10880/1946. ME rendelet

a hadműveletek során elhagyott robbanóanyagok bejelentése, összegyüjtése és megsemmisitése tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1 §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az a természetes vagy jogi személy, akinek tulajdonában vagy birtokában (birlalatában), illetőleg rendelkezése vagy kezelése alatt álló ingatlanon (földterületen, épületben) a hadmüveletek során elhagyott vagy kilőtt, de fel nem robbant lőszer vagy egyéb robbanóanyag (légibomba, légiakna, tüzérségi jövedék akna, páncélököl, érintőakna, kézigránát, ekrazit, stb.) van, köteles azt az ingatlan fekvése szerint illetékes községi előljáróságnál (városokban a polgármesternél) az 1946. évi október hó 15. napjáig bejelenteni. A bejelentéstlek tartalmaznia kell az ingatlan tüzetes (kerület, ut, utca, tér, házszám, helyrajzi szám szerint való megjelölését, valamint a lehetőséghez képest a lőszer, illetőleg a robbanóanyag minőségét és hozzávetőleges sulyát.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett anyagokat - amennyiben azok közterületen fekszenek - a községi előljáróság (polgármester) a bejelentési határidőn belül saját közegeivel kutatja fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben emlitett eljárás során szerzett adatokat a községi előljáróság (polgármester) az 1946. évi október hó 31. napjáig a honvédelmi miniszterhez terjeszti -fel.

2. § Az 1. §-ban emlitett anyagoknak az élet- és vagyonbiztonság megóvását, ugyszintén az ujjáépités előmozditását szolgáló hatástalanitását és megsemmisitését - szakértő közegei utján - a honvédség végzi. Az anyag összegyüjtésénél és megsemmisitésénél való közreműködés a község (város) feladata. Ilyen feladatok általában a munkálatok végrehajtásával kapcsolatban szükséges biztonsági intézkedések elrendelése és foganatositása, a már biztositott vagy hatástalanitott lőszer, illetőleg egyéb robbanóanyag (akna, stb.) szállitása, a robbantással kapcsolatos földmunkáknak saját eszközökkel való elvégzése (robbantógödrök, fedezékek készitése, stb.), a honvédségi tüzszerészek (aknászok) és azok eszközeinek szállitása, stb. Az evégből szükséges munkálatokat a község (város) a honvédség szakértőinek közbejöttével és irányitása mellett akként köteles foganatositani, hogy az összegyűjtés és megsemmisités az 1946. évi december hó 31. napjáig befejezést nyerjen. Az összegyűjtési munkálatok csak a honvédelmi miniszter által kirendelt szakértő jelenlétében foganatosithatók. A munkálatok elvégzéséhez kirendelt segédmunkaerők és járóművek vezetői a honvédségi szakértő rendelkezéseinek eleget tenni tartoznak. A honvédségi szakértő a munkálatok elvégzésé céljából bárkinek ingatlanára beléphet, javaslatára a szükséges rendészeti intézkedéseket az illetékes rendőrhatóság foganatositja. Az esetleg szükségessé váló kiüritések ügyében a községi előljáróság (polgármester) intézkedik és gondoskodik a kiüritettek elhelyezéséről is.

3. § (1) A községi előljáróság (polgármester) a 2. § értelmében a községre (városra) háruló munkálatok elvégzésénél szükséges segédmunkaerők és járóművek kirendeléséről a községekről szóló 1896: XXII. törvénycikknek a közveszély elháritása tekintetében rendelkező 136. §-a alapján intézkedik.

(2) Amennyiben a honvédség szakértőinek közreműködése állomáshelyükön kivül válik szükségessé, elszállásolásukról és ellátásukról a község (város) saját költségére köteles gondoskodni.

4. § (1) A robbanás veszélye nélkül el nem mozditható olyan anyagok megsemmisitéséről, amelyek közelében állandó jelleggel emelt épület nincs, a honvédelmi miniszter által kiküldött honvédségi szakértő intézkedik.

(2) Ha az anyag közelében állandó jelleggel emelt épület van, az anyag megsemmisitése felől az e célra alakitott bizottság határoz. A bizottság elnöke a községi biró (városokban a polgármester), tagjai pedig a honvédelmi miniszter által kiküldött honvédségi szakértő, a helyi rendőrhatóság, valamint a tűzoltóság vezetője és a községi épitési szakértő (községi, városi mérnök). A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Határozathozatal elölt az 1. § (1) bekezdése értelmében bejelentésre kötelezett személyt meg kell hallgatni. A bizottság a megsemmisités olyan módját alkalmazza, amely előreláthatóan a legcsekélyebb kár okozásával jár.

5. § A jelen rendelet alapján foganatositott eljárás során vétlenül keletkezett károkért kártérités nem jár.

6. § A jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján munkára igénybevett és ennek következtében önhibájukon kivül álló okból megaebesült, megsérült vagy megbetegedett személyeknek, valamint az ilyen körülmények között meghalt személyek hátramaradottainak a 11200/1939. ME rendelettel (Budapesti Közlöny 284. szám) meghatározott feltételek mellett és keretek között gondozásra van igényük.

7. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a jelen rendeletben megállapított bejelentési kötelességét megszegi, a községi előljáróság (polgármester) kirendelésének, illetőleg a honvédségi szakértő utasitásának (2. §, 4. §) nem tesz eleget, avagy a hatóság által elrendelt rendészeti intézkedéseket megszegi.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. tc., valamint az azt módositó 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter biráskodik.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a honvédelmi, a belügy- és a népjóléti miniszterek gondoskodnak.

Budapest, 1946. évi szeptember hó 6-án.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

államtitkár