőség két tisztviselőjéből alakitja meg.

(3) A helyi hatóságok a címükre sérült burkolattal érkező küldeményeket csak a kézbesitő postahivatal áltál felvett tényállási jegyzőkönyv, ha pedig a szállítás vasúton történt, csak az illetékes vasúti kezelőség által felvett jegyzőkönyv egyidejű kézbesítése mellett vehetik át. A közellátásügyi miniszter, valamint a vármegye alispánja csomagsérülés folytán keletkezett hiányokat csak az erről szóló tényállási jegyzőkönyv csatolása mellett előterjesztett kérelem alapján vesz figyelembe. A hiányok felderítése tárgyában a vármegye alispánja (thj. város polgármestere) és a községi elöljáróság (m. város polgármestere) a hiánymegállapitás után a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében is köteles megtenni.

Bevételi napló

15. § (1) A közellátásügyi minisztertől bizonylat mellett érkező közellátási jegyeket (utalványokat), valamint a térítési dijas nyomtatványokat a vármegye alispánja (thj. város polgármestere) "Bevételi napló"-ban (200. számú nyomtatvány) számolja el. Minden negyedév kezeléséről külön bevételi naplót kell szerkeszteni. A közellátási jegyeket, utalványokat érkezésük sorrendjében kell a bevételi, naplóba bevezetni. A lejárathoz kötött jegyeknél azt is fel kell tüntetni, hogy mely időszakra érvényesek.

(2) Az átvett nyomtatványoknak a bevételi naplóba bevezetése a darabszámnak a nyomtatvány raktári számát jelző naplóhasábbá bejegyzésével történik:

(3) A bevezetés alapjául szolgáló ellenbizonylatok a bevételi napló mellékletei, ezeken a bevételi napló tételszámát fel kell tüntetni.

(4) A fél által visszaszolgáltatott, még érvényben lévő, jegyeket, utalványokat újból kiadni nem szabad, azokat a Selejtanyagbevételi naplóba (10. §) kell bevezetni.

Kiadási napló

6. § (1) A vármegye alispánja a községek (megyei városok) által hozzá felterjesztett igénylések alapján a községek (megyei városok) részére kiadott jegyeket és utalványokat a kiadási naplóban (200. számú nyomtatvány) számolja el. A kiadási naplóban a község (megyei város) által bizonylat mellett átvett jegy (utalvány) mennyiséget kell elszámolni. A község (megyei város) által aláirt bizonylat a kiadási napló mellékletét képezi. Minden negyedév kiadásáról külön naplót kell szerkeszteni. A közellátási jegyeket (utalványokat) kiadásuk sorrendjében kell a kiadási naplóba bevezetni. A lejárathoz kötött jegyeknél azt is fel kell tüntetni, hogy mely időszakra érvényesek.

(2) Az átvett nyomtatványoknak a kiadási naplóba, bevezetése a darabszámnak, a nyomtatvány raktári számát jelző naplóhasábba való bejegyzésével történik.

(3) A kiadási naplóban csak egész közellátási jegyek (utalványok) számolhatók el.

Negyedévi zárlat

17. § (1) A vármegyék és törvényhatósági jogú, városok a bevételi naplót és a kiadási naplót a negyedév után következő hónap 25. napjáig kötelesek lezárni. A kiadási napló zárlati eredményét át kell vezetni a bevételi naplóba és azt le kell vonni a bevételi napló zárlati eredményéből. A különbözetként mutatkozó számadás szerinti készletet össze kell hasonlítani a valóságos készlettel. Az eltérés okát azonnal ki kell deríteni. Az esetleges hiányról három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A hiányról felvett jegyzőkönyv első példányát további eljárás végett a közellátási kormánybiztoshoz, második példányát pedig egyidejüleg a közellátásügyi miniszterhez (III/3. osztály) kell felterjeszteni. A jegyzőkönyv harmadik példányát a helyi hatóság őrzi meg. A megállapított hiányt - a felvett jegyzőkönyvre utalással - a bevételi naplóban fel kell tüntetni.

(2) A lejárathoz nem kötött közellátási jegyeknek és utalványoknak a negyedév végén jelentkező maradványát a következő negyedév bevételi naplójába kell kezdőtételként átvezetni. A lejárathoz kötött jegyekből álló tényleges jegymaradványt pedig negyedévi zárlati kimutatáshoz (18. §) kell csatolni.

Negyedévi zárlati kimutatás

18. § (1) A vármegyék és thj. városok a bevételi napló negyedévi zárlati eredménye alapján másolópapir felhasználásával három példányban - negyedévi zárlati kimutatási (202. számú nyomtatvány) készítenek.

(2) A negyedévi zárlati kimutatás első sorában az elszámolás tárgyát képező negyedévben érvényben volt - lejárati határidőhöz kötött - közellátási jegyekből (utalványokból) az elszámoló hatósághoz érkezett jegymennyiséget, valamint külön bejegyzéssel - előző negyedévi kezelésből fennmaradt lejárat nélküli közellátási jegyek (utalványok) mennyiségét, a második sorban a közellátási jegyekből (utalványokból) a vármegyékben a községeknek (városoknak) kiadott, thj. városban pedig a fogyasztóknak kiosztott jegymennyiséget, a harmadik sorban a számadás szerinti maradványt, a negyedik sorban az esetleges hiányról felvett jegyzőkönyv alapján kiadásba vett mennyiséget, az ötödik sorban - lejárt jegyekként (11. § (1) bek.) - a közellátásügyi miniszternek visszaküldött jegymennyiséget, végül a hatodik sorban - nyomdahibás, sérült, rontott jegyekként (11. § (2) bek.) - visszaküldendő jegymennyiséget kell felvenni. A kimutatás értékrovatába a térítési dij ellenében kiszolgáltatott közellátási jegyek mennyiségének megfelelő pénzösszeget kell bejegyezni.

(3) A zárlati kimutatás eredeti és egy másolati példányát a lejárt és nemenkint csoportosított lejárathoz kötött jegyekkel együtt a negyedével követő hónap utolsó napjáig a közellátásügyi miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A negyedévi zárlati kimutatásban az elszámolt térítési díjösszegek befizetésének időpontját fel kell tüntetni. A befizetési lap elismervényét a negyedévi zárlati kimutatásnak a hatóságnál maradó másolati példányával együtt a bevételi naplóhoz kell csatolni.

Selejtezés, megsemmisítés

19. § (1) A községi (kör-) jegyző és megyei város a selejtezendő iratokat (7. § (2) és (6) bek., 8. § (3), 9. § (1), 10. §) - egy év megőrzési idő elteltével - pecsét sérelme nélkül fel nem bontható csomagokba zárva a vármegye alispánjához beszállítja. A vármegye alispánja (thj. város polgármestere) a selejtezendő anyagot a kiselejtezés elrendeléséig megőrzi. A törvényhatóság első tisztviselője legalább évenkint jelenti a közellátásügyi miniszternek a kiselejtezendő papirosanyag hozzávetőleges mennyiségét. A papirosanyag megsemmisítése tekintetében a közellátásügyi miniszter rendelkezése szerint jár el.

(2) A kiselejtezett papirosanyag értékesítéséből kapott pénzösszeget a törvényhatóság első tisztviselője a 100.563. számú postatakarékpénztári csekkszámlára (Közeli. Min.: "Élelmiszerjegyek térítési dija bevételi számla, Budapest") fizeti be. A befizetési lap értesitőlap szelvényére "Kiselejtezett nyomtatványok vételára" kifejezést kell feljegyezni. A selejtanyagért kapott térítési összeg 20%-a a törvényhatóság bevételét képezi.

Kereskedők (iparosok) elszámoltatása

20. § (1) A kötött forgalmú közszükségleti cikkek forgalombahozatalában résztvevő kereskedő (iparos) az általa beváltott közellátási jegyekkel (utalványokkal) a községi elöljáróságnak a megyei város és a törvényhatósági jogú város polgármesterének vagy megbízottjának - amennyiben egyéb jogszabály máskép nem rendelkezik - havonkint legalább egyszer köteles elszámolni.

(2) A közellátási jegy-(utalványa szelvényeket nemenkint és azonfelül fejadagok szerint százas csoportokban felragasztva kell beszolgáltatni.

(3) A községi elöljáróság a kereskedő (iparos) által az egyes cikkek forgalmát szabályozó jogszabályokban megállapított módon elszámolt jegyszelvényeket (utalványokat) színes-, vagy tintairónnal áthúzással, átfestéssel érvényteleníti. Az egyes elszámolások papíranyagát külön-külön kell kötegelni (teljesen egybe csomagolni). Az elszámolást foganatosító szerv minden köteg fedőlapján (borítékán) köteles a kötegben lévő közellátási jegy-(utalvány) szelvényeknek megfelelő közellátási cikk mennyiségét és az elszámolás keltét feltüntetni. A köteget zárt helyen, az elszámolástól számított egy évig kell megőrizni. A további kezelésre a 19. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók".

Vegyes, átmeneti és büntető rendelkezések

21. § (1) A jelen rendelet végrehajtását a járási főjegyzők és a törvényhatóság első tisztviselője, továbbá a közellátásügyi miniszter ellenőrzi.

(2) Ennek a rendeletnek a rendelkezései a 7. § (1)-(7) bekezdésében foglaltak kivételével Budapest székesfővárosra, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a 7640/1942. ME rendelet 1. §-ában emlitett városaira és községeire nem terjednek ki.

22. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedő elzárással kell büntetni azt a fogyasztót,

a) aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére más községbe (városba) költözésekor előző lakóhelye hatóságánál a nyilvántartásból való törlés, valamint a közellátási kijelentő átvétele végett nem jelentkezik,

b) aki a 7. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a háztartásához tartozók körében történt elhalálozást, vagy külföldre eltávozást a hatóságnak nem jelenti be,

c) aki a 7. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére ugyanabban a községben (városban) történt lakásváltozását a községi elöljáróságnak (körzetkezelőnek) nem jelenti be.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. tc. rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a közellátásügyi minisztert kell tekinteni.

Hatálybalépés

23. § Ez a rendelet az 1946. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi június hó 15-én.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

közellátásügyi miniszter